Világgazdaság, 2014. október (46. évfolyam, 190/11450-210/11470. szám)
2014-10-01 / 190. (11450.) szám
2 ADÓ- ÉS SZÁMVITELI TANÁCSADÓ 2014. OKTÓBER 1., SZERDA Az Európai Bizottság ítélete az áfatervezés alkonyat díjak A bankok, biztosítók világa az áfa szempontjából is speciális tevékenység, az ebben a szektorban tevékenykedő cégek tranzakcióinak jelentős része áfamentes. Ennek az áfa rendszerében ára van, a bankok, biztosítók nem vonhatják le a feléjük számlázott áfát, amennyiben a beszerzésük, igénybe vett szolgáltatásuk az áfamentes tevékenységhez kapcsolódik. Ezért az adómentes tevékenységet végző bankok, biztosítók egyik legfőbb célja, hogy ne merüljön fel náluk olyan áfateher, ami adómentes tevékenységhez kapcsolódik, az ezzel kapcsolatos áfatervezés kiemelkedő jelentőségű számukra. Egy adott banki, biztosítási tevékenységgel foglalkozó cégcsoporton belül az adómentes tevékenység során felmerülő áfa mértékét többek között úgy minimalizálhatják, ha a külföldi bank, biztosító fióktelep útján működik Magyarországon. Ilyen esetben a külföldi anyavállalat által Magyarországra átterhelt szolgáltatási díjakra nem kell áfát fizetnie a magyar fióktelepnek, mivel áfaszempontból ilyen esetben nem történik szolgáltatásnyújtás, hiszen a fióktelep és az anyavállalat egyazon jogi személy, amely önmagának nem nyújthat szolgáltatást. Az Európai Bíróságnak az ilyen fióktelep-anyavállalat közötti ügyletek kapcsán a közelmúltban hozott ítélete (Skandia America Corporation ügy) azonban felforgathatja az eddig alkalmazott áfakezelést. Az ítélet ugyanis kimondja, hogy az olyan fióktelepek esetén, amelyek egy áfacsoport (csoportos áfaalany) részei, a fióktelep és az anyavállalat között is megvalósulhat szolgáltatás áfaszempontból, ezért a fióktelepnek, illetve egészen pontosan az áfacsoportnak áfát kell fizetnie az anyavállalattól igénybe vett szolgáltatások után. Ez az áfa pedig sok esetben nem lesz levonható teljes egészében a bankok, biztosítók által, így többletköltséget eredményez számukra. Bár az Európai Bíróság korábbi ítéleteiből egyes vélemények szerint lehetett következtetni a mostani ügyben hozott ítélet kimenetelére, sok EU-tagállam adóhatósága eddig nem az ítéletben foglaltak szerint kezelte a hasonló eseteket. Arra fogadhatunk, hogy az ítélet nem hazánkban fog a legtöbb fejtörést okozni, hanem például a pénzügyi fellegvárként működő angol, német központokban. Kérdés, hogy ezzel az áfatervezésnek is bealkonyult. Mindenképpen érdemes elgondolkodni, hogy a jelenleg alkalmazott áfatervezési mechanizmusok kiállnak-e adott esetben az Európai Bíróság próbáját. I~rl. *T/x Farkas Zoltán, '■•fid Mfflb szenior mene dzser, KPMG Új kihívások előtt a cégek transzferár Fókuszban az előzetes hatósági ármegállapítás Az OECD szeptember közepén nyilvánosságra hozott ajánlása nemcsak a multinacionális cégekre lesz nagy hatással, hanem Magyarországra is. Az OECD az adóalap-erózió és a nyereségátcsoportosítás kezelésére irányuló (Base Erosion and Profit Shifting, BEPS) akciótervének első konkrét javaslatait szeptember közepén hozta nyilvánosságra. A mostani javaslatcsomag az akcióterv tizenöt pontjából hetet érint és a transzferárak területén is tartogat érdekességeket. Habár a megfogalmazott javaslatok várakozásaink szerint legkorábban 2015-ben fognak átültetődni az egyes országok jogszabályaiba, már most érdemes elemezni a várható hatásokat. Az egyik előremutató fejlemény, hogy az OECD-jelentés egy olyan ajánlást fogalmaz meg, amely a multinacionális vállalatok számára kötelezővé tenné, hogy hozzák nyilvánosságra, hogy a vállalatcsoport tagjai mely országokban, milyen tartalmú előzetes hatósági ármegállapításokkal (Advance Price Agreement, APA), illetve a közvetlen adókra vonatkozó egyéb hatósági döntésekkel rendelkeznek. Az APA-ket és a hatósági állásfoglalásokat összefoglaló nyilvántartás valamennyi olyan ország adóhatósága