Világgazdaság, 2017. október (49. évfolyam, 191-211. szám)

2017-10-02 / 191. szám

magyar gazdaság ­ Nőttek az ipar árai Az augusztusi ipari termelői árak 2,4 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakit - közölte a Központi Statisztikai Hivatal. A belföldi értékesítési árak átlago­san 4,1 százalékkal nőttek, ezen be­lül a kétharmadnyi súlyt képviselő feldolgozóipar árai 5,5, a közel há­romtizednyi súlyú energiaipar árai 1,0 százalékkal emelkedtek. Az ipar exportárai 1,6 százalékkal nőttek, ezen belül a 95,1 százalékos súlyú feldolgozóipari árak 1,6 százalékkal, a 4,6 százalék súlyú energiaipar árai 1,1 százalékkal emelkedtek. I­VG Hat hónap alatt a GDP 1,5 százaléka volt a kormányzati szektor többlete Óriási mozgástér van az államkasszában , KÁROLY GÁBOR­­ Izgalmas hónapokra lehet számítani az elemző szerint az év hátralévő részében, hiszen a je­lentős többlet nagyobb mozgásteret ad a kormánynak. A második negyedévet is plusz­ban zárta a kormányzati szektor, így az első fél évben 270,5 milliárd forint - a GDP 1,5 százaléka - volt a többlet a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) előzetes adatai szerint. A kormány hiánycél­ja 2017-re továbbra is 2,4 százalék. Az első hathavi többlet az előző év azonos időszakához képest 183,9 milliárd forinttal, GDP-arányosan 1 százalékponttal magasabb. 2016 egészében a kormányzati szektor hi­ánya - a módszertani pontosításokat követően - 656,5 milliárd forint lett, azaz a GDP 1,9 százaléka, míg a kor­mányzati szektor adóssága a tavalyi év végén 26 164 milliárd forint, a GDP 73,9 százaléka volt. A KSH kiemelte, hogy az egyen­leg változása a bevételeknek a ki­adásoknál nagyobb mértékű növe­kedéséből adódott: a kormányzati szektor bevétele 8322,2 milliárd, kiadása 8051,7 milliárd forint volt. A bevételek 748,8 milliárd forint­tal, 9,9 százalékkal, míg a kiadások 564,8 milliárd forinttal, 7,5 száza­lékkal nőttek. A bevételek között 54,8 milliárd forinttal (2,4 száza­lék) nőttek a társadalombiztosítá­si hozzájárulások, míg a jövedelem­adó-bevételek 96,2 milliárd forinttal (7,9 százalék) voltak magasabbak az egy évvel korábbinál. A termelé­si adók 191,1 milliárd forinttal (6,2 százalék) nőttek, ezen belül 127,4 milliárd (8,1 százalék) volt az áfabe­vétel növekedése - közölte a KSH. A legnagyobb mértékben, 404,2 mil­liárd forinttal, 41,7 százalékkal az egyéb bevételek nőttek - ez főként az uniós támogatásokból áll. A kiadások között 148 milliárd forinttal (8,1 százalék) a kifizetett munkavállalói jövedelem, 42 milli­árd forinttal (1,9 százalék) pedig a pénzbeni társadalmi juttatások nőt­tek. Az egyéb kiadások 178,7 milli­árd forinttal (13,9 százalék) voltak magasabbak, mint egy éve. A beru­házásokra 277,5 milliárd forinttal (79,9 százalék) költött többet az ál­lam. Ugyanakkor csökkent a folyó termelői felhasználás 51,8 milliárd forinttal (-4,3 százalék), valamint a kormányzati szektor kamatkiadásai 29,6 milliárd forinttal (-5,2 száza­lék). Németh Dávid, a K&H Bank veze­tő elemzője szerint izgalmas hóna­pokra lehet számítani azt illetően, mi lesz a kormánykasszában lévő többlettel. „A felhalmozódó többlet nagyobb mozgásteret ad a kormány­nak. Azt azonban egyelőre nem le­het megmondani, hogy mire fordít­ja a kormány a pluszpénzt, éppen