Világosság, 1947. január-március (3. évfolyam, 1-73. szám)
1947-01-01 / 1. szám
RIES ISTVÁN IGAZSÁGÜGYMINISZTER: Magyarország nem kérheti ki dr Mengelét, de a bizonyítási anyagot a törvényszék elé terjeszti Az auschwitzi szörny deportált asszisztensének megrendítő nyilatkozata Mengele pokoli módszereiről A JT der Neue Wege című bécsi folyóiratban késeit szürke szerkesztőségi bejelentés és felhívás alapján közölte tegnap a Világosság, hogy Mengele doktort, az auschwitz— birkenaui haláltábor szelektáló főorvosát elfogták és a terhelő adatokat az Alserstrassé 18-ba kérik, a ■ Koncentrációs Tábort viseltek Szövetségébe. Minthogy dr Mengele 1954-ben került Auschwitzba, szadista ösztöneit éppen a mi honfitársainkon, a magyar deportáltakon élte ki. Ezért megírtuk, hogy követeljük Mengele doktor azonnali kiadását Magyarország számára. Még tegnap beszéltünk dr Ries István igazságügyminiszterrel és megkérdeztük tőle, tesz-e a magyar kormány lépéseket abban az irányban hogy Mengelét kikérje és a magyar bíróság elé állítsa, tekintettel arra, hogy magyar állampolgárok százezreinek kiirtása közvetlenül az ő műve?. Az igazságügy miniszter nyilatkozata ~~ Erkölcsileg — mondta dr Eres István — nekünk lenne legtöbb jogunk ahhoz, hogy ezt a szörnyet bíróság elé állítsuk és bűnét megtoroljuk Szerintem nagyon jelentékeny hatása lett volna a magyar társadalom felé, amelynek egy részében az ellenforradalmi propaganda még ma is hamis képeket támaszt az auschwitzi borzalmakról, ha Mengele magyarországi tárgyalásán ez a kép feltárult volna minden részletében. A fegyverszüneti egyezmény értelmében azonban nem kérhetjük ki Mengelét Mindenesetre gondoskodni fogunk arról, hogy a Magyarországon összegyűjtendő terhelő anyag teljes terjedelmében és idejében eljusson az osztrák népbíróság elé. *€€ Egész évben boldog lesz, ha Szilveszter este eljön a Nemzeti Szalon FEIKS sörözőétterem-kávéház ünnepélyes megnyitójára (volt Erzsébet téri kioszk) Rácz Guszti zenekara TÁNC Beszél Mengele deportált asszisztense Mint mindenütt, ahol a németek tömegmészárló üzemeiket felállították, Auschwitzban is ördögi alávalósággal igénybe vették munkájukhoz azokat a deportáltakat is, akiket előbb-utóbb szintén elpusztítottak. Csak nagyon kevesen élték túl csodálatos szemcsével ezt a szerepet, amely leli,leg és erkölcsileg talán fájdalmasabb volt, mint a legszörnyűbb robotolás. Amikor a magyar deportáltak Anschiitzba megérkeztek, Mengele is kiválasztott közülük néhány üldözött zsidó orvost, akiket látszólag rendszeres orvosi kutatói munkára fogott be, anélkül, hogy az illetőknekeleinte sejtelmük lehetett volna arról, hogy önkéntelen alkatrészei a gépezetnek, amely részben tíz- és tízezer testvérét emészti el részben a tudományt a leginfernálisabb katonai, politikai rögeszmék szolgálaába állította, így került a többi között Simonovits Sándor dr budapesti főorvos is Menszele auschwitzi kórházába. A Der Neu Weg jelentése után elmentem Simonovits dr Kossuth Lajos utcai rendelőjébe, mert beszélni akartam Mengele egyik életbemaradt beosztottjával, a XX. század egyik legnagyobb szörnyetegéről. Simonovits dr középkorú, őszhajú férfi. A fogság nyomai még ma is látszanak rajta. Megkérem, mondja el személyes tapasztalatait a 660000 magyar deportáltat kiirtó SS- főorvosról. Gyermekorvos