számára rendelkezésre állna, ahol a vállalatcsoport jelen van. Az OECD új ajánlásának alkalmazása mind a hatóságok, mind a vállalatok szempontjából előnyökkel kecsegtet. A társhatóságok álláspontjának ismerete a magyar adóhatóság számára nyilvánvaló könynyebbséget jelentene például egy APA kérelem kezelésekor, vagy a transzferárak ellenőrzésekor a kockázatfelmérés kapcsán. A korábbinál nagyobb transzparencia a vállalatok számára azért lehet hasznos, mert egy adóvizsgálat során vagy egy új APA kérelem beadásakor jó benyomást kelthet, ha a hatóság azt érzékeli, hogy egy másik országban a vállalat nem kevés időt és energiát fektetett abba, hogy elszámolóárait alátámassza. Mindezek alapján a multinacionális vállalatoknak - figyelembe véve azt, hogy immár az egyoldalúan letárgyalt APA-knek is lehet egyfajta közvetlen, „határokon átnyúló” hatása - érdemes elgondolkodni azon, hogy az elszámolóárak tekintetében melyik országban ülnek le tárgyalni proaktív módon az adóhatósággal. A legfrissebb tapasztalatokat mérlegelve Magyarország, Európai Uniós és OECD tagállamként egy alkalmas választás lehet ebből a megfontolásból. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) közel nyolc éves APA gyakorlatára visszatekintve elmondható, hogy átlagosan körülbelül hét hónapot vesz igénybe egy szokásos piaci ár megállapítása iránti kérelem elbírálása, amely teljesítmény világviszonylatban is kimagaslónak tekinthető (tárgyalások időigénye jellemzően több év). Ugyanakkor összességében az látható, hogy a kérelmező részéről nagyjából négy-öt hét fókuszált munka szükséges egy megfelelő APA kérelem összeállításához és a tárgyalás lebonyolításához. Az időtényező mellett természetesen nagyon fontos szempont a megállapodás költsége is. Figyelembe véve, hogy egy olyan környezetben, ahol nincsenek speciális hatáskörrel rendelkező adóbíróságok, az APA valóban hatékony eszköze az adókockázat csökkentésének, a magyar APA eljárás költsége az ár-érték arányt tekintve rendkívül kedvezőnek mondható. Lipták Zoltán, partner, EY Bármikor vissza lehet lépni ANNAK ELLENÉRE, hogy CSZ APA-kérelmek túlnyomó többségét - az eddigi tapasztalatok alapján nagyjából 95 százalékát - elfogadják ma Magyarországon, lényeges szempont az is, hogy adott esetben milyen lehetőség van kihátrálni egy APA folyamatból. A NAV a kérelem benyújtása előtt lehetőséget ad többszöri (akár anonim) konzultációra, amely remek lehetőség arra, hogy puhatolózzunk egy ügy kapcsán. Fontos továbbá, hogy az eljárás bármely szakaszában lehetőség van a kérelem visszavonására, amennyiben úgy tűnik, hogy konszenzusos megállapodásra nincs mód. A magyar APA eljárás tehát egy nemzetközi összehasonlításban is versenyképes, hatékony kockázatkezelési eszköz, amely az OECD friss ajánlása kapcsán - nem kizárólag a magyar pénzügyi vezetőktől - a korábbinál feltétlenül nagyobb figyelmet érdemel. A kétgyermekesek járnak jól jövőre kedvezmény A minimálbért kereső szülők is több pénzt kapnak A családi adóalap-kedvezmény tervezett változásának hatására 2015-ben minden jövedelemsávban növekszik a kétgyermekesek nettó jövedelme. A kétgyermekesekre vonatkozóan bejelentett adókedvezmény-változás eredményeképpen a kedvezmény mértéke duplájára, várhatóan havonta 125 000 forintra emelkedik gyermekenként, így jövőre már a minimálbért kereső kétgyermekes szülők borítékjába is 13 ezer forinttal több kerülhet minden hónapban, míg bruttó 121 211 forintos havi jövedelem felett a nettó bér összege húszezer forinttal emelkedik majd havonta. Továbbra is lehetőség lesz arra, hogy a személyi jövedelemadó terhére fel nem használt családi adókedvezményt az adózó az egyéni egészségbiztosítási (7 százalék) és a nyugdíjjárulékkal (10 százalék) szemben érvényesítse, de családi adókedvezmény továbbra sem fog kiterjedni a munkaerő-piaci járulékra. A jelenlegi információk szerint a személyi jövedelemadó és az egyes egyéni járulékok