Világosság, 1946. április-június (2. évfolyam, 75-144. szám)
1946-04-24 / 91. szám
„Megtört szivek háza” (A Madách Színház bemutatója) Egy drámaíróm hasonlító öreg, szakállas kapitány szaladgál fel és alá a családi ház faajókasütté átalakított halljában és mindenről pontosan ellenkező a véleménye. De nem ő tehet arról hogy mindig az ellenkező vélemény a helyes, hanem az angol társadalom (vagy általában a társadalom), amely kényelemszeretetből, képmutatásból, gazdasági és társadalmi hatalmához való ragaszkodásból hazudik. Most az öreg drámaíró-hajóskapitány, akinek nemcsak szakálla, de észjárása is aggasztóan hasonlít G. B. Shaw-éhoz, nem ragaszkodik semmihez, csak a „bölcsesség hetedik fokához“ amit szellemi téren a minden köteléktől megszabadított igazság, anyagi téren a minden köteléktől megszabadító rum jelent. És körülötte: a shawi értelemben igazi nő, aki a férfitól csak egyetlenegyet kíván, hogy segítségére legyen női hivatásának betöltésénél (Lázár Mária ellenállhatatlanul elbűvölő szemérmetlenséggel és szellemességgel alakítja), a másik nő, aki saját, lelki rendetlensége elől a társadalmi rendezettségbe igyekszik menekülni (Szilágyi Bea) és a harmadik, aki együgyűségében ravaszabb minden estybeli rókánál és őrei drámaíró-hajóskapitánynál (s akit Mészáros Ági ismét kissé sablonosan kedves naivaeszközökkel formál). A férfiak? A tőkenélküli tőkés, a kíméletlen cápa (a megbízható Tapolczai Gyula), a semmittevő ábrándozó, aki csak férfi, semmi egyéb (Urai Tivadar legjobb alakítása a szezonban), az idegbajos, lelkierőt hazudozó báb (meg kell tanulnunk a fiatal Bálint György nevét) a bárgyú jóságában egyre sugárzóbbá váló idealista (Baló Elemér emitt növekszik és ragyog” szerepével) és végül az elszánt betörő, aki a maga durvább módján emoly képmutató, mint a többiek (Alszeghy Lajos karikatúrája), ez Bernard Shaw társadalma, amely véresen komoly burleszkéletet él a Megtört szívek házáéban. Ez a ház maga az élet amely megtöri a kemény és könyörtelen szíveket, hogy képessé tegye a szeretetre, __ az életre. És akinek a szíve nem törik meg, az elpusztul, ahogy a darab végén a szimbolikus (1918-beli) bomba támadásnál Shaw elpusztítja a naplakot a pénzembert és a betörőt, de ígéretet, tesz, hogy sö vetkeznek a többiek is. . Hol rejtőzött húsz esztendeig ez a burleszk-remekmű, hogy az első világháború karikatúra tanulságaival a második világháború után bukkanjon fel aktuálisabban esetesebben, mint születése pillanatában" Shaw nem célnak, csak eszköznek tekinti a színpadot darabjai végtelen dialógusok önmaga és önmaga között (Táray ötletesen száraz Lajoskapitány alakításában éppen az a legkitűnőbb, hogy ezt megértette), amelyeknek során — mint a „Megtört szívek házá“-ban is — a fejüktetején álló jelenségeket a talpukra állítja az író, aki a színpadinál jobban tiszteli az irodalmat, az irodalomnál az igazságot s az igazságnál is jobban az életet A Madách színház , együttese Bálint György rendezésében megértette és megérttette ezt s a „Megtört szívek házá“-val olyan valóbanhavi szellemű és értelmű, előadást produkált amely az effajta, tiszta értelmű színjátszásról már-már megfeledkezett magyar színpadainkon a Shaw-bemutató mellett is külön esemény. Kára László „Köztünk maradjon.. Milyen szerencséje a Pódiumnak is, s kritikusnak is Ascher Oszkár. Aki jólrosszul sikerült műsorok és műsorszámok ellenére is rangot ad a helynek, ahol fellép. Ezúttal is a főerőssége a Pódium új műsorának, amelynek írói és összeállítói a nyelvöltögetést és a fenékberúgást vélik nyilván a komikum magasiskolájának. Kiemelkedik a műsorból G. Gál György és Kovács György „Szerelősztrájk“- ja és Fellegi Te A