Világgazdaság, 2019. július (51. évfolyam, 124-146. szám)
2019-07-01 / 124. szám
magyar gazdaság Fékezetten nőttek az ipari árak májusban Májusban az ipari termelői árak 2,7 százalékkal haladták meg az egy ével korábbiakat az előző havi 4,1 százalékos emelkedés után - jelentette a KSH. A belföldi értékesítési árak átlagosan 5,4 százalékkal nőttek, egy százalékponttal lassabban az áprilisinál. Az exportértékesítés árai 1,4 százalékos növekedést mutatnak, ám áprilisban még 3 százalék volt az éves emelkedés. A mérséklődést a munkabérek növekedése, a forint árfolyamváltozása és a kőolaj ár változása indokolja. IVG A komlóról szólt a Soproni Sörrally Százmillió forintot csoportosít át az agrártárca új komlóültetvények telepítésének támogatására, az erről szóló miniszteri rendelet hamarosan megjelenik - jelentette be Nagy István agrárminiszter pénteken Sopronban, a IV. Soproni Sörrally befutóján. Egyhektárnyi komlóültetvény-beruházás 8 millió forint, az agrártárca a maximálisan adható 6 millió forintot adja majd a gazdáknak, hogy ismét felfuttassák a termesztést. A Heineken és a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet pilotprojektet működtet Kastélyosdombón, ahol hátrányos helyzetű családoknak biztosít bevételt a komlótermesztés - a termelést támogatandó nemsokára feldolgozó is épül. A Soproni Serrally hagyományait követve immár negyedszer diadalmaskodott a Világgazdaság csapata. IVG Csúcson az áramfogyasztás: megawattot használtunk fel múlt csütörtökön / 1 % * üzleti napilap | www.vg.hu Megalapozott a remény a további gazdasági növekedésre A 2019. évi költségvetés biztosítja a keretet a családvédelmi akcióterv és a gazdaságvédelmi program megvalósításához - hangsúlyozta Varga Mihály egy szabadegyetemi előadáson. A pénzügyminiszter szerint a fiatalok boldogulása Magyarországon egyre megalapozottabb. Növekvő keresetek mellett folyamatosan csökkennek az adók - utalt a szociális hozzájárulási adó 2 százalékpontos júliusi csökkenésére. A gazdaság teljesítményéről Varga Mihály azt mondta: az első negyedév 5,3 százalékos növekedése nem pillanatnyi fellángolás, 2013 óta tartósan az uniós átlag fölött teljesít a magyar gazdaság. Az államháztartás egyensúlya nem borult fel - „nem hitelből növekedünk, nem privatizációs bevételekből”, és az államadósság szerkezete is megnyugtatóan alakul. IVG ÁLLAMADÓSSÁG • Jövőre nőnek a finanszírozási költségek Sokba kerül az adófizetőknek a MÁP+ PAPP ZSOLT ! Jövőre már 1110,9 milliárd forintot költenek az államadósság finanszírozására, ebből a nettó kamatköltség 1045,2 milliárd forint lesz, ami az idei előirányzatot 93,4 milliárd forinttal haladja meg. A PM szerint ez a nominális államadósság és a drágább lakossági részarány növekedésével magyarázható. A kormány az elmúlt hetekben vezette be a sávosan kamatozó,"új"lakossági állampapírját. A Magyar Állampapír Plusz (MÁP+) nevű termék igen magas kamatot kínál a lakosság számára, amit a költségvetésben azzal próbálnak indokolni, hogy az államadósság-finanszírozás egyik célja a külföldi finanszírozás csökkentése, amelyet lakossági megtakarításokkal kívánnak ellensúlyozni. Az indoklásból azonban kiderül, hogy 2020-ban a kamatkiadások mindössze 14,4 százaléka megy a devizakötvényekre, míg a államadósságon belül a devizaadósság aránya már az idén újabb történelmi rekordra, 17 százalékra csökkenhet. A kormány célja, hogy a devizaadósság aránya 10-20 százalék között maradjon - vagyis már megfelelnek ennek az elvárásnak. A szuperkötvényekkel a költségvetés gyakorlatilag monetáris politikai tevékenységet lát el, ugyanis míg az MNB nem hajlandó emelni a kamatait az infláció fékezése érdekében, addig ezek a kötvények a növekvő lakossági jövedelmek egy részét kivonhatják a piacról - ez egyfajta inflációfékező tényező. A Pénzügyminisztérium szerint az államkötvények után fizetendő kamatok jövőre 2019-hez képest várhatóan 12,6 százalékkal növekednek. Ennek oka, hogy a korábbi években bekövetkezett jelentős kamatszintcsökkenés után a kamatszint emelkedése várható, ezáltal a hiány finanszírozása, illetve a fokozott forintpiaci megújítás - a