Világosság, 1946. május (3. évfolyam, 96-120. szám)
1946-05-01 / 96. szám
Kolozsvár 1946 május 1 Megjelent a magántisztviselők szabadságát rendező tervei/ Állami ösztöndíjat kapott 190 magyar egyetemi hallgató Szerkesztőbizottság: BENEDEK MARCELL, KACSÓ SÁNDOR, KÓS KÁROLY Felelős szerkesztő: BALOGH FlDGÁR Szerda 111. évfolyam, 96. szám Odds képviselőt A jelenlegi angol külpolitika eltért a munkáspárt vonalától Az olasz békeszerződés legnehezebb kérdései a napirenden LONDON. — (Rádió). Egy londoni népgyűlésen, amelyet az angol munkáspárt hívott össze, az angol—szovjet kapcsolatok elmélyítésének lehetőségeit tárgyalták meg. Az angol munkáspárt számos alsóházi képviselője szólalt fel és állott ki itt az angol—szovjet barátság mellett. Coldr, az angol munkáspárt régi, tekintélyes harcosa és alsóházi képviselője beszédében arra mutatott rá, hogy a jelenlegi angol külpolitika vonalvezetése eltért a munkáspárti vonaltól és minden tekintetben a konzervatívok elképzeléseit tette magáévá. Odds új, munkáspárti külpolitikai vonalvezetést követelt. Bizakodó hangulat Parisban PARIS. — A világ érdeklődésének homlokterében továbbra is a külügyminiszteri értekezlet áll. A külügyminiszterek vasárnap nem tartottak megbeszélést, sőt Bevitt angol külügyminiszter el is utazott Párisból Londonba, ahol tárgyalt a brit domíniumok miniszterelnökeivel. Molotov szovjet és Byrnes amerikai külügyminiszter vasárnap egy óra hosszáig tartó eszmecserét folytattak egymással, Bidault francia külügyminisztert pedig az új alkotmány megszavazása előtt álló belpolitikai élet foglalta le. A külügyminiszterek közül csak Byrnes és Bidault tettek a sajtó előtt rövid nyilatkozatokat a konferencia állásáról. Az amerikai külügyminiszter az újságírókkal közölte, hogy még a héten rátérnek a határkérdések gyakorlati tisztázására. Különben Bidault is, Byrnes is bizakodó kijelentéseket tett. Moszkva szerint a háború utáni Európa sorsa függ a párisi értekezlettől A moszkvai lapok hosszú cikkekben foglalkoznak a négy külügyminiszter tanácskozásaival. Közüik az arról az ülésről készített fényképeket is, amelyen Molotov elnökölt, ismertetik olvasóikkal a párisi lapok találgatásait, de a kommentároktól tartózkodnak. A moszkvai rádió politikai szerkesztője a konferenciáról szólva ezeket mondotta: — A háború utáni Európa elrendezése függ a párisi értekezlettől. Németország volt szövetségeseinek konszolidálását, melyek a demokratikus fejlődés útjára lépteik, támogatni kell. Sajnos, a nagy szövetségesek nem mindegyike járul ehhez hozzá. Idézzük különösen Anglia és az Egyesült Államok magatartását Bulgáriával szemben. Az angol lapok közül a Times foglalkozik a konferenciával s megállapítja, hogy a tanácskozások eddig kedvező légkörben folytak le, mint várják és a hangulatot barátságosnak lehet minősíteni. A lap megállapítja, hogy egyik fél sem volt merev, viszont a trieszti kérdés tárgyalása valószínűleg élesebb vitához vezet. A Daily Telegraph értesülése szerint Bevin a brit domíniumok miniszterelnökeinek teljes támogatásával tért vissza a párisi értekezletre. Bevin megbeszélést tartott az ausztráliai, délafrikai, újzélandi és kanadai miniszterelnökökkel. A szombati és hétfői üléseken Olaszország sorra került a külügyminiszterek elé. Szombaton megegyeztek az olasz flotta felosztását illetően. A flotta három egységét meghagyják Olaszországnak, a hajóhad nagyrészét pedig a három nagyhatalom között osztják fel, de olasz hajókhoz jut Jugoszlávia és Görögország is. Az olasz tengeralattjárók nagy részét megsemmisítik. Hétfőn nemhivatalos értesülések szerint sokkal nehezebb kérdésekre került a sor: Tripolisz jövője, az olasz—jugoszláv határ megjelölése a Dulekanezosz-szigetek sorsa és Olaszország jövőbeli ellenőrzése körül kezdték tárgyalni valamelyiket. Ezek a problémák szóba kerültek különben az angol dominiumok értekezletén is, a Földközi-tengeren átvonuló birodalmi útvonalak miatt. Az angol hírszolgálat párisi tudósítója írja, hogy hamarosan tárgyalni