Világosság, 1946. július-szeptember (2. évfolyam, 145-220. szám)

1946-08-20 / 186. szám

Jje tart fel atta Kraxnay Pál volt rendőralezredest. A népügyészség w»­­•'£/~*»aj cselekmények gyanúja miatt elő­zetes letartóztatásba helyezte Krasz­­ay Pál rolt rendőralezredest, akit a szom­bathelyi rendőrség fogott el. Krasznay 1928-tól 1936-ig mint a hajdúböszörményi rendőrség parancsnoka üldözte a balol­dali érzelmű embereket és közülük töb­bet jogtalanul internáltatott. Serilafeesi végzik ki a náci h­áborús főbűnösöket Megbízható berlini forrásból szerzett értesülés szeriit vállalná, hogy a náci háborús főbűnösüket, amennyiben halálos ítéletet hősnek ellenük, kivégzés célj­­jából Berlinbe szállítják. A szövetségesek ugyanis azt tervezik, hogy a halálra­ítélt volt náci­v two­töket Berlinben, tehát abban a városban végezzék ki, amely az emberiség elleni kegyetlenkedésért központja volt. („MTI“) Ute m­er lesi a traoL X Vagy a­ Közlöny mai százan közli a közellátás- ügyi miniszter rendeletét, amely meg­engedi, hogy a pékek egységes búza­­kenyérlisztből sós-vizes zsemlyét, úgy­­nevezett bucit is süssenek. A bucit az étom­uszerjegyek kenyérszervárnyéra, vala­mint a Váltó jegy­re 5 dekagramm kenyér helyett lehet kiszolgáltatni. A 9,2 dkg is, de legfeljebb 10 dkg súlyú buci legma­gasabb fogyásától ára darabonként 36 fülér. A német szociáild­emokrata párt kongresszusa A Szabadság híd fényesen kiállta a teherpróbát Kedden délben 2 órakor indul meg a villamosforgalom amidőn A német szociáldemokrata párt Ber­linben megkezdte harmadik kongresszu­­sát, amelyen 3M kiküldött­e Német­ország nyugati övezeteinek kiküldöttei is — jelent meg. Böwe, az értekezlet el­nöke, hangsúlyozta, hogy Németország helyzet® kizárólag belülről, a német néptől javulhat A program során húsz­­pontos határozatban foglalták össze a követendő feladatokat. Az első pont szerint a német szociáldemokrata párt továbbra is Marx és Engels alapelveire támaszkodik, az államosítás és a terv­­gazdálkodás gyökeres keresztülvitelét szorgalmazza. Nem óhajt sem a keleti, sem pedig a nyugati rendszerekhez il­leszkedni, hanem az ország átállítására önálló megoldásokat kíván találni. Kö­veteli az övezeti rendszer megszüntetését és a gazdasági egység megteremtését Ragaszkodik Németország keleti és nyu­gati határainak megőrzéséhez. Ami a közigazgatást illeti, a német szociál­demokrata párt szigorú adórendszert követel, különös tekintettel a háborús gazdagokra. Sürgeti a földreformot va­lamennyi megszállási övezetben, vala­mint a náciktól való megtisztítás ala­pos és gyors végrehajtását. Kivételt csek azok a volt nemzeti szocialisták képez­hetnek, akik komoly szándékkal be akarnak illeszkedni az­ új rendbe. Azo­kat a nácikat, akik elveiket nem tudják feladni, jelentős közmunkakötelezettség­­gel és hatalmas adókkal kell sújtani. A húszpontos határozat végül kiemeli, párt egyik legfőbb feladata a népek megértésének elősegítés® a r­lág­béke megvalósulásáért. („MTI“) Kedden délelőtt a magyar mun­kásság ismét hatalmas ünnepet ül, a magyar munka újabb diadalát, amelyre az egész világ méltán föl­figyel a Szabadság-híd augusztus 20-ára, pontosan a kitűzött időre elkészült. Szombaton délután 0 óra 5 perckor haladt át az első villamos az új hí­don, Gerő Ernő miniszterrel, Miliók Sándorral, a Beszkárt elnökével és Bechtter Péter alpolgármesterrel. A hídfőn álló hatalmas tömeg lel­kesen éljenzett és sokak szemében könny csillogott. Vasárnap reggel 1 órától déli 12 óráig szivültig megrakott Beszkárt