Világosság, 1946. június (3. évfolyam, 121-144. szám)

1946-06-02 / 121. szám

Kolozsvár 1946 junius 21 A romániai magyarság intézményes jogvédelméről tárgyal a MNSz országos jogi és közigazgatási értekezlete Szerkesztőbizottság: BENEDEK MARCELL, KACSÓ SÁNDOR, KÓS KÁROLY Felelős szerkesztő: BALOGH EDGÁR Vasárnap ill. évfolyam, 121. szám A rend helyreállítására és a lakosság nyugalmának biztosítására, erélyes intézkedést kíván a Magyar Népi Szövetség Országos Központja Számos áldozata van a fasiszta kilengéseknek KOLOZSVÁR: — A kolozsvári május tizediki fasiszta provokáció után a­ történelmi pártokba húzódott fasiszta-vas­­gárdista maradványok a demokrata szervezetek kemény figyelmeztetése és a hatóságok intézkedései ellenére is tovább foly­tatták terrorcselekményeiket. Szerdán délelőtt a rendfenntartó hatóságok k­ésői megérkezését kihasználva, Maniu diákhíveinek kisebb csoportját minden ok nélkül megtámadott és súlyosan összevert, két, a Szabadság-téren áthaladó munkást, majd a Mihály király-ut­cán át haladva, a Mócok-utca elején, a Mikó-utcában, a Pata-utcában és a Petőfi-utcában vertek össze több járókelőt. Csütörtökön kisebb fasiszta-huligán csoport a Sétatéren munkásokat és magyarul beszélő járókelőket vettek üldöző­be. Délután 5 órától este nyolcig valósággal rettegésben tartották az egész sétatér környékét. Több mint 20 ártatlan em­bert vertek össze a legbarbárabb módon. Többeket, miután elverték őket, bedobták a Szamosba, vagy a park közepén lévő tóba. A támadók elől elmenekült egyik fiatal fiút egészen a Rákóczi-útig üldözték, ahol miután elérték, let­eper­ték a föld­re, bántalmazták, úgy, hogy a szerencsétlen súlyos sérüléseket szenvedett. A támadások során az egyik Árpád-úti pékmű­­helyben dolgozó Tóth Károly 18 éves segédet olyan súlyosan bántalmazták, hogy belehalt sérüléseibe. Este a Szentgyörgyi Színház előtt Keresztes József kolozsvári lakost és feleségét tám­adták meg és bántalmazták. Majd a Fürdő-utcában Matean Iacob román pincért verték össze és törték be fogait, mert védelmére kelt egy üldözőbe vett embernek. A Kolozsváron lezajlott terrorcselekményekkel egyidőben a vármegye különböző falvaiban is tovább folytatódtak a fasiszta kilengések. Szamosfalván csütörtökön este 11 óra körül 20—80 főből álló felbujtat­ott csoport állandó lövöldözések közepette, reátört Görög Istvánt gazdálkodó otthonára, majd miután a kerítéseket, kapukat és az ablakokat összetörték, be­rontottak a házba és­­az otthontartózkodókat kezdték ütlegelni. Görög István 56 éves gazdálkodót életveszélyes sérül­ésekkel beszállították a kolozsvári Református Kórházba. A támadók közül Biji Valean és Biji Gavrila odavaló lakosokat ismerték fel. Néh­ány felelőtlen terrorista ugyanebben a faluban beverte a református iskola és hat magyar gazdálkodó házának ablakát Súlyosan bántalmazták Incze János és Rogendorfer Mihály odavaló lakosokat is. A MNSz dési szervezetének telefonjelentése szerint május 21-én éjszaka Almásmalom községben ismeretlen tettesek betörtek több magyar gazda házához, ahonnan, miután a háziakat bántalmazták, minden ruhaneműt magukkal vittek. Csütörtökön este Retteg községben nyolc magyar család házának ablakait törték­ be. Bethlen községben, csütörtökön este, kisebb terrorista csoport meg­ostromolta a MNSz székházát, majd miután az összes ablakokat betörték, Solymosi Zoltán szervezeti titkár házának ablakait verték be kövekkel. A Kolozsvárt és a vidéken történt újabb demokráciaellenes soviniszta támadások ügyében a MNSz országos központ­jának vezetői felkeresték az illetékes hatóságokat, erélyes intézkedést kérve az utóbbi időben állandóan fokozódó magyarül­­dözések és fasiszta támadások megfékezésére. Katonákat és munkásokat támadtak meg a reakciós bandák­­Ba­cău­ban és Besztercén BUKAREST. — A „Scanteia“ a törté­nelmi pártok újabb támadásairól szá­mol be. Vasárnap a Bratianu-féle párt beszter­cei szervezete — írja a lap — gyűlést hí­vott össze, amelyet utcai tüntetéssé szán­dékoztak kifejleszteni. Ugyanezen a na­pon Beszterce-Naszód megye „határőr“ parasztjai az erdők tulajdonjogáért vivőtt harcuk évfordulóját ünnepelték meg. Az ünnepélyen a helyi zászlóalj lobogóját kapták meg. A „határőr­vidék“ földműve­seinek szép ünnepsége odavonzotta a Bra­­tianu-féle