Világosság, 1950. november (7. évfolyam, 254-277. szám)
1950-11-01 / 254. szám
2 VILÁGOSSÁG Villamosítás a falvakon A villamosítási munkálatok terve különleges figyelmet szentel falvaink villamosításának. A kizsákmányoló osztályok a parasztság tömegeit a legteljesebb sötétségben tartották. Egy 1941-es statisztika szerint a vilamosenergiában részesülő falusi lakosság az ország összea 1950. november 1. Gh. Gheorghiu-Daj elvtárs jelentése az ország villamosítási tervéről a BMP KV plenáris ülésén 3. A felszerelés teljesítőképessége négyzetkilométerenként 0.5—6.8 kw. között mozog. A különböző vidékek lakosságszámához viszonyítva ez a teljesítőképesség lakosonként 7—71 kw. között mozog. A szétosztott energiamennyiség tekintetében is nagy eltérés mutatkozik az egyes vidékek között. Igen kevéssé van kifejlesztve a községek, főleg a falvak villamosítása; az ország lakosságának mindössze 28,7 százaléka lakik villamosított helységekben. Ez kíméletlen vádirat a burzsoá földesúri rendszer ellen 4. A kis befektetéseket és nagy jövedelmeket hajszoló kapitalisták fosztogató és pazarló politikát érvényesítettek országunk energiaforrásainak kiaknázásában és főleg nemzetgazdaságunk legértékesebb fűtőanyagaira — kőolajtermékekre, földgázra és magasabb értékű szénre alapozott villamosközpontokat építettek. Alábbi táblázat feltünteti az 1950. évi villamosenergia össztermelésünk felosztását, a felhasznált természetes energiaforrások szerint: Számos központ évente 500 millió köbméter földgázt és 250.000 tonna kőolajterméket fogyaszt, ami annyira szükséges nemzetgazdaságunk más szükségleteire. 5. A villamosenergia továbbítását szolgáló magasfeszültségű vezetékhálózat ma még csak 2.514 kilométer, ami országunkban a villamosság terjesztése terén fennálló elmaradottságot tükrözi. A villamosenergia szolgáltatás jelenlegi állapotával szemben 10 évre terjedő villamosítási tervet dolgoztunk ki, amely szerves része lesz a BNK első két ötéves tervének. Ebben az időszakban befejezik az ország villamosítására vonatkozó általános terv kidolgozására folytatott tanulmányozást, amely magába foglalja a vizek és a gyenge minőségű fűtőanyagok rendszeres értékesítését, valamint az ország energiaforrásainak észszerű felhasználása politikáját és rátérünk a vizek és a gyenge minőségű fűtőanyagok használatára. Románia gazdag folyóvizekben és lignitlelőhelyekben. Vizeinknek és e szénfajtánknak hatalmas energiáját jelenleg igen kevéssé használjuk. Nagyszerű feladatunk birtokunkba venni a vizeinkben eltékozolt sokmillió lóerőt, az országunk általajában rejlő sokmillió lóerőt és felhasználni ezeket iparunk, mezőgazdaságunk és szállításunk fellendítésére, hazánk boldogulására, felvirágoztatására. A tőkésrendszerben elképzelhetetlen, volt hasonló hatalmas arányú munkálatok végrehajtása. A burzsoázia képtelen volt a termelőerők ilyen méretű fejlesztésére. A burzsoázia fekvet a technika fejlődésének útjában. A népi demokratikus rendszerben életszükséglet a technika fejlődésének biztosítása a RNK nemzetgazdaságának minden ágában. A szocialista társadalom felépítése elképzelhetetlen a technika s a tudomány erőteljes fellendülése nélkül A szocializmus szervesen összeolvad a technikával és a tudománnyal. A technika és a tudomány vívmányai növelik az ország termelőerőit és hatalmas emeltyűt jelentenek hazánk gazdasági erejének megszilárdításában, eszközt a dolgozók anyagi és kulturális