Világosság, 1949. augusztus (6. évfolyam, 177-201. szám)
1949-08-02 / 177. szám
KOLOZSVÁR, 1949 augusztus 2. kedd. VI. ÉVFOLYAM, 177. SZÁM. Dolgozó falfolvesenken a sor! Dolgozó földműveseink jó munkát végeztek. A Román Munkáspárt irányításával teljesítették úgy az őszi, mint a tavaszi vetési terveket. Miközben pedig a gabonát érlelte a nap, falvaink dolgozói nem ültek tétlenül. Szorgos munkával felkészültek az aratásra: kijavították, előkészítették az aratószerszámokat, s előkészítették a cséplőgépeket, s biztosították a kenyérmag betakarítását. Javában folyik az aratás az országban. Nemcsak a melegebb, de a hűvösebb éghajlatú hegyvidékeken is vágják a rendet. Egyes helyeken: Arad, Temes, Bihar és Szalatár megyékben már a kijelölt szérűkre hordták a gabonát, s kezdetét vette a cséplés. Az aranyat érő aranyszínű mag a gépcsatornákból a zsákokba ömlik, a dús kalászok mindannyiunk — városi és falusi dolgozók —, jobb és több kenyerét jelentik. A kalászok nem mindenütt egyformán igérőek. A koratavaszi kedvezőtlen időjárás az ország szárazabb, csapadékszegény vidékein hátráltatta az őszi gabona fejlődését. Ezeken a — kis kiterjedésű — földeken közepes, vagy közepesnél gyengébb termés ígérkezik. A szántóterületek zömén azonban átlagos jó termés várható, mi több, vannak olyan megyék, ahol emberemlékezet óta nem voltak a mostaniakhoz hasonlóan duzzadt, bőmagú halászok. Ezekben a megyékben nagymennyiségű termésfeleslegek lesznek. Dolgozó földműveseinknek a vetőmagon, a maguk és családjuk szükségleteit kielégítő gabonamennyiségeken felül olyan feleslegük lesz, amit a beszolgáltatás során méltán bocsáthatnak a városi dolgozók, valamint azoknak a földműveseknek a rendelkezésére, akik az idén szűken termő vidékeken élnek. Ez hazafias kötelességük. Az állam a népé, amit az államnak adunk azt a népnek, mindanynyiunknak, önmagunknak is adjuk. --MV' .!"y ?L'lekszenek dolgozó földműveseink, akkor ismételten bizonyítják azt, hogy ha szövetségeseik a városi dolgozóknak, hűségesek a munkásosztályhoz, a p arthoz és a kormányhoz. A dolgozók kormánya hatalmas mértékben segíti a dolgozó földműveseket a jobb élet útján. Ezen a földön soha még nem kaptak a falusi dolgozók olyan támogatást, mint napjainkban. A gépes traktorállomások munkásai felszántották és bevezették a veük szerződést kötött falusi dolgozók földjeit. Az elvégzett mimka ellenértékét, csekély mennyiségű terményben most, a betakarítás után kell kifizessék azok, akik igénybe vették a gépeket. Ott, ahol elemi kár volt — szárazság, vagy jégverés —, a traktorállomások semiféle ellenszolgáltatást nem kérnek az elvégzett munkáért. A dolgozó földművesek nagyösszegű állatvásárlási kölcsönöket kapnak az államtól, ősszel és tavasszal vetőmagsegítségben részesültek, s felsorolhatatlan azoknak a rendelkezéseknek, törvényeknek a száma, amelyeket a nép kormánya hozott a falusi dolgozó nép érdekében. Csak hogy még egyet említsünk meg: a néhány héttel ezelőtt megszavazott földadótörvény nagy könnyítést jelent a szegény- és középparasztok számára. A dolgozó földművesek átlagosan fele annyi adót fognak fizetni, mint a múltban. Íme tehát, így gondoskodik az állam a falusi dolgozókról, így támogatja az elmaradott falusi népet a gazdasági és kulturális felemelkedés útján, a magasabb életszínvonal elérésére. Ezek a megvalósítások, támogatások serkentették a szegény- és középparasztok kötelességtudását és hazafias érzését, amely meg fog nyilvánulni a most következő mezőgazdasági munkák, a termény betakarítása, a cséplés és a gabonafelesleg begyűjtése alkalmával is. Hogy a munkák