Világgazdaság, 2013. október (45. évfolyam, 189/11204-210/11225. szám)
2013-10-24 / 205. (11220.) szám
OROSZORSZÁG 2013. OKTÓBER 24., CSÜTÖRTÖK Orosz-magyar agrár akcióterv készül kivitel Valamit már lefaragtunk az ötmilliárd dolláros külkereskedelmi szaldóból Növekvőben a magyarországi cégek oroszországi exportja, de az ottani piacon erős a verseny, komolyak a mennyiségi és a minőségi kihívások is, mondta a Világgazdaságnak adott interjújában Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági államtitkár, magyar-orosz gazdasági kapcsolatokért felelős kormánybiztos. A két ország gazdasági és kereskedelmi együttműködésének erősítése céljából a Vállalkozók Klubja Egyesület ma és holnap Magyar-Orosz Nemzetközi Gazdasági Fórum és Üzletember Találkozót rendez. B. Horváth Lilla - Kiegyensúlyozódhat-e belátható időn belül a két ország külkereskedelmi mérlege? - Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin januári moszkvai találkozójukon megállapodtak a külkereskedelmi forgalmunkban megjelenő mintegy 5 milliárd dolláros magyar szempontból negatív szaldó csökkentéséről. Nyilvánvaló, hogy ez nem egyik napról a másikra lezajló folyamat. Biztató jelek azonban már vannak. Az idei év első 7 hónapjában úgy nőtt 8 százalékkal a külkereskedelmi forgalmunk, hogy a magyar exportot 11 százalékkal tudtuk növelni, azon belül is 22 százalékkal emelkedett az élelmiszeripari exportunk értéke. Márpedig a legnagyobb bővülésre a gyógyszeripari és élelmiszeripari exportunk területén látunk lehetőséget. Létezik-e olyan optimális pont az energiahordozó (elsősorban gáz) importunkban, amely mellett a behozatal még stabil és biztonságot adó méretű, a kitettségünk mérete miatt viszont nem kell aggódnunk? - A kormány legfontosabb céljai között szerepel hazánk energiabiztonságának növelése, ami egyúttal a rezsicsökkentés alapját is jelenti. Energiabiztonságunk növelésében Oroszországnak kitüntetett szerepe van, hiszen a Déli Áramlat építésének előkészítése jó ütemben halad. Jelentős előrelépés ezen a területen, hogy jövőre megkezdi az üzemelést a magyar és a szlovák gázvezetékrendszert összekötő interkonnektor, valamint, hogy nemzeti tulajdonba került a Magyarország területe alatt található földgáz-tárolókapacitások nagy része is. - Jelenleg milyen megoldandó, vitás ügyek vannak Magyarország és Oroszország között? - A Dunaferr stabil és kiszámítható működésével kapcsolatban fontos tárgyalások állnak még előttünk. - A magyar beruházók illetve kereskedők részéről melyek az orosz piacra való belépés fő akadályai? - Oroszország piaca rendkívül perspektivikus. Ennél fogva kemény versennyel kell számolnia annak, aki ott sikert szeretne elérni. A földrajzi távolságok és a magas minőségi elvárások mellett kihívást jelenthet a megfelelő mennyiségű kínálat előállítása is. Segítséget jelenthet a Moszkvában működő magyar kereskedőház, valamint a közelmúltban indított Külpiaci Siker Program, melynek keretében külkereskedelmi szakértőkkel, beszállító-fejlesztési programmal és a külpiaci megjelenés támogatásával segítjük elsősorban a kis-és közepes vállalkozásainkat. - Milyen konkrét új együttműködések formálódnak? - A GVB legutóbbi ülésén számos előrelépést értünk el. Megkezdtük a légügyi megállapodásunk módosításáról szóló tárgyalásokat, miközben a Wizz Air napi rendszerességűre sűríti a Budapest-Moszkva közötti járatát. Megkezdődtek az egyeztetések a két kormány között a mobiltelefon roaming-díjak csökkentéséről is, a két mezőgazdasági minisztérium akciótervet dolgoz ki a magyar élelmiszeripari export növelése érdekében, 200-ra emeljük a Magyarországon tanuló