ezért izgalmas hónapok jönnek" - ír­ta kommentárjában az elemző, aki szerint több forgatókönyv is lehetsé­ges. Egyrészt a többletet fejleszté­sekre is költhetik, de szerinte elkép­zelhető az is, hogy adómérséklésre, akár áfacsökkentésre vagy az élő­munkát terhelő elvonások csökken­tésére fordítják majd. A jövedelemadó-bevételek A KORMÁNYZATI SZEKTOR EGYENLEGE­­ a GDP százalékában 1,5 Forrás: KSH, MTI * I. fél év VG-grafika Nyereséges volt az MNB az első fél évben MTI­­ A Magyar Nemzeti Banknak (MNB) 34,4 milliárd forint nyere­sége képződött az idei első fél év­ben - közölte honlapján a jegybank. Az eredményre kedvezően hatott, hogy közel egy évtized után elő­ször nyereségbe fordult az MNB kamateredménye, mert az alapka­mat történelmi mélyponton van, a nem hagyományos monetáris politi­kai eszközök aktív használata miatt pedig alacsony pénzpiaci hozamok és tartósan laza monetáris kondíci­ók alakultak ki. Az MNB nettó ka­mat- és kamatjellegű eredménye 2017 első felében 2,2 milliárd fo­rint nyereség volt, vagyis 2016 azo­nos időszakához képest 13 milliárd forinttal javult. A 18,1 milliárd fo­rintos működési költségek 8,7 szá­zalékkal maradtak el az ütemezett tervtől, de a 2016 első féléves adat­nál 5,3 százalékkal nagyobb volt ez az érték. Az MNB eredménye 2016 első fél évében 51,7 milliárd forint volt, ami 17,3 milliárddal magasabb az idei első félévinél. . ■ Varga: eredményes a gazdaság fehérítése Az online korszak 2014-es indulá­sa óta Magyarországon 7,2 százalék­­ponttal 13,7 százalékra esett a költségvetésből kieső áfa nagysá­ga. Az Európai Bizottság tanulmánya szerint a kormány gazdaságfehérítő intézkedéseinek köszönhetően fele­akkora az adóelkerülés, mint a régi­óban - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. 2014. szeptember 1-jétől kötelező az online pénztárgé­pek használata, ami megakadályozza a bevételek eltitko­lását. A 2015. március 1-jén indított e-közúti áruforgalom­­ellenőrzés az áruk látszólagos utaztatását lehetetleníti el, és nagy csapást mér a feketegazdaságra a 2018. júliustól bevezetendő e-számlázás is. I­VG r -OKTATÁS­I Több mint 24 milliárd forintba kerülnek a táblagépek, laptopok, projektorok Hetvenezer informatikai eszköz érkezik meg hamarosan a pedagógusokhoz KONCSEK RITA ! Magyarországon a következő 10-15 évben a jelenlegi 4,4 millió munkahely fele átalakul majd a digitális fejlődés miatt - mondta Lepsényi István, a Nemzetgazdasá­gi Minisztérium (NGM) gazdaságfej­lesztésért és -szabályozásért felelős A DIGITÁLISKOMPETENCIA-FEJLESZTÉSI PROGRAMBAN TÁMOGATOTT TERVEK | Mrd Ft Digitális tartalomfejlesztés 2,0 Digitális környezet a köznevelésben 6,3 Köznevelési keretrendszer mérésének és értékelésének fejlesztése 10,5 Laptopok, táblagépek, projektorok 24,5 Forrás: VG-gyűjtés államtitkára az első Digitális Okta­tási Konferencián és Kiállításon. Az ipar részaránya a bruttó hazai termé­ken (GDP) belül 24 százalék, a digi­­talizáció fejlődésével a termelékeny­ség 10 százalékkal nőhet, a költségek pedig 45 százalékkal csökkenhetnek - hivatkozott egy McKenzie-felmé­­résre az államtitkár. „Innovációve­zérelt gazdaságra kell átállnunk, az ország újraiparosítása pedig alapve­tően nem mennyiségi, hanem minő­ségi váltást jelent" - mondta. A digitális oktatási stratégia csak