Világirodalmi lexikon 3. F–Groc (1975)
G - Godkin, Edwin Lawrence - Godolin, Pierre - Godoy, Juan - Godwin, Francis - Godwin, Mary Wotlstonecraft
Biblikus témájú darabjai közül kiemelkedik az El divino Isaac ('Az isteni Izsák') és a Las lágrimas de Dávid ('Dávid könnyei'), autói közül legjobb az Aun de noche alumbra el sol ('Éjszaka is süt a nap)', míg a szentek életével foglalkozó munkáiból említést érdemel az el fraile ha de ser ladrón o el ladrón ha de ser fraile ('Vagy a szerzetesnek kell tolvajnak lennie, vagy a tolvajnak kell szerzetesnek lennie'). Irod.: A. Castro: Noticias del doctor Felipe Godínez (Memórias de la Real Academia Espanola, VII.). Inotai András Godkin [godkin], Edwin Lawrence (Moyne, íro., 1831. okt. 2.—Brixham, Anglia, 1902. máj. 21.), amerikai (USA) újságíró, kritikus, kiadó. Újságírói pályáját Angliában kezdte, 1856-ban telepedett le az USA-ban, s ügyvéd lett. A polgárháború idején a londoni Daily News tudósítója volt. 1864-ben többedmagával megalapította a The Nationt, amelynek 1881-ig volt a szerkesztője. 1883-tól 1900-ig a New York-i Evening Post főszerkesztője. A századfordulón visszatért Angliába, és ott halt meg. Jelentős társadalomkritikus volt, az elsők közé tartozott Amerikában, akik könyvkritikai írásaikban szigorú bíráló szempontokat is érvényesítettek. 1853-ban megjelent egy magyar tárgyú műve is The History of Hungary and the Magyars ('Magyarország és a magyarok története') c. Főműve: Perfections and Comments, 1865—95 ('Gondolatok és megjegyzések, 1865 — 95', gyűjt. kiad., 1895). ( Irod.: R. Ogden: Life and Letters of E. L. Godkin (1907). Bognár Tibor Godolin [gudwin], Pierre (1580-1649): provanszál költő, az ,,oe" nyelvű reneszánsz irodalom legnagyobb alakja. Toulouseban született, abban a városban, amely, ha politikai központja nem is, szellemileg mindenképp a délvidék fővárosa volt. S míg földije, Mainard franciául verselt, és párizsi elismerésre vágyott, Godolin provanszálul írt, s szűkebb hazája hivatalos költője lett. Nemcsak a főurak, de az anyanyelvéhez hű és a város dicsőségét nagyra tartó polgárság is támogatta. Verseit, amelyekben eredeti szintézisben ötvözte össze a barokk költészet vívmányait, páratlanul tiszta és gazdag nyelv jellemzi: a trubadúroktól egészen Mistralig egyetlen provanszál költő sincs, aki ennyire virtuóza lett volna anyanyelvének Noha tevékenysége csak Toulouse-ra korlátozódott, hatása a többi ,,oc" tartományban is érződött. Mindamellett, bár újabban fölkeltette az irodalmárok érdeklődését, még mindig nem kapta meg azt a helyet, amelyet megérdemelne az európai költészet történetében. ( Irod.: R. Lafont: Petite Anthologie de la renaissance toulousaine de 1610 (1960). Ádám Péter Godoy [godoj], Jüan (Chillon, 1911—): chilei író. Irodalom- és filozófiatanár. 1938-ban fiatal költőkből és írókból csoportot alakított, és létrehozta az angurrentismo nevű mozgalmat, melynek célja az intuícióhoz, a chilei kulturális örökséghez való visszatérés volt. Kiváló stiliszta. Naturalista stílusú munkákat írt, melyekben a kizsákmányolt osztályok életét, társadalmi szerepét ábrázolja. Főbb művei: Angurrientos ('Kapzsiak', reg., 1940); La cifra solitaria ('A magányos számjegy', reg., 1945); El gato de la maestranza y otros cuentos ('A lőszergyár macskája és más elbeszélések', 1952). Inotai András Godwin [godwin], Francis (Hannington, 1562—Hereford, 1633), angol író. Oxfordban tanult, Selden és Gamden barátja, anglikán pap és egyháztörténész. 1601-től Llandaff, 1617-től Hereford püspöke. 1601-ben adta ki az angliai katolikus püspökök jegyzékét a kereszténység meghonosításáról. Fia fordításában és kiadásában jelent meg Annals of England ('Anglia évkönyvei', c. történeti műve 1630-ban. The Man in the Moone or a Discourse of a Voyage thither, by Domingo Gonsales ('Ember a holdban, avagy értekezés egy oda utazásról, Domingo Gonzalestől') c. elbeszélő munkája 1638-ban jelent meg. 1786-ig a művet négy nyelven, 25 kiadásban adták közre. Néhány fontos részletét Gyrano de Bergerac és Swift használta fel és merített belőle J. Wilkins is. Godwin [godwin], Mary Wollstonecraft (London, 1759. ápr. 27.— 1797. szept. 10.): angol írónő. Apja iszákossága miatt már 19 éves korában elhagyta szüleit, és szívós önművelés útján a kiadó S. Johnson munkatársa lett. Kapcsolatba került kora irodalmáraival és a radikálisok (Godwin, Paine, Priestley stb.) körével. 1792-ben Párizsba ment, itt megismerkedett és közelebbi kapcsolatba került G. Imlay kapitánnyal, aki Fanny nevű lányuk születésekor elhagyta. Öngyilkossági kísérlete után az irodalomnak szentelte életét. W. Godwin élettársa, majd 1797-ben felesége lett. Mary leánya (Shelley majdani második felesége) születése az ő életébe került. O Legis-