orosz ösztöndíjas egyetemi hallgatók számát, az Eximbank pedig stratégiai megállapodást hozott tető alá a Szberbankkal a kölcsönös beruházások finanszírozásáról. Számos olyan regionális és megyei beruházás zajlik Oroszországban, melyben magyar vállalatok vesznek részt, akár fő-, akár alvállalkozóként. Melyek a fő orosz elvárások, panaszok, amikor az itteni befektetési környezet jellemzői kerülnek szóba? - Az orosz beruházók előnyösnek tartják a magyarországi befektetési környezetet, számos területen találják meg a számításaikat. Élénkül a beruházási kedv a gépipar, az élelmiszeripar és az idegenforgalom területén is. A magyar adórendszer, a korszerű közlekedési infrastruktúra, a politikai stabilitás, valamint az Európai Uniós tagság olyan kézzelfogható előnyök, amelyek fontos szerepet játszanak a beruházói döntések során. Előny még a jó földrajzi fekvés, valamint az éghajlat, amely számos orosz ember számára kívánatos célterületté teszi Magyarországot. A kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma alapján 2012-ben Oroszországból érkezett a 4. legtöbb turista Magyarországra. Csaknem 160 ezer orosz vendég több mint félmillió vendégéjszakát töltött el nálunk. Ők hazaviszik az itteni pozitív tapasztalatokat, élményeket, ami az érdeklődést csak növeli. A konkrét beruházási megkeresésekkel, a külföldi cégeknek juttatható támogatásokkal, kedvezményekkel a Miniszterelnökség irányítása alatt álló Nemzeti Külgazdasági Hivatal foglalkozik, amely jelenleg is több orosz beruházó megkeresésével kapcsolatban folytat tárgyalásokat. Az oroszok nagyon szívesen felépítenék az új paksi blokkokat. Magyar részről melyek az ehhez mérhető súlyú oroszországi remények? - Érvényes parlamenti döntés szól arról, hogy a nukleáris energiának egyre növekvő szerepet kell játszania Magyarország áramellátásában, ez számunkra versenyelőnyt jelent és a kormánynak hamarosan döntéseket kell hoznia ezen parlamenti határozat végrehajtása érdekében. Oroszországgal kiváló az együttműködésünk a nukleáris képzési, tudományos és oktatási területen. Szijjártó Péter kimondottan perspektivikusnak tartja az oroszországi piacot Új kapcsolatok születhetnek az üzletember-találkozón OROSZORSZÁG Szerény 2013-as gazdasági növekedés várható, kis számháború folyik az előrejelzések között Alig tette közzé Andrej Klepacs orosz gazdasági miniszterhelyettes, hogy Oroszország GDP-je a „nullához közeli mértékben” nőtt az idei harmadik negyedévben, így nem tartható az éves gazdaságnövekedési előrejelzés sem, az ország elnöke máris nagyobb számra módosította a várakozásokat. Míg Klepacs 1,5-1,6 százalékos bővülést jósolt az addig remélt 1,8 százalékos helyett, addig Dmitrij Medvegyev már „legfeljebb 2 százalékot” valószínűsített. Igaz, jelezte, hogy ezzel is elégedetlen lenne a tavalyi 4 százalék után, és, mert az ipar az idén gyakorlatilag nem nő. Bő két hete elhangzott egy harmadik becslés is: a Nemzetközi Valutaalap (IMF) 1,5 százalékos idei orosz gazdasági növekedésre számít. Az orosz GDP bővüléséhez - akárhogyan is alakuljon a 2013-as szám -, meglehetősen szerényen járulnak hozzá az orosz-magyar gazdasági kapcsolatok, bár árucsereforgalmunk múlt évi, néhány százalékos bővülését az idén már növekedés követi. Oroszország exportpartnereinek rangsorában tavaly Magyarország 1,2 százalékos részesedést vívott ki, ezzel a 18. helyen szerepelt, importjában pedig 1 százalékkal a 22. helyre került. Innen nézve persze sokkal látványosabbak a számok: Magyarország kereskedelmi partnerországainak rangsorában Oroszország tavaly a harmadik legnagyobb volt, az EU-n kívüli országok közül pedig a