Világgazdaság, 2016. október (48. évfolyam, 192-211. szám)
2016-10-03 / 192. szám
2 ÜZLET ; - ; \'t Kudarcos utóhasznosítás Kis túlzással Athén teremtett esélyt Budapestnek ahhoz, hogy 2024-ben olimpiát rendezhessen. A kizárólag a versenyekre felhúzott, azt követően azonban néhány év alatt lepusztult olimpiai létesítmények látványa is belejátszott ugyanis abba, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság 2014 végén elfogadta a takarékosabb rendezést előtérbe állító, Agenda 2020 nevű modernizációs programot, melynek kiemelt szempontja a gazdaságosság mellett az utóhasznosítás. Szinte semmi nem valósult meg ugyanis a görögök azon tervéből, hogy a sportobjektumokat tovább működtessék, illetve azokat közterekké, parkokká alakítsák át. // VILÁGGAZDASÁG 2016. október 3., hétfő Ötkarikás sorozat A költségek kétszeresen haladták meg a tervezettet Athén belerokkant az olimpiába Az athéni olimpia jelentősen elszaladó költségei, azok finanszírozásának magas állami aránya nagyban hozzájárult Görögország túlzott eladósodottságához, csődbemeneteléhez. CSABAI KÁROLY Pedig minden olyan szépen indult. A 2004-es athéni olimpia megrendezése előtti hét évben a görög gazdaság folyamatosan túlteljesítette az EU átlagát. Ez különösen 2001-2004 között volt szembetűnő, amikor az öreg kontinensen általánosan visszaesett a növekedés. A pozitív görög eredmények azonban nemcsak az olimpiai előkészületeknek, hanem egyéb tényezőknek is betudhatók, jelesül az euró 2002-es bevezetését megelőzően alacsonyan tartott kamatlábaknak, illetve a nagymértékű EU-támogatásoknak - figyelmeztet a PriceWaterhouseCoopers tanulmánya. Az olimpiai láng kihunyását követően aztán jött a feketeleves. Görögország finanszírozási válságba került, amiből a mai napig nem sikerült kikecmeregnie. Az okok több tényezőre vezethetők vissza, melyek közül kiemelkedő az állami szerepvállalás folyamatos növekedése, a hagyományosan magas költségvetési deficit, valamint az adórendszer és a munkaerőpiac torzulása. De problémát okozott a fedezetlen béremelés, a folyó fizetési mérleg tartós hiánya és a magas olimpiai költekezés is. Az athéni olimpiához kapcsolódó, illetve az amiatt előrehozott infrastruktrális fejlesztések a tervezettnél másfélszer-kétszer többe, 14-16 milliárd dollárba kerültek, aminek csak az egyötödét állták magánbefektetők, minden egyéb beruházást és kiadást az állam finanszírozott. Különösen 2003-2004-ben ugrottak meg az ötkarikás játékokkal kapcsolatos kiadások, mivel az infrastrukturális és egyéb beruházások határidőit a görögök nem tudták tartani. A nyakló nélküli költekezés 1997— 2005 között 35,2 milliárd dollárral járult hozzá a dél-európai ország GDP-jéhez, ami évente 1,52 százalékos plusznak felelt meg. Ennél többet az utóbbi huszonnégy év olimpiáinak rendező országai közül csak Kína profitált. A görög építőipar éves forgalma például 1997- 2003 között több mint a duplája lett az előző évekének. Az pedig, hogy az építőipar a 2003-as GDP jelentős hányadát, több mint 10 százalékát tette ki, már tükrözi azt a kapkodást, hogy a szükséges beruházásokkal - repülőtér, úthálózat, tömegközlekedési infrastruktúra - a rajtig elkészüljenek. Az olimpia után azonban egyből visszaesett a hellének gazdasági teljesítménye. Szembetűnő például, hogy míg a foglalkoztatottak száma 1997-2004 között 430 ezerrel, 4,31 millióra nőtt, addig alig három hónap alatt 70 ezer munkahely szűnt meg, nagy részük az építőiparban. Érdekes, hogy ennek ellenére a munkanélküliségi ráta csökkenése azt követően sem állt meg, hogy az 1999-es 12 százalékról 2005-re 10 százalékra ment le. 2008-ban már csak 7,8 százalékot tett ki, s csak az az év őszén kirobbant válság hatására kezdett ismét növekedni, tavaly már megközelítette a 25 százalékot, az államadósság pedig a GDP 177 százalékát. Rendhagyó volt, hogy a beruházások, a foglalkoztatás és az egyéb erőforrás-szükségletek megugrása ellenére Görögországnak az olimpiai felkészülés alatt és a rendezvény után is sikerült az inflációt kordában tartania, még az építőiparban és az ingatlanpiacon is. Bár 2001- től az európai országokhoz képest Görögországban magasabb volt az infláció, ez inkább az euró 2002-es bevezetésének köszönhető, mint az olimpiának. Csupán a hotelszobák árai emelkedtek jelentősen, de azok is csak a versenyek idején, azt követően viszszatértek az eredeti szintjükre. Az átmeneti