Világosság, 1949. március (6. évfolyam, 48-74. szám)
1949-03-01 / 48. szám
KOLOZSVÁR, 1949 március 1. kedd. Ara 4 lel VL ÉVFOLYAM, 48. SZÁM Felkészülni a vetésre! Népköztársaságunk első Állami Terve eddig soha nem tapasztalt lendületes munkára ösztönözte a dolgozók millióit. Elsősorban az ipari munkásságot. Munkás munkással, munkacsoport munkacsoporttal, osztály osztállyal, üzem üzemmel, bánya bányával kelt versenyre, hogy az eddiginél rövidebb idő alatt sokkal többet és jobbat termeljen. Új munkamódszerek, újítások születnek, amelyekkel csökkentik az előállítási költségeket és a selejtet. Megjavítják a munkafegyelmet, kiküszöbölik a késéseket. Arra törekednek, hogy percnyi késés nélkül fogjon munkához minden munkás s minden percet a termelésre forditson. A munkásosztály tudja, hogy a Tervet csakis igy, ilyen komolyan dolgozva, ilyen becsületes odaadással lehet megvalósítani és túlszárnyalni. A Terv megvalósítása és túlszárnyalása pedig nagyon fontos. Ettől függ eddigi nagy eredményeink, a dolgozó nép uralmának megszilárdítása. Ettől függ az ország gazdasági fellendítése, a dolgozó nép felemelkedése, mindannyiunk életkörülményeinek megjavulása. Ez az erőfeszítés, munkásosztályunknak ez a hősi lendülete meg is hozza a kívánt eredményt. A zsilvölgyi élbányászok februárban nemcsak a februárra előirányzott szénmennyiséget, hanem a márciusit is kitermelték. A hajószegecselők, Banu Petrevel az élen, eddig nálunk elképzelhetetlen eredményeket értek el. Az acélöntők már napok óta szintén a márciusra előirányzott acélmennyiséget öntik. Az ország ipari munkássága a Román Munkáspárt vezetésével valóban a dolgozók élén jár. Példát mutat. Megmutatja, hogy mire képes, amikor önmagának dolgozik. De nemcsak az ipari munkásságnak, az ország valamennyi dolgozójának hasonló lendülettel és odaadással kell dolgoznia. Az ipari munkásság után, elsősorban az ország dolgozó földművességének, kell, hogy biztosítsa a kenyeret, a zsírt, a húst és egy egész sereg ipari nyersanyagát. Nos, dolgozó földművességünk nagy része nem kevésbé érezte át Népköztársaságunk első Állami Tervének rendkívüli fontosságát. Megértette a dolgozó földművesség is, hogy e Tervnek a megvalósítása számára épp olyan fontos, épp olyan nagyjelentőségű, mint az ipari munkásság számára. Megértette, hogy az évszázados paraszti nyomorból, a sáros és sötét falusi élet nyomasztó korlátai közül csakis a Terv útján haladva lehet kilábalni. Ahhoz, hogy ne kelljen továbbra is primitív eszközökkel túrnia a földet, hogy ne kelljen véres verejtékkel kicsikarnia a földből a mindennapi szűkös kenyeret, ahhoz, hogy a falvak sötétségét villanyfény váltsa fel, hogy a feneketlen utakat megjavíthassa, hogy selejtes minőségű gyenge állatait erős fajállatokra cserélhesse ki, meg kell valósítani a Tervet. S a dolgozó földművességnek meg kell valósítania elsősorban a Terv mezőgazdasági előirányzatát. Ez a magyarázata annak, hogy a dolgozó földművesmilliók olyan nagy lelkesedéssel fogtak hozzá a tavaszi mezőgazdasági munkálatok előkészítéséhez. Példamutatás áll itt is előttük. Az Állami Mezőgazdasági Gép- és Traktorállomások dolgozói versenyszerűen javították ki a traktorokat és a mezőgazdasági gépeket. Az állami mintagazdaságok nagy része a kitűzött idő előtt tett meg minden intézkedést arra, hogy ha az idő engedi, haladéktalanul hozzákezdhessen a szántás-vetés munkájához. Ezeken a példákon felbuzdulva s a maga egyéni érdekeit is szem előtt tartva, a dolgozó földművesek szerte az országban derekas munkát végeztek. Hallatlan mennyiségű trágyát hordtak ki a földekre. Odaadással gondozták állataikat, gyors iramban igyekeztek megjavítani a mezőgazdasági szerszámokat. Kitisztították a vetőmagot. Elvégezték a legtöbb helyen a csíraképesség vizsgálatát. Közgyűléseken vitatták meg a vetési tervet és kijelölték a határrészfelelősöket. Vagyis, igyekeztek maguk is mindent elkövetni a vetési munkálatok teljes sikere érdekében, így cselekedett dolgozó földművességünk öntudatos rétege. Hiba volna azonban azt hinni, hogy mindenhol így cselekedtek. Akadtak falvak és akadtak a falvakon földművesek, akik nem vették ilyen komolyan a munkát. A falvak kizsákmányoló nagygazdái el is követtek