tehervillamosok és Mávaut teherautók végeztek te­­herpróbát a hídon. A híd a pró­bát fényesen kiállotta. Ma már a hídon csak az utolsó simításokat végzik. Tisztogatják és zászlódíszbe öltöztetik a Szabadság hidat a felavatásra. Kedden délelőtt féltizenegy óra ju­r a Fővára téren felállított három hatalmas tribün előtt a köztársa­sági elnök jelenlétében avatják fel a hidat. Gerő Ernő miniszter után a Szociáldemokrata Párt és a ma­gyar ipari munkásság nevében Bán Antal iparügyi miniszter fog szólni. Az ünnepség után egy óra táj­ban a hidat teljes egészében át­adják a forgalomnak. Három villamos köti össze keddtől kezdve Pestet Budával az új hídon át: a 6S-es, amely régi vonalon fut, a Marx tértől a kelenföldi állomá­sig. Ezenkívül még két új villa­mosjárat megy át a hídon: a II-as, a Rudolf tértől a Móricz Zsigmond körtérig és a 63-as a Nagyvárad tértől a Széll Kálmán térig. . Az autóbuszközlekedésben nincs változás, nem szűnik meg az 1-es járat és az 5-össel együtt továbbra­ is a Kossuth-hídon át közlekednek régi útvonalukon. Feltűnő hír Erdélyi Józsefről, a nyilas költőről és dr Szemák Jenőről, a Kúria volt nyilas elnökéről A „Szivárvány“ legújabb számá­ban érdekes leleplezést közöl Ausztriában bujkáló nyilasokról. A cikkből — amely méltán tarthat érdeklődésre számot a demokratikus magyar közvéleményben — kiderül, hogy Erdélyi József, a holtnak hitt nyilas költő vidáman éli világát Salzburgbann. Bregenzben bujkál Szénum Jenő, a­ Kúria volt nyilas elnöke,­­ajtha Ferenc, a szélsőjobb­­oldali „Ország“ című hetilap uszító főszerkesztője, gróf Teleki Mihály, a MÉP jobboldali szárnyának egyik vezére és még számos más magyar bűnös, köztük báró Vay Miklós, a fasiszta volt állam­titkár és Batizfalvy Nándor, a KEOKH volt vérebe és Eszterhés István, fa­siszta miniszterelnökségi sajtóelő­­adó. Felhívjuk erre a körülményre igazságügyi hatóságaink figyelmét és reméljük, hogy az illetékesek m­egteszik­ a szükséges intézkedése­ket, hogy az Ausztriában rejtőz­ködő, de most leleplezett háborús gonosztevők mielőbb a magyar nép bírósága elé kerüljenek. Az egyik pártonkivüli kép­viselő úr, a demokráciaszerte előnyösen ismeretlen nevű Bu~ ", " \ * ~ter/pxi ‘"terpell­­aiójéban így vágott vissza a scáspárti képviselőidnek: „én r is a magyar tin y itt har­colta 'ti\ rSmond,- .. 16 mon­­it. felemelő mondás, a hall­gató már látja is lelki szeme k­épviselő ?S li ■ I miniült minden gyógyszertárban Forgalométt­hona SEM­­H Gyógyszergyár és Vegyipari Rt. BUDAPEST, Til. Somogyi Béla et i. Tel. 22-66-55. FSiimiarnsirifininijnsRjfPiiiifminPKiHiHnKinnssinRSBHBBnHnm! 4 Világossá« 1946 VIU. 20 Kedd amint utolsó leheltetéig, utolsó csepp véréig harcol, ke­belében a szabadság szent he­vületével a magyarság ügyéért a­ zöldinges hóhérok, az árpáfi­­solvos pribékek ellen. „Én lát­tam a harcot!“. Indítana fel a hallgató lelkesülten, de nem kiált, mert a közbeszólástól, amelyre Busás Márton­­ kép­viselő úr ily fényesen vissza­vágott, kitűnik, hogy a kép­­viselő úr nem a zöld ing ellen, hanem a zöld ingben harcolt a magyar ügyért, akkor is, ami­kor a közbeszólók által rekla­mált pártszolgálatos egyenruhát hordta. Buzás képviselő úr te­hát úgy véli, hogy aki október 11-én zöldinges, árpádsávos kar­­szalagot és kézigránátot öltve segített elpusztítani az orszá­got, romba dönteni Budapestet, felrobbantani a hidakat, meg­gyilkolni ártatlan tíz- és száz­ezreket, az a magyar ügyért harcolt. Különös felfogása lehet Búzás képviselő úrnak a pártszolgálat­ról, a magyar ügyről, amelyért