legnagyobb, főleg persze tetemes energiahordozó importunk miatt. Pedig az 7,9 százalékkal exportunk 3,29 milliárd dollárra, az importunk pedig 6,8 százalékkal 8,28 milliárd dollárra esett. Az export-import arány tehát 1:2,51 volt a HITA összefoglalója szerint. Legnagyobb mennyiségben gépeket és gépi berendezéseket exportálunk, konkrétan híradástechnikai hangrögzítő-lejátszókat, irodagépeket és gépi adatfeldolgozó berendezéseket, közúti járműveket, villamos gépeket, energiafejlesztőket és ipari gépeket. Jelentős tétel volt a gyógyszer és gyógyszerészeti termék és más papír- és vegyipari termék eladásunk, ezen felül tekintélyes mennyiségben exportáltunk mezőgazdasági és élelmiszer-ipari cikkeket is. Importunk 90 százalékát többségét továbbra is az energiahordozók tették ki, ezen felül főleg ipari nyersanyagokat adtunk el Oroszországban. A felsoroltak köre akár bővülhet is a ma és holnap tartandó Magyar-Orosz Nemzetközi Gazdasági Fórum és Üzletember Találkozónak köszönhetően. A rendezvény kiemelt témái a következők lesznek: az oroszországi beruházások magyar finanszírozási lehetőségei, az energetikai ipar, a mezőgazdaság, az élelmiszer feldolgozás, az orvosi műszerek, berendezések, felszerelések, alternatív gyógymódok, az idegenforgalom, a klaszterek előnyei, az innovációk értékesítési lehetőségei, végül a kedvező magyarországi ingatlan-befektetési lehetőségek. Ugyanezek persze a magyarországinál jóval nagyobb méretekben is érdeklik Oroszországot, amely egy éve csatlakozott a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO), de máris meggyűlt a baja az újonnan nyílt lehetőség kihasználásával. Egy év alatt 79 diszkriminációs intézkedést derítettek ki az orosz exporttal kapcsolatban, írja az Oroszország Hangja. Az intézkedések miatt az Orosz Nagyiparosok és Vállalkozók Szövetsége úgy döntött, hogy meggyorsítja a viták rendezését a WTO-nál, és panaszt tesz minden kiderített protekcionista intézkedés miatt. Az egyik első orosz WTO-s tapasztalat az volt, hogy a szervezeti tagsággal nem szűntek meg automatikusan az orosz exportot korlátozó intézkedések. Vlagyimir Szalamatov, a Nemzetközi Kereskedelmi Központ vezérigazgatója szerint sok ország saját termelői védelmében szabályellenesen lép fel, e téren élen jár az Európai Unió vezet, majd az Egyesült Államok, India és Kína következik. Ilyen intézkedések elsősorban a vegyiparban, a kohászatban, a csőgyártásban vannak. A szövetség felmérése szerint az orosz vállalatok 86 százaléka még nem érezte meg a változást ,a WTO-tagság kapcsán... m .VG. A V4-ek orosz külkereskedelmi súlya (2012, százalék) FORRÁS: OROSZORSZÁGI KÖZPONTI BANK, OROSZOROSZÁG GAZDASÁGFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUMA Lengyelo. 9 ■9991,3 Szlovákia 1,2 Magyaro. HIjU VG-GRAFIKA FORRÁS: HITA Oroszország fő exportpiacai (2012, százalék) Hollandia H9M9I 6,8 Németo. PHHI 6,8 Olaszo. ■■■■ 6,2 Töröko. ■■16,2 Magyaro. ■ 1,3 Jön a fapados orosz légitársaság 2014 májusától megjelennek az orosz fapados légijáratok is. Az Aeroflot a Dobroljot nevű cégét jegyezte be, amely a versenytársainál legalább 40 százalékkal olcsóbb jegyet kínál majd. vitalij Szaveljev az Aeroflot vezérigazgatója a RIAN hírügynökség beszámolója szerint elmondta, hogy az első évben Moszkva és nyolc legnagyobb orosz város között közlekednek a repülőgépek. A második évben a Dobroljot 19-re bővíti légijáratainak számát, a harmadikban 26-ra. A 2016-os tervekben már külföldi járatok is szerepelnek, például a kijevi, a jereváni és az isztambuli. Oroszországban a magas repülőjegyárak miatt a belső turizmus elérhetetlen sok helyi lakos számára. 7