volt , és a virágokat szerette — Mengele — kezdi dr Simonovits — különös módon, orvosi szempontból mintaszerű kórházat vezetett Auschwitzban. Minden beteget számontartott és személyesen ellenőrizte, hogy az orvosi előírásoknak megfelelően kezelik-e őket? Ha észrevette, hogy egy beteg nem kapta meg a diétában rendelt tejét, a legsúlyosabb megtorlásokat alkalmazta a mulasztó egészségügyi személyzettel szemben. Ugyanaz a Mengele, aki délelőtt képes volt súlyosan megbüntetni valamelyik orvost vagy ápolót, mert a beteggel hanyagul foglalkozott, aznap délután ugyanezt a beteget egy kézmozdulattal szelektálta és a gázba küldte. Ez a kettősség számunkra nem volt érthetetlen, mert a betegeket csak kísérleti nyersanyagnak tekintette és mindaddig, amíg kísérleti szempontból szükség volt rájuk, az orvosi szabályoknak megfelelően bánt velük. Amikor ebből a szempontból feleslegesek lettek, az orvos közönséges SS- vadálattá változott és hideg, kéjes könyörtelenséggel ért. — Az auschwitzi kórházat orvosilag tulajdonképpen nem Mengele vezette, hanem Dr Epstein, brünni zsidó orvosprofeszor, aki európai sűrű tudós. Máig sem tudom, hogyan lett köztudomású a kórházban alkalmazott zsidó orvosok között, hogy Mengele medikus korában Epstein tanítványa volt a brünni egyetemen. Pr Epsteinek látszólag önálló orvosi hatóköre volt, de természetesen nem volt hatalma ahhoz, hogy akár egyetlen áletetőt megmentsen, ha Mengele nem mint orvos, hanem mint SS-tiszt jelent meg a kórházban. Mengele a beosztott zsidó orvosokkal soha nem váltott egyetlen szót sem, nem fogadta köszönésüket és Epstein professzorai is csak szűkszavú érintkezésre szorítkozott. Zsidó beteghez nem nyúlt, csak meghallgatta Epstein referátumát. Epstein professzor volt az egyedüli közülünk, orvosuk közül,akinek ellentétben velünk, akiknek csak homályos elképzeléseink voltak, különösen eleinte, arról, hogy mi történik a szelektált betegekkel, pontosabb értesülései voltak a kijelölt deportáltak sorsáról. De Epstein dr annyira meg volt félémülve és Mengele olyan szorosan körülvette kémeivel, hogy a profeszszor egész idő alatt jóformán velünk sem mert beszélni. Az idős tudós átvészelte Auschritzet is haza is tért Brünnbe, ahol tavaly rádióelőadásban számolt be arról, amit Auschwitzban tapasztalt. Bizonyos, hogy a Mengele-pernek Epstein professzor lesz a legérdekesebb koronatanúja. — Talán legjellemzőbb tulajdonsága volt Mengelének elképesztő emlékezőtehetsége. Akit egyszer látott, annak arcát örökre megjegyezte. Megtörtént, hogy az orvosok megkísérelték megmenteni valakit, akit Mengele szelektált, mégpedig oly módon, hogy a kórházban állandóan változatták a fekvőhelyét Mengele tévedhetetlenül fölismerte. Egy ízben megtörtént, hogy egy tizenhárom éves magyar fiúgyereket bujtattunk így heteken keresztül. Egyszer aztán Appelt (sorakozót) kellett állni az egész ókornak és Mengele, amikor sokezer deportált sorfala előtt elhaladt, felismerte a kisfiút. Iszonyú dühroham fogta el, azonnal kiemeltette a sorból és már vitte is gázkamrába. Talán mindennél förtelemesebbé teszi Mengele példátlan bűnét, hogy ez a tömeggyilkos nemcsak hogy orvos, de az orvostudománynak és az orvosi gyakorlatnak arra az ágára specializálta magát, amely köztudomás szerint a leg K- E 3 BETŰ EGYIKÉT