párt gyűléséről is az embere­ket. Erre e­ bratianisták, mivel az ő tün­tetésük így dugába dőlt, nem kirohantak a katonáknak, letépték a zászlót és össze­törték a senesigr hangszereit is. A hatóságok letartóztatták Grigore Nacut, a Bratija r­u-féle párt besztercei szervezetének vezetőjét, továbbá még két más támadót és felbujtót. A többi me­rénylőnek sikerült elszöknie. Szigorú nyo­mozást indítottak ezek személyazonossá­gának megállapítására. A ,,Scanteia“ beszámol a"kolozsvári Ha­ladó Ifjúság székházának május 19-iki megtámadásáról, majd a bacaui maniuista zavargásokról ir. — Elmúlt vasárnap — írja a lap — a munkások rendezett sorokban vonultak végig a városon a kormányt éltetve és a reakció ellen tüntetve. A maniuista klub előtt a munkásokat lehurrogták, később pedig botokkal és téglákkal támadták meg soraikat. Természetesen, a munkások sem hagyták magukat és az erőteljes el­lentámadásra a manilisták visszavonultak székh­ázukba, ahonnan tovább hajigáltak a munkásokra. Pillanatok alatt hatalmas tömeg gyűlt össze a klub épülete előtt és ez a tömeg csatlakozott a munkásokhoz. A hatóságoknak csak néhány óra lefor­gása múltán sikerült rendet teremteniük. Mindkét részről vannak sebesültek. Megjelent az új választási törvény A demokratikus alapokon nyugvó törvény nagy fontosságú újításokat tartalmaz Képviselővé választhatók a nők, katonák és köztisztviselők is BUKAREST.­­ Patrasc­u igazságügy­­miniszter elkészítette a romániai új válasz­tási törvény tervezetét, amelyet most hoztak nyilvánosságra és amely alapvető, fontos változásokat tartalmaz a régi romániai vá­lasztási törvénnyel és rendszerrel szemben. Az új törvénytervezet a legszélesebb de­mo­­kratikus alapelveken épült fel, megszünteti a szenátust, megvalósítja az egykamarás törvényhozási rendszert, szavazati jogot ad a nőknek és a 19-ik életévüket betöltő­ if­jaknak és a mandátumok elosztásánál az arányosság elvét ad­ímim azzá. Képviselővé lesz vá­lsztható mindkét nem­beli 23-ik életévét betöltött, az országban lakó román állampolgár. Pontos újítása a törvénytervezetnek, hogy a tényleges kato­nai szolgálatot teljesítők, valamint a fegy­vergyakorlatra behívottak és a köztisztvise­lők is nemcsak szavazati joggal bírnak, de a képvise­lőház tagjaivá is megválaszthatók. Az új választói törvénytervezet a nemzet képviseletét a képviselőház útján eszközli. A törvényhozást a király és képvise­lház együttesen gyakorolja. A 4-ik szakasz értel­mében egyetlen törvény sem nyerhet királyi lrtesítést, csak azután, ha azt a képvise­­lh­ás­szebadon megvitatta és a többség m­egszavazta. A képviselőház — minden összehívás nél­kül — minden év október 15-én nyitja meg ülését kirá­li kézirattal, amelyet a képvise­lők válaszfelirata követ. Minden rendes ülés­szak 8 hó­napig tart. Az Uralkodó saját kez­deményezéséből vagy a minisztertanács ja­vaslatára rendkívüli ülésszakra is összehív­hatja a képvisel­őházat, amelynek ülései nyilvánosak. A jelenlévő képviselők egyne­gyedének szavazata alapján azonban titkos ülés is tartható. Végleges határozatot csak akkor hozhat a képviselőház, ha az ülésen eggyel több képvise­ő van jelen, mint a megválasztott képvise­ők számának fele. A szavazás élőszóval, vagy titkosan, szavazó urnákkal történik. Érdekes újítása a törvénytervezetnek, hogy azok a miniszterek, akik­ nem tagjai a kép­viselőháziak, részt vehetnek ugyan a tanács­kozásban, de szavazati joguk nincs. A de-­­­mokratikus elv érvényesülését biztosítja a 14-ik szakasz, amely szerint az ország bár­mely lakosa jogosult kérést, folyamodvá­nyt beterjeszteni a képviselőház elé annak iro­dája vagy valamely képviselő által. A tényleges katonák vagy átmeneti időre katonai szolgálatra behívottak, valamint a­­ köztisztviselők —­ ha képviselője­öltek — a választások idejére, a jelölőlista letétele idő­pontjától fizetés nélkü­l szabadságot kapnak, ha pedig az illetőt képviselővé választották, ez a szabadság a mandátum lejártáig meg­hosszabbítandó. A képviselők megválasztása kerületen­­ként általános, egyenlő, közvetlen (szemé­lyes) és titkos módon történik. Minden me­gye egy választási kerületet alkot. A me­gye minden 40 ezer lakosa egy képviselőt választ. A 20 ezernél nagyobb lakosság- Antamevr­a és cinkosai kivégzés felvele,de a többes a t­emokra­ikus­n­ ük feökszestü népgyű­lésán BUKAREST.