Világosság, 1949. április (6. évfolyam, 75-98. szám)
1949-04-01 / 75. szám
Győzőt! a francia nép Alig néhány héttel ezelőtt Franciaország munkásosztálya, dolgozó népe nevében Thorez, a Francia Kommunista Párt főtitkára kimondotta: .... Nem harcolunk a Szovjetunió ellen,‘‘ Thorez szavai világszerte visszhangra találtak és a földkerekség különböző országai kommunista pártjainak vezetői Rómától Sydney-ig azonosították magukat francia elvtársuk határozott kijelezésével. Az azóta eltelt négy hét alatt a világuralomra törő imperialistáknak meg kellett tanulniok, hogy a kommunisták a legszélesebb tömegeket képesek mozgósítani mindazok ellen, akik a fasizmkus örökebe lépve új háborút akarnak kirobbantani. A világ szabadságszerető dolgozói és értelmiségei megadták a méltó választ a támadójellegű Atlanti Szerződésre és köztük az a francia nép is, amely a naponta megismerlndő hatalmas arányú tömegmegmozdulásokkal egyre határozottabban foglal állást Franciaország függetlensége és szabadsága mellett — az imperialisták mesterkedéseivel szemben. A munkásosztály és a francia nép érdekeit eláruló Queille-kormány amerikai gazdáinak utasításához híven a népakarat legszemérmetlenebb kijátszásával a járási közigazgatási választási komédiával akarta gazdái és a nagyvilág előtt bebizonyítani, hogy a francia tömegek nép- és hazaáruló politikájukat támogatják. Ilyen aljas eszközökkel akartak port hinteni a világ szemébe, hogy ezzel homályosítsák el a francia tömegeknek az imperialista háborús uszítókkal szembeni ragyogó kiállását. Blumm, a Í°bboJdali szocialisták eme két gyászvitéze, aljas, a polgári államrendszerek legagyafúrtabb választási törvénysényel jelentek a választók előtt, hogy felvegyék a harcot Franciaország legnagyobb és leghatalmasabb pártja, a Francia Kommunista Párt ellen. Pokoli ‘gyék azonban mind a március ,2.. . .mind ,.Pedig a március7-iki járási közigazgatási választáson kudarcba fulladt, mert a reakciós és igazságtalan választási törvény ellenére is a francia dotózó tömegek a munkásosztály élharcos pártjára, a Francia Kommunista Pártra adták le több mint 1 millió 700 ezer szavazatukat, vagyis közel 200 ezer szavazattal többet, mint a legutóbbi választások alkalmával. A Francia Kommunista Párt az összes leadott szavazatok 25 százalékát kapta, azonban a reakciós választási törvény révén mégis mindössze 35 mandátumot kapott, ugyanakkor a Blum-féle úgynevezett „szocialista párt“, amely több mint háromnegyed millióval kevesebb szavazatot kapott — mégis 279 községi tanácsosi helyhez jutott. Most pedig nézzük csak meg közelebbről ezt a népjogokat lábbal tipró választási törvényt, hogyan adott lehetőséget a népakarat meghamisítására. A választási törvény a mandátum megszerzéséhez abszolút többséget ír elő. Ha a győztes jelölt ezt nem szerzi meg — sor kerül a választások második menetére. A csalás világos. Ha egy választókerületben a kommunista jelölt, csak relatív többséget kap, a „törvény" a második menetben alkalmat nyújt Blumtól, de Gaulleig terjedő „amerikai párt" ügynökeinek arra, hogy választási blokkot alkossanak a többség akaratát képviselő kommunista jelölt ellen és így a szavazók akaratának meghamisításával szerezzék meg a mandátumot. A választási törvény másik jellegzetes vonása, hogy a mandátumokat nem az összes szavazatok arányában, hanem járásonként osztják szét. Ez is a sűrű lakosságú ipari kerületek, a munkásosztály pártjának főerősségei ellen irányulnak. Például az argenteusi járásban, ahol a kommunisták abszolút többséget kaptak, 77 ezer választó van. S ez a 77 ezer éppen úgy egy képviselőt állíthat, mint a hegyvidéki járások 6—7 ezer választója. A francia dolgozó tömegeket ez a választási komédia és annak szégyenletes „törvényes“ eredményei nem tévesztik meg, mert a francia dolgozó nép és a haladó világ tisztában van a francia nép meghamisíthatatlan és megdönthetetlen akaratával és tudja, hogy ebből a választásból is szavazataikat lényegesen megnövelve, alapjában véve mégis csak a Francia Kommunista Párt kerül ki győztesen. Sz. I. Felsorakozik a béketábor