Világosság, 1949. július (6. évfolyam, 150-176. szám)
1949-07-14 / 161. szám
As ide illene a bizottság kezdeményezésére 25 fajmérit 97 tenyészbikát 236 fajkant 2764 cigi lakost TORDA. (Tudósítónktól.) Az Állami Terv teljesítéséért és túlhaladásáért komoly tevékenységet fejt ki a megyei ideiglenes bizottság, így nagy súlyt helyeznek a megye állatállományának a feljavítására. Az állattenyésztő és állategészségügyi alosztály 21 községben épít egészséges apaistállókat. Eddig Kövend, Ludas, Hős, Deben, Alsópetri, Királyrét, Rád, Túr és Mészkő községekben kezdték meg az építést, míg a többiekben az előkészítő munkálatok folynak. Önkéntes munkával sietnek a dolgozó földművesek az állategészségügyi ügyosztály segítségére és Hadrév, Petrilaka, Gerend, Bogát, Pólyán, Marosrét, Kiscsán és Aranyosbánya községekben önkéntes munkával építenek istállókat. A kormány 130.000 tonna cementet, 400 ezer kiló szeget, 253 ezer darab fedőcserepet és az alap szigeteléséhez 4800 kilogram szigetelőanyagot adott a dolgozó földműveseknek. AZ ÁLLATÁLLOMÁNY FELJAVÍTÁSÁRA 97 darab új tenyészbikát, 206 darab mangalica és yorkskiri kant és 2764 cigarakost szerezett be az állategészségügyi osztály. A lóállomány nemesítésére Ludason 7, Aranyosgyéresen 6, Szentmihályon 5, Tordán 5, Járában és Tompánfalván az állami méntelepeken egy-egy új, fiatal fajmént állítottak be. Az eddigi eredmények arról tanúskodnak, hogy a fajbikák beszerzése 200, a fajmének 85, a sertések 60, a kosok beszerzése pedig 49 százalékkal haladja túl az előirányzott tervet. Az állam 1 millió 120 ezer lej összegű segítséget nyújtott a községeknek a falapaállatok beszerzésére. A JUHÁLLOMÁNY NEMESÍTÉSÉRE a beszerzett fajállatokon kívül két mesterséges megtermékenyítő állomás működik a megye területén. Az egyik Tordán, a másik pedig Bányabükk községben. Három nagyteljesítményű csirkekeltető állomás van a baromfiállomány feljavításának szolgálatában. Az állategészségügyi viszonyok megjavítására 5 állatorvosi rendelőt létesítettek a megyében, amelyeket korszerű felszereléssel láttak el. A különböző állatbetegségek, a ragályos vészek megelőzésére, erélyes intézkedéseket foganatosított az ideiglenes bizottság. Mindezeknekkövetkeztében Tordaaranyos megye állatállománya 17 százalékkal emelkedett az utóbbi időben. A lótenyésztésben első helyen a topánfalvai járás áll. Itt 2744 darab kifogástalan fajlovat tenyésztettek ki. A szarvasmarhaállomány feljavításában a marosludasi járás vezet, ahol 12.769 darab elsőrendű tenyészállat van. A sertésállomány feljavításában ugyancsak a marosludasi járás ért el kimagasló eredményeket, a baromfitenyésztésben és a méhészetben az aranyosbányai járás dolgozó földművesei járnak elől. A megyei ideiglenes bizottság további munkára serkenti a dolgozó földműveseket, hogy az elért eredményeket megsokszorozva állattenyésztési vonalon többszörösen túlhaladják az Állami Terv előirányzatait. NEMES MIKLÓS vásároltak Torda megye állatállományának feljavítására Jő terméskilátások Szamosujvár környékén SZAMOSUJVÁR. (Levelezőnk irja.) Pezseg az élet Szamosújváron. Mindig újabb és ujabbb eredményeket érnek el a megvalósítások terén. A mezőn dolgozó földművesek szorgos munkában vannak. Egyik este a mezőről hazaigyekvő Gergely Istvánnal beszélgetünk, coki jó munkásember és ami kevés földje van, azt szakszerűen műveli. Munkában fáradt arcáról boldogságtól tűzben izzó