Világgazdaság, 2020. május (52. évfolyam, 85-104. szám)

2020-05-04 / 85. szám

magyar gazdaság * Május 19-én nyújtják be a jövő évi büdzsét Gulyás Gergely kancelláriaminiszter szerint a 2021-es költségvetési tör­vényjavaslatot május 19-én nyújtják be a parlamentnek. A Portfolió meg­találta a tervezési köriratot is. Eszerint a fejezetgazdák a költségvetési tervü­ket és a normaszöveg-javaslataikat máig tölthették fel, ezt követően a Pénzügyminisztérium a kormány szá­mára összeállítja a fő kötetet, amelyet a Költségvetési Tanács is véleményez, ezután kerülhet a parlament elé a ja­vaslat, a fejezeti kötetek benyújtására tíz nappal később kerülhet sor.­ VG ■ Pluszfeladatok miatt gazdasági társasággá kell alakítani az OGYÉI-t Gazdasági társasággá kell alakítani az Országos Gyógysze­részeti és Élelmezés-egészségügyi Intézetet (OGYÉI) - de­rül ki a Magyar Közlönyből. A hatóság az orvostechnikai és egyben az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszkö­zök megfelelőségértékelésére kijelölt szervezet lesz. Az in­doklás szerint az átalakításra a hazai orvostechnikai esz­közipar működőképességének fenntartása és az állami tanúsítókapacitás további működtetése miatt van szükség. Az új gazdasági társaság kizárólagos tulajdonosa a magyar állam lesz. Egy másik határozat szerint a kórházak beszer­zéseit a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) in­tézheti. Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) ál­tal korábban kötött keretszerződések is átkerülnek a KEF- hez, a szervezetet május 31-ig kell létrehozni. | VG A továbbtanulók közel kétharmada, 34 ezer fiatal a megújuló szakképzést választotta üzleti napilap | www.vg.hu ■ Az olcsó olaj javította az egyenleget A külkereskedelmi többlet 356 millió euróval nőtt feb­ruárban a tavalyi azonos időszakhoz képest, és elér­te az 1,1 milliárd eurót - derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) második becsléséből. A kivitel 5,7, a be­hozatal 3,5 százalékkal nőtt. A KSH kommentárjában hangsúlyozták: a gáztárolók magas töltöttségi szintje következtében csökkent az importigény, és a koronaví­rus miatt bezuhanó földgáz- és kőolajárak mérsékelték az energiahordozók importértékét - ez utóbbi jelentő­sen hozzájárult az egyenleg javulásához. A szakértők szerint a kieső export mértéke csak a márciusi és az áp­rilisi adatokból derül ki, és kérdéses, hogy a talpra állás időszakában mekkora lesz a kereslet az autóipari kivi­teli termékekre. A kereskedelem fellendülése május-jú­niusban várható.­­ VG KSH 1 Februárban még nem látszott a koronavírus hatása a kereseti adatokon Nem tudni, merre indulnak a bérek RÁSKI PÉTER ! A korábbi hó­napokhoz képest már lassult a bérdinamika, a szakértők szerint a jö­vőt nagyban befolyásol­ja, milyen fizetéssel bí­rók kerülnek az utcára a járvány hatásaként F­ebruárban 377 ezer forint volt a bruttó átlagkereset, 9,1 százalékkal haladta meg 2019 második hónapjának adatát - derült ki a Központi Statisztikai Hi­vatal jelentéséből. A koronavírus­­járvány gazdasági következményei a vizsgált időszakban még nem vol­tak tapasztalhatók a kereseti ada­tokban sem. A közfoglalkoztatottak nélkül számolt bruttó átlagkereset 387 ezer forint volt, a nettó átlag­­kereset kedvezmények nélkül 251 ezer forintot, kedvezményekkel együtt 259 ezer forintot tett ki. A márciusi adatokban már lát­juk majd a koronavírus hatását, de egyelőre nehéz megjósolni a válto­zás irányát is, hiszen nem tudjuk, hogy az állásukat vesztettek zöm­mel melyik bérkategóriából kerül­tek ki - mondta Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. Hor­váth András, a Takarékbank veze­tő elemzője arra hívta fel a figyel­met, hogy a világgazdaság már az év első két hónapjában dekonjunk­túrába került, azonban a gazdaság leállása csak késleltetve és kevésbé látványosan mutatkozik meg a ke­resetekben. A tanárok júliusi bér­emelése önmagában 0,3 százalék­­ponttal emeli a bérdinamikát, és az egészségügyi szakdolgozók ke­resetének növelése is gyorsíthat a közszféra közmunkások nélkül szá­mított, 5,8 százalékos bővülési üte­mén. Horváth András aláhúzta: a turizmusban, személyszállításban várhatóan bérmegállapodások szü­letnek, és a logisztikában fokozot­tabban nőhetnek a keresetek. Né­meth Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint a következő idő­szakban két, egymással teljesen ellentétes hatás alakítja a reálbér­­indexet. Az infláció 3 százalék alá lassulhat, ami