Világosság, 1946. július-szeptember (2. évfolyam, 145-220. szám)
1946-07-07 / 150. szám
Az infláció utolsó rohamában, amikor a pesti ember már csak a színek szerint tájékozódik úgy-ahogy, a pénz eszeveszett tombolása közt, a számolás, fizetés, pénzkezelés olyan hihetetlen idegmunka lett, amely fojtogató nyomással nehezedik mindenkire egyaránt, aki dolgozik, vagy munkát ad, aki árut bocsát a fogyasztók rendelkezésére, vagy vásárok A városban ma már jóformán csak a pénz és a pénzzel való számolás a beszélgetések és izgalmak egyetlen tárgya. Mennyi ezt Mennyi azt kérdezik egymástól az emberek, amikor különböző színű bankjegyeket vesznek elő és ma már ott tartunk, hogy sokszor a bankok, nagy pénzintézetek, vállalatok pénztárosai sem tudják megmondani, hogy a felmutatott adójegy hány simapengőt ér és fordítva. A legtöbb ember csak a billióig tud számolni. Az egyik nagykereskedés pénztára előtt tanúja voltunk a jelenetnek, amikor valaki nagyobb köteg piros pénzt helyezett az asztalra. — Hoztam öt trilliót kérem ... A pénztárosnő megnézi a köteget, aztán meglehetősen bizonytalanul kijelenti.: — Ez egy trillió sincs. Ez csak ötmillió billió . . . — De hiszen ezer billió egy trillió — mondja a fél még bizonytalanabbul. — Ugyan kérem. Egy trillió az százmillió billió! Kisebb vita támad. Jön a főnök, jönnek a kiszolgálók. Csődület- Többen papírral és ceruzával végtelen nullasorokat rajzolnak. Végre kiderül. Egy trillió egyenlő egymillió billióval. Ez egészen biztos, tessék egyszers mindenkorra megjegyezni! A pénztárosnő bágyadtan szabadkozik. Már csak napokig bírja. Minden nullát ki kell írnia, különben eltéveszti a számolást. — Számtalan esetben fordul elő, hogy kiszámítok valamit és nem tudom, hogy ami kijött, az tulajdonképpen micsoda. Tessék idefigyelni. Kiszámítom egy öszszegnek például a három ezrelékét. Kijön kettő százhetven. Most fogalmam sincs, hogy az micsoda. Millió, billiót Esténként, amikor végzek, fizikai roszszulétet érzek. Tetszett hallani azt az esetet. Hallottuk. Az egész város beszélt. A napokban az egyik nagybank pénztárosa hirtelen felugrott a pénztárablaktól és a sorbanálló közönség közé hajigálta a piros, kék, zöld bankjegykötegeket. — Nem csodálom, ha a mai szám- és nullaanarchiában egy fizetési eszközökkel foglalkozó nagyobb vállalat pénztárosa idegösszeroppanást kap, — mondja a Hitelbank kifizetési osztályának vezetője. — Ha a pénztáros csupán a pénzzel foglalkozna, a mostani helyzetben az is idegőrlő lenne, hiszen mi nem igazodhatunk a színek után, hanem a számokat tarthatjuk szem előtt, legyenek azok akármilyen nagyok is. A komoly veszélyt minden pénztáros egészségi állapotára nézve — és most nem tréfálok, kérem — a közönség jelenti. A közönség, amely már teljesen belezavarodott a számok őrületébe, türelmetlen, sőt fenyegető magatartást tanúsít, kérdez, követel és mindenáron azt akarja bebizonyítani, hogy a pénztáros tévedés neki van igaza. Még egyszer hangsúlyozom, nem tréfa, hogy kollegáim közül többen az idegösszeroppanás szélén állnak. Több türelmet és megértést kérünk a közönségtől, hogy munkánkat a várva-várt megváltásig, a forint életbelépéséig nagyobb zökkenők nélkül le tudjuk bonyolítani... A legnagyobb baj, hogy az emberek