drágulás azzal magyarázható, hogy Athén - a többi olimpiát rendező várossal ellentétben - nem tervezte megnövelni meglévő szállodakapacitását. A szűkös kínálat miatt viszont a szállodaszobákért akár négy-ötszörös árat kellett fizetni az olimpia alatt. Az idegenforgalomban érvényesült az olimpia visszatartó hatása: a záróünnepséget követő hónapban közel 15 százalékkal kevesebb turista látogatott Athénba, és a csökkenés az év végéig kitartott, nemcsak a görög fővárosban, hanem az egész országban. A visszaesés Görögország szóba jöhető versenytársaival - Törökországgal és Horvátországgal - összehasonlítva szembetűnő. A görög csökkenéssel párhuzamosan mindkét országba több látogató érkezett 2003-2004-ben. A görög turizmus a 2005-öt követő nyolc évben is csak évente átlagosan 2,7 százalékkal növekedett. Igaz, ez a magas bázisnak is betudható, vagyis annak, hogy az idegenforgalom hagyományosan Görögország kiemelkedő ágazata, s az olimpia előtt is vonzó úti cél volt. Az utóhasznosítási tervek nem váltak be Athénban, pusztulnak a milliárdokból felhúzott építmények fotó alp Hétrészes felvezető sorozatunkban az utóbbi 24 év olimpiáinak gazdasági hatásait mutatjuk be hétről hétre annak kapcsán, hogy Budapest megpályázta a 2024-es ötkarikás játékok megrendezését. Korábbi cikkeink a vg. hu/tema/sport oldalon megtalálhatók. Autókiállítás Párizsban az elektromos autók uralják a terepet Kevesebb benzingőz, több feszültség A másfél millió forintos ingyenpénz, amit az állam az elektromos autók magyar vásárlóinak felkínált, új perspektívába helyezi a hét végén megkezdődött és két hét múlva záruló Párizsi Motor Show-t. A leánykori nevén Párizsi Autószalon szakmai része gyakorlatilag lezárult, a médiahéten minden olyan újdonságot kiveséztek a szaklapok, ami érdekes lehet, s innentől már a nézelődőkből vásárlóvá váló vendégeké a terep. Az újságírók körében is némi szemléletváltás történt, egyre többen voltak képesek elvonatkoztatni a luxustól, és a valóban a jövő útját jelentő zöldautózás felé irányítani a figyelmet. A kettő azonban nem egymást kizáró fogalom, elég két végpontra, a megújított BMW i8-asra és a Magyarországon még nem kapható Renault Zoe kisautóra gondolni. Szupercsendes, mégis nagy médiazajt csapott a 2017 végére sorozatgyártásra éretté váló Tesla Model 3 európai ellenlábasa, az Opel Amperae. A General Motors az Egyesült Államokban még az őszszel megkezdi a mintájául szolgáló Chevrolet Bolt árusítását, 37,5 ezer dolláros induló áron. Odaát tehát 10,3 millió forintnyi összegért lehet megszerezni a középkategóriás családi autót, s ebből jön le az ott nyújtott adókedvezmény. Ezen az áron tömegek számára válik elérhetővé a villanyautó (támogatással, részletfizetéssel még nálunk is), de hogy Európában jövőre pontosan mikor jön ki a testvérmodell és milyen áron, azt Karl-Thomas Neumann Opel-vezérigazgató nem kívánta felfedni az újságírók nógatására sem. A potenciális vásárlók szemében az egyik legfontosabb szempontról, a hatótávról viszont komplett adathalmazt zúdított a nyakukba. Az új európai vezetési ciklus (NEDC) szerint 500 kilométert is meg lehet tenni vele. Ez pedig a legkisebb Tesla-villanymotoréval összevethető hatótávot jelent. Kicsivel dob nagyot a Smart és a Renault - ha a magyar pénztárcához igazítható választékot nézzük. A Daimlerhez tartozó német márka kijön a ForTwo és a ForFour villamosított verziójával, mindez az EQ, azaz elektromos intelligencia jelzés égisze alatt. A franciák 400 kilométerre kalibrálják a felfrissített Zoét, a ZE40-est a NEDC alapján. Az új LG-akkuval szerelt kiasutó alapára 7,3 millió forint lesz. KRIVÁN BENCE Bojkott luxuskivitelben A kétévente megrendezett autóshow-n a nagy hiányzók zöme a luxuskategóriából került ki. Nem állít ki a Rolls-Royce, az Aston Martin, a Maserati, a Cadillac, a McLaren, a Fisher, a Genesis, a Lamborghini és a Bugatti, számukra a 2014-ben rekordot jelenő, 1,23 millió látogató nem jelent kellő vonzerőt. A Rolls-Royce-nál a távolmaradást azzal indokolták, hogy inkább a saját közönségüknek, exkluzív helyen és körülmények között mutatják be új kínálatukat, így hatékonyabban tudják elérni vásárlóikat. Ahol túl sok a látnivaló, ott nehezebb is kitűnni. De elegendő muníció nélkül sem érdemes eljönni, erre lehet következtetni a Ford, a Mazda és a Volvo hiányáról. Az elektromos Opel árban is, hatótávban is versenyképes a Teslával