Világosság, 1950. január-március (6. évfolyam, 1-75. szám)
1950-03-02 / 52. szám
Nyikolaj Tyihonov, a nagyszerű szovjet költő szereti a mi népünket s lánglelkű Petőfink legjobb szovjet fordítója. Tyihonov verseit szívébe zárta minden magyar dolgozó s most, amikor nálunk járt, újra maradandó kincset ajándékozott nekünk. Fáradhatatlanul járta az üzemeket, fővárosban és vidéken, a termelőcsoportokat s nemcsak népünk munkáját, fejlődését vizsgálta, de tanácsaival, útmutatásaival segítette a további munkát is. A magyar írók gazdagabbak lettek a harcos szovjet költő ittlétével; a szocialista realizmus álta vált világosabbá szavai nyomán. A két hét, amelyet nálunk töltött Tyihonov, a szovjet és magyar nép és a két nép irodalma kapcsolatát, barátságát mélyítette. Most már íróinkon, költőinken a sor, hogy helyesen használják fel mindazt, amit a Lenin és Sztálin pártjában nevelkedett Tyihonov útmutatásaiban és tanácsaiban elmondott Magyarországon. „Szállj te büszke ének....“ — zeng a dal szerte az országban, de most, két hét óta sokkal büszkébben száll, mint azelőtt. Anatolij Novikov a DIVSZ-induló és más nagyszerű dalok zeneszerzője járt itt, látogatta üzemi kórusainkat, Zeneakadémiánkat, zeneszerzőinket, hogy átadja derűs optimista világszemléletét, hogy megjavítsa kórusaink munkáját. Tanításai nyomán jobb lett az énekkarok munkája, tanultak tele karmesterek, zeneszerzők, énekesek és muzsikusok, új ízeket, és színeket kaptak a dalok, élettelibbek és erősebbek lettek az énekkarok számai. A szovjet nép elküldte kiváló alkotó művészét, hogy segítsen bennünket is az alkotásban. Most, hogy elbúcsúzott tőlünk, érezzük: itt van továbbra is, szépen csengő dallamokban, a kórusok énekében, népi ritmusok szárnyain. Ő is velünk maradt, akár csak a többiek, barátaink és tanítóink, harcos társaink. Tyihonov Új kínai film és az „Új Albániai” bemutatója Két rendkívül érdekes filmet mutatnak be holnap a fővárosi filmszínházak. Az egyik egy kínai film, címe ,,A nagy család" és a népi demokratikus Kínában készítették 1949 júniusában. A felszabadító néphadsereg diadalmas harcairól, a Kuomintangbanda gyáva visszavonulásáról szóló film, amely bemutatja egy megkapó történet keretében, mint győzik meg a felszabadított területek lakosságát a néphadsereg tettei. A másik film a szovjet és albán filmgyártás közös produkciója, az „Új Albánia", amely az albán népszocializmust építő munkáját örökíti meg. Mindkét film méltatására visszatérünk. Világosság SÍr Diadalmas Ludas Matyi Csaknem százötven esztendeje. Fazekas Mihály nyugalmazott huszárfőhadnagy és tudós gyümölcskertész, debreceni magányában ékes és mindmáig elevenen élő rigmusokba szedte a nép ajkán élő legendás hősnek, Ludas Matyinak történetét. Ezzel az egész elnyomott magyar nép megbosszulójának szimbólumaként bevonult az irodalomba a bátor parasztgyerek, aki egymagában felveszi a harcot a mindenható, kegyetlen földesúrral szemben. Dávid és Góliát harca ez, de Matyit nem az isteni kegyelem, hanem szíve, esze, tehetsége, az elnyomó iránti jogos gyűlölete segíti győzelemre a pénz és a törvényes hatalom erejére támaszkodó vármegyei kisisten ellen. Hosszú századokon keresztül számtalanszor előfordult, hogy Ludas Matyi kilépve a könyv lapjaiból, testet öltött és ezer alakban hozzákezdett nagy igazságtételének véghezviteléhez, ám az első visszaverésen sohasem jutott túl és utána mindig az újból felülkerekedett döbrögik embertelenül kegyetlen boszszúja következett. Ezernyolcszáznegyvennyolc és ezerkilencszáztizenkilenc után ezerkilencszáznegyvenötnek kellett elkövetkeznie, hogy az egész világ testet öltött lelkiismeretének győzelmeként a diadalmas szovjet hadsereg felszabadítsa a magyarságot s módot adjon neki, hogy valóban háromszor és végérvényesen fizesse vissza évszázados sanyargatóinak a tőlük elszenvedett ütlegeket. $ miként az elnyomottá!