szeme ragyog. Boldogan közli, hogy a busa nagyon szép. — Nem is gondoltam volna — mondja — hogy a téli száras hidegek után ilyen jól helyre jöjjön. Bőséges júniusi esőzések helyrehozták a gabonákat és jó termés lesz. A kukorica és általában a kapások igen szépen fejlődnek. Most már másodszor kapáljuk. —■ Irtjuk a gyomot — folytatja —, mert minden kapálás egy féltermés. GABANYI JÁNOS Több mint tízezer új tagot szerveztek be a kolozs megyei falusi szövetkezetekbe KOLOZSVÁR. A járási bizottságok részvételével értekezletet tartott a napokban a megyei szövetkezeti szervező bizottság Kolozsváron. A járási bizottságok beszámoltak a falusi szövetkezeteknél mostanig elvégzett átszervezési munkálatok eredményeiről. Mind a tíz járásból a szövetkezeti tagok verifikálásának, újrabeiratásának, valamint az új tagok beszervezésének helyzetét jelentették. Kolozs megyében eddig 10,7 ú1 új tagot szerveztek be a falusi szövetkezetekbe. A régi tagok nagy részét már leellenőrizték és újrabeirták. Ennek során 11.1fO7 régi tagot írtak be újra. Egyébként a dolgozó földművesek érdeklődése igen nagy a szövetkezetek átszervezésének kérdése iránt. A falusi dolgozók mindenhol a legnagyobb örömmel és lelkesedéssel támogatják az átszervezési munkálatokat. A reakció még itt-ott kísérleteket tesz, de a dolgozók ébersége leleplezi és visszaveri támadásait. A választásokat a verifikálások és újrabehajtások lezajlása után minden falusi szövetkezetnél megkezdik. MIT KELL TUDNUNK a szövetkezetek átszervezéséről? III. A szövetkezetek újjászervezési munkájának ismertetésével kapcsolatban előző lapszámainkban szólottunk a szövetkezetek és a volt Federálék szerveinek megtisztításáról és igazolásáról, valamint a szövetkezeti tagok újbóli beiktatásáról. A következőkben folytatjuk ismertetésünket-A BELÉPÉSI NYILATKOZAT CÉLJA A belépési nyilatkozatnak, amelyet az újra való beiktatás alkalmával minden szövetkezeti tagnak ki kell töltenie, kettős célja van, mégpedig: 1. Pontosan megállapítani minden szövetkezeti tag családtagjainak számát a tény anyagi helyzetét, azért, hogy a szövetkezet minél jobban elláthassa tagjait, különösen pedig a szegény családokat. 2. A jegyzet és befizetett szövetkezeti üzletrészek pontos megállapítása, amely rendkívüli fontos a szövetkezet pénzügyi és gazdasági megerősítése szempontjából. A hátralékos üzletrészek befizetésének a megállapítása feltétlenül szükséges, mert nagyon sok szövetkezeti tag elhanyagolta üzletrésze hátralékos összegének befizetését. Az esedékes részletek befizetési időpontjának a megállapítása igen fontos, hogy az üzletrészek ténylegesen befolynak a szövetkezeti pénztárba. A szövetkezetnek ismernie kell a szövetkezeti tagok foglalkozását, mert az áruellátás szempontjából ez feltétlenül szükséges. Így állapíthatja meg a szövetkezet azt is, hogy milyen gazdasági szerszámokat és eszközöket kell üzletében tartania, hogy kielégítse a dolgozó földművesek szükségleteit. A szövetkezetnek meg kell szerveznie a mezőgazdasági termékek feldolgozó központját, hogy a dolgozó földművesek minél jobban értékesíthessék termékeiket — olajprés, tejszeparátor, gyümölcs- és zöldségszárító, gyümölcsls-feldolgozó, méhészet, csibekeltető, stb. A szövetkezeti tagok újra való beiratásának munkáját a szövetkezet új igazgatósága csak a felülvizsgálat ("verifikálás) megtörténte után hajtja végre. A felülvizsgálatot a járási