Világosság, 1951. október-december (7. évfolyam, 229-304. szám)
1951-12-12 / 290. szám
SZERDA, 1951 DECEMBER 11 Világosság ASSZONYOK KÖZT A HONVÉD UTCAI LAKÁSÉPÍTKEZÉSEN, ahol télen is úgy halad a munka, mint tavasszal és nyáron Azelőtt ilyenkor december táján különösen sötét napok köszöntöttek az építkezéseken dolgozó munkásokra. A munkanélküliség szörnyű hónapjai álltak előttük, szomorú képet nyújtottak a félig kész, hóval befedett, elnéptelenedett épületek. Ma pedig? Ma a téli hónapokban ugyanúgy pezseg az élet az építkezéseken, akárcsak tavasszal, vagy nyáron. A honvéd utcai lakóházépítkezésnél vidám, derűs arccal sürgölődnek a munkások az emberi munkát megkönnyítő gépóriások között. A járókelők figyelmét felkeltik a falakra kitűzött felírások: „Épületátlag: 133 százalék." ,,Tető alá húzzuk az épületet december 21-ig!" „Minden héten, egy emelet!" —- hirdeti a felírás az építők jelszavait. . Eddig pontosan be is tartották, amit megígértek. Sztálin elvtársnak köszönjük Negyvenhat nő dolgozik az építkezésen. Nem félnek a téltől, hiszen tudják, gondoskodnak róla, hogy ne szenvedjenek a hidegtől. Fiatal fiú egész nap hordja a dolgozóknak a kitűnő, forró , teát. Az öltözőben vidáman ropog a kályhában a tűz. Este pedig a szálláshelyen melegedhetnek. Gumicsizmát húznak, úgy védekeznek a lucskos, sáros időjárás ellen. Az épület előtt különös formájú gép áll: a hőlégfúvóberendezés, amely télen, amikor a belső építkezés folyik, forró levegővel árasztja majd el az épületet, úgy, hogy a dolgozóknak ott sem kell dideregniök. Gőzkazánokban melegítik a homokot, a kavicsot és a vizet. Mind a beton, mind a habarcs melegen kerül a felhasználás helyére. Az asszonyok úgy válaszolnak a gondoskodásra, hogy mindent megtesznek azért, hogy teljesítsék felajánlásukat december 21-re, még a fagyok beállta előtt tető alá hozzák az épületet. Tudják, hogy ez saját érdekük. De az asszonyokat más is lelkesíti ígéretük betartására. — Mi igazán érezzük mindennap, minden órában, mit tesz értünk a Szovjetunió, Sztálin elvtárs — mondja özv. Simon Károlyné Irőművesátképzés. — Hiszen csak körül kell nézni: a szovjet emberek, Sztálin elvtárs szerető gondoskodását látjuk ezekben a hatalmas gépekben. Rájuk emlékeztet a toronydaru, a Makszimenko-kanál a kőműves kezében és mindaz a sok gép, amelyet barátainktól kaptunk. Van is ok a büszkeségre, örömre. Lenyűgöző ennek a nagy mértékben gépesített építkezésnek a látványa. Most futott be egy téglát szállító teherautó és megállt az udvar közepén. A téglák keretekbe vannak rakva Egy-egy keretben 50 tégla van. A toronydarut odairányítják az autóhoz, kiragad belőle egyszerre hat keretet, tehát összesen 300 téglát és viszi fel egyenesen a negyedik emeletre, a kőműveseknek. A segédmunkásoknak csak néhány lépésről kell odaadogatniuk a téglát. A keverőgéptől kompresszor segítségével csöveken át felnyomják a habarcsot az épületre, oda, ahová kell, így megszűnt a habarcs kézi szállítása is — Nincs igaza annak az asszonynak, aki attól fél, hogy túlságosan nehéz a munka az építkezésen — mondja a vékonyka Simon Irén. — Én sem vagyok erős, mégis nagyszerűen bírom. Nem nehéz a dolguk már a segédmunkásoknak sem, persze, én nem cserélnék velük, mert semmiért sem adnám oda a gépeimet Dehát arra is megvan mindenkinek a lehetősége, hogy gépkezelő, vagy kőműves legyen. Akkor a munkája is élvezetesebb, meg többet is keres. Én alig néhány hónapja dolgozom itt és már vettem a fizetésemből télikabátot, cipőt, sálat és több rend fehérneműt. Csak még egy szép magasszárú cipőre fáj a fogam, de eddig nem jutottam hozzá. Most hála Rákosi elvtársunknak, ezt is megvehetem a fizetésemből. . Amin még javítani kell Bár jól berendezkedtek a téli építkezésekre, találunk hiányosságokat is. Az öltözőben kész a tussoló berendezése, — de melegvizet nem juttatnak a dolgozóknak. Simon Irénnek — habár hónapok óta