mindent, hogy akadályozzák a tavaszi mezőgazdasági munkálatok fejlődését. És ami szomorú, ilyen elemek egyes helyeken a dolgozó földművességünk éberségének hiányában még a községi vetési bizottságokba is beférkőztek, mint például Magyarbikalon. Csoda-e, ha megkéstek az előkészítő munkálatokkal? Máshol, bizonyos tunyaság, nemtörődömség is megnyilatkozott. Kolozs megye egyik járásában a közigazgatási emberek elkésve, csak a megyei vetési bizottság figyelmeztetése után osztották szét a vetési terveket. Ismét máshol, a régi beidegződések, babonák jutottak érvényre. Apáink is így csinálták, nekünk is jó lesz, így aztán február végén a vetési munkálatok küszöbén egyes községekből még csak azt jelentik, hogy a mezőgazdasági szerszámoknak csupán felét javították ki. Hogy a bevetésre kerülő földeknek csupán háromnegyed részét trágyázták meg. Ez történt például Kajántón. Az ehhez hasonló mulasztásokat, tunyaságok, nemtörődömségek, az éberség hiányát haladéktalanul fel kell számolni. A dolgozó földművességünknek tudatában kell lennie, hogy ha nem végezzük el idejében és jól az előkészítő munkát, nem végezhetjük el idejében és jól a vetést sem. Az eredmény: gyenge termés, kenyértelenség, szegénység. Ebből pedig elég volt a múltban. A Magyar Népi Szövetség falusi szervezeteinek halaszthatatlan kötelessége tehát, hogy kivizsgálják a késések okát és mozgósítsák a dolgozó földművességünket a még hátralevő napok teljes kihasználására. Abban a nagy harcban, amit mindannyiunk jobb életéért folytat az ország dolgozó népe és amelynek élén a munkásosztály jár, élharcos pártja vezetésével, a dolgozó földművesség sem maradhat le. A KOMMUNISTÁKAT nem lehet megállítani sem sértésekkel, sem fenyegetésekkel — jelentette ki Thorez, a francia nemzetgyűlés vitájában PARIS. (Rador.) — Maurice nyegeti a népeket. Továbbiak soben rejlik. Ez a veszély mind fe- Thorez, a Francia Kommunista rán kijelentette, hogy a kommunyegetőbbé vált az imperializmus Párt főtitkára a francia nemzetnistákat a felelősségérzet kötelezi, korszakában , a kapitalizmus gyűlésen megismételte a Francia hogy figyelmeztessék a francia bomlási szakaszában, ami azt Kommunista Párt Központi Bi- népet arra a rendkívül komoly eredményezte, hogy Francia Bizottságának teljes ülésén tett veszélyre, amely a világot fenyországban az 1948-ik évi termelési nyilatkozatát. Thorez ezúttal beégeti, figyelmeztessék a veszély színvonala nem haladja meg az szédében rámutatott azokra az okaira, a béke megmentésének 1913-iki évii. okokra, amiért nyilatkozata olyan sürgős és parancsoló szükségessé — A nemzetközi trösztök — nagy P°rt vert fel. Hangsúlyoz- gére. Felhívják a figyelőjét arra, folytatta Thorez — a profit utánia, hogy ennek az a magyaráza- hogyan kell viselkedni a dolga- hajszájukban ádáz harcot folyta, hogy alig négy esztendővel az zóknak és a békeszerető emberek-tannak az uj piacok megszerző Egyesült Nemzeteknek a hitlerisnek, ha háborús uszitók minden jóért. El akarják osztani egymást a _ Németország felett aratott erejükkel megkezdenék terveik között a gyarmati igába hajtott győzelme után, a nemzetközi hang megvalósítását. E veszély oka területeket és gazdasági, valamint gúlát ismét feszült és háború fe- magában a kapitalizmus lényege- politikai rabságba akarnak dönteni más népeket Ez a vetélkedés immár két izben sodorta véres és szörnyű háborúba a népeket: 1914-ben és 1939- ben. Thorez hangsúlyozta, hogy kétszer tört már ki a háború a kapitalista országok között. Ezután leleplezte a Szovjetunió és a népi demokráciák bekerítésére irányuló agresszív politikát, azt a politikát, amely a Marshall-tervben és az imperialisták által előkészített Északatlanti Szövetségben jut kifejezésre. Hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió békepolitikát folytat, a Szovjetunió és Franciaország között szövetségi egyezmény van. A franciák többsége — mondotta beszéde végén Thorez — hűséges kíván maradni a szövetségi egyezményhez . A FRANCIA-SZOVJET BARÁTSÁG HÍVE. Azok a nehéz megpróbáltatások, amelyeken keresztülment a francia nép, megmutatták, hogy a francia-szovjet szövetség legbiztosabb záloga Franciaország függetlenségének és biztonságának és egyben pedig az általános béke