« győzelmehetetlen lett volna a magyar nép nagy barátjának segítsége nélkül, mesebeli hősének ábrázolása és megörökítése is csak úgy sikerülhetett remekbe, hogy a föla készült színes film alkotóit a világ leghaladóbb művészetének példái tanították és inspirálták. A Talpalatnyi föld után a Ludas Matyi a második olyan terméke a megújhodott magyar filmgyártásnak, amely gyakorlatilag is igazolja a szocialista realizmusnak mindent elsöprő fölényét egyéb „művészeti“ irányzatokkal szemben. S ezzel kapcsolatban anélkül, hogy ünneprontók akarnánk lenni, felvetődik a kérdés: filmművészetünk amúgy is gyér alkotásai között miért számítanak fehér hollónak az említett produkciók, noha a szükséges feltételek most már hosszú idő óta és tartósanrendelkezésre állanak. A legyártott filmek mennyisége semmiesetre sem indokolja a ritka minőségi kiugrásokat, amelyek meggyőzően bizonyítják, hogy a művészet csakis a helyes ideológia vonalán fejezheti ki magát tökéletesen. Ugyan mi áll útjában, hogy ezt a szintézist a jövőben gyakrabban teremtsük meg? A pillanatban azonban örüljünk szívből és felszabadultan, hogy némely csüggesztő példák után újból egy nemzetközi viszonylatban is jelentős magyar filmalkotás született. A LudasMatyit méltán előzte meg híre és senki sem csalódott, aki az előzetes dicséretek után felfokozott várakozással ült be a mozi nézőterére. Sitt elsősorban a film íróját, Szinetár Györgyöt kell megdicsérnünk, aki a halhatatlan parasztgyerek büszke igazságérzetét, forradalmi bátorságát, derűs optimizmusát remek stílusérzékkel tökéletesen az eredeti mű szellemében mentette át a filmre. Találó és a figurák eredeti jelleméből fakadó epizódokban szélesítette ki kerek és logikus mesévé a vékonyka cselekményes költeményt, ízlésesen és erőltetettség nélkül hangsúlyozván örökérvényű politikai mondanivalóját. A művet gazdagító új szereplők is, szervesen illeszkednek a történetbe, mnit, ahogy a nyelv is, amelyet beszélnek, a Fazekas Mihály nemes archaizmusát tolmácsolja. Igényes és kitűnő munkát végzett a film írója, ám amilyen igaz,hogy jó forgatókönyv nélkül nem lehet jó filmet csinálni, époly bizonyos, hogy nincs az a jó forgatókönyv, amelyet el ne lehetne rontani. Az eredmény azt bizonyítja, hogy szerencsés ötlet volt a film rendezését Operaházunk méltán nagyhírű művészére, Nádasdy Kálmánra bízni. Mind ő, mind munkatársa, Ranódy László remek munkát végeztek. Nagyszerű érzékkel használták ki a színezés adta lehetőségeket s a festőién szép képek beállítása sohasem öncélú, hanem hatásosan hangsúlyozza a történet hamvas meseszerítségét. Ugyanakkor gondosan ügyeltek arra, hogy a játékos kereten belül mindvégig valóságosan emberi figurák mozogjanak s túl a népes szereplőgárda kitűnő képességein, elsősorban az ő érdemük, hogy a színészek játékában egy pillanatra sem találkozunk a népszínművek hamis érzelmességével. Sőt Imre, egy fiatal, népi származási, akastránst» eleveníti meg Ludas Ma'ahauti nisia, tyit Alakítása már most figyelemreméltó tehetségről tanúskodik , maradéktalanul oldja meg a rábízott feladatot: erő és valami rendkívüli háj sugárzik belőle. Tud férfiasan kemény és gyermekien kedves lenni, a legjobb színészeket jellemző egyszerűséggel teremt levegőt maga körül. Lényegesen passzívabb szerepében méltó partnerének bizonyul a film másik főiskolása, Horváth Teri, de a film öszszes szereplője megérdemli a felsorolást: a népnyúzó földesurat félelmetes förtelmességgel és mégis mértéktartóan, kárvallottságában kitűnő humorral alakító Solthy György és a többiek: Görbe János, Pártos Erzsi, Somlay Arthur, Ruttkay Éva, Kiss Manyi, Szakács Miklós, Bozóky István, valamint a kisebb szereplők egyformán részesei a sikernek, épúgy, mint a film kifejező, melodikus zenéjét szerző Szabó Ferenc, a szebbnél-szebb felvételeket készítő operatőrök: Hegyi Barna és Illés György. Kisit színes filmünket általában