Világgazdaság, 2013. október (45. évfolyam, 189/11204-210/11225. szám)

2013-10-24 / 205. (11220.) szám

OROSZORSZÁG 2013. OKTÓBER 24., CSÜTÖRTÖK Orosz-magyar agrár akcióterv készül kivitel Valamit már lefaragtunk az ötmilliárd dolláros külkereskedelmi szaldóból Növekvőben a magyar­­országi cégek oroszországi exportja, de az ottani piacon erős a verseny, komolyak a mennyiségi és a minő­ségi kihívások is, mondta a Világgazdaságnak adott interjújában Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági ál­lamtitkár, magyar-orosz gaz­dasági kapcsolatokért felelős kormánybiztos. A két ország gazdasági és kereskedelmi együttműködésének erősí­tése céljából a Vállalkozók Klubja Egyesület ma és holnap Magyar-Orosz Nemzetközi Gazdasági Fórum és Üzletember Találkozót rendez. B. Horváth Lilla - Kiegyensúlyozódhat-e belátható időn belül a két ország külkeres­kedelmi mérlege? - Orbán Viktor és Vlagyi­mir Putyin januári moszkvai találkozójukon megállapod­tak a külkereskedelmi forgal­munkban megjelenő­ mintegy 5 milliárd dolláros magyar szempontból negatív szaldó csökkentéséről. Nyilvánvaló, hogy ez nem egyik napról a má­sikra lezajló folyamat. Biztató jelek azonban már vannak. Az idei év első 7 hónapjában úgy nőtt 8 százalékkal a külkeres­kedelmi forgalmunk, hogy a magyar exportot 11 százalék­kal tudtuk növelni, azon belül is 22 százalékkal emelkedett az élelmiszeripari exportunk értéke. Márpedig a legnagyobb bővülésre a gyógyszeripari és élelmiszeripari exportunk terü­letén látunk lehetőséget.­­ Létezik-e olyan optimális pont az energiahordozó (elsősorban gáz) importunkban, amely mellett a behozatal még stabil és bizton­ságot adó méretű, a kitettségünk mérete miatt viszont nem kell aggódnunk? - A kormány legfontosabb céljai között szerepel hazánk energiabiztonságának növelé­se, ami egyúttal a rezsicsökken­tés alapját is jelenti. Energiabiz­tonságunk növelésében Orosz­országnak kitüntetett szerepe van, hiszen a Déli Áramlat épí­tésének előkészítése jó ütemben halad. Jelentős előrelépés ezen a területen, hogy jövőre megkez­di az üzemelést a magyar és a szlovák gázvezetékrendszert összekötő interkonnektor, vala­mint, hogy nemzeti tulajdonba került a Magyarország területe alatt található földgáz-tárolóka­pacitások nagy része is. - Jelenleg milyen megoldandó, vitás ügyek vannak Magyarország és Oroszország között? - A Dunaferr stabil és kiszá­mítható működésével kapcso­latban fontos tárgyalások áll­nak még előttünk. - A magyar beruházók illetve kereskedők részéről melyek az orosz piacra való belépés fő aka­dályai? - Oroszország piaca rend­kívül perspektivikus. Ennél fogva kemény versennyel kell számolnia annak, aki ott sikert szeretne elérni. A földrajzi tá­volságok és a magas minőségi elvárások mellett kihívást je­lenthet a megfelelő mennyiségű kínálat előállítása is. Segítséget jelenthet a Moszkvában műkö­dő magyar kereskedőház, va­lamint a közelmúltban indított Külpiaci Siker Program, mely­nek keretében külkereskedelmi szakértőkkel, beszállító-fejlesz­tési programmal és a külpiaci megjelenés támogatásával se­gítjük elsősorban a kis-és köze­pes vállalkozásainkat. - Milyen konkrét új együttműkö­dések formálódnak? - A GVB legutóbbi ülésén számos előrelépést értünk el. Megkezdtük a légügyi meg­állapodásunk módosításáról szóló tárgyalásokat, miközben a Wizz Air napi rendszeressé­­gűre sűríti a Budapest-Moszkva közötti járatát. Megkezdődtek az egyeztetések a két kormány kö­zött a mobiltelefon roaming-dí­jak csökkentéséről is, a két mezőgazdasági minisztérium akciótervet dolgoz ki a magyar élelmiszeripari export növelé­se érdekében, 200-ra emeljük a Magyarországon tanuló orosz ösztöndíjas egyetemi hallgatók számát, az Eximbank pedig stra­tégiai megállapodást hozott tető alá a Szberbankkal a kölcsönös beruházások finanszírozásá­ról. Számos olyan regionális és megyei beruházás zajlik Orosz­országban, melyben magyar vál­lalatok vesznek részt, akár fő-, akár alvállalkozóként.