Világosság, 1949. június (6. évfolyam, 124-149. szám)
1949-06-01 / 124. szám
Az aranyosgyéresi traktorállomás kultúrélete A mezőgazdasági munkálatok nem befolyásolhatják a művelődési életet Magyar nyelvű darabjuk már volt: „A Bűvös Zsák“ a kultúrfüzetekből. A traktorokról is kellett valami. Nem találtak, hát írtak egyet román nyelven, „lánca és a traktor“ címen. Falusi ember feljön a gépállomásra, keresi fiát, a traktoristát. A dereshajú öreg, egész életében nagygazdáknál volt béres. Az igásökrök és az eke szolgálatában öregedett meg. Traktort soha életében nem látott A gépi művelésről fogalma sem volt. És most, íme, becsöppen egy új világba, ahol a kulákok kizsákmányoló erejének korlátozása mellett szebben és jobban élnek az emberek és új világot építenek fel. Körülbelül erről szól a gyéresi traktor állomás kulturcsoportjának humorban bővelkedő darabja, amelyet nemcsak hogy maguk írtak, de maguk rendeztek és maguk vittek sikerre. A két kicsi darabbal és más apró jelenetekkel elmentek a szomszédos községekbe. Voltak Egerbegyen, Harasztoson, Kocsárdon, Ludason. Bálokat rendeztek. Környéki kirándulásaikkal nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy megszilárduljon a város és a falu szövetsége. Magukat képezték, de formálták köröskörül a valóságot is. Falusi fejekben megcsinálták az első kultúrszántást. Kirándulásaikkal ismeretségeket, barátokat, cimborákat szereztek. Ilyen módon megtört a jég, a bizalmatlanság jegei szétfoszlottak a kulák hazugságok, amiket terjesztettek a traktorokról és a gépi művelésről. A gyéresi traktorállomáson ezenkívül a kolhozparasztokat ismereteik állandó gyarapodására és politikai, valamint kulturális látókörük bővítésére serkenti. Ezért, a kolhoztagok rendkívüli érdeklődést tanusíta-messze áll a klub nagy kőépülete. Estefelé népes csoportok, kolhozparasztok, csoportvezetők, brigádvezetők, kolhozvezetőségi tagok igyekeznek a klub felé. . . . Megszólal a csengő. A teremben elül a zaj. A dobogóra lép Vaszilij Kazamezko, a középiskola és az előadók csoportjának vezetője. A kolhoztagok figyelemmel hallgatják az előadást, sokan az előadással kapcsolatos kérdéseikeit jegyzik fel. Kazanszki valamennyi kérdésre vak a tudományos, technikai, irodalmi és művészeti előadások, valamint az olyan előadások iránt, amelyeknek témáját a Kommunista (k) Pártjának és a szovjet kormányrészletes felvilágosításokat ad. Jurov község klubjában havonta négyszer tartanak ilyen változatos előadást. Ivan Szinev tanító nemrég „A természet erői az ember szolgálatiban" címmel tartott előadást. Több, mint kétszázan vettek részt a „Micsurin — az újfajta növények megteremtője“ című előadáson. Számos előadást tartottak Puskin, Szaltikov-Szcsedrin és Gorkij orosz írók munkáiról, valamint Szuvorov és Kutuzov nagy hadvezérekről. Mak a kolhozrendszer megszilárdítása és a természet átalakítása érdekében hozott fontos határozatai képezik. Az előadók jórészt a tanítókból, mezőgazdászokból, állattenyésztőkből és a kolhoz területén lakó többi szakértőből összeállított állandó kollektíva tagjai. A kolhozparasztok közül a mezőgazdasági termelés mesterei is számos előadást tartottak. Ivan Szutov brigádvezető érdekes előadást tartott, amelynek során rámutatott, hogyan lehet Moszkva vidékén szőlőt, dinnyét és más, meleg időjáráshoz szokott növényt termelni. Az előadás előtt Szutov meglátogatta a Moszkva vidéki mezőgazdasági kabinetet, ahol a tudományos kutató intézetek legújabb eredményeit tanulmányozná. A kolhoz előadó- kollektívája még a tavaszi vetési munkák idején sem szüntette meg tevékenységét. Előadókból álló különleges csoportokat szerveztek, amelyek a mezőn, a brigádokban és az állattenyésztő telepeken tartanak