Világgazdaság, 2014. október (46. évfolyam, 190/11450-210/11470. szám)

2014-10-01 / 190. (11450.) szám

2 ADÓ- ÉS SZÁMVITELI TANÁCSADÓ 2014. OKTÓBER 1., SZERDA ­ Az Európai Bizottság ítélete az áfatervezés alkonyat díjak A bankok, biztosítók világa az áfa szempontjából is speciális tevékenység, az ebben a szektorban tevékeny­kedő cégek tranzakcióinak jelentős része áfamentes. Ennek az áfa rendszerében ára van, a bankok, biztosítók nem vonhatják le a feléjük számlázott áfát, amennyiben a beszerzésük, igénybe vett szolgáltatásuk az áfamentes tevékenységhez kapcsolódik. Ezért az adómentes tevékeny­séget végző bankok, biztosí­tók egyik legfőbb célja, hogy ne merüljön fel náluk olyan áfateher, ami adómentes tevé­kenységhez kapcsolódik, az ezzel kapcsolatos áfatervezés kiemelkedő jelentőségű szá­mukra. Egy adott banki, biztosítá­si tevékenységgel foglalkozó cégcsoporton belül az adó­mentes tevékenység során fel­merülő áfa mértékét többek között úgy minimalizálhat­ják, ha a külföldi bank, bizto­sító fióktelep útján működik Magyarországon. Ilyen eset­ben a külföldi anyavállalat ál­tal Magyarországra átterhelt szolgáltatási díjakra nem kell áfát fizetnie a magyar fiókte­lepnek, mivel áfaszempontból ilyen esetben nem történik szolgáltatásnyújtás, hiszen a fióktelep és az anyavállalat egyazon jogi személy, amely önmagának nem nyújthat szolgáltatást. Az Európai Bíróságnak az ilyen fióktelep-anyavállalat közötti ügyletek kapcsán a közelmúltban hozott ítélete (Skandia America Corpora­tion ügy) azonban felforgat­hatja az eddig alkalmazott áfakezelést. Az ítélet ugyanis kimondja, hogy az olyan fiók­telepek esetén, amelyek egy áfacsoport (csoportos áfaa­lany) részei, a fióktelep és az anyavállalat között is megva­lósulhat szolgáltatás áfaszem­pontból, ezért a fióktelepnek, illetve egészen pontosan az áfacsoportnak áfát kell fizet­nie az anyavállalattól igénybe vett szolgáltatások után. Ez az áfa pedig sok esetben nem lesz levonható teljes egészé­ben a bankok, biztosítók ál­tal, így többletköltséget ered­ményez számukra. Bár az Európai Bíróság korábbi ítéleteiből egyes vé­lemények szerint lehetett kö­vetkeztetni a mostani ügyben hozott ítélet kimenetelére, sok EU-tagállam adóhatósága eddig nem az ítéletben foglal­tak szerint kezelte a hasonló eseteket. Arra fogadhatunk, hogy az ítélet nem hazánkban fog a legtöbb fejtörést okozni, hanem például a pénzügyi fellegvárként működő angol, német központokban. Kérdés, hogy ezzel az áfatervezésnek is bealkonyult. Mindenkép­pen érdemes elgondolkodni, hogy a jelenleg alkalmazott áfatervezési mechanizmusok kiállnak-e adott esetben az Európai Bíróság próbáját. I~rl. *T/x Farkas Zoltán, '■•fid Mfflb szenior mene­­­ dzser, KPMG Új kihívások előtt a cégek transzferár Fókuszban az előzetes hatósági ármegállapítás Az OECD szeptember köze­pén nyilvánosságra hozott ajánlása nemcsak a multi­nacionális cégekre lesz nagy hatással, hanem Magyaror­szágra is. Az OECD az adóalap-erózió és a nyereségátcsoportosítás kezelé­sére irányuló (Base Erosion and Profit Shifting, BEPS) akcióter­vének első konkrét javaslatait szeptember közepén hozta nyil­vánosságra. A mostani javas­latcsomag az akcióterv tizenöt pontjából hetet érint és a transz­ferárak területén is tartogat érdekességeket. Habár a meg­fogalmazott javaslatok várako­zásaink szerint legkorábban 2015-ben fognak átültetődni az egyes országok jogszabályaiba, már most érdemes elemezni a várható hatásokat. Az egyik előremutató fejle­mény, hogy az OECD-jelentés egy olyan ajánlást fogalmaz meg, amely a multinacionális vállalatok számára kötelezővé tenné, hogy hozzák nyilvános­ságra, hogy a vállalatcsoport tagjai mely országokban, mi­lyen tartalmú előzetes hatósági ármegállapításokkal (Advance Price Agreement, APA), illetve a közvetlen adókra vonatko­zó egyéb hatósági döntésekkel rendelkeznek. Az APA-ket és a hatósági állásfoglalásokat összefoglaló nyilvántartás va­lamennyi olyan ország adóha­tósága