száma. (hl MOLNÁR FERENC: A 9 * „A császár ISM-ben, Napóleon császárrá koronázása után egy párizsi színtársulat színészei a színfalak mögött lázadoznak a zsarnok ellen. A hangadó a lázadásban közöttük Armand Desroses, a nagy színész, aki halálosan szerelmes feleségébe, Amelie-be, a nagy színésznőbe. Amelie ideges, türelmetlen, 16 éves fiuk az előző napon eltűnt s nem tudnak nyomára akadni. De most váratlan és lesújtó hír érkezik a fiúról: a kulisszák mögé beront egy Violette Giraud nevű színésznő és elmondja, hogy a fiút császárgyalázás miatt kivégezték. Amelie megőrül. A színtársulatnak is menekülni kell, mert a zsarnok képei már kiszimatolták császárellenes érzületüket. A búvóhelyen a megőrült aszszony emlékezetéből minden kiesik, nem ismer meg senkit, férjét sem, Desroses-t. Egyetlen rögeszméje van: meg kell ölnie a császárt! Fantasztikus levelet eszel ki. Megbízza Julie Favont, a kerítőnővé öregedett színésznőt, hogy hozza el budoárjába a császárt. Szeretkezés közben meg fogja őt ölni, megbosszulja fiát , és boldog lesz. Ekkor a szerelmes férjben ugyancsak fantasztikus gondolat születik: Napóleon maszkjában ő megy el a találkára. Boldoggá akarja tenni az asszonyt, akár az élete árán is. Mi keresni valója van az életben: felesége őrölt, fiát megölték, az ő lába nyomán már loholnak a kopók. Szábeszélésére a kerítőnő vállalkozik arra, hogy a császárt Amalie budoárjába vezeti. És Desroses, mint Napoleon, megjelenik felesége szobájában. Vad szerelmi színjátszás és szerelmi valóság forgataga indul most a színpadon: színjáték, mert Desroses Napoleon szerepét játssza és valóság, mert szíveinek élő érzelmeit suttogja. Végül is az őrült asszony férjének szívébe mártja tőrét. Megölte Napóleont, aki megölte az ő fiát. „A császár", Molnár híres darabjának, a„ testt“-nek kései s a rémdráma véres színeibe áztatott változata. Témájának főmotívuma abban is, mint emebben: a Színjátszó emberi és színészi életének szintézise. A valóság és a játék határainak feloldódása és összekeveredése. Játék a valóságban és valóság a játékban. Csak míg „A testőr“-ban ez a valójában mélylélektani kutatás a színészemben egyéniségűen könnyed és játékos eszközökkel történik, addig „A császár“-ban rémdrámává fokozódó és ponyvává süllyedő írói „rafinement"okkal. A szavak, a színpadi helyzetek és a lelki szituációk olykor pirandellói komplikáltságukban is tisztán és költőien tárulnak fel, de a cselekmény a maga egészében, nyitányával, fejleményeivel és következményeivel együtt egy rémdrámává süllyedő színpadi játék, melyet egynémely részlegben pirandellói értékkel, egészében az enyhe ponyva mértékével lehet mérni. Van perc, sőt öt perc is a színpadon, amikor költői gondolatok, mesteri helyzetek és technikai remeklés gyönyörködteti a nézőt, az ember azt hiszi, a színpadi író művészetének lovagvárában van, csupa korhű bútor, művészi dekoráció, értékes képek, drága szőnyegek, ezüst gyertyatartók és arany billikomok között, mármár a tiszta művészet rajongása kezdi hevíteni, amikor a molnár ferenciesen sziporkázó szavak között, a rémdráma hitelesnek nem ható, túlélezett jelenetei között váratlanul kinyílik egy ajtó és a néző, akinek szeme van s bepillant rajta, rájön arra, hogy a szavak és helyzetek művészi dekorációja mögött csak vak folyosók, üres termek és zsákutcák meredeznek. Különösen a harmadik felvonás az, amelyben komprimálódnak .A császár erényei és hibái: a színészi lélek mélységeibe itt világít a legmélyebbre az írói lámpás és ebben a felvonásban a legkevésbé hiteles a dráma és a legjobban süpped a csaknemponyva és a „mache“ hínárjába. A Vígszínház — Apátky Imre hibátlan rendezésében — egyenetlen előadást