a háborús kalandorok ellen Traian Savulescu a BNR értelmiségeinek békekongresszusán: „A esellem fegyvereivel is harcolunk a tartós békéértu ■ ban, a sötétben bujkálás, az ember általi kizsákmányolás, az imperialista háború ellen, a haladó művelődés és tartós béke eiőmoz■ ditásáért. Az értelmiségiek békekongreszszusának első napján az idegen , államok kiküldöttei üdvözölték a kongresszust. Az üdvözlések során Hyman ■ Lévy egyetemi tanár, angol küskülddött hangsúlyozta, hogy Anglia népe nem akar háborút, békére vágyik. Városaikat romba döntötték a náci bombavetők. Sok év eltelik, amíg újra felépülnek, de ahhoz, hogy újjáépülhessenek, az angol népnek békére van szüksége. Olyan világban, ahol imperialista elnyomás van, a béke nem jön önmagától, hanem harcolniuk kell érette. Triester Éva, osztrák kiküldött, üdvözlő szavaiban rámutatott arra, hogy Ausztria egyike Európa azon pontjainak, amelyeket az amerikai imperializmus teljesen meg akar hódítani, hogy háborús előkészületeinek szolgálatába állíthassa.Max Cosyns belga kiküldött, élesen támadta az „elefántcsonttoronyba“ zárkózott értelmiségieket, akik hallgatásukkal azt a látszatot keltik, hogy jóváhagyják a háborús uszítást. Marcel Viizrd francia kiküldött, üdvözlő szavaiban hangsúlyozta, hogy Franciaország valóban érzékeny pontján áll a támadó rendszerek számára. Nem lehet háborút viselni, ha Franciaország visszautasítja azt, hogy hadszíntér legyen, ha a francia nép visszautasítja azt, hogy ágyútöltelék legyen. Franciaország nem háborúzik a béke tábora ellen, amelynek dicsőséges vezetője a Sztálin vezette Szovjetunió. Aimé Cézaire néger költő üdvözlő szavaiban elmondta, hogy a háborús uszítás meg fog törni A DOLGOZÓ NÉP KÖZÖS ERŐFESZÍTÉSEIN, és a munkásság boldogan folytathatja nagyszerű művét, melyet a történelem bízott reá. Willy Bredel német író üdvözlő szavaiban elmondotta, hogy Európa békéjét csak akkor lehet biztosítani, ha egész Németország a békés és demokratikus fejlődés útjára lép. Michael Gold amerikai író meleg szeretettel üdvözölte a kongresszust s hangsúlyozta beszédében, hogy a népek békét akarnak. Jelenleg mintegy 5 millió ember áll munka nélkül a hivatalos etatsztikák szerint. Amerika földjét 1812 óta nem érintették betolakvó hadak és így a lakosság nem is retteg úgy a háborútól, mint a legtöbb európai. Darvas József író, a magyar dolgozó nép üdvözletét tolmácsolta és beszédében hangsúlyozta, hogy a magyar nép be akarja tölteni és be is fogja tölteni azokat a feladatokat, amelyek a békéért vívott harcban reá hárulnak. A kongresszus a szerdai napon folytatta tanácskozásait. BUKAREST. — (Rador.) A Román Népköztársaság értelmiségeinek kongresszusa a békéért szerdán reggel folytatta ülését. A szerdai ülésen Savulescu Traian, egyetemi tanár, a RNK Akadémiájának elnöke megtartotta jelentését. — Az iótő. és 1949. évi első negyedének eseményei — mondotta jelentésében Savulescu Traian — hozzájárultak a világ közvéleményének felvilágosításához a különböző országok és kormányok álláspontját illetően a béke kérdéseiben. Az imperialisták a legaljasabb eszközöket használják fel ,az új vérontásra sziták ellen felsorakozik, a béketábor, élén a Szovejtunióval. “ * • A wroclawi kongresszusról szólva, Savulescu Traian hangsúlyozta, hogy „a kétkezi munkások mellett, akik állandóan őszinte óhajukat és elhatározásukat nyilvánították a népek közötti béke megteremtéséért, hogy keményen harcolnak ennek a célnak eléréséért, a haladó értelmiségiek megmutatták a wroclawi tanácskozások folyamán, hogy készek lemondani arról az elszigeteltségről, melyben sokan tetszelegtek és harcolnak fegyvereikkel, a szellem fegyvereivel a tartós béke biztosításáért, amelynek igen erősen érzi hiányát az emberiség. A béke erői növekednek és megerősödnek. Az elnyomott népek felszabadulásukért harcolnak. A párisi békekongresszus újabb csapást mér majd az imperialista blokkra. Miután hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió a népek közötti őszinte együttműködésért harcol, Savulescu Traian rámutatott az angol-amerikai imperialisták