fokozott mértékben sikerüljenek, fokozott éberségre van arfűraés. Dolgozó földműveseink jól vigyázzanak a dolgozók kenyerére. Legyenek éberek a szérűn, a gép mellett. Hiúsítsanak meg minden olyan kísérletet, amely a népellenes szabotőrök részéről a jó munka ellen irányulna. Dolgozó földműveseink leplezzenek le minden olyan egyént, aki el akarja rejteni a gabonát, lopni akarja a dolgozók kenyerét. Éberen vigyázzanak arra, hogy a reakciós maradványok, a múlt tőkés-földesúri világ még közöttünk settenkedő kísértetei , akiknek nem tetszik a haladás, a falusi dolgozó nép felemelkedést - nehogy kárt tegyenek a dolgozó nép vagyonában. A városi munkásság harcos éberséget, hazafias kötelességtudást vár a dolgozó földművesektől. A dolgozó földműveseken a sor, hogy becsülettel megfeleljenek ezeknek a kivánalmaknak! SZÉKELY GYÖRGYS Petőfi forradalmi szellemét idézve SEGESVÁR. — (Kiküldött munkatársunktól.) — A munkásosztály, a dolgozó nép és a haladószellemű világ tegnap ünnepelte Petőfi Sándornak, a nagy forradalmár költő halálának 100-ik évfordulóját. A Petőfi-ünnepségek mind hazánkban, mind pedig a hatalmas Szovjetunióban és a Szovjet Hadsereg által felszabadított népi demokráciákban Petőfi forradalmi szellemében, a népek testvérisége, a népek békéje és az imperializmus elleni harc jegyében folytak le. Szombaton este a zászlókkal, jelszavakkal és Petőfi hatalmas portréjával feldíszített Lenin-téren a reflektoroktól megvilágított szabadtéri színpadon népi előadás volt. A gazdag és változatos műsor a legutóbbi székelyföldi kultúrversenyek győztes énekkara, a homoród-oklándi vegyeskar nyitotta meg a Köztársasági Himnusszal. Utána Boian Mihály a segesvári ideiglenes biztottság elnöke mondott román, majd magyar nyelven megnyitó beszédet. Ezután munkások köszöntötték az ünnepség résztvevőit, majd a Román Népköztársaság írószövetsége részéről Cicerone Teodorescu író mondott ünnepi beszédet, melyben Petőfit, a forradalmár költőt és Segesvár, mint minden esztendőben vendégszeretettel fogadta a különböző vidékekről oda zarándokoló kiküldötteket, most is zászlódiszben, jelszavakkal, Petőfi fényképeivel fogadta az érkezőket. A zászlódiszben úszó városka főútvonalain az Állami Könyvkiadó vállalat könyvsátrai sorakoztak fel. Félóránként érkeztek a különböző vidékek ünneplő tömegei, román, magyar, szász munkások és dolgozó parasztok költészetét méltatta. Senkálszky Endre, a kolozsvári Állami Magyar Színház tagja, nagy hatással szavalta el Petőfi ,,Egy gondolat bánt engemet“ című versét, majd a marostorda megyei Erdőszakás községbeli paraszttáncosok román népi táncokat mutattak be. Ezt követően a szászszentlászlói vegyeskar munkásindulót és román népdalokat adott elő. Paál Árpád a Román Népköztársaság írószövetségének kolozsvári tagozata részéről magyar nyelven mondott ünnepi beszédet ,,A ma is időszerű Petőfiről“. A nagyhatású ünnepi beszéd után Vancea Ion, a kolozsvári román Művészeti Intézet hallgatója Petőfi „Egy gondolat bánt engemet“ című románra lefordított költeményét szavalta el, majd a nagyküküllő megyei Kiskapus község dolgozó földművesei magyar néptáncokat mutattak be. Ezután Vámosgálfalva község vegyeskara lépett a színpadra. Amikor a román és magyar szintpompás népviseletbe öltözött dalosok a színpadra léptek, a tömeg hosszasan és lelkesen éltette a román–magyar barátságot. Ezt követően Nagykán község dolgozó román földműveseinek nagysikerű népi táncbemutatója következett, majd a fehéregyházai román vegyes dalárda énekszámai következtek. Nagy sikert aratott a kecsedkisfaludi népi tánccsoport, mely több ősi népi