delegátusok irányítják és vezetik. (Folytatjuk) Tilos a gabonaneműeket takarmány céljára zölden lekaszálni! KOLOZSVÁR. — A kedvező időjárás mellett megkezdték Kolozs megyében a parlagon hagyott földterületek feltörését. A megyei ideiglenes bizottság mezőgazdasági ügyosztályának munkaterve szerint ebben az esztendőben nagyobb területet, törnek fel, mint a múlt esztendőben. A mezőgazdasági ügyet tály ezért nagyarányú felvilágosító munkát indított a falusi dolgozók körében. A tarlóhántást azonnal megkezdik, mihelyt a termést learatják és a szántóföld felszabadul. A parlagon maradt föld feltörését és a tarlóhántást 15 centiméteres mélységben végzik. A mezőgazdasági ügyosztály egyben közli, hogy a zabot és egyéb gabonaneműeket zölden lekaszálni és takarmánynak felhasználni szigorúan tilos. Lelepleztek egy javasasszonyt NAGYKÁROLY. (Tudósítónktól.) Az elmúlt napokban tárgyalta a nagykárolyi járásbíróság Lakatos Julia gencsi javasasszony csalási bűnperét. Lakatos Julia felkereste Chira Florica Zsunzs községbeli aszszonyt és azt állította, hogy különböző ráolvasásokkal haza fogja hozni az asszonynak a háborúban eltűnt férjét. A babonákban hiszékeny Chira Florikától nagy összegeket csalt ki a javasasszony. Az erélyes felvilágosító munka nyomán, amelyet a babonákban való hiedelem leküzdésére fordítanak a demokratikus szervezetek, Chira Florica feljelentette Lakatos Juliannát, akit 3 havi elzárással sújtott a bíróság és elkobozta a csalásokhoz használt különböző „varázseszközöket“. J. E. Mákom levél. Építenek Várfalván VÁRFALVA. —• (Levelezőnk irja): A várfalvi dolgozó földművesek községi bikaistállót építenek önkéntes munkával. Az épület elkészítésére 2000 munkaórát irányoztak elő. Az alapzat kiásását az ifjúság vállalta és már be is fejezte. A munkában ifjú Orbók István tűnt ki. Az istálló felépítéséhez szükséges kő kitermelésénél Pálffy T. Elek végzett odaadó munkát. Az építkezésen naponta 22 személy 10 órát dolgozik. Az átalakított szövetkezet részére két helységet tataroztak ki önkénes munkával a község dolgozói. Domokos Miklós asztalos és Veres Dénes a Magyar Népi Szövetség szervezetének elnöke elvégzett munkája érdemel külön említést. A községi legelőkön itatókat építettek. Ebben a munkában 25 ember 250 órát dolgozott. PATAKI JÓZSEF As erdődi népellene® plébános eltávolítását követelik a község öntudatos dolgozói ERDŐD. — (Kiküldői munka, társunktól.) Szatmármegyei község. Járási székhely. Dolgozó népe példaadó szorgalommal műveli a földeket és ma már az aratás előkészületeit is befejezve a magtárakat teszi rendbe. A község egyik végén az erdődi grófok várkastélyának romjai, másik végén a dombra épült templom őrzi a bejáratot. A központban korszerű emeletes iskolaépület. Az előtte lévő térséget most rendezik át parkszerűen. Frissen ácsolt oszlopok kerítik el a virágágyak helyét — ez a változás már a járási ideiglenes bizottság munkáját jelzi. — Minden rendben lenne nálunk — mondják az emberek, valamennyien szegényparasztok és középparasztok —, már megismertük a haladást és biz etősen akarunk haladni. — És a nagygazdák? A kizsákmányolok ! — Azok bizony nem nagyon örülnek annak, hogy egyre erőteljesebb a szervezeti életünk. Mindenáron szeretnék visszafordítani az idő kerekét, ami részükre eljárt, míg a miénk csak most jön — mondja egy értelmes arcú dolgozó szegényparaszt. Igencsak a körmükre kell néznünk, mint