Világosság, 1946. június (3. évfolyam, 121-144. szám)
1946-06-02 / 121. szám
Kolozsvár 1946 junius 21 A romániai magyarság intézményes jogvédelméről tárgyal a MNSz országos jogi és közigazgatási értekezlete Szerkesztőbizottság: BENEDEK MARCELL, KACSÓ SÁNDOR, KÓS KÁROLY Felelős szerkesztő: BALOGH EDGÁR Vasárnap ill. évfolyam, 121. szám A rend helyreállítására és a lakosság nyugalmának biztosítására, erélyes intézkedést kíván a Magyar Népi Szövetség Országos Központja Számos áldozata van a fasiszta kilengéseknek KOLOZSVÁR: — A kolozsvári május tizediki fasiszta provokáció után a történelmi pártokba húzódott fasiszta-vasgárdista maradványok a demokrata szervezetek kemény figyelmeztetése és a hatóságok intézkedései ellenére is tovább folytatták terrorcselekményeiket. Szerdán délelőtt a rendfenntartó hatóságok késői megérkezését kihasználva, Maniu diákhíveinek kisebb csoportját minden ok nélkül megtámadott és súlyosan összevert, két, a Szabadság-téren áthaladó munkást, majd a Mihály király-utcán át haladva, a Mócok-utca elején, a Mikó-utcában, a Pata-utcában és a Petőfi-utcában vertek össze több járókelőt. Csütörtökön kisebb fasiszta-huligán csoport a Sétatéren munkásokat és magyarul beszélő járókelőket vettek üldözőbe. Délután 5 órától este nyolcig valósággal rettegésben tartották az egész sétatér környékét. Több mint 20 ártatlan embert vertek össze a legbarbárabb módon. Többeket, miután elverték őket, bedobták a Szamosba, vagy a park közepén lévő tóba. A támadók elől elmenekült egyik fiatal fiút egészen a Rákóczi-útig üldözték, ahol miután elérték, leteperték a földre, bántalmazták, úgy, hogy a szerencsétlen súlyos sérüléseket szenvedett. A támadások során az egyik Árpád-úti pékműhelyben dolgozó Tóth Károly 18 éves segédet olyan súlyosan bántalmazták, hogy belehalt sérüléseibe. Este a Szentgyörgyi Színház előtt Keresztes József kolozsvári lakost és feleségét támadták meg és bántalmazták. Majd a Fürdő-utcában Matean Iacob román pincért verték össze és törték be fogait, mert védelmére kelt egy üldözőbe vett embernek. A Kolozsváron lezajlott terrorcselekményekkel egyidőben a vármegye különböző falvaiban is tovább folytatódtak a fasiszta kilengések. Szamosfalván csütörtökön este 11 óra körül 20—80 főből álló felbujtatott csoport állandó lövöldözések közepette, reátört Görög Istvánt gazdálkodó otthonára, majd miután a kerítéseket, kapukat és az ablakokat összetörték, berontottak a házba ésaz otthontartózkodókat kezdték ütlegelni. Görög István 56 éves gazdálkodót életveszélyes sérülésekkel beszállították a kolozsvári Református Kórházba. A támadók közül Biji Valean és Biji Gavrila odavaló lakosokat ismerték fel. Néhány felelőtlen terrorista ugyanebben a faluban beverte a református iskola és hat magyar gazdálkodó házának ablakát Súlyosan bántalmazták Incze János és Rogendorfer Mihály odavaló lakosokat is. A MNSz dési szervezetének telefonjelentése szerint május 21-én éjszaka Almásmalom községben ismeretlen tettesek betörtek több magyar gazda házához, ahonnan, miután a háziakat bántalmazták, minden ruhaneműt magukkal vittek. Csütörtökön este Retteg községben nyolc magyar család házának ablakait törték be. Bethlen községben, csütörtökön este, kisebb terrorista csoport megostromolta a MNSz székházát, majd miután az összes ablakokat betörték, Solymosi Zoltán szervezeti titkár házának ablakait verték be kövekkel. A Kolozsvárt és a vidéken történt újabb demokráciaellenes soviniszta támadások ügyében a MNSz országos központjának vezetői felkeresték az illetékes hatóságokat, erélyes intézkedést kérve az utóbbi időben állandóan fokozódó magyarüldözések és fasiszta támadások megfékezésére. Katonákat és munkásokat támadtak meg a reakciós bandákBacăuban és Besztercén BUKAREST. — A „Scanteia“ a történelmi pártok újabb támadásairól számol be. Vasárnap a Bratianu-féle párt besztercei szervezete — írja a lap — gyűlést hívott össze, amelyet utcai tüntetéssé szándékoztak kifejleszteni. Ugyanezen a napon Beszterce-Naszód megye „határőr“ parasztjai az erdők tulajdonjogáért vivőtt harcuk évfordulóját ünnepelték meg. Az ünnepélyen a helyi zászlóalj lobogóját kapták meg. A „határőrvidék“ földműveseinek szép ünnepsége