nyújtott. Három szerep is volt, amely nem megfelelő kézbe jutott. Elsősorban a nagy színész, Desroses szerepe nem fekszik Somló István egyéniségének. Ez a nagyszerű színész intellektusán szűri át minden szerepét. Márpedig ez a szerep egy ősi és ösztönös komédiás kezébe volna való. (Például Somlay, Csontos...) Hiszen arról van szó, hogy a színész nem tud megszabadulni a színészkedés átkától és gyönyörétől az emberi lét legmélyebb fájdalmaiban és leghangosaibb örömeiben sem. Somló Istvánról ezt nem hisszük el. Benne az intellektus irányítja a színészi ösztönöket és nem a színészi ösztön uralkodik az intellektuson. Minden szava és mozdulata e szerepben is hiteles volt, csak neon elhitető. Orsolya Erzsi, ez a mindig kitűnő színésznő, nem kerítőnő- és a nemes eszközökkel játszó Sivó Mária nem kurtizán-egyéniség. A női főszerepet Mezey Mária játssza. Páratlanul nehéz szerep. A dráma krescsendója az ő szerepében teljesedik ki. Míg Somló képviseli a darab művészi mozzanatát, a színész-emberi kettősség egységét, addig Mezey Mária színészi eszközeitől függ, hogy a rém drámai elemek végképpen ponyvába rántják-e a darabot, vagy sem. Mezey a tőle telhető legművészibb produkciót, nyújtotta e neki, valamiént a szellemesen játszó Góth Sándornak nem kis része van a kétségtelen közönségsikerben. Szirmai Rezső •• Öt százházibemutató- Érzékenybőrű férfiak borotválkors után használjanak STÍLFAMYLénpúdert, mely fertőtlenítő hatású. * ű hUíuKfSlillliSIIIWKSIIMfSKSIRiyMSBÜSSBESBffiBBiliKrocBfi1 immás ______ (V) Fredrik, dán trónörökös szenvedélyes muzsikus és régi vágya, hogy egy operai előadást vezényelhessen. Mint jövendő uralkodó, csak annyit érhetett el, hogy a kopenegai operában egy Mascagni-operát vezényelhet, de a nézőtéren nem ülhet senki. I A magyarországi UNRRA -bizottság vezetőjének jó hírei Magyarország részére Mr Stanley L. Sommer, a magyarországi UNRA-bizottság vezetője hétfőn este nyilatkozott a rádióban. Elmondotta, hogy Magyarország az OfficEA alapszabályaival ellentétben kapja a segélyt, amely jelenleg még igen csekély. Magyarország azonban bízhat az UAKRA-ban, amelynek mostani vezetője, La Guardia magyar származású ember és rokonai jelenleg is Budapesten élnek. Mr Sommer bejelentette, hogy a Magyarországnak szánt szállítmányokat Triesztben már száz vágon várja. Utalt Sommer arra, hogy bár a 4 millió dolláros segély rendkívül kicsi és túlzott reményeket nem is szabad fűzni hozzá, mégis ez az öszszeg kétszer anngi, mint az egész nemzeti jövedelem dollárban. Bejelentette Mr. Sommer, hogy az UNRRA-n kívül az összes szövetséges államok jótékonysági intézményeinek ügyeimet Magyarország felé igyekszik fordítani. Bejelentette végül, hogy kórházi felszerelés és nagymennyiségű orvosság, közötttük insulin, penicillin már útban van Magyarország felé. Mint jó hírt mondotta el, hogy a négy millió dolláron felüli Amerikából még egy millió dollár értékű ruhanemű is érkezik és az amerikai magyar segélybizottság eddig 200.000 dollárt küldött Magyarország részére, 1 adópengőt 2S8 P-veL Lemondott a Japán kormány ! Mindennap egye! 5-ig nyitva? CAFÉ !* PARIS 1 ÍV, BÉCSI TICCA 1 lm, íbímes törteit és estet ! (Tokió.) A Sidshira-korsány teetületileg lemondott. „A Cmwag-család* A Belvárosi Szia* jlQffi&XjPjlStíl hás, felbuzdulva a „Veszélyes forduló“ ||| gyázas székesén, feSíSLÍTSin«* újította a „Congaycsalád“-ot, amelynek szerzője is, tematikája is, felépítése is azonos a Kamaraszínház nagysikerű darabjáéval. Priestley ebben a színművében veti fel először — de nem utóljára — az idő nő és a család (a polgári család) bomlasztó belső ellentéteinek problémáját. S mint későbbi darabjában, itt is azzal