az építkezésen dolgozik — még nem biztosítottak munkaruhát. A toronydaru az építkezés szíve, az ott dolgozókról különösen jól kellene gondoskodnia az építkezés vezetőinek. Mégis előfordul, hogy Somlai Rezsőné darukezelő nem tudja rendesen végezni munkáját, mert a daru ablakait nem üvegezték be és így fűtetlen a fülkéje. A másik darukezelő, aki éjjel dolgozott, lázas beteg lett — egyik éjjel pedig egy órán keresztül nem tudta irányítani a darut, mert a hideg kormánykeréken meggémberedett a keze. Az építkezés vezetőségének kötelessége, hogy a dolgozók egészségét és jólétét szolgáló szociális előírásokat betartsa. Még fokozottabban áll ez a téli munkákra. Épen ezért küszöböljék ki a honvéd utcai lakásépítkezésnél is a felmerült ‘Hiányosságokat*‘ hogy a dolgozók még nagyobb lendülettel és munkakedvvel végezhessék feladatukat és végrehajtsák vállalásukat, amelyet Sztálin elvtárs születésnapja tiszteletére tettek. f. j. Az építkezésen is nagyszerűen megállják helyüket a nők. Kerekes Mária ügyesen kezeli a betonkeverőgépet. AKIRE BÜSZKÉK VAGYUNK Császár Zoltán, az Óbudai Hajógyár sztahanovista kazánkovács brigádvezetője Rákosi elvtárs beszéde után felajánlotta, hogy az 1952. év első félévi tervét december 21-re befejezi és termelését a jelenlegi 250 százalékról 350 százalékra emeli. Röder elvtárs felhívásához csatlakozva, Kovács Nándort, brigádja egyik tagját sztahanovistává neveli. A postás levelezők jó munkája A postás dolgozók lapja, a „Szocialista Posta" jelentékenyen kibővítette üzemi tudósítói hálózatát. Jelenleg már 250 üzem sajtótudósítója tolmácsolja a lapnak a dolgozók véleményét és segíti a termelést akadályozó körülmények elhárítását, a postai problémák megoldását. A tudósítók jól kapcsolódtak be a tervek teljesítését előmozdító új mozgalmakba is. A „Szocialista Posta” legutóbbi számában például 15 sajtótudósító karolta fel az egyik legdöntőbb mozgalom, a gyors kézbesítés mozgalmának kiszélesítését. Igen értékes levelek jelennek meg a sajtótudósítók tollából az üzemekben előforduló hiányosságok kiküszöbölése érdekében. Csűri Lajos, a szegedi Hálózatépítő Vállalat dolgozója például legutóbbi levelében értékes javaslatot tett a vezetékes rádió építésének meggyorsítására. Csűri Lajos leveje már meg is hozta eredményét és a szegedi hálózatépítők gyorsított ütemben harcolnak évi tervük befejezéséért. 5 ..Munkamódszerátadóink lelkesen segítik a lemaradókat és rajtuk kívül is minden dolgozót, hogy a jókból még jobbak, a jobbakból kiválóak legyenek. Emellett a művezetők is ott, vannak mindenütt, hogy segítsenek, tanácsokat adjanak. A cél, hogy ne legyen senki, aki legalább a normát nem teljesíti." Orbán János (Kismotor- és Gépgyár) leveléből. Budapesti Építőgépgyártó Vállalat, XIII., Szabolcs u. 18. szám keres azonnali belépésre gépésztechnikust, esztergályost, géplakatos szakmunkásokat és férfi segédmunkásokat. Segédmunkásokat, átképzésöket, épületlakatos szakmunkásokat felveszünk. Lehet női munkaerő. „Fémmunkás” vasszerkezeti gyár, XIII., Frangepán-u. 7. Segédmunkásokat fizikai munkára felvesz Anilin és Vegyitermék V., Gorove-u. 3. Lakatosokat és segédmunkásokat keresünk. Növényolajipari Központi Gépjavító Budapest, IX. Drégely u. 2. sz. SZAKMUNKÁSOKAT ÉS IPARI SEGÉDMUNKÁSOKAT KERESNEK A VÁLLALATOK: Fővárosi Szállítógépjavító Vállalat esztergályosokat és lakatosokat, vasiparban dolgozott begyakorolt munkásokat, valamint segédmunkásokat azonnali belépésre felvesz. Jelentkezés: Budapest, XIII., Vésőu. 