szovjetellenes politikájának céljaira. Az angol-amerikai kormány visszautasítása, hogy együttműködjék vagy legaláb is tárgyaljon a Szovjetunióval, bizonyítéka annak, hogy számukra a Szovjetunió nagy akadály a népek nemzeti függetensége elrablásának útjában, a világ hegemóniája megkaparintásának útjában. Miután sorra vettte a Wetemann és Morgan-féle hamis elméleteket és ezeknek társadalmi és politikai téren elért reakciós eredményeit, a szónok kifejtette a szovjet micsurinista élettan eredményeit, amely hozzájárul amezőgazdaság és erdőgazdálkodás, valamint iotajában a Szovjetunió gazdaságának eddig nem látott felemeléséhez. Hazánk mélyreható változásairól szólva, Savulescu Traian egyetemi tanár a következőket mondotta: „A Román Népköztársaságban megteremtették a feltételeket a népi valóságoktól és szükségletekből fakadó művelődés létesítésére, amely arra hivatott, hogy öntudatos embereket neveljen, akikre szükségünk van a szocialista társadalom építésében. A közoktatás új reformja minden új és forradalmi kezdettel együtt járó hiányosságai ellenére is, megnyitotta a művelődés kapuit a dolgozók fiai részére. A dogozók bejuthatnak bármilyen fokú iskolába. A tanítás államosítása és világivá tétele módszertani szempontból biztosítja egységét és realista tudományos alapokra való helyezését . Növelték az ásó- és középfokú iskolák ösztöndíjainak számát, 6 millió lej értékben teljesen ingyen tankönyveket osztottak ki a rászoruló gyermekeknek és 80 ezer tankönyvet kaptak az analfabéta iskolák. Hazánkban első esetben, az együtt élő nemzetiségeknek a részükre létesített iskolákban, anyanyelvükön készült tankönyveik vannak. A felsőfokú oktatást teljesen újjászervezték és ugyancsak az ország reális szükségleteihez mérten, realistatudományos alapra helyezték. A tehetséges és tanulni vágyó egyetemi hallgatók kiválasztása, a legelőrehaladottabb neveléstudományi módszerek alkalmazása, széles távlatokat nyit a nép művelődési színvonalának felemelésére. I ’ 1 — A tanügyi reformmal egyidejűleg, intézkedés történt a művelődés fejlesztésének és terjesztésének a legszélesebb társadalmi rétegekben. Miután rámutatott a Román Népköztársaság Akadémiájának újjászervezésére, a szónok hangsúlyozta, hogy az Akadéma új irányzata megfelel a véntömegek törekvéseinek és érdekéinek■ — A Román Munkáspárt és a Román Népköztársaság kormánya a legjobb munkafeltételeket teremtették meg a tudomány és művelődés embereinek, de különösen az akadémikusoknak, a Román Népköztársaságban a béke szolgálatába álltak és álláspontot foglaltak a háború és ennek okai ellen. — Bármelyik értelmiségi, aki méltó erre a megtisztelő minősítésre, a csodálat és szeretet érzelmeit kell táplálnia a szocializmus országa, a szovjet nép, a zseniális Lenin és ennek folytatója, a zseniális Sztálin iránt, a szovjet tudomány, a szovjet irodalom, és művészet iránt és ugyanakkor meggyőzően meg kell cáfolnia országunk és a világ reakciós körei A Román Népköztársaság költségvetése mintegy 620 millió lej, az Akadémia díjai pedig 4 és fél millió lejt tesznek ki. A tudomány, irodalom és művészet fejlesztésére a Romén Népköztársaságban megteremtett feltételek eredményeként, mér most gyarapodott és javult tevékenységet könyvelünk el- nyilvánvalóan új szemléletet a művelődési élet minden ágazatában, fokozódó törekvést harcos alkotások felé, mely elsősorban természetes velejárója a szocializmus építéséért folytatott harcnak, áttal terjesztett rágalmakat — küzdve a tőkés országok polgári értelmiségeit jellemző beteges vlágpolgáriasság ellen — fejezte be jelentését Savulescu Traian —, megdöntve a viszályokat és üldözéseket kirobbantó polgári nacionalizmust a proletár nemzetköziség elveihez híven, az értelmiségiek ezzel jó hazafiakká lesznek. Mélységes hazaszeretetük az egész világ hazafiainak megvédéséhez vezet, akik ellenszegülnek és feláldozzák magukat a fasiszta reakció terrorja elleni harc* A tudomány, irodalom és művészet művelői Ára 4 lei A ROMÁNIAI MAGYAR NÉPI SZÖVETSÉG NAPILAPJA KOLOZSVÁR, 1949 április 1. péntek, VI. ÉVFOLYAM, 75. SZÁM.