színvonalának emelésében. Mennyi ma hazánk energetikai teljesítőképessége? Már kezdetben ki kell jelentenünk, hogy a vizeink és gyenge minőségű fűtőanyagunk teljesítképességére vonatkozó adatok hiányosak és nem véglegesek. Hozzávetőleges számadatok alapján a következők állíthatók: Országunk vizei 5.650.000 kw. felhasználható erőt tartalmaznak és a rendes években 27,2 milliárd kw-ot (óra energia) termelhetnek. Az ország villamosításánál azonban nem támaszkodhatunk csak a vízi erőművek termelésére, mert a vizek sokoldalú felhasználása keretében, a vízerőművek működését — különösen az aszályos években — az öntözési és hajózási kérdések diktálják. A gyenge minőségű fűtőanyagok (lignit, tőzeg, gyenge minőségű barnaszén) lelőhelyeit illetőleg az eddigi kutatásokból megállapították, hogy hatalmas lignit-rétegek léteznek Dolcestín, Sotangan, Filipesti de Paduren, Campenin, Sarmaságon, Temrn-Völgyében (Bánát) és Carbunestin (Oltenia). 1950-ben csak 150.000 tonna lignitet használtak fel villamosenergia termelésre. Ezt a mennyiséget 10 év alatt évi 3,2 millió tonnára lehet és kell felemelni, ami évente 2,3 milliárd kilowatt óra energia termelésnek felel meg. 1955 évre kb. 1 millió tonna szénhulladékot is előirányoznak, ami körülbelül évi 1 milliárd kilowatt óra energia termelésnek felel meg. A gyenge minőségű fűtőanyagon alapuló energetikai teljesítőképesség tíz év múlva összesen 985.000 kw-ot tesz majd ki, ami megfelel évi 3,5 milliárd kw-órának. Az általános villamosítási terv első szakasza A 10 éves munkálatok tervének keretében, első célkitűzésként új villamosközpontok berendezését és üzembehelyezését, valamint egyes meglévő központok fejlesztését irányozták elő 2 millió kilowatt termeléssel. Ily módon a RNK villamosközpontjainak ereje 1960. évben 2.600.000 kw-ra emelkedik. Ebből a tervből az első ötéves terv folyamán, kb. egymillió kilowatt teljesítőképességű új egységeket szerelnek fel, ami a jelenlegi helyzethez viszonyítva, 2,67-szeres növekedést jelent. Hogy az 1950—1952-es időszakban eleget tudjunk tenni az iparok sürgős energiaszükségleteinek és a meglévő iparok többletszükségleteinek, a terv előírja számos meglévő központ kibővítését és néhány egység felszerelését, melyek földgázt és kivételes esetekben kőolajtermékeket fogyasztanak. Ez azért volt szükséges mert a vízierőművek és a gyenge minőségű fűtőanyagot fogyasztó nagy hőerőművek csak 1953-tól kezdhetik meg a termelést, míg az ipar szükségletei gyors ütemben növekednek. A 10 éves szakaszra szóló munkaterv a következőket irányozza elő: 1.039.000 kw. teljesítőképességre beépített 13 hőerőműközpont építését, 5 hőerőmű központ kibővítését, úgyhogy a beépített erő 59.000 kw-tal növekedjék, az iparok mellett 98 000 kw. beépített erejű hőerőműtelepek építését, 764.000 kw. beépített erejű 24 vizierőmű és 40 ezer kw. beépített erejű kisebb központ építését irányozza elő. Összegezve: új hőerőmű központok építésével és a meglévők kibővítésével a hőerőműtelepek termelőképessége 1,196.000 kilowattal (59,8 százalék), a vízterműtelepek teljesítőképessége pedig 764.000 kilowattal (38,2 százalék) nő, ami a kis erőműtelepek termelésével együtt 2 millió kilowatt újonnan beépített erőt jelent. Egy négyzetkilométerre eső villamoserő: 2.53 kw/km2 7.0 kw/km2 10.6 kw/km2 Egy lakosra eső erő: 37.5 W/1 105 w/1 150 w/1 A meglévő fontosabb központokkal összekötött új központok 7 energetikai rendszerbe csoportosulnak, a következőképpen: 1. Munténiai rendszer. 