6. sz III. számú Autójavító Vállalat karosszérialakatosokat, önálló autóvillanyszerelőt, hűtőszerelőt, fűtőt és segédmunkásokat felvesz. Jelentkezés: XIII., Dózsa György út 61. „Mi, Sztálinváros dolgozói megfogadtuk.. .?Ti, Sztálinváros dolgozói mérhetetlen örömmel és lelkesedéssel fogadtuk Rákosi elvtárs beszámolóját. Dolgozóink a rádió meghallgatása után csoportokba verődve vitatták meg a jegyek „elmúlásának" jelentőségét. Mi láttuk itt a környéken, Baracs községben, Perkátán, Dunaföldvárott, hogyan hordták el százával a kenyereket a kulákok és hogyan etették meg odahaza a disznókkal, a Lovakkal. Annál nagyobb az örömünk, hogy pártunk megtalálta a módját, hogyan fékezze meg jegyrendszer nélkül is a kulákokat. Az igazat megvallva, eddig nem voltunk kellően éberek. Most ígérjük, hogy ezentúl nagyobb éberséggel vigyázunk a kulákokra és a spekulánsokra. Mi, Sztálinváros dolgozói ezért az újabb segítségért megfogadtuk, hogy pártházunkat, gyárépületeinket, és a mozit még az eredetileg vállalt határidő, Sztálin elvtárs születésnapja előtt elkészítjük. Aztán tovább, ugyanolyan lendülettel, pártunk iránti hűséggel folytatjuk majd hazánk büszkeségének, Sztálinvárosnak és a Sztálin Vasműnek felépítését. Garancz István, Sztálinváros. Új bélyeg Sztálin elvtárs születésnapjára Sztálin elvtárs 72. születésnapjára a posta új levélbélyeget bocsát ki. ,4 bélyeg Sztálin elvtárs városligeti szobrát ábrázolja. Valósítsuk meg a tanácsbeszámolókon elhangzott javaslatokat A tanácsok megalakulása után a dolgozó tömegek a kerületben mind fokozottabban felismerték a tanács — mint a legnagyobb tömegszervezet — munkájának jelentőségét és az állandó bizottságok, valamint az albizottságok megalakulásával mind nagyobb számban igyekeztek bekapcsolódni és segíteni, erősíteni a tanácsot. A májusi tanácsi beszámolók már bebizonyították azt, hogy a kerületben a lakosság mozgósításával, javaslataival, kezdeményezéseivel tovább tudjuk erősíteni, fejleszteni a tanács munkáját és a fennálló hiányosságokat ki tudjuk javítani. Ennek érdekében rendszeresítettük tömbfogadóóráinkat, tanácstagjaink fokozottabb mértékben vették fel a lakossággal a kapcsolatot. Sárközi Mihály, a Férfiruhagyár művezetője példája bizonyítja, hogy ha a lakossággal az érintkezés közvetlen és állandó, milyen sok javaslattal segítik a tanácsot feladatának elvégzésében. A fogadóórákon például többen elmondották, hogy 43—45-ös férficipő kevés készül. Sárközi Mihály tanácstag eljárt ebben az ügyben és azóta kerületünkben lévő egyik cipészszövetkezet a dolgozók megelégedésére nagyobbszámú férficipőt is készít. Ilyen javaslat alapján létesült a Wekerletelepen a Petőfi téren a szabadtéri nyári színpad, amelynek munkálatában 414 dolgozó társadalmi munkával segítette az építést. A tanácstagok és aktivistáik, a békebizottságokkal karöltve, békegyűléseket tartanak, ugyanakkor mozgósítják is a lakosságot a békegyűlésekre. Például Tapolczai Jenő tanácstag békegyűlésén, amelyet kultúrműsorral kötöttek össze, kétszázötvenen voltak. A minisztertanács határozata nyomán az ötéves terven belül eddig két új bölcsődét, egy négyemeletes jól berendezett, korszerűen felszerelt orvosi rendelőintézetet, három körzeti rendelőt, (amelyből kettőt már átadtunk a kerület lakosainak), továbbá iskolai szakrendelőt létesítettünk. A kerület iskoláinak rendbehozatalára 560.000 forintot, utak javítására csak ebben az évben .740.000 forintot fordítottunk. Egy év alatt többet, mint a Horthy-fasizmus huszonöt év alatt! Lakásépítkezésre, romos lakások helyrehozatalára ebben az évben körülbelül egymillió forintot, az élmunkástelepi házak előtti parkírozásra 120.000 forintot fordítottunk. Ha összehasonlítjuk a novemberi beszámolók látogatottságát és színvonalát a májusi beszámolókéval, megállapíthatjuk, sokat fejlődtek. Míg májusban több esetben elmaradt a beszámoló, illetőleg többet össze kellett vonni, ugyanakkor a mostani beszámolókat mind megtarthattuk a lakosság nagy érdeklődése mellett. Amíg májusban a 474 hozzászólásból 73 javaslat volt közérdekű, a novemberben lezajlott beszámolókon az 531 hozzászólásból 463 közérdekű javaslat és 68 egyéni kérelem hangzott el. Huszonöten javasolták a kerületben kultúrotthon létesítését, többen kérték tisztasági fürdő felállítását