Világosság, 1949. május (6. évfolyam, 99-123. szám)

1949-05-01 / 99. szám

Ura 4 Stef. A ROMÁNIAI M­AGYA­­r NÉPI SZÖVETSÉ­­­ NAPILAPJA KOLOZSVÁR, 1949 május 1. vasárnap, VI. ÉVFOLYAM, 99. SZÁM. A béke és az építés útjára IRTA: LÁZÁR JÓZSEF A kék égen bárányfelhők usz­­**• nak. A fák zöld lombokat hajtanak s a nap aranyos fényt szór a házukra­. Az utcákon virá­got árulnak. Az emberek lassab­ban járkálnak és arcukon dé­li. Tavasz van. Beköszöntött a má­jus. Május elseje. A rakoncátlan tavaszi szellő mindenütt vörös lobogókat lenget. Május elseje van ma. Munkások ünnepe, har­ci napja. Szerte a világon ma ün­nepelnek a munkások. Nem egy nép, nem egy nemzet napja ez. A földkerekség minden dolgozójáé. Minden nép dolgozóinak nagy ün­nepe a Május elseje. A nagy el­­szánások, az összefogás napja. Embermilliók hatalmas hömpöly­­gése. A legnagyobb társadalmi erő seregszemléje. Európában és Ázsiában, Afrikában, Amerikában és Ausztráliában, mind az öt föld­részen, a természet megújhodá­sának ezen a virágillatos, vörös­­lobogós napján, a munkások tíz és százmillióit közös vágy, aka­­rat hevíti, megváltoztatni a vilá­got. N­incs melegebb, bensőségesebb, forróbb ünnep, mint a Má­jus elseje. Ezen a napon ünnepli a világ munkássága a legmagasz­­tosabb emberi erényt, a szolidari­tás, az összefogás erényét. Ezen a napon tesz fogadalmat fajra és nyelvre való tekintet nélkül min­den munkás, hogy harcol az újko­ri rabszolga rendszer, a tőkés ki­zsákmányolás ellen. Harcot fogad a munkásság a dolgozó ember tel­jes felszabadításáért, mindenfajta kizsákmányolás, elnyílt pap meg­döntéséért. És azért, hogy a föl­­djön pusztuljon ki mindaz, ami maradt, ami zagyvaság, ami nyo­morúság, ami bénítja és akadá­lyozza a fejlődést, a dolgozók bol­dog életének megvalósítása'.*. Harcot fogad, hogy a teremtő munka váljék az élet legfőbb ér­telmévé és céljává. Harcot hir­det azért, hogy a legfőbb társa­dalmi igazság eszméje váljék uralkodóvá az egész világb, n: az embert a közösség érdekében végzett munkája alapján értékel­jék. TMTa: Május elsején a világ m­unn­kássága harci szavát hallat­ja, mert tudja, hogy a dolgozók­kal szemben álló pénzmágná­sok, háborús uszítók mást akarnak. A trösztök urai és megvásárolt csat­lósaik szándéka a dolgozók to­vábbi kegyetlen kizsákmányolása, újabb véres háború kirobbantása. A munkásság békés építő munkát akar, virágzó jólétet és kultúrát minden nép, minden dolgozó szá­mára. A kizsákmányolás haszon­­b­a,mi pedig az emberek millióit akarják újra legyilkolni, népeket rabságba dönteni, városokat por­­tározni, kulturkincseket tönkre­tenni. Uralmukat megőrizni, s en­nek árát, a dolgozókat rabságra nyomorúságos életre kárhoztatni. Ez a kiegyenlíthetetlen szem­benállás az im­perialista tábor és a béke és haladás tábora köz­ti harcra serkenti a világ dolgozóit akiknek óriási tömege kiáltja ma május elsején az imperialista zsarnokok felé: a dolgozók meg­­ingathatatlan nemzetközi harc szolidaritása szétzúzza a jogfosz­tás, a néptiprás és az ember nyomorúságok rendszerét, az im­perialista monopolkapitalizmust. A társadalom leghaladóbb osztá­lya, a munkásság, ma, ezen a ta­vaszi napon nemcsak ünnepel, harci riadót fu, hanem fogadalmat tesz arra is, hogy teremtő, alko­­tó erejével a tőkésrend helyén új világot épít: a kizsákmányolás­mentes szocializmus világát. A már megvalósított szocializ­­mus dicső országában, a Szovjetunióban, a népi demokrá­ciák országaiban a dolgozók tíz­milliói tüntetnek ma a háborús uszítók ellen és a békés munka mellett. De tüntetnek a kapitalis­ta országok dolgozói is, ott, ahol a munkásmozgalom minden kapi­talista fogvicsorgatás ellenére megizmosodott. Vannak olyan or­szágok is, ahol a dolgozók fegy­­­verrel a kézben, a szabadságért , küzdve, ünnepelnek. Az újfasisz­­­­ták börtöneiben szenvedő szabad­ságharcosok ünnepi gondolata ki­­­­tűr a rácsok közül és egyesül a ■ szabadon tüntető munkástömegek í l­ak­i akaratával. Azzal az akarat­tal, mely feltartóztathatatlani elsöpri a történelmi fejlődés utjá­ból a régi, a korhadt világ min­den vám. időj*t.