odavonzotta a Bratianu-féle párt gyűléséről is az embereket. Erre e bratianisták, mivel az ő tüntetésük így dugába dőlt, nem kirohantak a katonáknak, letépték a zászlót és összetörték a senesigr hangszereit is. A hatóságok letartóztatták Grigore Nacut, a Bratija ru-féle párt besztercei szervezetének vezetőjét, továbbá még két más támadót és felbujtót. A többi merénylőnek sikerült elszöknie. Szigorú nyomozást indítottak ezek személyazonosságának megállapítására. A ,,Scanteia“ beszámol a"kolozsvári Haladó Ifjúság székházának május 19-iki megtámadásáról, majd a bacaui maniuista zavargásokról ir. — Elmúlt vasárnap — írja a lap — a munkások rendezett sorokban vonultak végig a városon a kormányt éltetve és a reakció ellen tüntetve. A maniuista klub előtt a munkásokat lehurrogták, később pedig botokkal és téglákkal támadták meg soraikat. Természetesen, a munkások sem hagyták magukat és az erőteljes ellentámadásra a manilisták visszavonultak székházukba, ahonnan tovább hajigáltak a munkásokra. Pillanatok alatt hatalmas tömeg gyűlt össze a klub épülete előtt és ez a tömeg csatlakozott a munkásokhoz. A hatóságoknak csak néhány óra leforgása múltán sikerült rendet teremteniük. Mindkét részről vannak sebesültek. Megjelent az új választási törvény A demokratikus alapokon nyugvó törvény nagy fontosságú újításokat tartalmaz Képviselővé választhatók a nők, katonák és köztisztviselők is BUKAREST. Patrascu igazságügyminiszter elkészítette a romániai új választási törvény tervezetét, amelyet most hoztak nyilvánosságra és amely alapvető, fontos változásokat tartalmaz a régi romániai választási törvénnyel és rendszerrel szemben. Az új törvénytervezet a legszélesebb demokratikus alapelveken épült fel, megszünteti a szenátust, megvalósítja az egykamarás törvényhozási rendszert, szavazati jogot ad a nőknek és a 19-ik életévüket betöltő ifjaknak és a mandátumok elosztásánál az arányosság elvét adímim azzá. Képviselővé lesz válsztható mindkét nembeli 23-ik életévét betöltött, az országban lakó román állampolgár. Pontos újítása a törvénytervezetnek, hogy a tényleges katonai szolgálatot teljesítők, valamint a fegyvergyakorlatra behívottak és a köztisztviselők is nemcsak szavazati joggal bírnak, de a képviselőház tagjaivá is megválaszthatók. Az új választói törvénytervezet a nemzet képviseletét a képviselőház útján eszközli. A törvényhozást a király és képviselház együttesen gyakorolja. A 4-ik szakasz értelmében egyetlen törvény sem nyerhet királyi lrtesítést, csak azután, ha azt a képviselhásszebadon megvitatta és a többség megszavazta. A képviselőház — minden összehívás nélkül — minden év október 15-én nyitja meg ülését királi kézirattal, amelyet a képviselők válaszfelirata követ. Minden rendes ülésszak 8 hónapig tart. Az Uralkodó saját kezdeményezéséből vagy a minisztertanács javaslatára rendkívüli ülésszakra is összehívhatja a képviselőházat, amelynek ülései nyilvánosak. A jelenlévő képviselők egynegyedének szavazata alapján azonban titkos ülés is tartható. Végleges határozatot csak akkor hozhat a képviselőház, ha az ülésen eggyel több képviseő van jelen, mint a megválasztott képviseők számának fele. A szavazás élőszóval, vagy titkosan, szavazó urnákkal történik. Érdekes újítása a törvénytervezetnek, hogy azok a miniszterek, akik nem tagjai a képviselőháziak, részt vehetnek ugyan a tanácskozásban, de szavazati joguk nincs. A de-mokratikus elv érvényesülését biztosítja a 14-ik szakasz, amely szerint az ország bármely lakosa jogosult kérést, folyamodványt beterjeszteni a képviselőház elé annak irodája vagy valamely képviselő által. A tényleges katonák vagy átmeneti időre katonai szolgálatra behívottak, valamint a köztisztviselők — ha képviselőjeöltek — a választások idejére, a jelölőlista letétele időpontjától fizetés nélkül szabadságot kapnak, ha pedig az illetőt képviselővé választották, ez a szabadság a mandátum lejártáig meghosszabbítandó. A képviselők megválasztása kerületenként általános, egyenlő, közvetlen (személyes) és titkos módon történik. Minden megye egy választási kerületet alkot. A megye minden 40 ezer lakosa egy képviselőt választ. A 20 ezernél nagyobb lakosság- Antamevra és cinkosai kivégzés felvele,de a