Világosság, 1951. január (8. évfolyam, 1-25. szám)
1951-01-01 / 1. szám
A Romániai Magyar Népi Szövetség napilapja KOLOZSVÁR, 1951. január. s hétfő. ÁRA 4 LEJ VIl. ÉVFOLYAM, I. SZÁM. Az ötéves terv újjáépíti az erdőket Az 1959. évi állami terv teljesítése biztosította az ötéves terv alapjait. A terv egyéb fejezetei között vonatkozik ez az erdőgazdálkodásra is. 1959. év folyamán folytattuk az 1949-ben megkezdett munkálatokat, amelyek egyrészt a kipusztított erdőterületek, a földesurak és tőkések által kirabolt, letarolt erdővidékek újrafásítását, másrészt 335 millió facsemete termelését irányozták elő a további erdősítések végrehajtására. A tőkés-földesúri ''Hág mai szörnyű pusztítást vittek véghez országunk egyik legjelentősebb természeti kincse, az erdők terén. Az egyéni tulajdonokat képező erdőterülegeket kipusztították, s ha nem volt több irtási hely, akkor új erdőket vásároltak, s ott folytatták szörnyű garázdálkodásukat A hatalmas erdőterületek egyre csökkentek, mert az esztelen írás mellett a tőkések nem gondoltak az újrafásításra, új erdőterületek létesítésére. A tőkéseknek az erdőterületeken elkövetett harácsolásai kihatással voltak a nemzetgazdaság más területeire is. Az esztelen erdőirtások megváltoztatták az éghajlatot. A kipusztított vidékeken fák nem ásták útját a száraz szeleknek s nem lehetek mágukból többé csapadékéit biztositó párát. Az erdőterületek kipusztítása igen nagymértékben hozzájárul az elmúlt években fellépett szárazságok bekövetkeztéhez. Másik súlyos kár, amit az erdőterületek pusztítása okozott, hogy a fák nem fogták többé fel a hegyekre zúduló csapadékot, ez szabadom folyt le a völgyekbe, helyenként elmosta a termőföldet s vízmosások, talajegyenetlenségek keletkeztek. A tőkés-földesúri világ évtizedes rablógazdálkodásának következményeit kell kiküszöbölnünk, a lehető legrövidebb idő alatt. Az 1949 ts, 1950-es állami tervek már jelentős mértékben hozzájárultak ehhez. Egyrészt kisebb területek fásításával, másrészt sokmilliárd facsemete termesztésével, amelyek elengedhetetlenül szükségesek az ötéves terv erdősítési munkálatainak teljesítéséhez. Akármerre utazunk az országban, akármerre utazunk Kolozs tartomány területén, az országutak mellett táblák hírére ak, hogy az erdő a dolgozó nép közös vagyona. A táblák felszólítják az utasokat, hogy óvják az erdőket a rongálódástól. A meglévő erdőterületek szomszédságában mindenütt fiatal, magasba szökő fák ezrei láthatók, így van ez a Gyalui havasokban, a bányabükki erdő közelében, a Szamos-menti erdőkben s az Aranyos-völgyet körülvevő rengeteg közelében is. Az ötéves terv az erdősítési munkálatok további messzemenő távlatait nyitja meg. „Az erdészben az ötéves terv során fokozzuk az erdők uraüjzeteének munkálatait. 399900 hektár erdősítünk, 7009 hektár szakedékos terület talaját megkötjük,' 'továbbá erdősítéssel meg«javítunk 10 000 hektár terméketlenné vált területet“ — mondja az ötéves tervről szóló törvény. Még a hozzá nem értő ember is könnyűszerrel felfoghatja e munkálatok nagy jelentőségét. A 390.000 hektár újrafásítása nagymértékben hozzájárul az időjárási viszonyok megjavításához s a terméketlenné vált földek javításához. Az ötéves terv során az erdősítéssel megjavított 40.000 hektár terület nagymértékben járul hozzá a dolgozók életszínvonalának emeléséhez. „Biztosítjuk a vízierőművek szempontjából fontos vidékek helyreállítását — mondja a továbbiak során a terv — és a vízrendszer egyensúlyának fenntartását, 30.600 hektár terület erdősítése által. Az ötéves tervnek ez a szakasza a villamosás megvalósítását segíti elő. Lehetőséget nyújt arra, hogy a helyi vízőerőt felhasználva, minél több helyen lehessen erőműtelepeket építeni. Rövidesen megkezdik a Torda-rajoni Várfalvánál az Aranyosszéki falvak villamosítását célzó vízierőmű építését Az erőmű tervezőinek olyan gátat kellet szerkeszteniük, amely megfelelő mennyiségű vizet fog fel, s azt tárolja az Aranyos-folyó apadása idejére is, az augusztusi, szeptemberi hónapokra. Lényegesen könnyebb dolguk lett volna a vízierőmű tervezőinek és építőinek, fia a tőkének évtizedeken át nem rabolták