záloga. — A francia nép elítéli — hangsúlyozta Thorez — a szovjetellenes kampány újrakezdését, a Szovjetunió elleni rágalomhadjáratot, amelyet még a francia igazságszolgáltatás is folytat, amikor megengedik az árulóknak és háborús bűnösöknek, hogy gyalázzák hazájukat és kormányukat, amely Franciaország szövetségese. Ezután Duclos kommunista képviselő a Szovjetunió ellen irányuló támadó terv előkészítésében részt vállaló francia kormány politikáját bírálva, rámutatott arra, hogy a francia kormány meg akarja szegni a szovjet-francia egyezményt. Nincs bátorsága az egyezményt felbontani, mert tudja, hogy az egész ország felháborodását váltaná ki. A KOMMUNISTÁKAT NEM LEHET MEGÁLLÍTANI sem sértésekkel, sem fenyegetésekkel — hangoztatta Duclos. — A francia nép egyesülni fog és megmenti a békét azok ellen, akik a háborút akarják. A vita befejezése után négy határozatot terjesztettek elő. Az egyik gaullista képviselő határozati javaslatában azt kérte, hogy a kommunistákat nyilvánítsák hazaárulóknak és ekként büntessék őket. Ezt a javaslatot 500 szavazattal 52 ellenében elvetették. PARIS: Thorez ismeretes nyilatkozata után az imperialisták zsoldjában álló francia kormány önkényes intézkedéseket foganatosított. A Kommunista Párt székházaiban házkutatást tartottak és elkobozták az ott talált iratokat. Házkutatást tartottak a „Regardes“, „France D’abord“ és az „Editions Sociales“ című lapok szerkesztőségében is. A „Regardes“ című lap főszerkesztőjét letartóztatták, míg a szerkesztőség 7 tagját őrizetbe vették. A France Presse jelentése szerint a francia parlament csütörtöki ülésén az igazságügyminiszter bejelentette, hogy kérte Cachin mentelmi jogának felfüggesztésétCachin ellen az a vád, hogy a L'Humanitében közölte Thorez ismert nyilatkozatát. Újabb párisi jelentés szerint a franciaországi Országos Szakszervezeti Tanács határozatot hozott, amelyben felhívja Franciaország összes dolgozóit, hogy folytassák harcukat a fizetéseknek 15 ezer frank havi létminimum alapján történő szabályozásáért. Egyben felszólítja a munkásosztályt a közeljövőben megtartandó választások alkalmával egyetlen szavazatot se adjon a kormánypártra. Tiltakozó gyűlések és sztrájkok Ausztriában BÉCS • Az osztrák parlamentben törvénytervezetet terjesztettek elő, mely szerint a megszállási költségek felektetésére újabb adókat vetnek ki. A törvényjavaslat nagy felháborodást váltott ki az osztrák dolgozók körében. Több helyen tiltakozó gyűlést tartottak. Több nagyüzem munkássága tiltakozó sztrájkot rendezett. Tegnap délután tömegtüntetések zajlottak le Bécsben. Az Opera épülete előtt a rendőrség megtámadta a Hercz-gyár felvonuló munkásait- Az osztrák vidéki városokból is tiltakozó tüntetésekről érkeznek hírek. Újabb 6 kínai város szabadult fel ÉSZAK-SHENSI (Rador) — A részében a néphadsereg egységei felszabadított északkínai területek hat várost szabadítottak fel. Az korra anya Pekingbe tette át szék- előrenyomuló néphadsereg kötőhelyét. lékei megközelítették a Kína-Wi-A Yunan tartomány délkeleti etnami határát. a norvég nép az Állami Szövetség ellen OSLD — A France Presse jelentése szerint szombaton délután hatalmas tömegtüntetéseik zajlottak le a norvég fővárosban- A dolgozók a parlament épülete elé vonultak és ott tiltakozik a norvég kormány külpolitikája és az ellen, hogy Norvégiát a norvég nép akarata ellenére az Északatlanti Szövetségbe kényszerítsék. Vasárnap délelőtt hasonló tömegi tüntetések voltak Norvégia nagyobb városaiban- így Narviban is lázongások és tüntetések IRAKBAN BEYRUT. (Rador.) — Az iraki hatóságok féktelen terrorja ellenére az egész ország lázongásban van és a tüntetések egymást érik A legnagyobb tüntetések Bagdadban zajlanak le. Az iraki hatóságok tömeges letartóztatásokat eszközölnek. Észak-Irakban a kurd lakosság körében is felkelés tört ki. A kormány katonaságot vezényelt ki ezekre a vidékekre ,és az ostromállapotot meghosszabbították. A MALÁJ nép folytatja A HARCOT az IMPERIALISTÁK ELLEN SINGAPUR. — A malájföldi Kommunista Párt, a „Peta“ ifjúsági szervezet, a Paraszt Szövetség és a Maláji Nőszövetség együttes kiáltványt adott ki, melyben a nemzeti felszabadító harc további folytatására szólítják fel a maláj népet.