rendszeresen előadásokat és vitaösszejöveteleket“ — írja egy legújabb jelentés a szovjet traktor- és gépállomásokról. S mint ahogy a traktor- és gépállomások létesítése, megszervezése, jól bevált és ezerszeresen alkalmazott szovjet példákon alapszik. Ugyanúgy ezen a területen is tanulhatunk a szovjet traktor- és gépállomásoktól. A ' 'térállomások nemcsak a régi mezőgazdasági művelés központjai, de a kulturforradalom bástyái ia A gépállomás traktoristájának a kultúra és civilizáció világosságát kell terjesztenie. Művelnie kell önönmagát, de tanítania kell a falusi népet is. A világ egy és oszthatatlan. A kultúra terjesztése összefügg a népművelés igazságainak terjesztésével. Egyik a másik nélkül nem lehet meg. A gyészesi traktorállomáson, az első magvakat elvetették már. A munkát folytatni kell. A kultúra első kis palántáinak hatalmas fákká kell kilombosodniok. SZILÁGYI ANDRÁS Az élet- és a solilturszínvonal állandó fejlődése EGÉSZ TÉLEN ÁT folyt a kollektív újságolvasás is. Mi a teendő ezután? Várjon megelégedhetnek a késő őszi, téli és tavaszi eredményekkel? Szó sincs róla! A megállás, az egyhelyben topogás mindig halált jelent. Az újságolvasással, esetleg párttörténeti szemináriummal összekötött önképzést folytatni kell. A traktorállomás a termelés, a gépi szántás, boronálás, vetés terén, óriási győzelmieket könyvvelhet el. Példát mutatott, hatalmas nevelő munka volt ez. Eredményei tulajdonképpen csak a cséplés alkalmával bontakoznak ki egészen. A csira, a kezdet kezdete, azonban a kulturmunka volt. Az első bizalmas barátokat, a traktorállomással szerződni hajlandó feleket a falusi kijárásokkal szerezték. A falu és a város közötti hídverés nagy munkája volt ez. A munkát ezután sem szabad elhanyagolni. Ennek a munkának NYÁRON SEM SZABAD SZÜNETELNIE. Az események nyáron is mennek előre. És tegyük hozzá: számunkra kedvező irányban haladnak. Idén nyáron éppen a tavaszi munkák flelős közepén esett el Kuomintang Kína fővárosa, Nanking. S a gépjavítások idejében vették be a kínai népi demokrácia csapatai, a világ egyik legnagyobb kikötőjét, a hatmilliós lakosságú Sanghajt. Minderről s ennek jelentőségéről a traktorállomás minden egyes tagjának tudnia kell. Mindezt ki kell vinni, el kell mondani a falusi népnek. El kell magyarázni az ilyen eseményeik erkölcsi, gazdasági, politikai és katonai jelentőségét. El kell magyarázni az okokat, hogy a béke ügye miért áll jól és miért van erős kezekben. A kultúra dolga és terjesztése, az önművelés, a felraktározott tudás terjesztése, nem szezonmunka, mint a kapálás, kaszálás, aratás, ezért tehát azt nyáron sem szabad sutbadobni. A Szovjetunióban a vetési, aratási betakarítási hadjáratokat komolyan veszik, de azért ilyenkor a kulturálól sem feledkeznek meg. íme, a frissen érkezett szovjet jelentés, amely gyönyörűen ábrázolja azt, amit ebben a tekintetben mondani akarunk: A moszkvaidéki Vinogradovo körzetben levő Jurovo falu területe néhány négyzetkilométer. A falu központjában, a kolhoz irodáitól nem a VILÁGOSSÁG A szovjet szakszervezetek másfélmillió tagja tevékenykedik a szakszervezetek 95 ezer műkedvelő színésezi csoportjában. Ezeket a számokat V. Kuznecov, a szovjet szakszervezetek központi tanácsának elnöke közölte a szakszervezetek X. kongresszusán beterjesztett jelentésében. A szakszervezetek műkedvelő szintészi csoportjainak résztvevői azonban csak kis hányadát teszik ki a szovjet emberek hatalmas tömegeiA Szovjetunióban, ahol a szocialista társadalom beteljesedett valóság és a hatalom a nép kezében van, az egyén minden kizsákmányolás alól felszabadult. A Szovjetunió dolgozóinak gazdasági és kulturális színvonala állandóan emelkedik. Ilyen feltételek mellett a népi