Világgazdaság, 2020. július (52. évfolyam, 126-148. szám)

2020-07-20 / 139. szám

6 külgazdaság ■ Felpörögtek a kínai kötvényvásárlások Japán tulajdonában volt májusban is a legtöbb amerikai állampapír, bár a portfoliója áprilishoz képest 5,8 mil­­­liárd dollárral csaknem 1260 milli­árd dollárra csökkent. A második he­­­­lyen álló Kína 1084 milliárd dollárnyi­­ állampapírral rendelkezett, ami 10,9 ■­ milliárd dollárral több az előző havi­nál. Nagy-Britannia 393,5 milliárd, Ír­ország 323,5 milliárd, Brazília 264,4 milliárd dollárnyi kötvény birtokosa, és a tíz legnagyobb tulajdonos között van Luxemburg, Hongkong, Svájc, a Kajmán-szigetek és Belgium is. I VG ■Japán hálózatépítő társaságokra cserélnék le a britek a Huaweit A brit kormány Japán se­gítségét kérte ahhoz, hogy a Huawei közreműködése­ nélkül építse ki az 5G-há­­lózatot - értesült a Nikkei a forrás megjelölése nélkül. A NEC és a Fujitsu léphetne a kínai telekommunikációs vál­lalat helyébe. A hírügynökség úgy tudja, hogy brit illetéke­sek már tárgyaltak is Tokióban a múlt héten, két napra rá, hogy 2027 végétől kitiltották a Huaweit a hálózatépítésből. A hírt tegnapig egyik érintett sem kommentálta. Korábban Oliver Dowden brit digitális ügyekért felelős miniszter csak annyit mondott, hogy finn, svéd, dél-koreai és japán part­nereket keresnek a Huawei helyett. I VG ■Tovább zuhant az orosz ipar kibocsátása Júniusban is folytatódott az orosz ipari termelés jelentős csökkené­se éves összevetésben, de havi szin­ten már növekedésről tudott be­számolni az orosz statisztikai hiva­tal. A VG Júniusban 94 százalékkal esett éves alapon az ipari termelés üzleti napilap | www.vg.hu ■ Megállapodás született az olasz autópályák állami kezelésbe vételéről Az Autostrade per i­taliát az olasz kormány tervei sze­­rint a jövő év elején vezetik be a tőzsdére, miután a fő tulajdonos Benetton családdal sikerült megegyezni az autópálya-üzemeltető állami ellenőrzés alá vételéről. Az Autostrade 88 százaléka az Atlantiéhoz tartozik, ez pe­dig 30 százalékban a legnagyobb részvényes, a Benetton család tulajdonában van. A megállapodás értelmében az állami hitelező, a Cassa Depositi e Prestiti (CDP) első kör­ben­­ várhatóan több mint 3 milliárd eurós tőkeemelés­sel - 33 százalékos részesedést szerez az Autostradéban, majd ezt emelik októberig 55 százalékra. Az egyezség lehetőséget teremt az Autostrade által üzemeltetett ge­novai autópálya-viadukt, a Morandi-híd 2018. augusztusi összeomlása kapcsán kialakult viták rendezésére. | VÉTSsfi»* CSÚCSTALÁLKOZÓ •Magyarország ellenzi a döntési szabályrendszer átalakítását Hollandia blokkolta az EU-megegyezést PETŐ SÁNDOR I Kemény ütés­váltásokat hozott és az álláspontok közt szaka­dékokat tárt fel az Euró­pai Unió állam- és kor­mányfőinek hét végi brüsszeli tanácskozása a kilábalási alapról és a hétéves költségvetésről. várakozásoknak megfelelő­en észak-déli és nyugat-ke­leti törésvonalakat tárt fel az Európai Unió eredetileg kétnapos­ra tervezett brüsszeli csúcstalálko­zója, amely tegnap - lapzárta után is - folytatódott. A villámok a „ta­karékos négyek" informális vezére, Mark Rutte holland miniszterelnök körül