­­ Melyek a fő orosz elvárások, panaszok, amikor az itteni befek­tetési környezet jellemzői kerülnek szóba? - Az orosz beruházók előnyös­nek tartják a magyarországi be­fektetési környezetet, számos te­rületen találják meg a számítása­ikat. Élénkül a beruházási kedv a gépipar, az élelmiszeripar és az idegenforgalom területén is. A magyar adórendszer, a korsze­rű közlekedési infrastruktúra, a politikai stabilitás, valamint az Európai Uniós tagság olyan kézzelfogható előnyök, amelyek fontos szerepet játszanak a be­ruházói döntések során. Előny még a jó földrajzi fekvés, vala­mint az éghajlat, amely számos orosz ember számára kívánatos célterületté teszi Magyarorszá­got. A kereskedelmi szálláshe­lyeken eltöltött vendégéjszakák száma alapján 2012-ben Orosz­országból érkezett a 4. legtöbb turista Magyarországra. Csak­nem 160 ezer orosz vendég több mint félmillió vendégéjszakát töltött el nálunk. Ők hazaviszik az itteni pozitív tapasztalatokat, élményeket, ami az érdeklődést csak növeli. A konkrét beruhá­zási megkeresésekkel, a kül­földi cégeknek juttatható támo­gatásokkal, kedvezményekkel a Miniszterelnökség irányítása alatt álló Nemzeti Külgazdasági Hivatal foglalkozik, amely jelen­leg is több orosz beruházó meg­keresésével kapcsolatban folytat tárgyalásokat.­­ Az oroszok nagyon szívesen fel­építenék az új paksi blokkokat. Magyar részről melyek az ehhez mérhető súlyú oroszországi remé­nyek? - Érvényes parlamenti döntés szól arról, hogy a nukleáris ener­giának egyre növekvő szerepet­ kell játszania Magyarország áramellátásában, ez számunk­ra versenyelőnyt jelent és a kor­mánynak hamarosan döntése­ket kell hoznia ezen parlamenti határozat végrehajtása érdeké­ben. Oroszországgal kiváló az együttműködésünk a nukleáris képzési­, tudományos és oktatá­si területen. Szijjártó Péter kimondottan perspektivikusnak tartja az oroszországi piacot Új kapcsolatok születhetnek az üzletember-találkozón OROSZORSZÁG Szerény 2013-as gazdasági növekedés várható, kis számháború folyik az előrejelzések között Alig tette közzé Andrej Kle­­pacs orosz gazdasági minisz­terhelyettes, hogy Oroszország GDP-je a „nullához közeli mér­tékben” nőtt az idei harmadik negyedévben, így nem tartha­tó az éves gazdaságnövekedési előrejelzés sem, az ország elnö­ke máris nagyobb számra mó­dosította a várakozásokat. Míg Klepacs 1,5-1,6 százalékos bő­vülést jósolt az addig remélt 1,8 százalékos helyett, addig Dmit­­rij Medvegyev már „legfeljebb 2 százalékot” valószínűsített. Igaz, jelezte, hogy ezzel is elé­gedetlen lenne a tavalyi 4 szá­zalék után, és, mert az ipar az idén gyakorlatilag nem nő. Bő két hete elhangzott egy harmadik becslés is: a Nem­zetközi Valutaalap (IMF) 1,5 százalékos idei orosz gazdasági növekedésre számít. Az orosz GDP bővüléséhez - akárhogyan is alakuljon a 2013-as szám -, meglehetősen szerényen járulnak hozzá az orosz-magyar gazdasági kap­csolatok, bár árucsereforgal­munk múlt évi, néhány szá­zalékos bővülését az idén már növekedés követi. Oroszország exportpartnereinek rangsorá­ban tavaly Magyarország 1,2 százalékos részesedést vívott ki, ezzel a 18. helyen szerepelt, importjában pedig 1 százalék­kal a 22. helyre került. Innen nézve persze sokkal látványosabbak a számok: Ma­gyarország kereskedelmi part­nerországainak rangsorában Oroszország tavaly a harmadik legnagyobb volt, az EU-n kívü­li országok közül pedig a