mértéke változatlan marad, és a változás nem érinti az egygyermekeseket, a kedvezmény esetükben továbbra is 62 500 forint lesz. Három, illetve háromnál több gyermeknél pedig havi 206 250 forint lesz kedvezmény mértéke gyermekenként. A NAV napokban publikált adatai szerint 2013-ban összesen 1 113 600 adózó élt az családi kedvezmény lehetőségével. Ez összességében azt jelentette, hogy az szja bevallást benyújtók közel negyede csökkentette adóalapját ily módon. A családi kedvezményt igénybe vevők majd fele egy, harmada kettő, 15 százaléka pedig három gyermek után vette igénybe az adókedvezményt, vagyis a jelenlegi módosítás körülbelül 380 ezer szülőt érinthet. A kedvezmény által biztosított keretek kihasználása érdekében a családi adókedvezmény bevezetése óta évről-évre többen választották a kedvezmény megosztását házastársukkal, vagy élettársukkal. ■ m _ JIM F’ Hegedűs Sándor, az RSM DTM Zrt. ÍÍÉÉV adóüzletág-vezető _/ Jjjj partnere Bruttó munkabér összege Havi nettó bér 2014-ben Nett bér 2015-ben, emelt családi adóalapkedvezménnyel Változás összege 101500 86483 99978 13495 105 000 88775 103425 14650 110000 92050 108350 16300 115000 95325 113275 17950 120000 98600 118200 19600 130000 105150 125150 20000 150000 118250 138250 20000 200000 151000 171000 20000 FORRÁS: RSM DTM 1 1* Milyen veszélyeket rejt a külföldi munkavállalók jelenléte? dolgozók A külföldiek foglalkoztatása kapcsán számos bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettség terheli a hazai társaságokat, melyek elmulasztása esetén a magyar foglalkoztató súlyos szankciókra számíthat. Az érintettek nagy részének máig bizonytalanságot okoz a rövid távú (183 napnál nem hosszabb) kiküldetések kezelése, hiszen előfordulhat, hogy a magánszemélynek munkaviszonyból származó jövedelme után ilyenkor is adófizetési kötelezettsége keletkezik Magyarországon. Amennyiben a munkavégzés munkaviszony keretében történik, előfordulhat, hogy nem az a társaság a gazdasági értelemben vett munkáltató, akivel az illető a munkaszerződését megkötötte, hanem az a társaság, ahol a munkáját végzi. Az újszerű megközelítés miatt adózással kapcsolatos kötelezettsége nem csak a szóban forgó illetőnek keletkezik, hanem a magyar fogadó társaságnak is. Tapasztalatunk szerint azok a munkavállalók lehetnek leginkább érintettek, akik feladatkörüknél fogva rendszeres gyakorisággal utaznak a cégcsoporton belül, illetve olyanok, akik hosszabb-rövidebb határidejű projekt jellegű feladatokat teljesítenek. De mikor számít a fogadó társaság gazdasági munkáltatónak? Alapvetően akkor, ha a munkavállaló tevékenysége szervesen integrálódik a fogadó társaság tevékenységébe, amely viseli a munkavállaló munkájának eredményével járó felelősséget vagy kockázatot. Azon munkavállalóknál, akik csak időszakosan fordulnak elő az adott magyar társaságnál, de ott állandó munkaállomással, belépőkártyával rendelkeznek, már több szempontot kell egyszerre mérlegelni, ha biztosra akarunk menni. Ilyen szempontok például, hogy melyik társaság jogosult utasítani a munkavállalót a munkavégzés módjára vonatkozóan és ellenőrizni őt, mely társaság köteles viselni a felelősséget a munkavégzés helyéért, vagy például az, hogy a küldő cég a juttatással kapcsolatos költségeket áthárítja-e közvetlenül a fogadó társaságra. A bejelentési kötelezettség elmulasztásakor a cég mulasztási bírsággal sújtható, míg a magánszemély terhére adóhiány és adóbírság állapítható meg. Ennek elkerülése érdekében érdemes az adós és HR-es munkatársnak nyitott szemmel és füllel járnia az iroda folyosóin, és időben megtenni a szükséges lépéseket. Fontos azt is átgondolni, milyen adókockázattal számolhatunk abban az esetben, ha a magyar társaság munkavállalói végeznek rövid távú tevékenységet külföldön. A jogszabály nem ismerete más országban sem mentesít a kötelezettség alól. Horváthné Szabó Beáta, a Deloitte Zrt. adóosztályának igazgatója