többes a temokraikusn ük feökszestü népgyűlésán BUKAREST. (Rádió) Pénteken délután a főváros demokrataiai hatalmas népgyűlést és tömegtüntetést rendeztek az Egyetem téren, amelyen Antonescura és a többi háborús főbűnösre kimondott halála pontotés végrehajtását követelték. A hatalmas tömegdemonstrációra az adott alkalmat, hogy ebben az időpontban tárgyalta a Semmitőszék együttes ülésen Antonescu és bűntársai fellebbezését. Ismeretes, hogy a háborús főbűnösök alkotmányjogi kifogások alapján próbáltak kibújni a megérdemelt büntetés alól. törtsszám után is egy képviselő választandó, az ennél kisebb törtszám azonban elhanyagolandó. A választásokat az igazságszolgáltatás tagjainak ellenőrzésével tartják meg. A képviselőház tagjait 4 évre választják meg. A képviselőház feloszlatását a rendes ülésszak határidejének lejárta előtt csak a képviselők abszolút többségének határozata mondhatja ki. Az új törvény értelmében nem rendelkeznek sem aktív, sem passzív választói joggal a bírói tilalom vagy gondnokság alatt lévők, azok, akik ellen csődöt rendeltek el és akiket nem rehabilitáltak. Méltatlanok a szavazás és megválasztási jogra azok, akiket a büntető törvénykönyv különböző szakaszaiba ütköző bűncselkményekért vagy vétségekért 1-6 hónapi szabadságvesztésre ítéltek. A büntetés kitöltése után 10 év múlva nyerhetik vissza szavazó és megválaszthatási jogukat azok, akiket mint háborús bűnösöket, vagy az ország kifosztátt ítéltek el Azok, akiket a jelen törvénybe ütköző választási visszaélés miatt ítéltek el, az elítélésük időtartamára, akiknek politikai jogait bírói ítélettel felfüggesztették, azok, akik 1940. évi szeptember 6-ikától az 1944. évi augusztus 23-ig mint miniszterek államtitkárok, miniszteri vezértitkárok vagy megyefőnökök tevékenykedtek, továbbá akik tagjai voltak a német népközösségnek és akiket meg nem határozott időre kipurifikáttak, nem szavazhatnak és nem választhatók. A választókat a lakóhelyük szerinti választói körzetben írják be a választói névjegyzékbe. A választói névjegyzéket a polgármesteri hivatalok (községekben a községházán) 10 napra közszemlére teszik ld. A jelölőlistát a választási körzethez tartozó legkevesebb 20 választónak kell aláírnia és ehhez csatolni kell a jelölt írásbeli nyilatkozatát, hogy elfogadja a jelöltséget. A választás lefolytatására a bírósági közegeliek megfelelően megyei választási körzetek létesítendők. Egy-egy ilyen választási körzethez legfeljebb 8000 szavazó tartozhat. A választás napján reggel 7 órakor a körzet elnöke egy jegyzővel és két taggal — sorshúzás útján vagy a jelötek megegyezése alapján — megalakítja a körzeti választási irodát Minden jelölőlistán szereplő jelöltnek joga van két megbízottat és két heyettest kijelölni a szavazókörzetben. Feladatuk a választások menetének ellenőrzése. A választási körzeti elnök rendfenntartó hatása a választási helyiségen kívül a szavazóhelytől 500 méternyire az utcákra és a terekre is kiterjed. A mandátumok felosztása megyei viszonylatban történik, bizonyos kulcs szerint, az elnyert szavazatok számának arányában. A szavazásra külön szavazási igazolvány fog feljogosítani, de a most következő választásokon ettől eltekintenek és a választói névjegyzék, valamint a személyazonossági igazolvány fog igazolásul szolgálni. A törvénytervezettel kapcsolatosan Patrascanu igazságügyminiszter kijelentette, hogy várja mind a demokratikus szervezetek, mind az egyének hozzászólását a törvénytervezethez, hogy az esetleges javaslatokat a törvény végleges megvitatásánál tekintetbe vegyék. Az amerikai szenátus leszavazta Truman sztrájkellenes javaslatát WASHINGTON. — Truman elnök — mint jelentettük -- az amerikai vasutassztrájkkal kapcsolatosan olyan törvénytervezetet terjesztett elő, mely szerint az elnöknek bármikor jogában állott volna elrendelni az úgynevezett rendkvüli állapotot s minden sztrájkot törvényellenesnek nyilváníthatott volna, a szakszervezeti vezetőket pedig bíróság elé állítani. Truman javaslatát az amerikai képviselőház elfogadta annak ellenére is, hogy az amerikai demokratikus közvélemény felháborodással fogadta. A szenátus azonban most 70 szavazattal 13 ellenében elutasította Truman elnök törvénytervezetét.