fogják a francia határidigazítási kéréseket is Olaszországgal szemben. A tudósító szerint ennek megszavazása bizonyára nem ütközik majd nagyobb akadályokba, bár francia kézbe kerülne egy villamos erőműtelep is , tehetséges, hogy ennél a pontnál Byrnes bizonyos ellenvetéseket fog tenni. Végül att írjuk meg, hogy Caldarisz, az új görög miniszterelnök, miután hosszas megbeszélést folytatott Rodinov szovjet nagykövettel, kijelentette a sajtó képviselőinek, hogy országa fenntartja jóvátételt igényelt Olaszországgal, Bulgáriával és Albániával szemben. A sötétség elemei a reakció és gyűlölet frontját akarják felépíteni — mondotta Románia külügyminisztere Tatarescu rádióbeszéde az ország kül- és belpolitikájáról unió, a Brit Birodalom és Franciaország külügyminisztereinek értekezlete. A harmadik értekezlet a háborúban résztvett 21 állam képviselőinek megbeszélése lesz- Úgy volt, hogy ezt a harmadik értekezletet május elsején tartják meg, de aztán későbbi időpontra halasztották. A negyedik értekezleten ismét a külügyminiszterek beszélik meg a 21 állam észrevételeit, kérdéseit és kívánságait. Románia a békeszerződésekelé nyugalommal és bizakodással tekint. Az ország egyike a volt csatlós államoknak, de mi 1944 augusztus 23-a óta a valóságban a negyedik hadviselő szövetséges államnak tekintettük magunkat. Románia 1944 augusztus 23-tól 1945 május 12-éig a Vörös Hadsereg oldalán a fegyverszüneti feltételek által előírt 12 hadosztály helyett 15—20 hadosztállyal harcolt, az előírt 185.000 ember helyett 385.000 emberrel. Ez alatt a 260 nap alatt közel 163 000 embert veszített és 3831 községet, köztük 53 várost foglalt el. Emellett Románia a szövetségeseket gazdaságilag is segítette. A választásokkal kapcsolatban a miniszterelnök kijelentette, hogy azok eredményétől a demokrácia és az ország léte függ. — Ez a választási harc — mondotta — nem két párt, vagy két pártcsoport, hanem két felfogás, a politikai, gazdasági és társadalmi élet két irányzatának harca. Az egyik irányzat a társadalmi és politikai demokrácia megvalósításáért küzd és e céljainak elérésében semilyen erő sem tudja megakadályozni. Ezt a harcot azonban törvényes keretek között, a szabadság és a demokrácia jegyében akarja ez az irány végigküzdeni. A másik irányzat el akarja felejteni azt, hogy a történelem erőinek nem lehet ellentállni és az új világért küzdő erőkkel való összefogás visszutasítása romlást jelentene. Az országnak a választásokon a romlás vagy a békés fejlődés útja között kell választania. — Az ország a Szovjetunióval harcolt a háborúban és mellette akar maradni a háború után is Románia, külpolitikájának alapja a Szovjetunióval való barátság és együttműködés. De keresni fogjuk a barátságot és együttműködést az összes nyugati demokráciákkal, az Egyesült Államokkal, Nagy-Britániával és különösen Franciaországgal. Minden országnak, de különösen a Szovjetunióval határos országoknak érdekükben áll, hogy együttműködést találjon a világ legnagyobb katonai és gazdasági hatalmával. Ezt az együttműködési politikát pedig a választásoknak kell szentesítenie. — A sötétség elemei a reakció és a gyűlölet frontját akarják felépíteni. A reakció ravasz számítgatásaival szemben a jó érzésnek és az észnek kell felülkerekednie — mondotta a miniszterelnökhelyettes —, nehogy mindaz, amit ez a kormány teremtett, veszendőbe menjen! — Az országnak — fejezte be beszédét — választani kell a terméketlen izgatás és az újjáépítés, az elszigetelődés és az egyetemes együttműködés között. BUKAREST----Tătărescu^Gheorghe mi niszterelnökhelyettes és külügyminiszter a román rádióban beszédet mondott. Beszéde elején a miniszterelnökhelyettes bejelentette, hogy többoldali felkérésre ezután időközönként rendszeresen ismertetni fogja a rádióban az ország kül- és belpolitikai kérdéseit. Ezúttal a béketárgyalásokról és a választásokról beszélt. A béketárgyalásokról elmondotta, hogy az ellenkező sajtóhíresztelésekkel szemben az új világbékét négy értekezleten