a pedagógusokkal együttműködve lehet sikeres Deutsch Tamás, a Di­gitális jólét program összehangolá­sáért és megvalósításáért felelős mi­niszterelnöki biztos szerint. Minden gyermeknek úgy kell kikerülnie az is­kolákból, hogy beszélje a 21. század legfontosabb globális nyelvét, a digi­tális nyelvet, vagyis a megfelelő di­gitális írás és olvasás tudásával ren­delkezzen. Deutsch Tamás kiemelte, fontos, hogy a gyerekek családi és szociális körülményei ne befolyásol­ják, hogy milyen esélyekkel, milyen lehetőségekkel indulnak el az életbe. Hamarosan 170 ezer pedagógus­hoz jut el az a 70 ezer informatikai eszköz, amelyet a digitáliskompeten­­cia-fejlesztési program keretében kapnak a közoktatási intézmények A programra a következő milliárd forint áll rendelkezésre Az eszköz nem megoldás : Dirk Van Damme, az OECD Okta­­■ +­táskutatási és Oktatásinnovációs Központjának igazgatója szerint az oktatási rendszerek lassan veszik át az új technológiákat, holott ez a siker kulcsa. Ám a folyamatot nem lehet siettetni. Önmagában az eszköz nem megoldás, meg kell találni az oktatásban a számítógép-használat ideális mértékét. I­VG - mondta Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának par­lamenti államtitkára. A programra a következő években 45,3 milliárd forint áll rendelkezésre. Például 45 ezer tanári laptop, 24 ezer tanulói táblagép, okostévék és projektorok kerülnek az iskolákba a következő hetekben, 24,5 miliárd forint érték­ben. Az erdei iskola mintájára elin­dított digitális témahét táboraiban a tavalyi tanévben már több mint 129 ezer diák vett részt. A tartalom és a digitalizáció a két kulcsszó - mondta Csépe Valéria, a köznevelés tartalmi megújításáért felelős miniszteri biztos. Ezzel nem a tankönyveket szeretnék kiűzni az iskolákból, hanem az arányokon változtatnának. A megújuló nemze­ti alaptantervben a tanítás nem az ismeretek kommunikációja, hanem a tudásépítés támogatása lesz, és ez paradigmaváltást igényel a pedagó­gusoktól. években 45,3 ■ Kapós a konvektorcsere A Közép-Dunántúlon felfüggesztet­ték a gázkonvektorok cseréjét segí­tő, vissza nem térítendő támogatás igénylését. Eddig hatezren pályáz­tak. Az 1,5 milliárd forintos prog­ramban ingatlanonként és magán­­személyenként az elszámolható bruttó költségek 80 százaléka nyer­hető el, de legfeljebb 500 ezer fo­rint. A szaktárca közlése szerint az Otthon melege program másik al­­programjában még október köze­péig lehet pályázni új gázkazánok beépítéséhez és fűtéskorszerűsítés­hez.I­VG üzleti napilap | www.vg.hu ■ Agrárium: még egyszerűbb lesz az egyszerűsített foglalkoztatás Október 31-ig jelenthető be a jövő évre tervezett egyszerűsített foglalkoztatás - idézi az MTI a Nem­zeti Agrárgazdasági Kamara felhívását. Mint a köz­leményben áll, a közfoglalkoztatási törvény szerinti egyszerűsített foglalkoztatást egyszerűbbé kíván­ják tenni jövőre. Ezért a Belügyminisztérium és az állami foglalkoztatási szervezet az idénymunkával érintett időszakokban úgy kívánja tervezni a köz­foglalkoztatási programok létszámait, hogy megfe­lelő számú aktív státuszú álláskereső állhasson a munkáltatók rendelkezésére. Ehhez szükség van a gazdálkodók aktív közreműködésére is, akiknek az előzetes bejelentés nem jár foglalkoztatási köte­lezettséggel. I­VG

Next