­­&n­épköztársaságunk dolgozói­­ ünnepelnek ma. Milliós tö­megü­k mindenütt az országban megtölti az utcákat és tereket Immár ötödször a fasiszta igábó­ l ti. M't, 1; í'^t. '? jrt ,■ 1Xí, A4 ■■ tikus fejlődésünk során minden eddigi szabad Május elseje nagy átalakulásokat jelző állomás volt. A munkásosztály élcsapatának vezetése alatt az ország dolgozói m­ár az első szabad Május elsején nagy megvalósításokra tettek fo­gadalmat. És mindaz, amire a dol­gozók vállalkoztak, kemény mun­kával, kérlelhetetlen harccal meg is valósult. Forradalmi léptekkel haladtunk előre. Ha csak a tava­­­lyi Május elsejéig tekintünk visz­­sza, máris óriási változásokat lá­tunk. Tavaly ilyenkor még hará­csoló tőkések tartották birtokuk­ban a gyárakat, a bankokat. A tavalyi Május elsején még a tő­kés kizsákmányolók szipolyozták az üzemekben a munkásokat. Ma már a múlté ez. 7.Az idei Május elsejét már a szocialista épülésért folyó harc jegyében ünnepeljük. ?,ma már az üzemel dolgozói az Állami Terv túlteljesítéséért foly­tatnak lelkes szocialista versenye­ket. Az idén már dolgozó paraszt­ságunk is eddig még nem tapasz­­talt arányokban kerekedett fel munkaversenyekre a tavaszi veté­si csata során. Mezőgazdaságunk szocialista szektora, az állami gazdaságok, a gép- és traktorállo­mások hálózata, a szervezés alatt álló falusi szövetkezés egyre job­ban fejlődik és egyre nagyobb mértékben nyújt példát, támoga­tást a dolgozó parasztságnak. Az Állami Terv teljesítése nyomán a dolgozók életszínvonala, kulturá­lis igényeinek kielégítése tavaly óta fokozatosan emelkedett. Tár­sadalmi, gazdasági, kulturális éle­tünk minden területén újabb eredmények vannak. De új fel­adatok is. A mai tavaszi napon az or­szág dolgozói harci készséggel vállalják ezeket az új feladato­­kat. Tudják, hogy az eddig elért nagyszerű eredmények ellenére, m­ég rengeteg a teendő. A kapita­lizmus káros örökségéből, a ránk­szakadt nehézségekből, elmara­dottságból még sokat kell felszá­molnunk. Még vannak akadályok, nehézségek. A dolgozók tudják, hogy még hosszú utat kell meg­tenniük, sokat kell harcolniuk a teljes jólét és bőség megteremté­séig. Ennek tudatában dolgozó tö­megeink vállalják az előttük álló feladatok teljesítését. Bízva sa­ját alkotóerejükben, a Román Munkáspárthoz való ragaszko­dással vállalják a további küzdel­met, a további lendületes mun­kát. A feladat nagy: Népköztársasá­­gunkban boldog életet terem­teni a dolgozók számára. Ez a nagy feladat sok részletfeladatra bomlik, a gyakorlati teendők számtalan vállfájára. A vörös lo­bogók alatt vonuló dolgozók a mai napon ütemes léptükkel, ök­lük üdvözlő lendületével fogad­ják, hogy az ünnepi nap örömén túl, a munka és harc hétköznap­jain elvégzik ezeket a gyakorlati teendőket. Tovább folytatják bá­nyákban, üzemekben a szocialista versenyeket. Új normákat dönte­nek, olyan munkateljesítménye­ket érnek el, amilyenek eddig is­meretlenek voltak. Új találmá­nyokkal teszik észszerűbbé és ter­melékenyebbé a munkát. A világ minden kishitűje, kételkedője számtalanszor meggyőződhetett már, hogy a munkásság pártja ve­zetésével, eddig mindig meg is valósította azt, amire vállalko­zott. Biztosak lehetünk abban úgy a dolgozók lendületes mun­kája nyomán életszínvonalunk egyre emelkedni fog. A mai ünnepségeken nemcsak a munkásság tüntet és tesz harci fogadalmat. A végeláthatat­lan sorokban ott menetelnek a dolgozó földművesek, a munkás­ság szövetségesei is. Ők is vállal­ják az előttük álló harci feladato­kat. Ők is tudatára ébredtek an­nak, hogy az ország egyik legsür­­gősebb problémája ma a tavaszi vetési terv mennyiségi és minősé­gi teljesítése. A Román­ Munkás­párt jövőbe világító tanítása’ nyomán a dolgozó parasztság so­raiból egyre nagyobb tömegek látják és vallják, hogy a falu sze­­gény dolgozó népét az elmaradott­ságból, a szegénységből csak me­zőgazdaságunk korszerűsítésén- ’ szocialista átalakításának útjé ’- lehet kivezetni. Ez pedig az « ♦álvhare egyre keményebb folyta­tásának feladatát rótja a dolgozó parasztságra. A mindennapi ta­pasztalat bizonyítja, hogy dolgozó parasztságunk növekvő politikai tisztánlátással mind határozot­tabb csapásokat mér a falusi ki­­zsákmányolókra. Hazánk tüntető tömegei nem­csak építésre tesznek fogadalmat, hanem arra is, hogy a világbéke leghatalmasabb bástyája, a Szov­­jetunió vezetésével felsorakoznak a szabadságszerető és békevédő népek oldalára. A harc és építés, győzelemre vezető lobogója alatt.

Next