Világosság, 1946. április (3. évfolyam, 73-95. szám)

1946-04-01 / 73. szám

Kolosává* 1946 április 1 Május 1*3g (sell Jeliatkezülök a magyar álampolgároknak Vasgárdista fészket lepleztek le Szilágysomlyón Szerkesztőbb­ok­sár: BENEDEK MAE­CELL, KACS® SÁNDOR, KÓS KÁROLY Felelős szerkesztő: BALOGH EDGAR Ca TV» 'fcf*'** Hétfő III. évfolyam, 73. szém MEGALKUVÁSSAL NEM GYŐZHET A DEMOKRÁCIA Im­a: Kurké Gyárfás Felszabadulásunk óta másfél év telt el, s ha elfogulatlan visszapillantást vetünk e rövid múltra, megállapíthatjuk, hogy a demokrácia kezdeti fejlődési lendülete egyre hanyatlik és ezzel egyidőben a kez­detben meglapuló reakció minden vonalon támadásba lendült. Fiatal demok­rácián- fiat egyre több oldalról csipkedi és meg kell valljuk, hogy igen eredményesen. Hogy a baj okozóit tisztán láthassuk, szükség van az őszinte és nyílt beszédre, mert a bajok leplezésével a demokrácia ellenségeinek bűntársává válhatunk. Hazánkban a demokrácia életerejének és elmélyülésének legjobb fokmérője a nemzetiségi kérdés. A Magyar Népi Szö­vetség brassói értekezletén arra a meg­állapításra jutottunk, hogy bizony baj van a demokrácia fogalma körül. Felszabadul­tunk a fasiszták fegyveres elnyomása adói, de szellemük továbbra is súlyosan nehe­zedik ránk és egyre szemtelenebbé válik. A nemzetközi reakció fegyvere a fajgyű­lölet szitása és hazai ügynökei igen nagy hozzáértéssel forgatják is ezt a fegyvert demokráciánk ellen. Ebben még nincsen semmi különös, hiszen ezektől a hiénáktól mást nem is várhatunk, de a bajt igazán ott találjuk, amikor megnézzük saját so­rainkat, saját igazságérzetünket s őszinte magatartásunkat, mert míg ezen a téren nem tudunk rendet teremteni, addig to­vább egy lépést sem tehetünk eredmény­­nyel. A minap ünnepeltük a Groza-kormány uralomra jutásának egyéves évfordulóját. Az elmúlt év komoly, megfeszített építő és átnevelő munkára­ telt el. Sok nehéz­séggel, kellett megküzdeni és ezt vállal­tuk s vállaljuk is, de hogy harci egységünk szilárdabbá váljék, a jövendő nehézségei­nek leküzdésében szint kell valljunk és színvallást várunk. Nemzetiségünket három-négy főkérdés sorvasztja és szervezeteink ezek körül fo­rognak, szinte minden eredmény nélkül. Valljuk meg, a reakciónak sikerült szer­vezeti helyiségeinket panaszirodákká süllyesztenie, s ha gyors intézkedés nem történik, ha még sokáig szunnyad a de­mokrácia, nem is lesz szüksége a reak­ciónak erőfeszítésre, hiszen magunk ké­szítjük talaját. Elsősorban pedig egyes miniszterek, akik egyre halogatják az elavult világ nép- és nemzetiségellenes törvényeinek reformálását. Innen szár­maznak tehát a bajok és nem csoda, ha az államgépezetben és a szervezetekben meghúzódó reakció maga áll az erdő felől, mert törvényes alapon érzi magát. Mi pedig visszatartjuk tömegeinket, nehogy a törvénnyel együtt seperjék ki búvó­helyeikről a reakciósokat. Vegyük sorra azon legfőbb kérdéseket, amelyekre nyílt feleletet várunk: ingat­­lanvagyonok visszaperlését szorgalmazó törvény, földreform körüli igazságtalansá­gok, CASBI, tanítóink és tanáraink fize­téseinek elszabotálása, szövetkezeteink teljes mellőzése a javadalmazásnál és áru­elosztásnál, ugyanekkor igazságtalan megadóztatása, a besorolások elszabotá­lása ... és így tovább. Fájdalmas, hogy a demokrácia szelle­mét legjobban megcsupó törvényt Pat­­rasconu igazságügyminiszter úr adta ki. Itt még csak tévedésre sem hivatkozhatik, mert még csak gondolatban foglalko­zott vele, amikor a kolozsvári vármegye­­házán általam vezetett küldöttségünk til­takozott még a gondolat ellen is. A tör­vény mégis napvilágot látott, s a gyakor­latban így fest: A bécsi döntéskor Észak­­erdélyb­e menekült magyar éppen úgy, mint a Délerdélybe menekült román, száz—százezer lejjes házat vásárolt. Most a visszatérő román ugyanezért az össze­gért a házát visszapereli és azonnal ki­lakoltatják az áldozatot, akinek azonban délerdélyi volt házához semmi köze sincs. A perköltség azonban — hétszázezer lej. Ezzel a sérelmes üggyel közel kerek esz­tendeje, hogy ostromoljuk Patrascanu mini :etér urat és mindannyiszor azonnali intézkedést ígért, legutóbb pedig új tör­vény kiadását, de a törvény egyre késik. A törvényszékek pedig egyáltalában nem halogatják a perek gyors menetét. Szín­vallást várunk a miniszter úrtól, hogy ki köti meg a kezét? Vagy nem akarja meg­változtatni ezt a törvényt? S ha nem akarja, akkor miért ígérgeti? A demo­krácia szent szelleme egyenes beszédet és férfias őszinteséget kíván és mi ezt elvárjuk Patrascanu miniszter úrtól. Hasonló a helyzet a földreform körüli zavaroknál és a CASBI-nál is, ahol az abszentizmus fogalmának tisztázatlan­sága következtében két-három holdas , román állampolgárságú magyar kis­emberek életét keserítik a föld és házacs­kák kisajátításával. Mi az i­azolya, hogy ezeket a törvényeket nem lehet tisztán és félreérthetetlenül módosítani? A hibák megtörténtek és fennállanak s mint kor­mányunkat támogató szervezet, feleletet és azonnali intézkedést várunk, mert ha az egyes szakminisztereknél ilyen gyö­keres hibák vannak, akkor ne csodálkoz­zunk, ha egyes főispánok magyar al­ispánok helyett családi alapon neveztet­nek ki román alispánokat és félig ma­gyar falvakban csak a másik féllel vá­lasztatnak bírót. A demokrácia nem lehet azonos az anarkiával, de az egészségtelen és zava­ros törvények erre adnak lehetőséget. A fasizmus szellemének hordozói odáig men­nek az uszításban, hogy a vagyonhará­­csolási ösztön már egyes helyeken nyílt rablásban és fosztogatásban csúcsosodik ki. Ezt csakis a fasiszta szellem burján­zásának minősíthetjük, de azt sem hall­gathatjuk el, hogy ez a szellem a sa­ját demokráciánk erélytelenségéből táplál­kozik. Demokráciánk alszik. Ébresztőt kell fújni neki, erős és igazságos,, demokra­tikus szellemű törvényes alapokra kell helyezni s az ily módon létrejött törvé­nyek szabotálóit ki kell takarítani az államgépezetből, ha tömegeink bizalmát meg akarjuk tartani ,és nem akarjuk, hogy a reakciós hullám összecsapjon a fejünk fölött. Az egyoldalú és kizáróla­gosság alapján létrejött törvények és azok további fenntartása megalkuvás, már­pedig megalkuvással a demokráciát nem lehet soha győzelemre vinni! ! A Magyar Népi Szövetség erélyesen tiltakozott a kormánynál a magyar tisztviselőknek a köz­­igazgatásból való mellőzése és kizárása miatt GROZA PÉTER MINISZTEREL NÖK URNÁK TEOHARI GEORGESCU BELÜGYMINISZTER URNAK BUKAREST­Értesítjük, hogy azokat a tisztviselőket, akiket mi javasoltunk a közigazgatási tisztségekre, a mai napig sem ne­vezték ki. Ellentétben azokkal az érvekkel, amelyekben már egy évvel ezelőtt az Országos Demokrata Arcvonallal meg­egyeztünk, az akkor megállapított vármegyékbe alispánoknak más személyeket neveztek ki, mint akiket mi javasoltunk, sőt még a székely vármegyékbe sem nevezték be, azokat, magyar szolgabirót pedig egész Erdélyben egyet sem. A leg­erélyesebben tiltakozunk a részünkről javaslatba hozott magyar tisztviselőknek a közigazgatási helyekről való kizárása, illetve kinevezésük mellőzése ellen és kérjük, hogy ezt a már nagyon is égető kérdést a legsürgősebben oldják meg. KOLOZSVÁR. — Tekintettel arra, hogy a magyar lakosságú vagy magyar többsé­gű vármegyékben a Magyar Népi Szövet­ségnek az ODA-val kötött egyezsége elle­nére sem nevezték ki a megígért magyar alispánokat és főszolgabírákat, hanem mindenhol románokat helyeztek oda, a MNSz központi végrehajtóbizottsága ne­vében Kurkó Gyárfás elnök a mai napon tiltakozó táviratot küldött Groza Péter miniszterelnöknek és Teohari Georgescu belügyminis­zternek. A tiltakozó távirat szövege a következő: a Magyarországgal kő­emlő békeszerződés tervezetét terjesztette elő szombaton Gusev szovjet nagykövet Londonban LONDON. A Rádiójelentés szerint a kül­­ü­gyminiszter helyetteseie, akik a békeszerző­dések megszövegezésével foglalkoznak, az Olaszországgal kötendő békeszerződések elő­készítését ismét megszakították. A kül­ügy­­miniszterhelyettesek tanácsa felhívta az olasz kormányt, hogy terjessze elő az ország gazdasági és pénzügyi helyzetére vonatkozó jelentését, hogy a békeszerződésnek a jóvá­tételre vonatkozó részét ennek alapján álla­­píthassák meg. Miután pénteken a Romániával kötendő­ békeszerződés volt napirenden, szombaton­­ Gusev londoni szovjet nagykövet benyújtotta azt a tervezetet, amelyet a szovjet kormány készített a Magyarországgal kötendő béke­­szerződéssel kapcsolatban. Gusev előterjesz­tést tett a bolgár békeszerződés szovjet tor­­vezetője is. A kü­lü­gyminiszterhelyettesek zárt ajtók mögött tartott értekezletéről semmi hír sem szivárgott ki. PARIS. — (R.