Világgazdaság, 2022. január (54. évfolyam, 1-21. szám)
2022-01-11 / 7. szám
MAGYAR GAZDASÁG A gazdaság kifehérítése miatt is egyre több befizetés érkezik az államkasszába Úgy költekezett a lakosság, mintha nem lenne holnap KLEIN RON A január-november között beszedett adómennyiség jelentősen meghaladja az ugyanerre az időszakra tervezett számokat, a kiemelkedő áfabevételek alapján pedig nagyon jól alakult a belföldi fogyasztás. Jól teljesített a magyar gazdaság 2021-ben a Magyar Államkincstár által közzétett adóbevételi adatok szerint is, a január-november között beszedett adó jelentősen meghaladja az ugyanerre az időszakra tervezettet - jelentette ki Fischer Ádám, a Niveus Consulting Group jogi partnere. A szakemberrel a VG az első 11 hónap teljesülési adatait tekintette át az éves eredeti és módosított költségvetési előirányzathoz képest, és ahogyan táblázatunkból is kitűnik, egyes adónemekben, például az általános forgalmi adónál az éves tervezett összeg már november végéig beérkezett. „Az áfabevételek azért is kiemelkedők, mert a január-novemberi adatok meghaladják nemcsak az eredetileg tervezett, hanem a módosított, 14 százalékkal magasabb éves előirányzatot is. Eszerint nagyon jól alakult a belföldi fogyasztás, az áfa ugyanis szinte kizárólag a belföldön fogyasztott javakat terheli, a külföldre értékesített termékek, szolgáltatások rendszerint mentesülnek alóla” - mondta Fischer Ádám. A személyi jövedelemadó kapcsán érdemes megjegyezni, hogy a 2021-ben befizetett összegből - amely novemberig 2612 milliárd forint volt - nagyjából 600 milliárd forintot visszakapnak a gyermeket nevelő szülők február 15-ig, tehát az állam a tavalyi szja-bevételeinek több mint ötödéről mond le, ami amúgy szinte megegyezik a társasági adóból beszedett összeggel. „Az utóbbi esetében érdekes, hogy ebben az adónemben módosított a legnagyobbat a kormány a tervezett bevételeken, 17 százalékkal csökkentve az eredeti előirányzatot. Ehhez képest a november végéig beérkezett tao-bevételek majdnem elérik az eredetileg tervezett 538 milliárd forintot” - mutatott rá Fischer Ádám, aki szerint sokatmondó, hogy a jelentősebb adónemeken belül leginkább a kisadózók tételes adója maradt el az előirányzottól, mégpedig novemberig időarányosan 40 százalékkal. A szakember úgy véli, ez arra utalhat, hogy bevált a szigorítás, megtette hatását a katásokra az egy megbízótól származó, 3 millió forintot meghaladó bevételre kivetett különadó, ugyanis sokan kiléptek a kata alól, és más adózási módra tértek át. Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke korábban a VG- nek úgy fogalmazott, elsősorban a gazdasági növekedésnek és a jóléti juttatásoknak köszönhető a költségvetési befizetések megugrása, az infláció pedig csak kisebb részben magyarázza az áfabevételek alakulását. Makrogazdasági elemzők annyiban árnyalták a képet, hogy a büdzsét előzetesen alulbecsülte a kabinet, amely kisebb inflációval és GDP- növekedéssel számolt a legfrissebb adatok alapján becsült 5,1 és 6,4 százaléknál. A számvevőszék korábbi elnöke megemlítette, hogy a gazdaság kifehérítése miatt is egyre több befizetés érkezik az államkasszába, ami a Pénzügyminisztérium (PM) számítása szerint 2300 milliárd forintot jelent éves szinten. Szintén lapunknak beszélt arról Izer Norbert, a PM adóügyekért felelős államtitkára, hogy az adócsökkentéseknek és a gazdaságfehérítő intézkedéseknek hála, a szürkegazdaságot mérő áfarést sikerült leszorítani a 2010-es 20 százalék feletti értékről 6 százalékra, ami a legtöbb nyugati országénál is jobb eredmény. A magas belső keresletnek persze van negatív hatása is, ahogyan a lenti cikkünkben olvashatják, az ipari termelés nem tudja ellensúlyozni a behozatal bővülését, ami felfelé húzza az importot és rontja a termék-külkereskedelmi egyenleget. FŐBB ADÓBEVÉTELEK 2021 (milliárd forint) FOTÓ: HEVES MEGYEI HÍRLAP - HUSZÁR MÁRK • Éves eredeti Éves módosított I—XI. hó előirányzat előirányzat teljesülés Általános forgalmi adó 4067,4 4642,4 4799,3 Személyi jövedelemadó 2683,5 2717,8 2612,1 Jövedéki adó 1263,1 1248,6 1130,1 Társasági adó 538,5 446,7 516,5 Kisadózók tételes adója 237,4 237,4 175,8 Pénzügyi tranzakciós illeték 218,8 218,8 211,7 Lakossági illetékek 218,7 194,1 204,1 Biztosítási adó 105,9 105,9 96,9 Kisvállalati adó 97,4 97,4 106,4 Pénzügyi szervezetek különadója 61,4 61,4 46,9 Energiaellátók jövedelemadója 60,6 60,6 71,8 Közműadó 53,4 53,4 53,9 Forrás: Magyar Államkincstár A minimumjárandóság emelése negyvenezer embert érint Nem jár dupla ellátás a teljes árváknak KONCSEK RITA Magyarországon a tavaly