kezdeményezés az élet minden vontkozásában példa nélkül álló lehetőségekkel rendelkezik. Így született meg a nép soraiban a művészet iránti megbecsülés és szeretet hatalmas alkotó mozgalma. Maxim Gorkij ebben a vonatkozásban is néhány jellemző gondolatot fejezett ki: írA szovjetek országa azért bővelkedik tehetséges emberekben, mert itt minden dolgozónak megadatotta szabadság, hogy komlátlanul fejleszthesse tehetségét." A műkedvelők alkotásait is saját nők, amelyek a műkedvelő színjátszás terén tevékenykednek. A falusi műkedvelő köröknek többmillió tagja van. A műkedvelő körök nagyon elterjedtek a Szovjet Hadseregben és az iskolában is. ,A nép nem esik az összes anyagi javak alkotó ereje, hanem a szellemi értékek kizárólagos és kiapadhatatlan forrása is“ — mondotta egykor Maxim Gorkij, életükből merített események leírása jellemzi és műveikben a szovjet népünk a kommunizmus megteremtéséért folyó harcát dicsőítik. Ez a törekvés különösen a téma megválogatásánál és a műsorok összeállításánál mutatkozik. A színjátszó körök és kollektívák főleg szovjet szerzők darabjait mutatják be. A műkedvelő színjátszó csoportok országos versenyén számos együttes mutatott be olyan színdarabot, amelyeknek hősei a színdarab főszereplőivel azonos munkaágban dolgozó személyeket ábrázoltak, így például az egyik uráli színjátszó munkáscsoport sikeresen mutatta a „Ott, ahol nem volt elsötétítés“ című színdarabot, amelynek cselekménye a háború idején az egyik nagy uráli üzemben játszódik le. Baku egyik munkásszínjátszó köre azerbejdzsán nyelven olyan színdarabot mutatott be, amelynek tárgya a petróleuipari munkások életével foglalkozik. Ez a művészi tevékenység kedvező hatással van a színjátszó körök tagjaira és hozzájárul a műkeverők politikai és esztétikai neveléséhez. A műkedvelők színészek teljesítménye gyakran eléri a hivatásosszínészek teljesítményének színvonalát. Tevékenységüket a műkedvelő színjátszó csoportok tagjai a munkások és tisztviskók nevelése egyik eszközének tekinti. BIZTOSÍTOTTÁK A NEMZETI JELLEGET A műkedvelő körök nemzeti relegének biztosításával azok szabadon fejlődnek a Szovjetunió összes köztársaságaiban. Minden nép megőrzi és szabadon fejleszti művészetének s hagyományait. A Szovjetunió mű-* kedvelő művészeinek kiállításán Bjelonisza dolgozói fafestményeket, Türfemema kiállítói művészi szőnyegeket, Lettország kiállítói pedig kerámiai műn,kábát mutattak be. A szovjet emberek azonban nemzeti művészetüknek új, időszerű tartalmatudnak, amely visszatükrözi érzésvilágukat, így például egy bielorusziai tisztviselő hitlerista hordáik ellen harcoló partizánt festett fára, türkmén asszonyok pedig V. I. Lenin és J. V. Sztálin arcképeit szőtték művészi szőnyegekbe. A szovjet műkedvelő művészet témaválasztásának egységességében a Szovjetunió népeinek erkölcsi egysége tükröződik vissza. A szakszervezetek nagy súlyt helyeznek a műkedvelő művészi mozgalom fejlesztésére. Nagy összegeket áldoznak rendezők és szaképzett művésziek szerződtetésével, akijének iránynyitása alatt a műkedvelő körök tagjai nagyszerűen fejleszthetik képességeiket. Ennek a gondoskodásnak egyik példája a moszkvai földalatti vilmosvasút építőinek kultúrpalotája mellett működő művészi műkedvelő együttes tevékenysége. A kútpalota festőműtermének 30 tagja kiváló festők irányítása mellett tanulja a festészetet és a rajzolt sajátítja el a festőművészet elméletét és történelmét. Ez az igazi műkedvelés! „Itt minden dolgozónak magadatott a szabadság" A dolgozó nép ünnepe a székelyföldi kulturverseny Ragyogó napsütéses időben, pompás hangulatban, jókedvvel zajlik a Székelyföld hatalmas méretű kulturversenye. Nem is verseny ez, hanem ünnep, ezer és ezer dolgozó