­Press) A francia kormány igenlő választ kapott az amerikai kormány­­tól arra a kérdésére, kikülldheti-e a május 1.ére Párisba összehívott békekonferenciára szóló meghívókat-titkár útján kérjék fel a szovjet és per­­zsa kormányokat, nyújtsanak kiegészítő tájékoztatást a köztük folyamatban lévő tárgyalások jelenlegi állásáról. A tanács az indítványt rövid vita után egyhangú­lag elfogadta s a legközelebbi ülést szer­dára tűzte ki-Sajtó­jelentések szerint a Biztonsági Tanács utolsó ülését két dolog jellemez­te: az általános megkönnyebbülés és az a sima mód, amellyel befejeződött. A francia hírszolgálati iroda newyork­i tudósítója Lye főtitkár bizalmas megbe­széléseiből azt a benyomást meríti, hogy a szovjet kormány, mely mindig hangoz­tatta készségét az Egyesült Nemzetekkel való együttműködésre, nem zárkózik el a tanács által kért felvilágosítások megadá­sától. A Rador teheráni jelentése szerint egyébként a szovjet csapatok tovább foly­tatják Irán kiürítését. Ennek során pén­teken este befejezték a Magarsan tarto­mányból való kivonulást. A szovjet egy­ségei a Kaspi-tengeri kikötőkbe szállnak hajóra H­amethéreneak irányítják a görögországi választásokat LONDON. — A görögországi helyzetről­­ csak a londoni rádión keresztül érkeznek hírek. Görögországban a nép akarata ehe­­nére, angol nyomásra március 30-án meg­kezdődtek a választások, amelyeknek elha­lasztását a baloldali pártok hiába követel­ték. Mint a londoni rádió közölte, a helyzet a választások első napján nyugodt volt. A választásokon 23 párt indult, több mint két­ezer jelölttel, ebből 354 képviselőt választanak meg. A munkáspártok szövetsége, az ERM nem vesz részt a küzdelemben. Washingtoni jelentések szerint az EAM két képviselője megérkezett az Egyesült Álamok fővárosába ,s kijelentette, hogy az angolok görögországi magatartása súlyos bírálatot válthat ki. A választásokat volt németbarát és német bérenc elemek vezetik le és a hamis választói névjegyzéktől el­kezdve máris számos visszaélés történt ezek előkészítésénél. Derülátó fcai*riu­st­ureSNcsfMk a Biztonsági Tanács ülésén NEW YORK. — A Biztonsági Tanács­­ tagjai a péntek esti nyilvános ülés előtt a főtitkár hivatalában bizalmas tanácskozá­sokat folytattak egymással. A nyilvános ülésen a szovjet delegáció nem vett részt. Az ülés elején Huszein A­ldh washing­toni perzsa nagykövet felelt azokra a kér­désekre, melyeket Oscar Lange lengyel megbízott tett fel. A két legfontosabb kérdés az volt, hogy kapott-e kormányától utasítást a perzsa ügy elhalasztásának el­lenzésére, és hogy a szovjet csapatok meg­kezdték-e kiürítő mozdulataikat Perzsiá­ban. A nagykövet az első kérdésre válaszol­va hangsúlyozta­, hogy teljes jogú felha­talmazása van arra, hogy olyan lépéseket tegyen hazája érdekében, amilyeneket jó­nak lát Kijelentette továbbá a nagykö­­vet, hogy nincs tudomása arról, hogy a szovjet csapatok átlépték volna a Szovjet­unióba vezető határt. Dyrics amerikai külügyminiszter ez­­u­tán azt a javaslatát tette, hogy, JVP fő­ OSLO. A svéd, norvég és dán külügymi­niszterek, értekezletre ültek össze Norvégia fővárosában, hogy megvitassák a skandináv államoknak az Egyesült Nemzetek szerveze­tével szemben elfoglalt álláspontját. Az ér­tekezleten elhatározták, hogy a három állam közötti poétikát, gazdasági és kul­turális kapcsolatokat méginkább megszilárdítják. ROMA. Az olasz főtörvényszék, amely a szenátorok régebbi magatartását vizsgálja felül, Badoglio tábornagyot, a szövetsége­sekkel fegyverszünetet kötő volt miniszter­­elnököt megfosztotta olasz királyi szenátort «tigjától.

Next