Világgazdaság, 2021. november (53. évfolyam, 211-231. szám)

2021-11-08 / 215. szám

MAGYAR GAZDASÁG Továbbra sem talál magára az ipar J. R.­­ Szeptemberben 1,7 száza­lékkal csökkent az ipari terme­lés volumene a naptárhatással megtisztított adatok szerint, augusztushoz képest pedig 0,3 százalékkal - közölte a Közpon­ti Statisztikai Hivatal. A német statisztikai hivatal ugyancsak pénteken ismertetett szeptem­­ beri ipari adatai havi alapon 1,1 százalékos termeléscsökkenést jeleznek, éves összevetésben pe­dig 1 százalékosat, eszerint Né­metországban az első kilenc hónapból hat hónapban zsugoro­dott a gyártás volumene. Mivel ez rányomja a bélyegét a gazda­ság teljesítményére is, az ügyve­zető német kormány visszafogta idei GDP-előrejelzését. „Sorozatban negyedik hónap­ja csökken a termelés, elsősor­ban az ellátási láncokban kiala­kult gondok, köztük a csiphiány miatt. Ez leginkább az ipar tel­jesítményét nagyban befolyáso­ló járműgyártást, valamint az elektronikai és számítástech­nikai eszközök gyártását fogja vissza” - kommentálta a hazai adatokat Németh Dávid, a K&H vezető elemzője. Az ellátási prob­léma kedvezőtlen hatása szerin­te megmutatkozhat a következő hónapokban is, emiatt a szektor továbbra is alulteljesíthet a ma­gyar gazdaságon belül. A szak­értő összességében az utolsó ne­gyedévre is stagnálásra számít, 2021 egészében pedig 8-9 száza­lékos bővülésre. FOTÓ: MERCEDES-BENZ százalékkal romlott a mutató értéke i üzleti napilap www.vg.hu Kilenc éve nem volt olyan magas az infláció, mint az elmúlt hónapban Berobbanhatott az áremelkedés FERENTZI ANDRÁS : Már hat százalék feletti ma­gyarországi drágulást várnak a szakértők a VG elemzői konszenzusa szerint. A statisztikai hi­vatal holnap közli első becslését az októberi fo­gyasztói árakról.­ riásik, éves szinten 6,1 szá­­­­zalékot ugrott az infláció ...­ októberben a VG elemzői konszenzusa szerint, szeptem­berben még 5,5 százalékos drá­gulást feltételeztek a lapunknak nyilatkozó szakértők. A Közpon­ti Statisztikai Hivatal holnap közli első becslését az októberi fogyasztói árakról. A fokozott mértékű pénzrom­lást már többször is előrevetítet­ték az elemzők, a bázishatások miatt sokan már régóta beter­vezték a kiugróan magas infláci­ót, ráadásul a maginfláció és az adószűrt maginfláció is maga­sabb lehet a vártnál. A lapunk­nak most nyilatkozó elemzők már az idei és a jövő évi inflációs előrejelzésükben is rosszabb ered­ményt helyeztek kilátásba, mint előzőleg: 2021-re 4,9,2022-re pedig 4,3 százalékos éves inflációt prog­nosztizálnak a korábbi 4,7, illetve 3,9 százalék helyett. „Havi szinten a ruházkodási cikkek szezonális okok miatt át­lag feletti mértékben drágulhat­tak, a tartós fogyasztási cikkek havi árindexe pedig a továbbra is relatíve gyenge árfolyam és a globális beszállítói láncok prob­lémái miatt lehetett magasabb. Novemberben folytatódhat a pénzromlás... éves átlagban is a korábban vártnál magasabb, 5 százalékot közelítő lehet az infláció” - mondta a VG-nek Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője. „2021 októberében az üzem­­anyagárak többszöri emelése az egyéb cikkek, üzemanyagok árucsoport havi alapú árindexét 2 százalékra vagy a fölé viheti. A többi árucsoportban nem vár­ható jelentős változás. 