2. Olténiai rendszer. 3. Északmoldovai rendszer. 4. Délmoldovai rendszer (Dobrudzsával együtt). 5. Középerdélyi rendszer. 6. Északnyugaterdélyi rendszer 7. Délnyugaterdélyi rendszer. Az új központok és egységek felszerelése után az erőátlag az egész országban, az 1950-es négyzetkilométerenkénti átlag 2.53 kilowatról, vagyis lakásonkénti 37.5 watról, a tízéves szakasz végén, négyzetkilométerenként 10.6 kilowatra, vagyis lakosonként 150 w-ra emelkedik. Ez azt jelenti, hogy hazánkban jóval több állampolgár jut villamossághoz. A korszerű technika, az energiaszállítás és a központok közötti magasfeszültségű vonalak segítségével, a többlettermelésű vidékekről energiát szállíthatunk az energiában hiányt szenvedő vidékekre. Ami az energiaforrások felhasználását illeti a tízéves sikkasz végéig a kőolajtermék fogyasztás mintegy 120 ezer tonnára, vagyis a jelenlegi fogyasztásnál kevesebb, mint a felére csökken. A földgáz-fogyasztás szintén kb. 420 millió köbméterre csökken, amelyből csak 220 millió a gázszállító hálózatnál, a többi pedig az alacsony nyomású rétegeknél csökken. Elvtársak! Ahhoz, hogy felbecsülhessük a villamosítás nyújtotta lehetőségeket, a különböző fogyasztási ágak és kategóriák részére iránymutatóként alapul vehetjük, hogy milyen lesz 1950-hez képest a tízéves szakasz végén az energia elosztás. A villamosítási terv legfőbb munkálata a Beszterce folyón épülő stejári nagy vízierőműtelep. Ennek az ereje 210 ezer kilowatt lesz, vagyis, egyharmada annak, amennyivel ma az egész országban összesen rendelkezünk. Hatalmas turbináiból évente 430 millió kw. kerül ki, amely táplálja a meglévő, az újonnan épülő és az ötéves tervben előirányzott iparokat: a textilipart, a vasipart, az elektrokémiai ipart, a petróleumipart, szénbányászati, stb. ipart. Az Izvorul Muntelui-i vízduzzasztógát és vízgyűjtő medence, amely a stejari központhoz tartozik, lehetővé teszi, hogy Moldovának és a Baragan északi részének mintegy 300 ezer hektár kiterjedésű területét mesterségesen öntözzék. Galac és Bacau között a Szeret-folyót hajózhatóvá tegyék, kiküszöböljék a Beszterce folyó áradásait, termővé tegyék a Beszterce és a Szeret alsó folyásának árterületeit. A stejári vízierőmű emelni fogja Moldova ipari, mezőgazdasági és társadalmi színvonalát, amely csakúgy, mint más vidékek, a burzsoá földesúri rendszerek politikája miatt visszamaradott. A Filipestii de Padure-ban és a Dolcestin épülő hőerőművek a bánya bejáratából kapják a lignitet és villamosenergiát termelnek a főváros ellátására, a Prahova és Arges völgyi petróleumkitermelő és feldolgozó berendezés ellátására, valamint Sztálinváros—Câmpina közötti vasútvonal ellátására, amelyet az első ötéves terv során villamosítanak. A zsilvölgyi, petrozsényi hőerőműközpont, a vajdahunyadi kékszégetőnek szánt szén mosása után megmaradt hulladékot, valamint olyan gyengébb minőségű szenet fog használni, amelyet ma nem használnak. Ennek a központnak az ereje 150 ezer kilowatt lesz és az első ötéves terv végéig teljesen befejezik Az évi energiatermelés mintegy 675 millió kilowatt óra lesz. A Valisoarában lévő hőerőműközponttal, valamint a Raul Maren épülő vízierőműközponttal együtt ellátja Zsilvölgye szénbányászati berendezését, a resicai és vajdahunyadi kohászati kombinátokat, a Vörös Acél-üzemet, valamint a Bánátot és Erdély délnyugati részét. A