így harcolt és főleg a demokrá­ciáról, amely előtt büszkén vál­lalja zöld ing­es harcát. Mert úgy hisszük, jól értettük visszavágá­sát, hiszen máskép nem lehetett, érteni. Viszont ha jól értettük Busás képviselő urat, akkor egy­általában nem értjük a nemzet­­gyűlés többi tagját, csak szó nélkül tudomásul vették a hetyke bejelentést, ahelyett hogy... De nem akarjuk­­ a demokratikus nemzetgyűlés méltóságát sérteni, ehhez a jelek szerint csak annak van joga, aki e jogát az ellenál­lás véres és kegyetlen napjaiban szerezte meg azzal, hogy vakme­rően, rendíthetetlenül és zöld­­ingesen,ellenállt a szabadságnak, az emberségnek és a tisztesség­nek. föjtoMÉ­De&receKe lísSasziirgS **•* mmeimá­szerű 1 Sali nttriktefet B, fowl ocea 12- lei.; VJM — VAHUttáV KáVÉttáZ f. hó n­in, kedden reggeli* tartó fonni irtMatudmmmJm IS ALIT ***** — BMDOK illl ín( Bartti Mikitt) II 18- idemn: 298-438 ­ Szovjet és amerikai álláspont a Dardanellák kérdésében Kedden adják át a Szovjetnek a török válaszjegyzéket A montreuxi egyezmény felül­vizsgálására vonatkozó szovjet jegyzékkel kapcsolatban a Pravda megállapítja, hogy a feketetengeri szorosokra von­atkozó nemze­tközi egyezmények elismerték a külön­böző nemzetiségű kereskedelmi ha­jók szabad átkelési jogát, a hadi­hajóknak azonban nem lehetett át­­kelniök. " , A Pravda szerint a török kor­mány állandóan megsértette mindkét elvet. A nagyhatalmak is beavatkoztak ebbe a kérdésbe és a lausannei bé­keszerződésbe felvették azt a pon­tot, amely szerint a tengerszorosok nyitva állnak minden nemzetiségű hadihajó számára. Az imperialista tengeri hatalmak ezt az egyez­ményt eszközként akarták felhasz­nálni a feketetengeri hatalmak ellen. A Szovjet­ Úniő annak idején eré­lyesen tiltakozott Lausamioban és megtagadta az egyezmény megerő­sítését. A montrauxi szerződés, amely felváltotta a lausannei egyezményt, bizonyos javulást je­lentett, de még mindig lényeges hiányok jellemezték. Fenntartott­a ugyanis a nem feketetengeri álla­moknak azt a jogát, hogy hadi­hajóik megjelenhessenek a Fekete tengeren. A szovjet kormánynak a török kormányhoz intézett, jegy­zéke, amely a potsdami értekezlet­nek a montreuxi egyezmény felül­vizsgálatára vonatkozó határozatán alapszik, méltányos és teljesen jo­gosult, tekintettel a feketetengeri államok érdekeire. Achesen külügyi államtitkár a következőikben szögezte le Amerika álláspontját a Dardanellák kérdésé­ben: 1. A szorosoknak mutva ter­­emtnik minden időben, minden ország káros­­,Ladelmi hajói számára. 7. Az Egye­­s­­üllt Államok azt kívánják, hogy a­­ Dardanellák legyenek nyitva minden időben a feketetengeri parti­ halóinak hadihajói számára. 3. Újból szabályos­­nők a nem feketetengei parti orszá­gok hadihajóinak áthaladását a Dar­danellákon.­­- Az Egyesült Államoit kormánya végül bizonyos újításokat javasol a montreuxi egyezményt­", és­pedig a Népszövetség jogkörének meg­jelölése helyett az Egyesült Nemzetek, Szervesé­g jogkörének megtalap­ásói és Japánnak az egyezményt aláíró hatalmak közül való kizárását. Ilyrics kijelentette, hogy az Egyesült Ato­­mok hajlandók a Dardanellákba való behajózásra vonatkozó egyezmény megvitatásában résztvenni és az egyez­ményt aláírni. A török válasz­jegyzék átadását egyébként holnapra várják. Halálozás: Tron­mel Aladár, a 94.peiá.1 - dam­­okrata Bárt régi hanepen, a nemzetf el­mállást mozgalom tagja, cretének 54. évében, hosszas szenvedés után elunyt. Temetése szerdán, 51-én délután fél 6 órakor lesz a farkasréti temető halot­tas házából.

Next