volna ki az Aranyos-folyó felső szakaszának erdőségeit. A tőkések esztelen rablógazdálkodása, az erdők kiirtása következtében az Aranyos-folyó vízállása nem egyenletes, a nyári hónapok végén igen leapad. Az ötéves terv során 36.000 hektár területen végzünk erdősítéseket. Az új erdők rendeltetése a folyók víztömegének egyenletes biztosítása, hogy ezáltal lehetőség nyíljék új vízerőművek építésére. Az ötéves terv erdősítési munkálatainak végrehajtására a fejlett, nagyszerű szovjet munkamódszereket, tapasztalatokat hasznosítjuk. Ez nem csupán az újraültetésekre vonatkozik,, hanem szovjet munkamódszereket alkalmazunk az erdőkitermelések során is. Elsősorban gépesítjük ezt a munkát. A szovjet mérnökök nagyszerű gépeket szerkesztettek, amelyek az erdőkitermelés munkáját megkönnyítik, észszerűsítik. A Szovjetunió önzetlen baráti támogatása révén ilyen gépeket adhatunk az erdőkitermelő munkások kezébe. A dolgozó földművesek jelentős mértékben hozzájárulhatnak az ötéves terv erdősítési munkálatainak teljesítéséhez. Feladatuk egyrészt az, hogy óvják, védjék a meglévő erdőterületeket a rongálásoktól, a kártevő kezek garázdálkodásától. Emellett pedig az erdősítési munkálatok végrehajtását önkéntes munkával segíthetik, a csemeték számára szükséges gödröls kiásásával és a fák ültetésével. A Román Munkáspárt nagyszerű kezdeményezéséből született ötéves tervnek az erdőgazdaságra vonatkozó feladatait minél jobban, minél hamarább kell teljesítenünk. Az erdőslési terv végrehajtása szeretett hazánk felvirágoztatásának egyik fontos láncszeme. Ennek tudatában kell az erdőmunkásotrnak hozzálátniuk a terv teljesítéséhez ezek tudatában .ll a dolgozó földműveseknek minél nagyobb segítséget adniok az erdősítést végző szakembereknek. tt"iS Boldog ujesztendőit ________________________________________________________| Az 1951-es ujesztendő alkalmából a Világosság újabb ragyogó győzelmeket kíván a dolgozóknak a béke megvédéséért az Ötéves Terv teljesítéséért a szocializmusért vívott harcban. Díszünnepság a fővárosban a Román Népköztársaság kikiáltásának 3. évfordulója alkalmából Népünk életének nagyszerű eseménye, a Román Népköztársaság ■ kikiáltásának harmadik évfordulója alkalmából a RNR Ateneumában rendezett ünnepi gyűlést a fővárosi néptanács végrehajtó bizottsága, a RMP bukaresti szervezete és a tömegszervezetek. Az ünnepségen jelen voltak: dr. C. I. Parhon akadémikus professzor, a Nagy Nemzetgyűlés Elnöki Tanácsának elnöke; P. Constantinescu-Iasi akadémikus professzor; Mihail Sadoveanu, akadémikus és Ion Nicua elvtárs, a Nagy Nemzetgyűlés Elnöki Tanácsának alelnökei, Gh Gheorghiu-Dej elvtárs, Ana Pauker elvtársnő, Vasile Luca elvtárs, Teohari Georgescu elvtárs, Chivu Stoica elvtárs, helyettes miniszterelnökök, Loar Radaceanu, Gh. Apostol, Emil Bodnaras vezérezredes, Miron Constantinescu, Gh. Vasilichi, C. Parvulecsu, Ljuba Chisinevschi, Cet.Santa Craciun, L. Rautu, Al. Draghici, Gh. Florescu, L. Selajan vezérőrnagy, Alexa Augustin elvtársak, a BMP KV tagjai és a kormány tagjai. A diplomáciai kar részéről résztvettek: A. V. Zotov, a Szovjeunió ideiglenes ügyvivője. Van ,Tu Pin, a Kínai Népköztársaság nagykövete, Borisz Manotov, a Bolgár Népköztársaság követ, Kalló Iván, a Magyar Népköztársaság meghatalmazott minisztere, Jonny Löhr, a Német Demokratikus Köztársaság miniszere, Tadeusis Fidzinszki, a Lengyel Köztársaság ideiglenes ügyvivője, K. Hobdari, az Albán Népköztársaság helyettes ügyvivője, I. Babitzki, a Csehszlovák Köztársaság helyettes ügyvivője és mások. Jelen voltak még: Traian Savurlescu, a RNK Akadémiájának elnöke, Gh. Roman, Bukarest városi , néptanácsának elnöke, valamint az, államszervek számos képviselői, a tudományos és a kulturális élet képviselői, a néptanácsok képviselői, a tömegszervezetek, aRomán Népköztársaság Fegyveres Erőinek képviselői, nagyszámú termelésben kitűnt élmunkás és élmunkásnő. A főváros dolgozóinak képviselői, akik a díszünnepségen résztvettek, határasan lelkesedéssel, meggy,csődtetel és elhatározással juttatták kifejezésre hűségüket és megingathatatlan ' r£& aszkoxiásukat: a Román Népköztársaság