decemberi adatok szerint 6728 olyan gyermek élt, aki mindkét szülőjét elvesztette, vagyis teljesen árva. Információk szerint egy évvel korábban 6994 teljes árva kapott ellátást a Magyar Államkincstártól (MÁK). Az árvaellátás minimális összege 2022. január 1-jétől 24 250 forintról 50 ezer forintra emelkedett. A minimumellátás duplájára emelése 8,1 milliárd forinttal, 0,2 százalékkal növeli az idei kiadást a rendszeres ellátásokra. Az árvaellátásokra összesen 38,6 milliárd forintot tervez 2022-ben a Nyugdíjbiztosítási Alap. A nyugdíjkorhatár előtti összes ellátáson belül az árvaellátás 10 százalékot tesz ki. Az ellátás havi minimumának emelése közel 40 ezer embert érint. Az 50 ezer forint alsó határ nemcsak az újonnan, hanem a korábban megállapított ellátások esetében is érvényes - közölte az államkincstár. A járandóságot január 12-én, holnap folyósítják első alkalommal. Mindkét szülő halála esetén az árvaellátás mértéke 60 százalékos, vagyis nem jogosult dupla összegű minimumellátásra, aki mindkét szülőjét elvesztette. A juttatást azon szülő tényleges vagy kalkulált jövedelme vagy ellátása alapján számítják, amelyik esetében nagyobb lesz az árvaellátás összege. gp Tavaly decemberben Magyarországon összesen 56359-en, 2020-ban pedig 55768-an kaptak árvaellátást. Az árvaellátás fő szabálya szerint az egyik szülő halála esetén megállapított összeg a jövedelem vagy ellátás alapjának a 30 százaléka. Az ellátás nagysága az elhunyt szülő által megszerzett szolgálati időhöz és az általa elért jövedelemhez igazodik. Felső határa eddig sem volt, és ezután sem lesz - közölte korábban a családokért felelős tárca nélküli miniszter lapunk érdeklődésére. Ez az egyetlen hozzátartozói ellátás, amelynek minimumösszege van. E minimumnál az ellátás csak akkor lehet kisebb, ha a jogszerző kevesebbet ért el az életkora szerint előírt szolgálati időnél, ezért az ellátás csak méltányosságból állapítható meg. Tavaly januárban az árvaellátás átlagos összege mintegy 43,3 ezer forint volt a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint. A legnagyobb ellátást a Budapesten élők kapták, átlagosan 47,5 ezer forintot, a legkevesebbet pedig Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, nem egészen 41 ezer forintot. AZ ÁRVAELLÁTÁS ÁTLAGOS NAGYSÁGA 2021. január (forint) Budapest • Közép-Magyarország » Közép-Dunántúl •■MMKOI Nyugat-Dunántúl »nini—mnwrr'n Dél-Dunántúl • Dunántúl ® HHHHBHCXH9 Észak-Magyarország • rjjSÍ... Észak-Alföld · Dél-Alföld • Forrás: KSH, VG-grafika VILÁGGAZDASÁG * üzleti napilap www.vg.hu A járműgyártás gyengélkedése ront a külkeregyenlegen K. R. O. : Négy hónap után, novemberben újra pozitív a külkereskedelmi termékforgalom egyenlege - közölte első becslését a Központi Statisztikai Hivatal. Októberhez viszonyítva a kivitel értéke 7,8, a behozatalé 4 százalékkal nőtt, az export euróban számítva 7,7, az import 14 százalékkal volt nagyobb az előző év azonos időszakinál, míg a termék-külkereskedelmi egyenleg 526 millió euróval romlott. A novemberi adatok alapján a kivitel értéke 11 milliárd 113 millió euró (4049 milliárd forint), a behozatalé 11 milliárd 33 millió euró (4018 milliárd forint), a kivitel 77, a behozatal 72 százalékát az EU tagállamaival bonyolítottuk le. „Az egyenleg romlásához nagyban hozzájárulhatott a magas belső kereslet, amely felfelé húzta az importot. Bár novemberben az ipari termelés a vártnál kedvezőbben alakult, a főleg exportra termelő járműgyártás gyengélkedése miatt így sem tudta ellensúlyozni a behozatal bővülését. Az adatok szerint a termékek külkereskedelme a negyedik negyedévben is visszahúzhatta a gazdasági teljesítményt, ennek megfordulásához az export felfutására van szükség” - értékelte a mutatókat Regős Gergely, a Századvég makrogazdasági elemzője. A Takarékbank vezető elemzője, Suppan Gergely a beruházások és a fogyasztás élénkülésével a külkereskedelem többletének csökkenésére számít az idei első fél évben is. Úgy véli, hogy a kivitel kilátásai továbbra is kedvezők, mivel a korlátozások feloldásával élénkülnek külpiacaink, ám ő is megemlítette, hogy az autógyártók exportját a csipek és más alkatrészek hiánya, az ellátási láncok szakadozása és a szűk szállítási kapacitások jelentősen hátráltatják. „A külkereskedelmi mérleg többletének csökkenését nagyrészt a cserearányok energia- és nyersanyagárak miatti markáns romlása okozza. Ennek hatására bizonytalanságok övezik az idei külkereskedelmi teljesítményt, azonban új kapacitások kiépülésével a következő években nagyot emelkedhet a külkereskedelem többlete” - szögezte le Suppan Gergely. i