is. Víg Józsefné, Fadrusz utca 5. szám alatti lakos javasolta, hogy a Disznópiac helyére létesítsen parkot a tanács s az utca lakói nevében felajánlotta, hogy társadalmi munkával részt vesznek ennek megvalósításában. Láng Jakabné, Bacsó Béla utca 23. szám alatti lakos javasolta, hogy az ő körzetükben is létesítsen a tanács körzeti rendelőt. A tanács figyelembe vette a dolgozók kérését és a Hofherr Albert utcában 1952 első negyedében megépítjük a negyedik körzeti rendelőt. Baráti Ernőné, Csokonai utca 7. szám alatti lakos javasolta a Kossuth-tér környékére Népbüffé felállítását, mert sokan nem tudnak üzemükben étkezni és meleg, főtt ételhez jutnának. A VB figyelembe vette ezt a közérdekű javaslatot is és a Kossuth-tér 24. szám alatt 1952. év elején megvalósítja a Népbüffét. De nemcsak javaslatokkal, hanem bírálattal is segítették a tanács munkáját. Nagy Ferenc például elmondotta, milyen szervezetlenség mutatkozott a szabadtéri előadásoknál. A bírálatot a tanács megszívlelte és az 1952-es szabadtéri előadásokat a hiányosságok kiküszöbölésével kezdjük majd meg. De még számtalan javaslatot és bírálatot lehetne felsorolni, amelyeket a kerület lakossága tett a tanács felé. Olyan javaslatokat, amelyeket fel tudunk használni kerületünk fejlesztésére. A most lezajlott tanácsbeszámolók eredményei nem tehetnek elbizakodottakká bennünket, hanem már most foglalkoznunk kell a következő félévi beszámolók előkészületeivel. Ennek egyik döntő feltétele a beszámolókon elhangzott javaslatok és egyéni problémák elintézése. Tanácstagjaink többsége, például Sárközi Mihály, Tapolczai Jenő, Klug Ferenc, Horváth Tibor, felkeresik kerületük lakóit és úgy adják meg a felmerült problémákra a választ. Célunk: még fokozottabban elmélyíteni a tanácstagok és a lakosság kapcsolatát. Lados Mihályné, a XIX. kerületitanács VB-titkára (Micajonekár öt nap esett ki a tanulásból... A Barcsay utcai gimnáziumba járok kohóipari technikumra. Körülbelül két hét alatt ötször fordult elő, hogy a villany kialudt, és a tanítást meg kellett szakítani. Az iskolában különböző tagozatok vannak még, szakérettségizők, vállalatvezetői iskola és a kohótechnikum hallgatói. Nagy kiesés részünkre az, hogy ilyenkor abba kell hagyni a tanulást. Az Elektromos Műveknek két ízben jelentettük, hogy rossz állapotban van az iskola villanyvezetéke és az óra sem bírja a terhelést, kértük a sürgős kicserélést. Az Elektromos Művek azt az értesítést adta, hogy a Baross utcai kirendeltség megkapta az utasítást a szerelésre, de még a mai napig sem jöttek ki, hogy a vezetéket rendbehozzák és az órát kicseréljék, így az iskola hallgatóinak már eddig öt napjuk esett ki a tanulásból. Kérjük, vizsgálják ki, hol feküdt el az ügy. Bayer János, hengerfúrós, MÁVAG. Javaslat a tisztasági mozgalommal kapcsolatban Örömmel látjuk, hogy a tanács milyen nagy gondot fordít arra, hogy kerületünk a folytonos fejlődés mellett tiszta is legyen. Erre bizony nagy szükség van, mert egyes emberek nem tudják még, hogy egészségükhöz elsősorban tisztaságra van szükség. Ha mi, dolgozó asszonyok, nem segítünk a tanácsnak ebben a nagyjelentőségű munkájában, akkor hiába van nekünk most már jó szakrendelőnk, gyermekkórházunk, gyermek tbcszanatóriumunk és különböző, egészségünket védő intézményünk. Kormányzatunk minden anyagi lehetőséget megad arra, hogy kulturált és egészséges körülmények között éljünk. Úgy érzem, nekem is kötelességem a tisztaság elősegítésére javaslatot tennem. Az utcabizalmiak mellett a dolgozók otthon lévő feleségei vállalják utcájuk tisztaságáért a felelősséget. Ez könnyen megoldható, nem kerül külön munkába. Amikor vásárolni megy, nézzen végig az utcáján és ha olyan lakóházat lát, ahol a járda szemetel, nem söprik, beszéljen a ház lakóival és értesse meg velük, hogy a házuk tája és annak tisztasága az ő családjuknak is érdeke. Bögye Jánosné, XII. ker. MNDSZ.