számára rendelkezésre állna, ahol a vállalatcsoport je­len van. Az OECD új ajánlásának al­kalmazása mind a hatóságok, mind a vállalatok szempont­jából előnyökkel kecsegtet. A társhatóságok álláspontjának ismerete a magyar adóható­ság számára nyilvánvaló köny­­nyebbséget jelentene például egy APA kérelem kezelésekor, vagy a transzferárak ellenőrzé­sekor a kockázatfelmérés kap­csán. A korábbinál nagyobb transzparencia a vállalatok számára azért lehet hasznos, mert egy adóvizsgálat során vagy egy új APA kérelem be­adásakor jó benyomást kelthet, ha a hatóság azt érzékeli, hogy egy másik országban a válla­lat nem kevés időt és energiát fektetett abba, hogy elszámoló­árait alátámassza. Mindezek alapján a multi­nacionális vállalatoknak - fi­gyelembe véve azt, hogy im­már az egyoldalúan letárgyalt APA-knek is lehet egyfajta köz­vetlen, „határokon átnyúló” ha­tása - érdemes elgondolkodni azon, hogy az elszámolóárak tekintetében melyik országban ülnek le tárgyalni proaktív mó­don az adóhatósággal. A legfris­sebb tapasztalatokat mérlegelve Magyarország, Európai Uniós és OECD tagállamként egy al­kalmas választás lehet ebből a megfontolásból. A Nemzeti Adó- és Vámhiva­tal (NAV) közel nyolc éves APA gyakorlatára visszatekintve elmondható, hogy átlagosan körülbelül hét hónapot vesz igénybe egy szokásos piaci ár megállapítása iránti kérelem elbírálása, amely teljesítmény világviszonylatban is kimagas­lónak tekinthető (tárgyalások időigénye jellemzően több év). Ugyanakkor összességében az látható, hogy a kérelmező ré­széről nagyjából négy-öt hét fó­kuszált munka szükséges egy megfelelő APA kérelem össze­állításához és a tárgyalás lebo­nyolításához. Az időtényező mellett termé­szetesen nagyon fontos szem­pont a megállapodás költsége is. Figyelembe véve, hogy egy olyan környezetben, ahol nincsenek speciális hatáskörrel rendelkező adóbíróságok, az APA valóban hatékony eszköze az adókocká­zat csökkentésének, a magyar APA eljárás költsége az ár-érték arányt tekintve rendkívül ked­vezőnek mondható. Lipták Zoltán, partner, EY Bármikor vissza lehet lépni ANNAK ELLENÉRE, hogy CSZ APA-kérelmek túlnyomó többségét - az eddigi ta­pasztalatok alapján nagyjá­ból 95 százalékát - elfogad­ják ma Magyarországon, lényeges szempont az is, hogy adott esetben milyen lehetőség van kihátrálni egy APA folyamatból. A NAV a kérelem benyújtása előtt lehetőséget ad többszö­ri (akár anonim) konzultáci­óra, amely remek lehetőség arra, hogy puhatolózzunk egy ügy kapcsán. Fontos továbbá, hogy az eljárás bármely szakaszában lehe­tőség van a kérelem vissza­vonására, amennyiben úgy tűnik, hogy konszenzusos megállapodásra nincs mód. A magyar APA eljárás tehát egy nemzetközi összehason­lításban is versenyképes, hatékony kockázatkezelési eszköz, amely az OECD friss ajánlása kapcsán - nem kizárólag a magyar pénzügyi vezetőktől - a ko­rábbinál feltétlenül nagyobb figyelmet érdemel. A kétgyermekesek járnak jól jövőre kedvezmény A minimálbért kereső szülők is több pénzt kapnak A családi adóalap-kedvezmény tervezett változásának hatá­sára 2015-ben minden jöve­delemsávban növekszik a két­gyermekesek nettó jövedelme. A kétgyermekesekre vonat­kozóan bejelentett adókedvez­mény-változás eredményekép­pen a kedvezmény mértéke duplájára, várhatóan havonta 125 000 forintra emelkedik gyermekenként, így jövőre már­­ a minimálbért kereső kétgyer­mekes szülők borítékjába is 13 ezer forinttal több kerülhet minden hónapban, míg bruttó 121 211 forintos havi jövedelem felett a nettó bér összege húsz­ezer forinttal emelkedik majd havonta. Továbbra is lehetőség lesz arra, hogy a személyi jöve­delemadó terhére fel nem hasz­nált családi adókedvezményt az adózó az egyéni egészség­­biztosítási (7 százalék) és a nyugdíjjárulékkal (10 száza­lék) szemben érvényesítse, de családi adókedvezmény tovább­ra sem fog kiterjedni a munka­erő-piaci járulékra. A jelenlegi információk sze­rint a személyi jövedelemadó és az egyes egyéni járulékok mértéke