csapkodtak, aki a segítségre számító déliekkel szemben erősen megnyesné a francia-német ten­gely javasolta krízistámogatásokat. Ugyanakkor, egyebek között, jogál­lamisági feltételekhez kötné az EU kifizetéseit, ami erős ellenkezésbe ütközött Magyarország, Lengyel­­ország és Szlovénia részéről. „A vö­rös sarokban Hollandia van, a kék sarokban Magyarország" - foglalta össze a vitát tegnapi sajtótájékozta­tóján Orbán Viktor miniszterelnök, aki szerint viszonylagos siker, hogy a vitatott kérdések körét több tucatról néhányra szűkítették a résztvevők. Mindkét konfliktusforrás ismert volt már a csúcstalálkozó pénte­ki kezdete előtt. A kérdés, hogy az A vita mintegy milliárd euró elosztásáról folyt előrehaladás feledteti-e a piaco­kon a politikai ütközések hevessé­gét és a még a várakozásoknál is nagyobb véleménykülönbségeket. Angela Merkel német kancellár elő­re felkészített rá, hogy a nézetek nagyon távol állnak egymástól, de a befektetők eddig optimisták voltak. Bár áttörést ettől a hétvégétől nem vártak a piaci szakemberek, sokan arra számítottak: lesz annyi közele­dés, hogy az euró a pénteki, 1,143 körüli szintek után 2018 óta először átüsse az 1,15-os ellenállást a dollár ellenében. Óvatosságát hangoztatva a Société Générale fő devizastraté­gája, Kit Jackes ezt írta a csúcs előtt: „Időbe telik, és kompromisszumok­ba fog kerülni, de végül valószínűleg megszületik a várva várt alku.” Az első két nap messze nem a kompromisszumképességről szólt, egymásnak feszültek az érdekcso­portok, amikor az 1800 milliárd eurós keretösszeg elosztásának fel­tételeiről volt szó. Ez az összeg az új hétéves költségvetésből származ­na, illetve rövidebb távon egy hely­reállítási alapból, amely Brüsszel javaslata szerint 750 milliárd euró összegű lenne, kétharmad részben támogatás és egyharmada részben kölcsön. Mark Rutte, a holland par­lament határozatával a háta mögött, szigorú feltételekhez kötné és meg­­vétózhatóvá tenné az uniós kifizeté­seket, például ha egy adott ország jogállamisága megkérdőjeleződik. A magyar miniszterelnök - ugyan­csak országgyűlési támogatással - ezt a tervet határozottan ellenez­te, azzal érvelve, hogy a hollandok egy teljesen új és talán az EU-szer­­ződéssel is ellentétben álló döntési mechanizmust akarnak bevezetni. Ezt megvitatni hetekig tartana, mi­közben a segítségre szorulók - mint Olaszország - sürgős döntésre szá­mítanak - mondta. „Az olaszok mel­lett állunk. Adjuk oda a pénzt annak, akinek szüksége van rá, ahelyett, hogy új bürokratikus akadályokat teremtünk" - tette hozzá. Az első nap után - amikor a kifi­zetések mellé kemény feltételeket sürgető Mark Ruttét Bojko Boriszov bolgár kormányfő azzal vádolta meg, hogy Európa rendőre akar lenni­­, a szombat azzal a kompromisszum­­javaslattal indult, hogy a támogatá­sok összegét csökkentsék 50 milli-Megegyezési kényszerben van a 27 tagállam, a támogatások késleltetése radikálisan csök­kenti a gyors kilábalás esélyét árd euróval, a tagállamok kapjanak háromnapos vétójogot egy-egy kifi­zetés előtt, és az ilyen vitákat az EU kormányfői vagy pénzügyminiszte­rei vigyék dűlőre. Kiderült azonban, hogy a takarékos négyek - Ausztria, Dánia, Hollandia