Világgazdaság, 2016. október (48. évfolyam, 192-211. szám)

2016-10-03 / 192. szám

2 ÜZLET ; - ; \'t Kudarcos utóhasznosítás Kis túlzással Athén teremtett esélyt Budapestnek ahhoz, hogy 2024-ben olimpiát rendezhessen. A kizárólag a versenyekre felhú­zott, azt követően azonban néhány év alatt lepusztult olimpiai létesítmények látványa is belejátszott ugyanis abba, hogy a Nem­zetközi Olimpiai Bizottság 2014 végén elfogadta a takarékosabb rendezést előtérbe állító, Agenda 2020 nevű modernizációs prog­­­­ramot, melynek kiemelt szempontja a gazdaságosság mellett az utóhasznosítás. Szinte semmi nem valósult meg ugyanis a görö­gök azon tervéből, hogy a sportobjektumokat tovább működtes­sék, illetve azokat közterekké, parkokká alakítsák át. // VILÁGGAZDASÁG 2016. október 3., hétfő Ötkarikás sorozat A költségek kétszeresen haladták meg a tervezettet Athén belerokkant az olimpiába Az athéni olimpia je­lentősen elszaladó költségei, azok finan­szírozásának magas állami aránya nagy­ban hozzájárult Gö­rögország túlzott el­adósodottságához, csődbemeneteléhez. CSABAI KÁROLY Pedig minden olyan szépen indult. A 2004-es athéni olimpia meg­rendezése előtti hét évben a görög gazdaság folyamatosan túlteljesí­tette az EU átlagát. Ez különösen 2001-2004 között volt szembetűnő, amikor az öreg kontinensen álta­lánosan visszaesett a növekedés. A pozitív görög eredmények azonban nemcsak az olimpiai előkészületek­nek, hanem egyéb tényezőknek is betudhatók, jelesül az euró 2002-es bevezetését megelőzően alacso­nyan tartott kamatlábaknak, illetve a nagymértékű EU-támogatások­nak - figyelmeztet a PriceWater­­houseCoopers tanulmánya. Az olimpiai láng kihunyását kö­vetően aztán jött a feketeleves. Gö­rögország finanszírozási válságba került, amiből a mai napig nem si­került kikecmeregnie. Az okok több tényezőre vezethetők vissza, melyek közül kiemelkedő az állami szerep­vállalás folyamatos növekedése, a hagyományosan magas költségve­tési deficit, valamint az adórendszer és a munkaerőpiac torzulása. De problémát okozott a fedezetlen bér­emelés, a folyó fizetési mérleg tartós hiánya és a magas olimpiai költeke­zés is. Az athéni olimpiához kapcsoló­dó, illetve az amiatt előrehozott inf­­rastruktrális fejlesztések a tervezett­nél másfélszer-kétszer többe, 14-16 milliárd dollárba kerültek, aminek csak az egyötödét állták magánbe­fektetők, minden egyéb beruházást és kiadást az állam finanszírozott. Különösen 2003-2004-ben ugrottak meg az ötkarikás játékokkal kapcso­latos kiadások, mivel az infrastruk­turális és egyéb beruházások határ­időit a görögök nem tudták tartani. A nyakló nélküli költekezés 1997— 2005 között 35,2 milliárd dollárral járult hozzá a dél-európai ország GDP-jéhez, ami évente 1,52 szá­zalékos plusznak felelt meg. Ennél többet az utóbbi huszonnégy év olimpiáinak rendező országai közül csak Kína profitált. A görög építő­ipar éves forgalma például 1997- 2003 között több mint a duplája lett az előző évekének. Az pedig, hogy az építőipar a 2003-as GDP jelentős hányadát, több mint 10 százalékát tette ki, már tükrözi azt a kapkodást, hogy a szükséges beruházásokkal - repülőtér, úthálózat, tömegközle­kedési infrastruktúra - a rajtig elké­szüljenek. Az olimpia után azonban egyből visszaesett a hellének gazdasági tel­jesítménye. Szembetűnő például, hogy míg a foglalkoztatottak száma 1997-2004 között 430 ezerrel, 4,31 millióra nőtt, addig alig három hó­nap alatt 70 ezer munkahely szűnt meg, nagy részük az építőiparban. Érdekes, hogy ennek ellenére a munkanélküliségi ráta csökkenése azt követően sem állt meg, hogy az 1999-es 12 százalékról 2005-re 10 százalékra ment le. 2008-ban már csak 7,8 százalékot tett ki, s csak az az év őszén kirobbant válság hatá­sára kezdett ismét növekedni, tavaly már megközelítette a 25 százalékot, az államadósság pedig a GDP 177 százalékát. Rendhagyó volt, hogy a beruhá­zások, a foglalkoztatás és az egyéb erőforrás-szükségletek megugrása ellenére Görögországnak az olimpi­ai felkészülés alatt és a rendezvény után is sikerült az inflációt kordá­ban tartania, még az építőiparban és az ingatlanpiacon is. Bár 2001- től az európai országokhoz képest Görögországban magasabb volt az infláció, ez inkább az euró 2002-es bevezetésének köszönhető, mint az olimpiának. Csupán a hotelszobák árai emel­kedtek jelentősen, de azok is csak a versenyek idején, azt követően visz­­szatértek az eredeti szintjükre. Az átmeneti drágulás