2022-ben nem számolunk az üzemanyag-­ árak ideihez hasonló draszti­kus emelkedésével, azonban a továbbra is magas üzemanyag­­árak és nyersanyagárak fokoza­tosan átgyűrűznek a többi áru­csoport árindexébe” - húzta alá Palócz Éva, a Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója. Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. makrogaz­dasági üzletágvezetője szerint is tovább emelkedhetett októ­berben az infláció. A világpiaci energiaárak növekedése közvet­lenül a magyarországi infláció­ban nem jelenik meg a háztar­tási energiaárak befagyasztása miatt, közvetve azonban, a töb­bi termék árán, illetve a szolgál­tatások díján keresztül fokoza­tosan érezhetővé válik. „Ennek nyomán az idén és jövőre is a korábbinál magasabb, 4,8, illet­ve 4,2 százalékos inflációra szá­mítunk, de az üteme jövőre már kissé lassulhat. Kérdés, hogy a jegybank ki tudja-e húzni de­cemberig, azaz elég lesz-e no­vemberben az előre beharango­zott 15 bázispontos kamateme­lés, vagy már most nagyobb lépésre kényszerül” - vetette fel Regős Gábor. „Az energiaárak robbanásával nagymértékben romlottak az inf­lációs kilátások, és számos más nyersanyag ára is elszállt. Szep­tember vége óta 10-11 százalék­kal ugrottak meg az üzemanyag­­árak. Az élelmiszeráraknál is to­vábbi gyorsulás várható, a tartós cikkek árai is jóval nagyobb mér­tékben nőttek, mint az a korábbi várakozásokban szerepelt. A gáz drágulása szinte mindent érint. AZ INFLÁCIÓ BECSÜLT NAGYSÁGA az előző évihez képest (%) a műtrágyagyártástól az állattar­táson, a kertészeten, a sütőiparon és más élelmiszer-feldolgozáson keresztül a nehéziparig és az épí­tőanyag-gyártásig. A gázárak el­­szállása beláthatatlan következ­ményekkel járhat” - vélekedett Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője. „Az idei év egészét nézve a ko­rábban vártnál magasabb, 4,9 százalékos átlagos inflációval számolunk, mivel novemberben ismét tovább nőhet az infláció, elérve akár a 6,3-6,5 százalékot is. Nagy kérdés, hogy az egyre erősödő inflációra miként reagál a jegybank a novemberi ülésén, hiszen a beérkező inflációs ada­tok egyértelműen meghaladják a szeptemberben közzétett vára­kozását. Mindezek miatt végül megváltozhat a kamatemelési ciklus üteme, már akár novem­berben is. Ugyanakkor érdemes figyelembe venni, hogy a jegy­banknak nem a jelenlegi infláci­ós folyamatokra kell reagálnia, hanem az elkövetkező egy-két évre” - összegezte Virovácz Pé­ter, az ING Bank vezető elemzője. Kuti Ákos, a Danube Capi­ tal vezérigazgató-helyettese azt mondta, hogy az októberi inf­lációs várakozásokban a külső, azaz az eurózónából érkező inf­lációs nyomás egyre erősebb. Az inflációs félelmek több olyan for­rásból táplálkoznak, amelyek már most is jelen vannak: ezek a dráguló élelmiszerek, a berobba­nó globális energiaárak, az alap­­anyaghiány, a félvezetőhiány, az ellátási láncok akadozása, a szál­lítási nehézségek és mindezek árfelhajtó hatása. A bázishatá­sok, illetve egyes felsorolt ár­felhajtó tényezők várható átme­neti jellege és normalizálódása következtében azonban 2022 el­ső felében lassulhat az infláció. Mégis nagy annak a kockázata, hogy csak 2022 második fél évé­ben vagy még később tér vissza az infláció komfortosan a tole­ranciasávba. Már jócskán érzi a pénztárcáján a lakosság az októberben folytatódott áremelkedést 2021.X. 2021 2022* Suppan Gergely - Takarékb. 