hőerőmű- és vízierőműközpontok kihatással lesznek az ország összes tartományainak fejlődésére. A villamosítási terv összesen 3960 kilométer hosszúságban villamosenergiát szállító és összekötő vonalak létesítését és energiaváltását biztosító transzformációs állomások létesítését írja elő.kosságának mindössze 6 százalékát tette ki. A BNK több, mint 13 ezer falvából mindössze csak 450 falut villamosítottak. Az első ötéves terv előirányozza a villamosenergia bevezetését mintegy 2000 faluba és elsősorban a gép- és traktorállomásokba, az állami gazdaságokba és kollektív gazdaságokba. Körülbelül 50 százalékot úgy valósítanak meg, hogy bekapcsolják a meglévő magasfeszültségű hálózatba, vagy azokba, amelyeket időközben létesítenek, a fennmaradt ötven százalékot pedig a kisebb helyi központok alapján, előnyben részesítve a vízzel dolgozó központokat. A villamosság használata a kollektív gazdaságokban még jobban meggyőzi a szegény- és középparasztokat, milyen előnyös az egyéni kisgazdaságoknak kollektív nagygazdaságokba való önkéntes tömörülése, ami biztosítja a parasztok bőséges, boldogabb életét. Különös figyelmet kell fordítani a kisebb folyók szabályozására és ezek kihasználására kisebb, körülbelül 500 kw. erejű vízierőmű központok részére, amelyek ellátnak egy, vagy több falut, helyi ipart, segítenek megoldani az öntözés és a haltenyésztés, stb. kérdését. Az üzemben lévő, vagy elhagyott vízimalmok és egyéb hidraulikus berendezések zsilipeit és gátjait megjavítják és villamosgenerátorokat szerelnek fel, amelyek a falvak villamosítását szolgálják. A vizikerekeket, ahol szüséges, turbinákkal helyettesítik. Kiszámították, hogy az ország kisebb vizeiből az 500 kw-ig terjedő erejű kisebb központokkal, összesen kb. 500.000 kw. beépített erőt lehet elérni. Azokban a helységekben, ahol kisebb vízierőmű felszerelése nem lehetséges, de van helyi fűtőanyagforrás, kis hőerőműtelepeket építenek, a használaton kívül álló mozdonykazánok és lokomobilok segítségével. Fűtőanyagnak használják fel a tőzeget, a lignitet ,a szénport, a könnyen feltárható kis telepekből a földgázt, a széngázt, valamint a mezőgazdasági és fűrésztelepi hulladékokat. Ebben a munkában óriási feladat hárul a Néptanácsokra, amelyek a helyi erőforrások felhasználásával és a dolgozó paraszttömegek mozgósításával jelentősen hozzájárulhatnak a falvak villamosításának művéhez. A vizek felhasználása Országunk gazdasági és társadalmi életének egyik központi kérdése a vizek kérdése. Fontos szerepe van a víznek a mezőgazdaságban, az éghajlat meghatározásában és a villamosításhoz szükséges energia termelésében. Ezért vizeink uralása s felhasználása a szocializmus építésének egyik alapkérdése. Országunk villamosítása közvetlen kapcsolatban van vizeink sokoldalú kihasználásával, a mezőgazdasági termelés stabilitásának és növelésének öntözéssel való biztosításával, az aszály elleni harccal, az árvizek megelőzésével,, erdőpuszták ültetésével, gátak építésével és gyűjtőtavak létesítésévé®, a folyók medrének szabályozásával, a folyók, árterületek visszaszerzésével és kiépítésével, a hajózással, a városok s ipari központok vízellátásával, a halgazdasággal, a vadvizek szabályozásával s az erdősítéssel. Ezekből a kérdésekből egyetlen egyet sem lehet elkülönítve megoldani, mert csakis az összes vízfelhasználási lehetőségek teljes és összefogott tanulmányozása oldhatja meg külön-külön az egyes