ünnepe. A Székelyföldre utazó újságírók s a helybeli levelezők lelkes tudósításaiból színesen és elevenen bontakoznak ki a pompás verseny képei. ZENESZÓVAL VONUL Szentkirály felé Oroszhegy és Diafalva ifjúsága —– hangzik a tudósítás. — A fiatalok vörös selyemzászlóval indulnak a körzeti verseny színhelyére. És ugyancsak a Munkáspárt zászlajával, dallal és zenével vonulnak a többi községek lakói is a versenyek színhelyére. A kulturházak falát mindenütt román és magyar jelmondatokkal, virágokkal és zöld gályákkal díszítették. Csupa zöld lomb és zászló minden színpad. Szokássá vált, hogy a verseny színhelye volt például Szederjes község határa, ha az érkező kulturgárdák elé. Gyönyörű jelenet sznhelye volt például Szederjes község határa, ahová a felekiek elé mentek a leányok és legények. Többen közülük román népviseletbe öltöztek, hogy a feleki román fiatalságnak ezzel is bizonyítsák testvéri szeretetüket. Amikor az érkező feleki román ifjúság meglátta a román népviseletbe öltözött székely fiukat és lányokat, odamentek hozzájuk és megölelték őket. A két nép testvériségének jelképéül a műsoron is — mint általában minden faluban —, vegyesen szerepeltek román és magyar műsorszámok. Marostorda megye 256 kultur otthona 120 központban versenyez. Az eddig lefolyt versenyeken nyolcezer embernél többen vettek részt. Szovátán 1200, Nyárádmentén 1000 és Mikeházán 800 dolgozó fölműves vett részt a versenyen. A verseny első szakasza május 22 én zajlott le. Az általános lelkesedésre jellemző, hogy nemcsak a fiatalság, hanem az idősebbek is örömmel vették ki részüket a versenyekből. Az udvarhely megyei Lövétén megtartott versenyt ezernél több emberből álló nézősereg tapsolta végig. Érdekes megemlíteni, hogy a 300 lakosú kis Homoródjánosfalva lakói közül kétszázan vonultak fel a verseny színhelyére, Városfalvára. ORSZÁGOSHÍRŰ KULTURCSOPORTOK vonulnak fel a nagyszerű versenyeken, így például Korond község híres csoportja, mely már Bukarestet is megjárta, szebbnél-szebb rég elfelejtett népi táncokat mutat be ez a csoport. A köröndi államosított fazekas üzem munkássága már hónapok óta készül a versenyre. Ugyanilyen lelkesedéssel kapcsolódik be a kullturversenybe a keresztúri szegény és középparasztság. Eted község kulturotthona 8—10 éves gyermekekből alakított vonószenekart, mely már megyeszerte híressé kezd válni. A 16 tagú gyermek zenekart Gagyi László tanító szervezte meg. A csoport kiemelkedő tehetségű tagjai a 14 éves Szőcs Sándor és a 12 esztendős Demeter Margit. Minden vágyuk, hogy tovább tanulhassanak. A kulturverseny sikerét nagyban előmozdítják a székelyföldi tantestület lelkes tagjai, akik fáradhatatlanul dolgoznak a jó ügy érdekében.. ÚJ MŰVÉSZEK EMELKEDNEK KI A legkiválóbb színészek és szovjet festők egész sora került ki a szakszervezetek műkedvelő csoportjainak soraiból. A szakszervezetek teremtette kedvező viszonyok megkönnyítették a tehetségek felfedezését és felkesését. A szovjet szakszervezetek irányítása alatt álló amatőr művészi mozgalom résztvevőinek száma egyre nagyobb és az 1939. évi létszámhoz viszonyítva 400 ezerrel emelkedett. Ugyanilyen arányban emelkedik a művészi csoportok kulturális és művészi színvonala is. A szovjet állampolgár életcéljának tekinti azt, hogy a szocialista haza építésében alkotó munkával résztvehessen és igyekezzék hozzájárulni a kommunista társadalom építéséhez. Ennek a feladatnak egyik feltételét képességeinek sokoldalú fejlesztésében látja. Ezért — hangsúlyozta jelentésében V. Kuznecov — új műkedvelő csoportok szervezésével a szakszervezeteknek még jobban emelniük kell művészi színvonalukat és a kuturmozgalomba még több dolgozót kell bevonulok. (Részletek D. Mosenszki cikkéből.)