szerű összmunka jellemzi, talán egyedül a hatgfelvétel hagy maga után némi kívánnivalót. A Ludas Matyi megérdemelten lesz az ország határain túl is nagy siker, ám ez a siker kötelez is. Reméljük, hogy folytatásként filmnaptárunkban egyre gyakrabban akadnak hasonló pirosbetls ünnepek a nemcsak a múltat, hanem a jelent is művésziét ábrázoló alkotások során. Darvas Szilárd Hegedű-est A legifjabb magyar hegedűs-nemzedékben már évek óta nők vezetnek. Úgy látszik, egyelőre így is marad, mert például Vadas Ágnes nemcsak tehetségével, salaktalan, szép, sima tónusával tűnik fel, hanem kivételes dologi tudásával is. Nem kis önbizalomra vall, hogy egy estén három nagyszabású hegedűversenyt játszott, a hegedű-irodalom három rendkívüli igényeket támasztó remekművét (Bach, Beethoven, Brahms) vette fel legutóbbi zenekari koncertjének programmjára. Meglepő, hogy a fiatal leány fizikuma miként győzte a nehéz feladatot és méginkább, hogy milyen fölényes virtuozitással oldotta meg. Ami csiszolt előadásának művészi oldalát illeti, azt hisszük, hogy fejlődésével, élménygazdagodásával biztosan megkapja majd a bővebb érzelmi tartalmatis. Figyelmeztetjük, hogy a muzsika legelsősorban az érzések kifejezésének művészete. A kíséretet Gergely Pál karnagy vezetésével a Postás Hangversenyzenekar látta el. p. i. A március 6-i filharmóniai hangverseny műsora Ferencsik János karnagy vezetésével március 6-án az Operaházban tartja meg a Filharmóniai Társaság harmadik bérleti koncertjét. Műsorán Mozart Linzi-szimfóniája, Stamitz Brácsa-verseny (Lukács Pál előadásában), Brahms Haydn-variációi és Debussy A tenger című szerzeménye állanak. A FELSZABADULT KÍNA FILMJE A NÉPHADSEREG ÉS A LAKOSSÁG NAGY CSALÁDJÁRÓL A NAGY CSALÁD CSÜTÖRTÖKTŐL! JOHOI-COHYI.X Ma: március I, * szerda, Albin napja. délelőtt A nap két ■ reggel 6 i t órák»» óra 26 perckor, nyug- pew--------szik délután VT óra n 28 perckor. ' G-mn 3» ★ : * r IDŐJÁRÁS 20- ^20 Várható időjárás: —— ----Időjárásunkban lényeg : ~ 7 ges változás nem lesz. — -Változó marad a fel- j — ~ kőzet. Nappal néhány ~ ~ fokkal olvadáspont fő- : _ lötti hőmérséklet, éj- - -jel viszont mérsékelt 10“’ '10 fagy. ______ ~Z ~ Csaknem egész Eu- - -rópában hideg idővel ~ köszöntött be március _ _ elseje. Úgy látszik ez — a hideghullám a tél- ~ ~ nek már utolsó pró- U ~ ~ Ubálkozása. Február - -igen enyhe napjai a - -hótakarót, pusztítót- - " fák és most már tar- _s tól nagy hidegtől - -nem kell tartani. Ha- - -fánkban kedden 2—5 7 " fokig emelkedett a rT ~y~h hőmérséklet, ma reggelre 1—3 fokig rffB süllyedt. Az elmúlt huszonnégy órában többféle volt kisebb 5 C eső vagy havazás. Modern könyvtárat kap a XX. kerület Még ebben a hónapban megkezdik a XX. kerületben (Pesterzsébeten) a Szabó Ervin-könyvtár fiókjának megszervezését. A modern, gyönyörűen berendezett hatalmas könyvtár a Kossuth Lajos- és Ady Endre-utcák sarkán lévő épületbe kerül. A haladó irodalom legjavát, 140.000 forint értékű könyvet kap ezzel a könyvtárral a kerület. Nemcsak a felnőttek tanulhatnak, olvashatnak itt, külön ifjúsági könyvtár része is lesz az új könyvtárfióknak, mely egyike lesz a legjobban felszerelt budapesti könyvtáraknak, közel 7000 vadonatúj kitűnő könyvvel. Mire készültek SZÍNHÁZAINK? Az utóbbi napok több bemutatója után további előkészületek és próbák folynak az egyes színházakban. A legközelebbi bemutatót a Belvárosi Színház tartja, melynek együttese a nagysikerű és jelentős „Hétköznapok hősei“ után ismét magyar darabbal lép a közönség elé: Földes Mihály „Mélyszántás“ című színműve a falusi osztályharcról szól. Az Ifjúsági Színház Szimonov „Legény a talpán" című színművét próbálja délelőttönként, az Úttörő Színházban is rövidesen elkezdődnek az új darab próbái. Fehér Klára „Az őrsi zászló“ című színműve következik a „Tamás bátya kunyhója“ után. A Vidám Színház a minap tartotta az első próbát Szurov