kérdéseket. Az ÁRADÁSOK MEGELŐZÉSE ÉS AZ ÖNTÖZÉS. Országunk csőrendszerének tanulmányozásakor megállapították, hogy az ország mezőgazdasági területének nagy része aszályos, ami nagy károkat okoz a nemzetgazdaságnak. Az aszályos években a hektáronkénti terméshozam a búzánál ötször és a tengerinél hétszer kisebb, mint a jó mezőgazdasági években elért termés. Az aszály sújtotta mezőgazdasági földek összterülete mintegy 2,7 millió hektár, amelyből mindmáig csak egészen jelentéktelen részt, 50.000 hektárt öntözünk. Az öntözéssel, a talaj mesterséges nedvesítésével biztosítani lehet a mezőgazdasági terméshozam állandó növekedéseit. Az öntözéses mezőgazdasági terméshozam szaporulata nagyon jelentős. 1950-ben országunk öntözött gyapottermelésében 250 százalékon felüli szaporulatot értünk el. Az aszály sújtotta vidékek vizei , a Szeret, a Ialomita, az Arges, az Ollt és a Zsil körülbelül 200.000 hektárt öntözhetnek, vagyis az öntözésre szoruló területnek kevesebb, mint 8 százalékért. A gyűjtőtavak vizének felhasználásával mintegy 500.000 hektárnyi terület öntözését lehetne biztosítani az aszálysajtotta vidékeken. Más vidékeken, mint például a Duna közelében, az öntözéshez szükséges vízért szivattyúzással lehet elvezetni. Ezzel lehetővé válna további 400—500.000 hektárnyi terület öntözése. A vázolt intézkedésekkel mintegy 1,2 millió hektár terültet öntözését lehetne ellátni az aszály sújtotta vidékek körülbelül 2,7 millió hektárra rugó összterületéből. A kérdés mélyebb tanulmányozása újabb lehetőségekkel ismertet meg az aszály leküzdésére: duzzasztógátak építése, víztartályok felszerelése, szivattyúzás, altalaji vizek felhasználása,, erdemszták ültetése, stb. Hozzávetőleges számítás szerint az 1,2 millió hektár öntözése révén nyert mezőgazdasági terméstöbblet eléri a évi 240.000 vagon gabonát, ami fontos nemzeti kincset jelent. Ugyanakkor a túlságos esőzések következtében bizonyos években és bizonyos évszakokban a folyók katasztrofális áradásokat okoznak, nagy területen tönkreteszik a termést és nagy kárt okoznak a közlekedési utakon és a helységekben. Az áradással fenyegetett terültetek lakossága állandó bizonytalanságban él. Ennek a csapásnak az elhárítása a folyók szabályozásával és uralásával,a gátak építésével válik lehetségessé. A duzzasztógátak építése gyűjtőtavak létesítését eredményezné azokon a vidékeken, ahol a földrajzi és földtani feltételek megfelelőek. Ezeket a tavakat öntő — földgáz kb. 40.3 százalék — kőolajtermékek kb. 29.8 százalék — magasabb értékű szén kb. 6.1 százalék — szénhulladék és gyengébb minőségű szén kb. 13.7 százalék — egyéb fűtőanyag kb. 21 százalék — vízierőmű központok kb. 8,0 százalék Összesen: 100.0 százalék Országunk energetikai helyzete a következő lesz: 1950 1955 1960 Beépített erő: 740.000 kw. 1,700.000 kw. 2,600.000 kw. Használható erő: 600.000 kw. 1,660.000 kw. 2,500.000 kw. ebből: hőerő: 550.000 kw. 1,370.000 kw. 1,765.000 kw. vizierő: 50.000 kw. 290.000 kw. 735.000 kw. tehát: hőerő: * 92% 82.5% 70.6% vizierő: 8% 17.5% 29.4% 1950 1960 mil. kwh. mii. kwh, a) ipar, bányászat , 1310 4330 b) villamos vontatás 2 300 c) községi szolgáltatás, utcai világítás 70 200 villamosok, trolleybuszok 80 200 vízellátás, stb. 40 120 d) házi fogyasztás irodák, városi áruházak 220 750 e) falusi fogyasztók 20 230 f) a szállítás és elosztás közben beállott veszteség és a központok saját fogyasztása 358 870 2100 7000