felfelé tolja a muta­tót, ugyanakkor a bérdinamika vár­ható lassulása lefelé húzza a reál­béreket. A szakértő hozzátette: a munkanélküliség növekedése lazít a feszes munkaerőpiacon, ami vis­­­szafoghatja a bérdinamikát is, ezt a minimálbér-emelés azonban tom­píthatja. A februári magas infláció mi­att a reálbérek csupán 4,5 száza­lékkal nőttek februárban - hang­súlyozta Horváth András. Németh Dávid rámutatott: a februári reál­­bérindex igen szerény volt a 2016 óta jellemző, 7,4-10,3 százalékos növekedéshez képest. Virovácz Pé­ter figyelmeztet: 2016 harmadik ne­gyedévében volt rá utoljára példa, hogy két egymást követő hónapban is egy számjegyű maradt a kerese­tek bővülési aránya, ugyanakkor szerinte a bónuszok és az egyszeri juttatások elmaradása, csökkenése miatt lassult a bérkiáramlás. BRUTTÓ ÁTLAGKERESET | 2017. január ► 2020. február (ezer forint) 450 .............................................. 20*17 2018 2019 Forrás: KSH, VG-grafika w *­­­­ ÉLELMISZ­ER-GAZDASÁG Új támogatások is segítik a nehéz helyzetbe került ágazatokat További huszonötmilliárd jut az agráriumra K. B. Z. 1 A kormány az eddigi költ­ségvetési kereteken felül 25 milliárd forint többletforrást biztosít a me­zőgazdasági és élelmiszeripari vál­lalkozásoknak a koronavírus okozta gazdasági nehézségek leküzdésére - közölte Nagy István agrárminisz­ter. A tárcavezető kiemelte, hogy el­sődleges feladat a mezőgazdaság és az élelmiszeripar stabil működésé­nek fenntartása és az élelmiszer-el­látás folyamatosságának biztosítása. A hazai élelmiszer-gazdaságot mint­egy 174 ezer vidéki vállalkozás tart­ja életben, amelyek jó részénél tíznél kevesebben dolgoznak vagy önfoglal­koztatók - tette hozzá. A tárca a gazdaságvédelmi akció­terv részeként dolgozta ki a Nemze­ti élelmiszer-gazdasági válságkezelő programot, most ennek keretében juttatnak 25 milliárd forintot vissza nem térítendő támogatásként a koro­navírus miatt nehéz helyzetbe került vállalkozásoknak. A minisztérium már dolgozik azokon a támogatá­si konstrukciókon is, amelyeket az Európai Bizottság gyorsított eljárá­sú jóváhagyását követően hirdetnek meg - reményeik szerint mielőbb. A miniszter emlékeztetett: a program célja az élelmiszer-termelési kapaci­tások fenntartása, a járványügyi vé­dekezés megerősítése, ezzel az élel­mezésbiztonság és exportpotenciál megőrzése - mondta. A többletforrás a Gazdaságvédel­mi Alap terhére, a Gazdaságvédelmi akcióterv keretében érkezik az ága­zatba. Az Agrárminisztérium a Világ-Az élelmiszer-gazdaságot 174 ezer, 10 főnél kevesebb embert foglalkoztató cég tartja életben gazdaság kérdésére közölte, hogy a 25 milliárd forintot kétféle formában kívánják felhasználni. Ahol jól azono­sítható módon, közvetlenül sújtanak egész ágazatokat a koronavírus-jár­­vány gazdasági hatásai, ott egyrészt a meglévő ágazati támogatási jogcí­mek forrásának megemelésével kí­vánnak segítséget nyújtani, másrészt pedig új, ideiglenes ágazati támoga­tási formák bevezetését is tervezik. Előbbire a zöldség-gyümölcs terme­lői szervezetek dotációját hozták fel példaként, míg az új támogatásokat például a szőlő-bor ágazatba kíván­ják kihelyezni. A költségvetési többletforrások nagyobb részét pedig a tervek sze­rint olyan új támogatási lehetősé­gek megnyitására fordítják, ame­lyek azoknak a - külön ágazati szintű többlettámogatásban nem részesülő szektorokban működő - gazdálko­dóknak és vállalkozásoknak nyújta­nak segítséget, akik igazolható mó­don a koronavírus következtében szenvedtek el érdemi árbevétel-ki­esést. Ezt a támogatási formát a tár­ca a mezőgazdasági termelők és az élelmiszeripari vállalkozások számá­ra is elérhetővé tenné. Az Agrárminisztérium a Világ­­gazdaság kérdéseire adott vála­szában emlékeztetett: a Covid-19- járvánnyal összefüggésben hozott európai uniós állami támogatási sza­bályok teszik lehetővé, hogy 2020. december 31-ig ideiglenes állami támogatást nyújtson egy tagállam. Ennek alapján az élelmiszer-feldol­gozásban maximum 800 ezer, a me­zőgazdasági ágazatban legfeljebb százezer, a halászati ágazatban pe­dig maximum 120 ezer euró vissza nem térítendő támogatás nyújtható egy-egy vállalkozásnak. A támogatás kedvezményezettjei azok a vállalkozások lehetnek, ame­lyek tavaly év végén - az állami támo­gatási szabályok szerint - nem voltak nehéz helyzetben, de a koronavírus­­járványra visszavezethetően nehéz­ségeik támadtak vagy nehéz hely­zetbe kerültek. illSlífl

Next