új színművéből. A Nemzeti Színház készül a „Noszty fiú esete Tóth Marival“ dramatizált változatának előadására, áprilisban előreláthatólag a Macbethet mutatják be.. A Fővárosi Operettszínházban még ezen a héten elkezdődnek az új Dunajevszkij-operett, a „Szabad szél“ próbái. „A világ, amelyben élünk " V. Primyisnyikov könyve. ..A világ, amelyben élünk" millió éveket fut be a világmindenség történetében. Elérhetetlen messzeségeket szinte földközelbe, hoz és úgy járunk e könyv lapjain a világegyetem „részecskéi", bolygók, csillagok, ködhalmazok és csillagszigetek között, mintha szülővárosunk utcáin sétálgatnánk. Egyszerű, könnyű, közérthető írás, mégis mély, tudományosan alapos és mindvégig lebilincselő. Nagy erénye a könyvnek, hogy nem szédíti, meg a messzeség és amikor a világról ír, amelyben élünk, nem feledkezik meg a földről, amelyen élünk. Figyelmeztet arra, hogy a csillagászat nem öncélú tudomány, hiszen ennek a tudománynak köszönhetjük a naptárt, az órát, a fizika és kémia számtalan felismerését... Az érdekes és tanulságos könyvet a csillag-világ „statisztikája" egészíti ki. Meg kell még dicsérnünk a jól sikerült fordítást. (Szikra kiadás, „Tudomány és Haladás" sorozat.) „A tudomány és a gyakorlat szovjet munkásainak közös alkotó tevékenysége a munka és a tudomány közötti olyan viszony, amely csak a szocializá musra jellemző", — mondotta I. P. Bardin, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának alelnöke a magyar sztahanovisták Első Országos Tanácskozásán. I. P. Bardin mint a szovjet delegáció vezetője, itt járt közöttünk és példát mutatott a munka és a tudomány nagyszerű, alkotó együttműködéséről. A szovjet delegációval meglátogatta gyárainkat és mint a kohászat tudósa, Zsuravijev szovjet sztahanovista acélöntővel megvizsgálta öntödéinket. A Vasas Szakszervezetben előadást tartott a kohászat és a nehézipar sztálini terveinek megvalósításáról. A munkások, a műszaki értelmiségiek, a tudósok egyformán sokat tanultak tőle. Sokat tanultak a kohászat fejlesztését illetően, de sokat tanultak atekintetben is, hogy melyes távlatokat nyit meg a szellemi és a fizikai munka közötti ellentét kiküszöbölése. Zamuskin, a moszkvai Tretyakovképtár igazgatója, a nagyhírű műtörténész követte az idén Finogenov festőművészt, aki a múlt évben látogatott el országunkba. A világhírű moszkvai képtár gyűjteményének egyrészét jól ismeri népünk is: a Szovjet Festőművészet kiállításán láttuk először eredetiben a szocialista realizmus képzőművészetének kiemelkedő alkotásait. Akkor került egészen közel hozzánk a nagyszerű szovjet festészet s most Zamuskin látogatása ismét hatalmas lépést jelentett előre képzőművészeink és közönségünk fejlődésében. Látogatásai az egyes művészeknél, a képzőművészeti iskolákon, az üzemekben és előadásai újra közelebb vitték művészeinket a szocialista realizmushoz, fejlesztették népünk ízlését. Építő kritikai megállapításai, iránymutató véleménye, átadott értékes tapasztalatai nagy lendületet adtak képzőművészeinknek, akiknek munkája — ahogy Zamuskin mondotta — már „magán viseli a realizmus kézjegyét". Bárdifi Zarmiskin A Pjatnyickij-kórust ünnepelték a diósgyőri dolgozók Miskolcról jelentik: Nagy-Miskolc dolgozói a pályaudvaron kitörő lelkesedéssel fogadták és ünnepelték a vendégszereplésre érkezett Pjatnyickij névű kórus tagjait. A pályaudvaron rendezett ünnepség után a szovjet vendégek a diósgyőri vasgyárba mentek, ahol nagy ünnepléssel fogadták őket. Este a vasgyár kultúrházában többezer vasgyári dolgozó gyönyörködött nagyszerű művészetükben. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a minisztertanács előterjesztésére Ortutay Gyulát a Múzeumok és M műemlékek Országos Központjának elnökévé nevezte ki. A minisztertanács a Népgazdasági Tanács elnökének javaslatára Kossa István elvtársat az Országos Munkabér Bizottság elnökévé nevezte ki. I