­­ (Rádió) Pénteken délután a főváros demokrata­­iai hatalmas népgyűlést és tömegtüntetést rendeztek az Egyetem­ téren, amelyen Antonescura és a többi háborús főbűnösre kimondott halála ponto­tés végrehajtását követelték. A hatalmas tömegdemonstrációra az adott alkalmat, hogy ebben az időpontban tárgyalta a Semmitőszék együttes ülésen Antonescu és bűntársai fellebbezését. Is­meretes, hogy a háborús főbű­nösök alkotmányjogi kifogások alapján próbáltak kibújni a megérdemelt büntetés alól. törtsszám után is egy képviselő választandó, az ennél kisebb törtszám azonban elhanya­golandó. A választásokat az igazságszol­gáltatás tagjainak ellenőrzésével tartják meg. A képviselőház tagjait 4 évre választják meg. A képviselőház feloszlatását a rendes ülésszak határidejének lejárta előtt csak a képviselők abszolút többségének határozata mondhatja ki. Az új törvény értelmében nem rendelkez­nek sem aktív, sem passzív választói joggal a bírói tilalom vagy gondnokság alatt lévők, azok, akik ellen csődöt rendeltek el és aki­ket nem rehabilitáltak. Méltatlanok a sza­vazás és megválasztási jogra azok, akiket a büntető törvénykönyv különböző szaka­szaiba ütköző bűncselkményekért vagy vét­ségekért 1-6 hónapi szabadságvesztésre ítéltek. A büntetés kitöltése után 10 év múlva nyerhetik vissza szavazó és megválasztha­­tási jogukat azok, akiket mint háborús bű­nösöket, vagy az ország kifosztátt ítéltek el Azok, akiket a jelen törvénybe ütköző vá­lasztási visszaélés miatt ítéltek el, az el­­ítélésük időtartamára, akiknek politikai jo­gait bírói ítélettel felfüggesztették, azok, akik 1940. évi szeptember 6-ikától az 1944. évi augusztus 23-ig mint miniszterek állam­titkárok, miniszteri vezértitkárok vagy me­gyefőnökök tevékenykedtek, továbbá akik tagjai voltak a német népközösségnek és akiket meg nem határozott időre kipurifi­­kát­tak, nem szavazhatnak és nem választ­hatók. A választókat a lakóhelyük szerinti vá­lasztói körzetben írják be a választói név­jegyzékbe. A választói névjegyzéket a pol­gármesteri hivatalok (községekben a köz­ségházán) 10 napra közszemlére teszik ld. A jelölőlistát a választási körzethez tar­tozó legkevesebb 20 választónak kell alá­írnia és ehhez csatolni kell a jelölt írásbeli nyilatkozatát, hogy elfogadja a jelöltséget. A választás lefolytatására a bírósági kö­zegeliek megfelelően megyei választási kö­rz­etek létesítendők. Egy-egy ilyen válasz­tási körzethez legfeljebb 8000 szavazó tar­tozhat. A választás napján reggel 7 órakor a kör­zet elnöke egy jegyzővel és két taggal — sorshúzás útján vagy a jelö­tek megegyezé­se alapján — megalakítja a körzeti válasz­tási irodát Minden jelölőlistán szereplő je­löltnek joga van két megbízottat és két he­­yettest kijelölni a szavazókörzetben. Fel­adatuk a választások menetének ellenőrzése. A választási körzeti elnök rendfenntartó ha­­tása a választási helyiségen kívül a sza­­vazóhelytől 500 méternyire az utcákra és a terekre is kiterjed. A mandátumok felosztása megyei viszony­latban történik, bizonyos kulcs szerint, az elnyert szavazatok számának arányában. A szavazásra külön szavazási igazolvány fog feljogosítani, de a most következő vá­lasztásokon ettől eltekintenek és a választói névjegyzék, valamint a személyazonossági igazolvány fog igazolásul szolgálni. A törvénytervezettel kapcsolatosan Pat­­rascanu igazságügyminiszter kijelentette, hogy várja mind a demokratikus szerveze­tek, mind az egyének hozzászólását a tör­vénytervezethez, hogy az esetleges javasla­tokat a törvény végleges megvitatásánál tekintetbe vegyék. Az amerikai szenátus leszavazta Truman sztr­áj­kellenes javaslatát WASHINGTON. — Truman elnök — mint jelentettük -­- az amerikai vasutas­sztrájkkal kapcsolatosan olyan törvényter­vezetet terjesztett elő, mely szerint az elnöknek bármikor jogában állott volna el­rendelni az úgynevezett rendkvüli állapotot s minden sztrájkot törvényellenesnek nyil­váníthatott volna, a szakszervezeti vezető­ket pedig bíróság elé állítani. Truman javaslatát az amerikai képviselő­­ház elfogadta annak ellenére is, hogy az amerikai demokratikus közvélemény felhá­­borodással fogadta. A szenátus azonban most 70 szavazattal 13 ellenében elutasította Truman elnök törvénytervezetét.

Next