régi papírok MÁP+-ra cserélése - miatti emelkedő állomány után nagyobb fizetendő kamatöszszeggel kell számolni. Az Alaptörvény szerint az államadósságot a GDP 50 százaléka alá kell csökkenteni, ez a határ még nagyon messze van, ám a euróbevezetés kritériumául szabott maastrichti 60 százalékos arány már látótávolságba kerül a következő években. A Magyar Nemzeti Bank épp a napokban publikálta az államadósság várható alakulásának pályáját, eszerint a mutató az idei 68,1 százalékról jövőre 65,4 százalékra csökken, majd 2021-re 62,9 százalékra ennél alacsonyabb mutatóval utoljára 2005-ben büszkélkedhetett az ország. Az államadósság-kezelés sarokköve lesz 2020-ban a devizaarány csökkentésén túl a devizaadósság százszázalékos euróarányának megteremtése fedezeti ügyletekkel - így kiküszöbölendő minden, a forinteuró árfolyam ingadozásán túli árfolyamkockázatot. A forintadósságon belül a fix kamatozású adósság arányát 56-66 százalék között kell tartania az államadósságkezelő ÁKK Zrt.-nek. Az adósság megújítási kockázatának csökkentése érdekében a forintadósságra meghatározott átlagos átárazódásig hátralévő időt 2,75-3,75 év közötti sávban kell tartani. Ezek elérése érdekében 2020- ban a forintkibocsátás lesz meghatározó, devizát a Pénzügyminisztérium két forrásból, a Paks II. építéséhez kapcsolódó orosz államiból, illetve a hazai kibocsátású Prémium Euró Magyar Államkötvényekből tervez szerezni. (Ráadásul az orosz hitelt - a kedvezőtlen pénzügyi feltételek miatt - eddig rendre előtörlesztette az állam, és ez így lesz jövőre is, ha az orosz hitelnél kedvezőbb alternatív forrást tud elérni az ÁKK a piacon. Varga Mihály pénzügyminiszter a 2020- as költségvetést bemutató sajtótájékoztatón - két héttel ezelőtt - meg is jegyezte, hogy a kormány mostani tervei szerint ha lesz is kötvénykibocsátás, az pár tízmilliárd forintos, teszt jellegű akció lesz. Jelentősebb fejlesztési célú hiteleket is tervez a kormány lehívni az Európai Beruházási Banktól és az Európa Tanács Fejlesztési Bankjától - de ezek forintforrások lesznek. AZ ÁLLAMADÓSSÁG VÁLTOZÁSAI a GDP százalékában :0....................................................... 2000 2005 20*10 20*15 2020 Forrás: MNB Infációs jelentés, VG-grafika A STATISZTIKAI A feszes munkaerőpiac hajtja a keresetek bővülését Tízszázalékos lehet a béremelkedés az idén R. P. I Áprilisban 371 ezer forint volt a bruttó átlagkereset, ami 9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az év első négy hónapjában 357 ezer forint volt a bruttó és 237 ezer forint a nettó átlag, mindkettő 10,4 százalékkal nőtt 2018 január-áprilisához képest. Tovább nőhet a magasabb hozzáadott értéket előállító munkahelyek száma, ebben szerepe van annak is, hogy a visegrádi országok között 2010-2018-ban Magyarországon nőttek a leggyorsabban a bérek - reagált a Pénzügyminisztérium sajtóosztálya a KSH adataira. A minimálbér nagymértékben emelkedett az utóbbi időszakban, ami erőteljes felhajtóerő volt az alacsony keresetű rétegek számára is. A tárca közleménye hangsúlyozta: az erős munkaerő-kereslet fennmaradását segíthetik a vállalatok bejelentett kapacitásbővítései, valamint az uniós források felhasználása, amely a bérek további emelkedését vetíti előre. Csaknem 10 százalékos lehet a bérnövekedés az idén, amit elsősorban a munkaerőhiány miatti béremelések hajthatnak - mondta Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. Egyre elkerülhetetlenebb a közszféra bérrendezése, ugyanis a keresetek gyors ütemben szakadnak le a magánszféráétól - tette hozzá a szakértő. Horváth András, a Takarékbank elemzője 10 százalék feletti bruttó keresetbővülésre számít 2019-ben, a reálbérek így 6,5 százalékkal nőhetnek, a jelentős emelkedés a kifeszített munkaerőpiacnak köszönhető. A képzett munkaerő hiánya a gazdaság legtöbb szektorában gondokat okoz. Horváth András hozzátette: a munkaerőért zajló versenyben nagy hátrányt kell ledolgozniuk a magyar béreknek, a munkaerő visszaáramlása akkor kezdődhet meg, amikor elérjük a célpiacok bérszintjének 80 százalékát. A NETTÓ ÁTLAGKERESET ALAKULÁSA MAGYARORSZÁGON 12015. jen. ► 2019. ápr. (Ft)