Lolki Ferencnek is, akiről kiderült, hogy a csűrbe, a szalma alá dugta el jó kétvasú szakekéjét. Mikor lelepleztük, azt hajtogatta, hogy használhatatlan. Mi egy kicsit rendbetettük és rá két napra már úgy szántottunk vele, hogy na... Harangszó csendül végig a falun. Az emberek összehúzott szemekkel intenek egymásnak. Egymást segítik a dolgozó földművesek TÚR. — (Levelezőnk írja): Nagy szárazság volt Túr községben, amielőtt az esőzések megindultak. A nap heve kiszárította a fából készült gazdasági épületeket, így történt meg az, hogy Erseki Miklósnak leégett az istállója és az istállóval együtt leégett egyetlen szekere is. A helyszínre siető földművesek nem tudták a tüzet megfékezni. Ezseki Miklós eke meg szekér nélkül maradt. Szegény ember, aki a maga erejéből nem tudja pótolni az elpusztult szerszámokat. Segítségére siettek a község dolgozó földművesei Ezseki József szekeret csinált saját fájából, amit Buksa Géza és Buksa György kovácsok ingyen megvasaltak. Az istálló felépítésében az összes dogozók Ezseki Miklós segítségére sietnek, így segítenek egymáson a dolgozó földművesek a tordamegyei Túr községben. KOLOZSVÁRI JÓZSEF GYŰLÉS ELLEN: DUPLA MISE — A második misére harangoznak — majd magyarázva hozzáfűzik: Kabdebó Lajos plébános úr szereti foglalkoztatni mostanában az embereket, de főleg akkor, amikor valami gyűlés lenne. Annyira erőlködik, hogy már naponta kétszer is misézik. A község dolgozói minden erejüket megfeszítve munkálkodnak, de az egyházi reakció sem marad tétlen. Kabdebó Lajos, Erdőd római katolikus plébánosa és apácái azon mesterkednek, hogy a dolgozó nép munkáját akadályozzák. — Megmondtuk mi — folytatják az emberek —, hogy ne gátolja a munkát, de a plébános ur nem hallgat az okos szóra. Esténként más és más háznál gyűlnek össze a befolyása alatt álló megtévesztettek. Minden este több házi imát tart a plébános úr. Ezeken nemcsak vallási dolgokról van szó. Ezt bizonyítja az, hogy az egyik demokratikus szervezet aktivistáját Kapdebó plébános egyszerűen eltanácsolta a „házi“ imáról. — Tőle indul ki minden háborús rémhír — ismerjük meg tovább az egyházi reakció demokráciaellenes aknamunkáját. TRUMAN ERDŐDI ÜGYNÖKEI Kabdebó Lajos plébánosnál rendszeresen hallgatják a község közismert fasisztái az amerikai rádió híreit. Csízek Mátyás a malomgépész, Herman György, Radeczki Lajos, Féber Pál, Istók András, Lang Guszti, Steiger György, Vári Mátyás — sorolják fel 9 plébános rádióhallgatóit akikkel Kabdebó plébános úr rendesen fel is dolgozza a tengerentúli imperialisták hazugságait és kiadja, hogy aznap mit terjeszszenek a nép között. — Ne engedjétek gyermekeitek lelkét politikával megfertőzni — uszítja Kabdebó Lajos plébános a szülőket az ifjúsági szervezet munkája ellen és azt tanácsolta, hogy azoknak az ifjaknak, akik az esetleges szülői tilalom ellenére is részt vesznek az IMSz gyűlésein és munkájában, ne adjanak otthon enni. Az egyik ifjú, Makk István két napig éhezett, mert a feketelelkű pap befolyása alatt álló szülei nem adtak az ifjúnak enni, amiért az TMSz gyűlésére elment. A júliusi nap sugarai dieejtéseket érlelnek az erdődi határban. A dolgozó nép munkájának gyümölcsét és a konkolyt hintó, lélekfertőző plébánost és cimboráit sorra leleplezi a szegényparasztság. Erdőd népe már megelégelte a népáruló imperialista ügynök pap mesterkedéseit és követeli a faluból való eltávolítását. rt.- k.-l