és Svédország - ra­dikálisan nagyobb csökkentést akar­nak a támogatásokban. Merkel kan­cellár és Emmanuel Macron francia elnök a beszámolók szerint szomba­ton láthatóan frusztráltan, korán el­hagyták a tanácskozást. A csúcsot mindezek után egy nappal meghos­­­szabbították: a plenáris ülés kétol­dalú találkozók sorozata és többórás késés után tegnap délután folytató­dott, és lapzártáig nem ért véget. EGYESÜLT ÁLLAMOK Donald Trump nem akar még több pénzt adni a koronavírus-tesztelésekre Egyre sötétebbek az amerikai gazdaság kilátásai i­­­S Az Egyesült Államokban szombaton egymást követő máso­dik nap jelentettek 70 ezret meg­haladó koronavírus-fertőzést, a CNBC elemzése szerint az új ese­tek száma 18,3 százalékkal nőtt or­szágszerte az egy héttel korábbi­hoz képest. A lakosság több mint egy százaléka, 3,7 millió ember fertőződött meg, az áldozatok szá­ma pedig meghaladta a 140 ezret. A Fehér Ház azonban megtalálta a megoldást a járvány terjedésének lassítására: a Washington Post úgy értesült, hogy a kormányzat pró­bálja megakadályozni, hogy a kö­vetkező ösztönzőcsomag több mil­liárd dollárt juttasson a tesztelésre és a fertőzöttekkel való érintkezés nyomon követésére. Donald Trump elnöknek ugyanis szent meggyőző­dése, hogy a sok teszt miatt ugrott meg a fertőzések száma. A szenátus a héten tér vissza szabadságról, így várható, hogy Mitch McConnell, a republikánus többség vezetője be­nyújtja az új csomagot. Az előzetes hírek szerint azonban ez elsősorban az iskolák megnyitá­sára, a munkahelyekre és az egész­ségügyre összpontosít majd. Trump azonban ragaszkodik hozzá, hogy tartalmazza a személyi jövedelem­­adó csökkentését is, ellenkező eset­ben elnöki vétóval fenyeget. Az ötven szövetségi államból 43-ban növeke­dett a megerősített esetek száma az elmúlt két hétben, és emelkedik a halálozás is. A leginkább érintett déli államokban már hűtőkamiono­kat rendeltek, mert megteltek a ha­lottasházak, és egy sor államban is­mét korlátozásokat kellett bevezetni. A járvány­helyzet veszélyezteti a gaz­daság talpra állását, és vakrepüléssé teszi az előrejelzést. Jamie Dimon, a JPMorgan vezérigazgatója az utób­bit ahhoz hasonlította, mint amikor az ember egy sötét kútba néz - sen­ki nem tudja, milyen mély a gödör, és csak az időt pocsékolja, aki találgat. A bank ezért öt különböző forgató­­könyvet tart lehetségesnek a máso­dik fél évre, a legrosszabb esetben a járvány még ősszel is kitart, és emi­att ismét széles körű korlátozásokat kell bevezetni. Ha ez bekövetkezik, akkor a munkanélküliségi ráta 23 százalék körül tetőzhet, de alapeset­ben is megközelíti al1 százalékot, ami 4,3 százalékkal rosszabb a bank áprilisi előrejelzésénél. A járvány az amerikai mellett olyan nagy gazdasá­gokban is gyorsul, mint a brazil és az indiai, ami az IHS Markit és a Global Economics elemzői szerint csökken­ti a Y és növeli a W alakú kilábalás esélyét - az utóbbit már 20 százalék­ra teszik, de figyelmeztetnek, hogy ez is optimista előrejelzésnek bizo­nyulhat. AZ ÚJ KORONAVÍRUS-FERTŐZÉSEK NAPI SZÁMA AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN­­ m febr. 1. ► júLi. (ezer) Forrás: CNN, VG-grafika

Next