táncot mutatott be. A szabadtéri műsoros est zárószámát — az Internacionálét — a homorodoklándi énekkar adta elő. A műsoros est többezer főnyi hallgatója, román, magyar és szász, munkások és dolgozó parasztok, hosszasan és lelkesen éltették a Román Munkáspártot, Népköztársaságunkat, nagy szomszédunkat, a Szovjetuniót és annak lángeszű vezetőjét, Sztálint. Éjfél után ért véget a műsorosest, majd utána fényszórókkal megvilágított óratorony alatt a segesvári szakszervezeti zenekar, továbbá a dévai-csángó fúvószenekar adott éjjeli zenét. lódiszben úszó városon át a fehéregyházi emlékműhöz hajtottak. AZ ÜNNEPSÉG A FEHÉR- EGYHÁZI EMLÉKMŰNÉL A fehéregyházi emlékműnél Nagyküküllő megye ideiglenes bizottságának elnöke román, majd magyar nyelven üdvözölte a megjelenteket. Ezután Zaharia Stancu, a RNK írószövetségének elnöke mondott ünnepi beszédet, majd Andics Erzsébet, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Irodájának tagja mondott beszédet, melyben a forradalmár Petőfiről emlékezett meg. Beszédében többek között a következőket mondotta: — Romániai magyar dolgozók! Vigyázzatok, mind a szemetek fényére, erre a Népköztársaságra. Egy emberként sorakozzatok fel a Román Munkáspárt mellé, mert a Munkáspárt harcolta ki a romániai magyar dolgozók egyenjogúságát. Constantinescu Miron, a Román Munkáspárt Központi Vezetősége Politikai Irodájának tagja, a Párt és a kormány nevében mondott beszédet. Ezután Miron Constantinescu miniszter leleplezte az emlékmű előtt elhelyezett emléktáblát, majd Senkálszky Endre elszavalta Petőfi „Egy gondolat bánt engemet“ című költeményét. Ezután a Román Munkáspárt Központi Vezetősége, kormányunk, valamint a baráti Magyar Köztársaság, a Magyar Népi Szövetség, a Külföldi Kapcsolatokat Ápoló Intézet, a tömegszervezetek, a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem, a kolozsvári Magyar Mezőgazdasági Főiskola, a kolozsvári Magyar Művészeti Intézet, stb koszorúinak az elhelyezésére került a sor. Este Segesváron a Lenin-téren népi dalárdák hangversenyére és népi táncok bemutatására került a sor. A kormányküldöttségek a késő délutáni órákban hagyták el Segesvárt. Szabadtéri művészest Megérkezik a kormányküldöttség különvonata Tegnap délelőtt 10 órakor érkezett meg a segesvári állomásra a Román Munkáspárt Központi Vezetőségének, Népköztársaságunk kori Hiányának küldöttei, valamint a szomszédos és baráti Magyar Köztársaság, a Magyar Dolgozók Pártja és a magyar kormányküldöttséget szállító különvonat. A román és magyar jelszavakkal, Sztálin, Petőfi, Parhon professzor, a Nagy Nemzetgyűlés Elnöki Tanácsa elnökének, Szakasits Árpád, Magyar Köztársaság elnöke, Gheorghiu-Dej a Román Munkáspárt főtitkárának, Rákosi Mátyásnak, a Magyar Dolgozók Pártja főtitkárának és Groza dr. miniszterelnök portréival, virágokkal és zászlókkal feldíszített pályaudvaron a Román Munkáspárt nagyküküllő megyei bizottsága és a tömegszervezetek vezetői fogadták a vendégeket. Az ünnepségekre a Román Munkáspárt Központi Vezetősége és kormányunk részéről Miron Constantinescu, a Román Munkáspárt Központi Vezetősége Politikai Irodájának tagja, miniszter, Bányai László, a Nagy Nemzetgyűlés Elnöki Tanácsának tagja, Kacsó Sándor, az MNSz országos elnöke, Takáts Lajos dr. nemzetiségi miniszterhelyettes, Hodos Miklós miniszterelnökségi vezértitkár, továbbá a Magyar Dolgozók Pártja és a Magyar Köztársaság kiküldöttei: Andics Erzsébet, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Irodájának tagja, Zelk Zoltán, a budapesti „Szabad Nép“ szerkesztője és Kucka Péter író. Az üdvözlések után a küldöttségek a zász