tárgyalják meg. Az első értekezlet az öt győztes nagyhatalom külügyminiszterhelyetteseinek londoni értekezlete volt, a második az Egyesült Államok, a Szovjet- A belügyminisztérium hivatalos cáfolata a Hatieganui és Romniceanu államminiszterek elleni állítólagos támadásról BUKAREST. A belügyminisztérium a Romniceanu Mihail és Hatieganu Emil államminiszterekkel szemben állítólag elkövetett támadásokkal kapcsolatban hivatalos vizsgálatot folytatott le. A hivatalos vizsgálat megállapította, hogy április 22-én, Romniceanu államminiszter semmiféle fizikai sérülést vagy személye elleni szidalmat nem szenvedett el és nincsen semmiféle alapja annak a híresztelésnek, hogy ellene támadást készítettek volna elő. Hatieganu Emil miniszter esetével kapcsolatban a következőket állapították meg: Amikor Hatieganu miniszter Dés város közelében, a Szamos jobbpartján egy pontonhidon gépkocsijával át akart haladni, gépkocsija összeütközött egy tehergépkocsival, amely szintén a hídon volt és amelynek féke elromlott. Hatteganu miniszter a tehergépkocsi utasaival szemben szidalmazó szavakat használt, amelyek sértették az utasok vallási érzületét. Hatteganu miniszter sértve érezte magát attól a ténytől, hogy — felfedezve kilétét — a tehergépkocsi utasai néhány kérdést intéztek hozzá múltbeli és jelenlegi politikai tevékenységével kapcsolatosan. Hatieganu miniszter személygépkocsijából semmiféle tárgyat nem loptak el és a miniszter ilyen értelemben nem emelt semmiféle panaszt. Hasonlóképpen teljesen valótlan, mintha Hatieganu miniszter gépkocsijának gumitömlőit elvágták volna. A miniszter saját gépkocsiján zavartalanul folytathatta útját. Azok a személyek, akikkel Hatieganu miniszternek szóváltása volt, a következő román állampolgárok: Pop Hie, Mihail Alexandru, Lazar Tiberiu és Dascal Iosif. A fentiekből következik, hogy Romniceanu és Hatieganu államminiszterek ellen semmiféle előkészített vagy előre ki nem tervezett támadás nem történt. A magyar köztársaság ellen fasiszta összeesküvést leplezett le a budapesti politikai rendőrség BUDAPEST. A Bilkey—Papp-féle szervezkedés leleplezése után a magyar politikai rendőrség újabb olyan szervezkedésnek jutott nyomára, amely a fiatal magyar köztársaság alapjainak aláaknázására indult. A budapesti piarista gimnázium konviktusának néhány diákja — tanáraik védőszárnyai alatt — robbanóanyagokat gyűjtöttek és Dósa Attila, egy Németországból most visszatért Ludovikás tiszt vezetésével katonai kiképzéseket tartotttak. Kihallgatásukkor a diákok azt vallották, hogy azért választották Dósa Attilát kiképzőjükül, mert az Szálasitól megkapta a magyar érdemrend lovagkeresztjét. Bevallották azt is, hogy összeesküvésük a királyság visszaállítását célozta. Alig göngyölítették fel a piarista gimnáziumban szőtt összeesküvés ügyét. Péter Gábor vezérőrnagy, a magyar politikai rendőrség főnöke a Kisgazdapárt budapesti II és III. kerületi szervezetében készülő királypárti puccsról kapott értesítést. Lefogták Folly Gábort, a Kisgazdapárt X. kerületi ifjúsági csoportjának volt vezetőjét, aki bevallotta, hogy már hónapok óta sejtrendszer szerint, katonai alapon szervezte az összeesküvést. Jelvényt is gyártottak, plakátjukon pedig piros alapon kettős nyilaskereszt díszelgett. Megállapították, hogy a fegyveres alakú,latokat gróf Sigray Antal és Mindszenty hercegprímás dunántúli birtokain akarták titokban kiképezni. Feltűnő, hogy a Follyféle banda és a piarista kézigránátgyűjtők vezetője ugyanazt a célt tűzte ki: összeköttetésbe kerülni Mihajlovics Drázsa csetnikbanda-vezér fasiszta egységeivel és ezek segítségével „fegyveres betörést végrehajtani a magyar határon“. Tervbe vették a csepeli internálótábor megrohanását is, hogy kiszabadítsák a háborús bűnös csendőröket. Folly kapcsolatot tartott fenn régebben a kivégzett Imrédy Béla két fiával is és bevallotta, hogy a föld alatt fel akarták támasztani „Magyar Szocialista Párt“ néven a nyilasmozgalmat. A magyar rendőrség mintegy 70 szensist állított elő.