leg­nagyobb, főleg persze tetemes energiahordozó importunk miatt. Pedig az 7,9 százalék­kal exportunk 3,29 milliárd dollárra, az importunk pedig 6,8 százalékkal 8,28 milliárd dollárra esett. Az export-im­port arány tehát 1:2,51 volt a HITA összefoglalója szerint. Legnagyobb mennyiségben gé­peket és gépi berendezéseket exportálunk, konkrétan hír­adástechnikai hangrögzítő-le­játszókat, irodagépeket és gépi adatfeldolgozó berendezéseket, közúti járműveket, villamos gépeket, energiafejlesztőket és ipari gépeket. Jelentős tétel volt a gyógyszer és gyógyszerészeti termék és más papír- és vegy­ipari termék eladásunk, ezen felül tekintélyes mennyiségben exportáltunk mezőgazdasági és élelmiszer-ipari cikkeket is. Importunk 90 százalékát több­ségét továbbra is az energiahor­dozók tették ki, ezen felül főleg ipari nyersanyagokat adtunk el Oroszországban. A felsoroltak köre akár bő­vülhet is a ma és holnap tartan­dó Magyar-Orosz Nemzetközi Gazdasági Fórum és Üzletem­ber Találkozónak köszönhető­en. A rendezvény kiemelt témái a következők lesznek: az orosz­­országi beruházások magyar finanszírozási lehetőségei, az energetikai ipar, a mezőgazda­ság, az élelmiszer feldolgozás, az orvosi műszerek, berende­zések, felszerelések, alternatív gyógymódok, az idegenforga­lom, a klaszterek előnyei, az innovációk értékesítési lehető­ségei, végül a kedvező magyar­­országi ingatlan-befektetési le­hetőségek. Ugyanezek persze a magyar­­országinál jóval nagyobb mére­tekben is érdeklik Oroszorszá­got, amely egy éve csatlakozott a Kereskedelmi Világszerve­zethez (WTO), de máris meg­gyűlt a baja az újonnan nyílt lehetőség kihasználásával. Egy év alatt 79 diszkrimináci­ós intézkedést derítettek ki az orosz exporttal kapcsolatban, írja az Oroszország Hangja. Az intézkedések miatt az Orosz Nagyiparosok és Vállalkozók Szövetsége úgy döntött, hogy meggyorsítja a viták rendezé­sét a WTO-nál, és panaszt tesz minden kiderített protekcionis­ta intézkedés miatt. Az egyik első orosz WTO-s tapasztalat az volt, hogy a szer­vezeti tagsággal nem szűntek meg automatikusan az orosz exportot korlátozó intézkedé­sek. Vlagyimir Szalamatov, a Nemzetközi Kereskedelmi Köz­pont vezérigazgatója szerint sok ország saját termelői védel­mében szabályellenesen lép fel, e téren élen jár az Európai Unió vezet, majd az Egyesült Álla­mok, India és Kína következik. Ilyen intézkedések elsősorban a vegyiparban, a kohászatban, a csőgyártásban vannak. A szövetség felmérése szerint az orosz vállalatok 86 százaléka még nem érezte meg a változást ,a WTO-tagság kapcsán... m .VG. A V4-ek orosz külkereskedelmi súlya (2012, százalék) FORRÁS: OROSZORSZÁGI KÖZPONTI BANK, OROSZ­­OROSZÁG GAZDASÁGFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUMA Lengyelo. 9 ■9991,3 Szlovákia 1,2 Magyaro. HIj­­U VG-GRAFIKA FORRÁS: HITA Oroszország fő exportpiacai (2012, százalék) Hollandia H9M9I 6,8 Németo. PHHI 6,8 Olaszo. ■■■■ 6,2 Töröko. ■■16,2 Magyaro. ■ 1,3 Jön a fapados orosz légitársaság 2014 májusától megjelen­nek az orosz fapados légi­járatok is. Az Aeroflot a Dob­­roljot nevű cégét jegyezte be, amely a versenytársainál leg­alább 40 százalékkal ol­csóbb jegyet kínál majd. vitalij Szaveljev az Aerof­­lot vezérigazgatója a RIAN hírügynökség beszámolója szerint elmondta, hogy az első évben Moszkva és nyolc legnagyobb orosz város kö­zött közlekednek a repülő­gépek. A második évben a Dobroljot 19-re bővíti légi­járatainak számát, a harma­dikban 26-ra. A 2016-os tervekben már külföldi járatok is szerepel­nek, például a kijevi, a jere­váni és az isztambuli. Orosz­országban a magas repülő­jegyárak miatt a belső turiz­mus elérhetetlen sok helyi lakos számára. 7

Next