tér ki a végső konklúziók elő, hogy visszakanyarodik kiindulópontjához. Ennek egyszerű oka, hogy Priestley, a kiváló író meglátja a felbomló s a szükségszerű felbomlástól visszarettenő polgári család valóságát, de mert visaszariad a végső következmények levonásától, a problémát az úgynevezett „idő-problémává“ szublimálja. A „Conway-család”nak egyetlen igazi főszereplője van, és idő, amely egyaránt mankál a darab minden szereplőjén (s ellentétben a Bánik bán boldalában szereplő idővel, csak ront, de nem javít). Ehhez képest minden alaknak egyenlő a súlya és jelentősége a játékban, előadása tehát valódi együttes kultúrát kíván. Bárdos Artur rendezői érdeme, hogy a Belvárosi Színház társulata ez együttes kultúra híján is főbb vonalaiban kiegyensúlyozott, bár nem minden vonalán egyenlő értékű előadást nyújtott. Sennyei Vera a megkeseredő vénlány alakját a lényegig ható, részleteiben kidolgozott , egészében megkomponált figurává növesztette. Dénes György, mint a szezon folyamán már többször, ismét bebizonyította, hogy jellemformáló váló képessége szinte kifogyhatatlan a változatokban. Az első felvonás ügyefogyottja magában hordozza a második felvonás fölényes csarnokának lehetőségét. Sulyok Mária gyűjtői édeseként egyesíti magában gyermekeinek legfőbb jellemvonásait. Bulla Elma elhihetőbb ábrándos regényíró-palánta, mint kiábrándult újságírónő korában. Mellettük a színház fiataljai közül elsősorban Krisztián Ferencet kell megemlíteni, aki a rezonőr nyugalmát érzelmességgé enyhített® ugyan, de őszinte emberi hangjaival kárpótolt a megbocsátható tévedésiért. Többé -kevésbé a helyükön voltak: Vadnai Éva, Ádám Éva, Halász Géza és Tamás József is. Én a helyén volt mindvégig a kérdőjel, mint a Belvárosi Színház egész szezonja alatt: miért? Miért éppen a „Coonway-család“ és nem egy másik vagy egy harmadik darab? Vájjon minden vitatható irodalmi erénye mellett pontosan a „Conway-család“ az a színpadi mű, amelynek tipikusan két háború közötti igazságáét ma hirdetni kell? Aligha. H. I.: „Florentin kalap’" A legkitűnőbb fővárosi komikusok estgárdájának rohama a közönség meghódítására néhai Labiche mester Békeffy István ördöngős ru- *9 tin javai megfiatalí-SéTISfe’f,«».gagSBiSBg tott szövegének segítségével sikerrel zárult Ebben a sikerben nagy része van az áldozat kész produkciónak, amely nagyvonalú díszletekkel, stílusos kosztümökkel Tihany Vilmos és Keleti Márton szakavatott rendezésében valódi operettelőadást nyújtott A fejtetőre állított helyzetek, a végsőkig kiaknázott helyzetkomikumok, valamint Polgár Tibor franciásan könynyed, melódiagazdag, friss és ötletes zenei körítése (a második felvonás zűrzavar-fináléja miniatűr mesternű) végül pedig a pesti színpadon egyszerre még alig látott elsővonalbeli komikusegyüttes pompás színészi teljesítménye nyomán percenként viharzott fel a taps és a kacagás a nézőtéren. A főszereplők közül nehéz bárkit is kiemelni. Gombaszögi Ella az élnivágyó elvirágzott bárónő szerepében, Kiss Manyi esetlenül esendő kisvárosi férjhezmenendő ártatlansága, Feleki Kamil, a hitelezők elől érdekházasságba menekülő pipogya párizsi ficsúr, Mihályi Ernő, az erénycsősz, dialárdista elnök, vidéki örörpapa, Bilicsi Tivadar, a reménytelenül szerelmes bumfordi péklegény vőfély, Gázon Gyula pityókás főkönyvelő, pseudo-anyakönyvvezető nemzetőr, Komlós Vilmos, a felszarvazott pokoli féltékenységű gyanakvó férj — egytől-egyig mintha egy XIX századvégi francia vicclap csípős karikatúrái közül elevenedtek volna életre. A többi szereplőik a szokatlanul nagyszámú statisztériával együtt hibátlanul asszisztálnak a rendezés szélső bohózati elemeket kihangsúlyozó elgondolásaihoz—sok!