változatlan marad, és a változás nem érinti az egy­gyermekeseket, a kedvezmény esetükben továbbra is 62 500 forint lesz. Három, illetve há­romnál több gyermeknél pedig havi 206 250 forint lesz kedvez­mény mértéke gyermekenként. A NAV napokban publikált adatai szerint 2013-ban össze­sen 1 113 600 adózó élt az csa­ládi kedvezmény lehetőségével. Ez összességében azt jelentette, hogy az szja bevallást benyúj­tók közel negyede csökkentette adóalapját ily módon. A családi kedvezményt igénybe vevők majd fele egy, harmada ket­tő, 15 százaléka pedig három­­ gyermek után vette igénybe az adókedvezményt, vagyis a jelenlegi módosítás körülbe­lül 380 ezer szülőt érinthet. A kedvezmény által biztosított keretek kihasználása érdeké­ben a családi adókedvezmény bevezetése óta évről-évre töb­ben választották a kedvezmény megosztását házastársukkal, vagy élettársukkal. ■ m _ JIM F’ Hegedűs Sándor, az RSM DTM Zrt. ÍÍÉÉ­V adóüzletág-vezető _/ Jjjj partnere Bruttó munkabér összege Havi nettó bér 2014-ben Nett bér 2015-ben, emelt családi adóalap­kedvezménnyel Változás összege 101500 86483 99978 13495 105 000 88­775 103425 14650 110000 92050 108350 16300 115000 95325 113275 17950 120000 98600 118200 19600 130000 105150 125150 20000 150­000 118250 138­250 20000 200000 151000 171000 20000 FORRÁS: RSM DTM 1­ 1* Milyen veszélyeket rejt a külföldi munkavállalók jelenléte? dolgozók A külföldiek fog­lalkoztatása kapcsán számos bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettség terheli a hazai társaságokat, melyek elmu­lasztása esetén a magyar fog­lalkoztató súlyos szankciókra számíthat. Az érintettek nagy részének máig bizonytalanságot okoz a rövid távú (183 napnál nem hosszabb) kiküldetések keze­lése, hiszen előfordulhat, hogy a magánszemélynek munka­­viszonyból származó jövedelme után ilyenkor is adófizetési kötelezettsége keletkezik Ma­gyarországon. Amennyiben a munkavégzés munkaviszony keretében történik, előfordul­hat, hogy nem az a társaság a gazdasági értelemben vett­ munkáltató, akivel az illető a munkaszerződését megkötötte, hanem az a társaság, ahol a munkáját végzi. Az újszerű megközelítés miatt adózással kapcsolatos kö­telezettsége nem csak a szóban forgó illetőnek keletkezik, ha­nem a magyar fogadó társaság­nak is. Tapasztalatunk szerint azok a munkavállalók lehetnek leginkább érintettek, akik fel­adatkörüknél fogva rendszeres gyakorisággal utaznak a­ cég­csoporton belül, illetve olya­nok, akik hosszabb-rövidebb határidejű projekt jellegű fel­adatokat teljesítenek. De mikor számít a fogadó társaság gazdasági munkálta­tónak? Alapvetően akkor, ha a munkavállaló tevékenysége szervesen integrálódik a foga­dó társaság tevékenységébe, amely viseli a munkavállaló munkájának eredményével já­ró felelősséget vagy kockázatot. Azon munkavállalóknál, akik csak időszakosan fordulnak elő az adott magyar társaságnál, de ott állandó munkaállomás­sal, belépőkártyával rendel­keznek, már több szempontot kell egyszerre mérlegelni, ha biztosra akarunk menni. Ilyen szempontok például, hogy me­lyik társaság jogosult utasítani a munkavállalót a munkavég­zés módjára vonatkozóan és ellenőrizni őt, mely társaság köteles viselni a felelősséget a munkavégzés helyéért, vagy például az, hogy a küldő cég a juttatással kapcsolatos költsé­geket áthárítja-e közvetlenül a fogadó társaságra. A bejelentési kötelezettség elmulasztásakor a cég mulasz­tási bírsággal sújtható, míg a magánszemély terhére adó­hiány és adóbírság állapítható meg. Ennek elkerülése érdeké­ben érdemes az adós és HR-es munkatársnak nyitott szemmel és füllel járnia az iroda folyosó­in, és időben megtenni a szük­séges lépéseket. Fontos azt is átgondolni, milyen adókocká­zattal számolhatunk abban az esetben, ha a magyar társaság munkavállalói végeznek rövid távú tevékenységet külföldön. A jogszabály nem ismerete más országban sem mentesít a köte­lezettség alól. Horváthné Szabó Beáta, a Deloitte Zrt. adóosztályá­nak igazgatója

Next