azzal magyaráz­ható, hogy Athén - a többi olimpiát rendező várossal ellentétben - nem tervezte megnövelni meglévő szál­lodakapacitását. A szűkös kínálat miatt viszont a szállodaszobákért akár négy-ötszörös árat kellett fizet­ni az olimpia alatt. Az idegenforgalomban érvénye­sült az olimpia visszatartó hatása: a záróünnepséget követő hónapban közel 15 százalékkal kevesebb turis­ta látogatott Athénba, és a csökke­nés az év végéig kitartott, nemcsak a görög fővárosban, hanem az egész országban. A visszaesés Görögor­szág szóba jöhető versenytársaival - Törökországgal és Horvátország­gal - összehasonlítva szembetűnő. A görög csökkenéssel párhuzamo­san mindkét országba több látoga­tó érkezett 2003-2004-ben. A görög turizmus a 2005-öt követő nyolc évben is csak évente átlagosan 2,7 százalékkal növekedett. Igaz, ez a magas bázisnak is betudható, vagy­is annak, hogy az idegenforgalom hagyományosan Görögország ki­emelkedő ágazata, s az olimpia előtt is vonzó úti cél volt. Az utóhasznosítási tervek nem váltak be Athénban, pusztulnak a milliárdokból felhúzott építmények fotó alp Hétrészes felvezető soroza­tunkban az utóbbi 24 év olimpiáinak gazdasági hatá­sait mutatjuk be hétről hétre annak kapcsán, hogy Buda­pest megpályázta a 2024-es ötkarikás játékok megrende­zését. Korábbi cikkeink a vg. hu/tema/sport oldalon meg­találhatók. Autókiállítás Párizsban az elektromos autók uralják a terepet Kevesebb benzingőz, több feszültség A másfél millió forintos ingyenpénz, amit az állam az elektromos au­tók magyar vásárlóinak felkínált, új perspektívába helyezi a hét végén megkezdődött és két hét múlva záruló Párizsi Motor Show-t. A le­ánykori nevén Párizsi Autószalon szakmai része gyakorlatilag lezárult, a médiahéten minden olyan újdon­ságot kiveséztek a szaklapok, ami érdekes lehet, s innentől már a né­­zelődőkből vásárlóvá váló vendége­ké a terep. Az újságírók körében is némi szemléletváltás történt, egyre többen voltak képesek elvonatkoz­tatni a luxustól, és a valóban a jövő útját jelentő zöldautózás felé irá­nyítani a figyelmet. A kettő azon­ban nem egymást kizáró fogalom, elég két végpontra, a megújított BMW i8-asra és a Magyarországon még nem kapható Renault Zoe kis­autóra gondolni. Szupercsendes, mégis nagy mé­diazajt csapott a 2017 végére soro­zatgyártásra éretté váló Tesla Mo­del 3 európai ellenlábasa, az Opel Ampera­e. A General Motors az Egyesült Államokban még az ősz­szel megkezdi a mintájául szolgáló Chevrolet Bolt árusítását, 37,5 ezer dolláros induló áron. Odaát tehát 10,3 millió forintnyi összegért le­het megszerezni a középkategóriás családi autót, s ebből jön le az ott nyújtott adókedvezmény. Ezen az áron tömegek számára válik elér­hetővé a villanyautó (támogatással, részletfizetéssel még nálunk is), de hogy Európában jövőre ponto­san mikor jön ki a testvérmodell és milyen áron, azt Karl-Thomas Neumann Opel-vezérigazgató nem kívánta felfedni az újságírók nóga­tására sem. A potenciális vásárlók szemében az egyik legfontosabb szempontról, a hatótávról viszont komplett adathalmazt zúdított a nyakukba. Az új európai vezetési ciklus (NEDC) szerint 500 kilomé­tert is meg lehet tenni vele. Ez pedig a legkisebb Tesla-villanymotoréval összevethető ható­távot jelent. Kicsivel dob nagyot a Smart és a Renault - ha a magyar pénztárcá­hoz igazítható választékot nézzük. A Daimlerhez tartozó német márka kijön a ForTwo és a ForFour villa­mosított verziójával, mindez az EQ, azaz elektromos intelligencia jelzés égisze alatt. A franciák 400 kilomé­terre kalibrálják a felfrissített Zoét, a ZE40-est a NEDC alapján. Az új LG-akkuval szerelt kiasutó alapára 7,3 millió forint lesz. KRIVÁN BENCE Bojkott luxuskivitelben A kétévente megrendezett autóshow-n a nagy hiányzók zöme a luxuskategóriából került ki. Nem állít ki a Rolls-Royce, az Aston Martin, a Maserati, a Cadillac, a McLaren, a Fisher, a Genesis, a Lamborghini és a Bugatti, számukra a 2014-ben rekordot jelenő, 1,23 millió látogató nem jelent kellő vonzerőt. A Rolls-Royce-nál a távolmaradást azzal indokolták, hogy inkább a saját közönségük­nek, exkluzív helyen és körülmények között mutatják be új kínála­tukat, így hatékonyabban tudják elérni vásárlóikat. Ahol túl sok a látnivaló, ott nehezebb is kitűnni. De elegendő muníció nélkül sem érdemes eljönni, erre lehet következtetni a Ford, a Mazda és a Volvo hiányáról. Az elektromos Opel árban is, hatótávban is versenyképes a Teslával

Next