6,25 4,4 Karsai Gábor-GKI 5,7 4,74 Regős Gá­bor-Századvég6 4,8 4,2 Trippon Mariann-CIB B. 6,1 4,9 3,9 Halász Ágnes—UniCredit B. 6,35 5,3 Palócz Éva -Kopint-Tárki 6 5 4,7 Kuti Ákos-Danube Capital 6,2 4,8 3,9 Török Zoltán-Raiffeisen B. 6,4 4,9 4,5 Virovácz Péter-ING B.6 4,9 4,5 Németh Dávid-K&H Bank 6,2 4,9 4,2 Elemzői konszenzus 6,1 4,9 4,3 Forrás: VG-gyűjtés * éves várható Az idén megdőlhet a webshopok havi 140 milliárd forintos csúcsforgalma Erősen kezdték az őszt a boltok GY­ B.­­ „Az ősz első hónapjá­ban ismét a koronavírus előtti időszak bővülési szintjét hozta a kiskereskedelem” - reagált Cseresnyés Péter, az Innováci­ós és Technológiai Minisztéri­­ um (ITM) kereskedelempoliti­ káért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára a Közpon­­ ti Statisztikai Hivatal adataira. Az 5,8 százalékos szeptemberi növekedés megegyezik a boltok forgalmának júniusi bővülésé­vel, júliusban 3, augusztusban 4,1 százalékos volt a növek­mény. Az ITM szakpolitikusa felidézte: a kiskereskedelem teljesítménye 2013 nyarától a világjárvány hazai megjelené­séig, több mint 80 hónapon át folyamatosan javult. A tavaly áprilisban bekövetkezett nagy­arányú visszaesést egy szűk esztendő követte, az idei máso­dik negyedévtől azonban min­den hónapban növekedést mu­tatott a statisztika. „A havi bővülésben megint nagyobb részük volt a tartós fo­gyasztási cikkeket árusító üz­leteknek, már csak a bútor- és műszakicikk-boltok forgalma marad el a korábbitól” - részle­tezte Cseresnyés Péter. Kitért ar­ra is, hogy az online és csomag­küldő értékesítés tavaly lépte túl először az ezermilliárd forintot. Az e-kereskedelem azonban min­den jel szerint erre rá tud tenni még egy jókora lapáttal. „Az idei év első kilenc hónapjában már 927 milliárdnál tartunk, pedig a legerősebb időszak csak most következik. A webshopok forgal­ma a legutóbbi tizenegy hónap­ból hétben haladta meg a koráb­ban soha el nem ért százmilliárd forintot. Nem lenne nagy megle­petés, ha még az idén megdőlne a mintegy 140 milliárd forintos havi csúcs is.” „Az élelmiszer-forgalom vo­lumene jóval az átlag alatt, 3 százalékkal bővült. Eközben a nem élelmiszerek és az üzem­anyagok forgalma több mint 8 százalékkal emelkedett, mind­két termékcsoportnál szerepet játszott a növekedésben az ala­csony bázis is” - mutatott rá Németh Dávid, a K&H vezető elemzője. A folytatásban sze­rinte negatívan befolyásolhatja a forgalmat az árak emelkedé­se mellett a járványkorlátozá­sok esetleges újbóli bevezetése. Élénkítheti viszont a keresletet a nyugdíjemelés és az szja-vis­­­szatérítés. A mostani kilátások alapján úgy véli, az idén 3-4 szá­zalékos bővülés várható. A KISKERESKEDELMI FORGALOM VÁLTOZÁSA* 2021 120 -i....r....i~~í....i....i....r....f­­—i—;­I. II. III. IV. V. VI. VII. Vili. IX. * az előző év azonos időszaka = 100 százalék Forrás: KSH, VG-grafika Ismét jól fogytak a tartós fogyasztási cikkek t 2.VILÁGGAZDASÁG k

Next