Világtörténet 6. (Budapest, 1964)

XXXIII. fejezet. A technika és természettudományok 1789-1870 között

találója az angol John Fowler volt. De a mezőgazda­ságban akkor egyelőre csak a cséplésnél és néhány más műveletnél alkalmaztak lokomobilokat. Szélesebb körben hasznosították a harmincas­negyvenes évek agrokémiai vívmányait. Egyre sű­rűbben alkalmaztak különféle műtrágyákat, az alagcsö­­vezést és egyéb talajjavító műveleteket, a váltógazdál­kodást és a korszerű földművelés egyéb eljárásait. 1838-ban Angliában megalakult a Királyi Földműve­lési Társaság, amely a mezőgazdaság XVIII. századi újítóinak hagyományait folytatva, a talajjavítás, a föld megmunkálása, a vetési és betakarítási munkálatok, a műtrágyák alkalmazása, valamint új állatfajták kite­nyésztése terén elért eredmények népszerűsítését és ter­jesztését tűzte ki céljául. A társaság felhasználta a saj­tót, kiállításokat rendezett stb. Sokat tett ezen a téren Humphry Davy angol tudós és feltaláló (1778—1829). Kimagasló szerepe volt az európai agrokémia fej­lesztésében Justus Liebig német vegyésznek (1803— 1873). Merész következtetésekben gazdag és előadásá­val is lebilincselő könyve: „A vegytan és annak alkalma­zása a földművelésben és fiziológiában” (1840) valóság­gal forradalmasította az agrokémiát. Addig a legtöbb ag­­ronómus és vegyész, mint például A. D. Thaer, úgy vélte, Justus Liebig laboratóriuma Trautschold rajza Justus Liebig Trautschold festménye 707 45*

Next