maguk is csinálnak számokat. A trillió például majdnem minden uccában mást jelent. Hol egymilliárd milliónak, hol egy billió milliónak mondják, sokhelyütt meg egyszerűen letagadják. — Ilyen már nincs is kérem ... A kereskedők tegnap óta új ötlettel próbálnak védekezni a számok és pénzkötegek észbontó áradata ellen. Egyszerűen becsuknak. Az Akácfa utcában majdnem minden második üzlet ajtaján a következő szövegű cédula lóg: nem merek számolni, mert három nap alatt elveszteném az ingemet is ... Találkoztunk őszintébb kereskedővel. Ő csak ennyit mondott: — Marha leszek árulni... Aztán kitört: — Nézze, uram, nekem délelőtt hoznak mindenféle pénzt, amiről azt sem tudom, hogy micsoda. Délben rohanhatok, adójegyet venni, ha kapnék. Órákat kell sorban állni a Hitelbank előtt, amíg a pengőt esetleg sikerül átváltanom. Hát kérem, nekem ehhez se időm, se idegem ... És a fűszerüzletek egyszerűen bezárnak. Vagy azt mondják: csak kapor van... Valóban, még mindig nagyon nehéz hozzájutni az adópengőjegyhez. Mindenütt azt halljuk, hogy órákat kell sorbanállni. Közben a közönség többnyire tumultuózus jelenetek rendezésével és végignézésével üti agyon az időt... Szinte természetes, hogy feltűnt már a pesti utcán az adópengő-üzér is. Mi a Petőfi híd budai hídfőjénél találkoztunk vele, amint harmincszázalékos felárral árusította az adójegyeket. Csak azt nem értjük, miért viselt az illető szabályos Beszkárt-egyenruhát. Egy-két nap óta végre már a villamoson és az autóbuszon is elfogadják az adójegyet Igaz, hogy még késő este, tehát jóval a másnapi adópengő megállapítása után is csak az előző napi árfolyamon. Egyetlen vállalat ragaszkodik már csak a simapengőhöz, de az aztán csökönyösen: a MFTR dunai átkelése. Itt a pénztárosok, azt hiszem, előbb fogadnának el rúpiát vagy piasztert, mint adópengő-jegyet. — Utasítást nem kaptunk, mi pedig nem akarunk megbolondulni — mondják. És közben elmegy a hajó és az ember ottmarad, adójeggyel a kezében... Az adópengő-mizéria kísérőjelensége, amelyre eddig még nem sikerült magyarázatot találni: Budapestről eltűnt a postabélyeg! Egyszerűen sehol sem lehet bélyeget kapni. Egyedül a főposta árusít időnként, de ott is többnyire ezt a választ adják: Tessék portázva küldeni. Ám amíg erre rájöttek, hogy bélyeg hiányában bérmentesítsék a leveleket, néhány napig a bélyeggel nem rendekelőknek egyetlen megoldás állt rendelkezésükre: a levelet express, vagy ajánlva küldeni. A postabélyeghiány lapunk A fejemen egy koppanás, szaladj te is pajtás, vagy ki az őrült a csárdában Betegség miatt járva legújabb száma. A szám szenzációja UPTON SINCLAIR a világhírű amerikai író levele a Szivárványhoz. Számtalan színes, ragyogó kép és riport a világ minden tájáról. TRUBADÚR Operaház zene- és énekkara. Vezényel: Lukács, Rigó Magda, Máthé Jolán, Halmos János, Virágos Mihály. Érdeklődtünk a makácfauovas kereskedő járvány után. Több helyen ezzel a válasszal küldtek el: _ A pénztáros beteg, kimerült. Én NEVETŐ BUDAPEST Bárdi Gy, Boros G, Fellegi T., Gál D., Halmai, Herczeg-Komlós, Kiss Manyi, Kökény Rajna, Latabár Kálmán, Mészáros Ági, Pethes, Rátkay, Rózsahegyi, Türk Berta, Lux: Devecseri. SZÍNPADON SZLÁV-EST Székesfővárosi Zenekar. Vezényel: Friesay. Smetana: Moldva. Glazunov: Hegedűverseny. Dvorak: Új világ szimfónia. ÉTTEREM METROPOL TANCI SÖRÖZŐ TÁNC) BUTTOLA-JAZZ, Halmos István, Moretti, Buzogány And, Szűcs Edit, Hamvai Mária énekel. Gödöllői VIDÁK cigányzenekara. Minden szombaton és vasárnap reggel 6-ig nyitva immmm ammmmmmmmmmm Rákóczi út 58 hhhmmhm július 6-án ■MA' este 7 órakor*^^nHusz^n HOLNAP' ed^^kn^^úíius 8-án HÉTFŐN este 7-kor AZ ÁLLATKERTI SZABADTÉRI ■drfator még dühöng ... Ez a helyzet ma Az emberek mégis igyekeznek jó képet vágni a dologhoz, hiszen a pesti ember alapjába véve sohasem tud igazán elkeseredni és a pesti humor a szivárvány minden színében kibocsátott és kimondhatatlan nullák tömegeit jelentő pénz áradatában is pesti humor marad. És már nincs sok hátra. Odakint, az Üllői úton a pénzverde hatalmas gépei egyhangú dübörgéssel dolgoznak. A nagy selejtező asztalon ott csillog az új pénz, rekészszélű, patkópénztáreába rakható, csengő jó pénz, a forint. Vajda István Erzberger gyilkosa bíróság elé kerül Heinrich Tillessent, aki 1921-ben meggyilkolta Erzibergert, a freiburgi bíróság legközelebb felelősségre vonja. Erzberger a weimari köztársaság minisztere volt Tillessen a gyilkosság elkövetése után külföldre menekült és csupán Hitler hatalomra jutása után — 1938-ban — tért vissza Németországba. Meggyilkolták Balázs Pált a Magyar Népi Szövetség egyik tagját A román rádió közli: Székelyudvarhelyről származó értesülés arról számol be, hogy ott meggyilkolták Balázs Pált, a Magyar Népi Szövetség egyik aktív tagját. Balázs Pál parasztszülők gyermeke, ipari munkás volt. 1940-től 1944-ig az egyik csepeli hadiüzemben dolgozott, ahol ellenállási csoportokat szervezett A háború után a Magyar Népi Szövetség keretén belül munkálkodott a román-magyar nép testvéri együttműködésének, megvalósításáért. (MTI) A színházak jövő heti műsora: Vígszinház: Égé«, héten: Kis Katalin. Pesti Színház: Vasárnap: Váljunk el. hétfőtől nine« előadás. Belvárosi Színház: Egész héten: Új ist«* Fhébában. Művész Színház: Vasárnap: Az ember, állat és az erény. Péntektől: Házasság hármasban. Magyar Színház: Nincs előadás. Csütörtöktől: Az ördög nem alszik. Madách Színház: Egész héten: Az új módszer. Fővárosi Operettszínház: Egész héten: Egy csók és más semmi. Medgyaszay Színház: Egész hét««: Szabotál a gólya. Pódium: Egész héten: Búcsú « pengőt®. Béke Színház: Egész héten: A meztelen leány. Kamara Varieté: Egész héten: Kalória parádé. Józsefvárosi Színház: Vasárnaptól péntekig: Tyúkfarm. Fővárosi Nagy Cirkusz: Egész héten d. n. és este: Júliusi műsor. Erzsébet téri Nyári Színház: Egész héten: Varázskeringő. Népvarieté (Sportcsarnok): Egész héten, hétfő és péntize kivételével: Rézveréb. Amerikából keresik: 1. Szerdahelyi Jánosné szül. Nehéz Etelka, Debreen. Egy leánya és fia, valószínűleg Imre nevű, aki katolikus papnak készült. 2. Szutor János szül. Budapesten, sob. 55 éves. Szülei neve: Szutor Imre és Vaszeudi Matik. Gyermeke: Baranyai Józsefné szül. Szutorr Gitzela. 3. Csikány Géza szül. Szeged. Csikány Ilona szül. Szeged. Csikány Dezső szül. Szeged. Csikány Ferenc szül. Szeged. Aki bármilyen felvilágosítást tud adni a keresettekről, kérjük személyesen vagy írásban jelentkezni. Budapest, Király utca 42. I. em. 3. Raczkó L. m.7