iránt, népi demokratikus rendszerünk és vezetője, a Román Munkáspárt iránt. Sűrűn zúgott fel a teremben lévő ördeg: tapssal és dörgő éljenzéssel ünnepelték hazánk felszabadítóját és támaszát, a legyőzhetetlen Szovjjetuniót; forró szerettek leírhatatlan lelkesedéssel éltették a béke, szabadság és szocializmus zászlóvivőjét, a román nép legszeretettebb barátját, Joszif Visszárionovics Szálin elvársát. A. vörös és nemzeti színű lobogókkal díszített színpad hátterét hatalmas Sztálin kép dísztette. Körülötte dr. C. I. Parhon akadémikus, dr. Petru Groza, Gh. Gheorghiu-Dej és Ana Pauker képeit helyezték el. Hosszú éljenzések közepette foglalták el helyüket a ölszemelvényen az aktv elnökség tagjai, élén dr. C. I. Parhon akadémikus professzorral és Gh. Gheorghiu-Dej elvtárssal. A RNK és a Szovjetunió himnuszának elhangzása után dr C. I. Parhon akadémikus professzor, nyitotta meg az ünnepi ülést. Hosszantartó ünnepléssel fogadták azt a javaslatot, hogy az ünnepi ülés díszelnökségének élére népünk legszeretetebb barátját és tanítóját, a nagy Sztálint válaszszák. A hallgatóság percekig éltette a világ összes dolgozóinak lángeszű vezetőjét, Sztálin elvtársat. Megválasztotte még a díszesdnökségbe a Szovjetunió Kosamunisá (bolsevik) Pártja Központi Bizottságának Politbüróját és a Román Munkáspárt Központi Vezetőségének Politebürójáit, élén Gh. Gheorghiu-Dej elvárásai. A megjelenők lelkesen éltették a RMP KV-nek főtitkárát. Dr. C. I. Parhon professzor, akadémikus, azután Emil Bodnaras vezérezredes elvtársnak, a RMP KV Poli bürója tagjának, a RNK Fegyveres Erői miniszterének adta meg a szót. Többizben hatalmas tapsok szakították félbe Emil Bodnaras vezérezredes elvtárs beszédét. Arra a javaslatra, hogy az ünnepi gyűlést a Nagy Sztálinhoz intézendő hódoló távirat küldésével zárják be újabb hatalmas ünneplési hullám nyilvánult meg az egész dolgozó emberiség zseniális vezetje iránt. Ezután szép művészi műsor következett, amelyen Mircea Buciu, az Állami Opera szólistája (ének), Mandru Katz (zongora) és Ion Voicu (hegedű), a Bukaresti Filharmonikusok szólistái és a főváros néptanácsának énekkara St. Muresan vezetésével működtek közre. Első ötéves tervünkre norieájuk teljesítésével készülnek a „Breiner Béla154 textilgyár derméi A kolozsvári „Breiner Béla“ textilgyár munkásai és technikusai komoly, lelkiismeretes munkával készültek fel első ötéves tervünkre. Az üzemben szervezett szocialista munkaverseny tüzében a dolgozók még december 19-én befejezték évi tervelőirányzatukat és azóta 1951-re termelik a jó minőségű gyapotvásznat. Nagy érdemük a gyár dolgozóinak, hogy a termelésben felmerülő nehézségek ellenére 16,1 százalékkal növelték az üzem termelékenységét az 1949. évi termelékenységhez viszonyítva. A termelékenység növelése részben annak tulajdonítható, hogy a dolgozók nagy része szakmai tanfolyamot végzett , akik közül tizen mint szakmunkások magasabb fizetési sorolásba is kerültek. Szakismeretük bővítése mellett nagyjelentőségű volt az üzemben alkalmazott új munkamódszerek, észszerűsítések, újítások, amelyek mind hozzájárultak a termelékenység növeléséhez, így például Szántó Arcadie újításával, azzal, hogy megoldotta a szálak páros csévézését, 50 százalékos termelékenységnövelést ért el. Ugyancsak ezzel a munkamódszerrel hat hónap alatt 122.556 lej értékű anyagot is megtakarítottak. A termelékenység állandó növelésével a dolgozók naponta túlszárnyalták napi előirányzataikat. Első ötéves tervünkre készülve, elhatározták, hogy felemelik elavult normáikatígy például Butyka Anna, Marosan Irina, Buzeckó Ilona, Oros Márta és Kun Katalin szövőnők normájuk 20 százalékos felemelését kérték. A fonodából Lekey Erzsébet és Marosan Márta ugyancsak 20 százalékos normaemelést kért, Grünfeld Gizella pedig 30 százalékkal növelte napi normáját. Az üzem dolgozói közül még többen kérték normájuk felemelését és ígérték, hogy a jövő évben még fokozottabban harcolnak a selejt ellen. 1950 ben 138 traktorállomás működött Népköztársaságunkban. Az ötéves terv során új traktorállomások létesítésével 428-ra emeljük 1955 végéig a traktorállomások számát