Világtörténet 6. (Budapest, 1964)
XXXIII. fejezet. A technika és természettudományok 1789-1870 között
találója az angol John Fowler volt. De a mezőgazdaságban akkor egyelőre csak a cséplésnél és néhány más műveletnél alkalmaztak lokomobilokat. Szélesebb körben hasznosították a harmincasnegyvenes évek agrokémiai vívmányait. Egyre sűrűbben alkalmaztak különféle műtrágyákat, az alagcsövezést és egyéb talajjavító műveleteket, a váltógazdálkodást és a korszerű földművelés egyéb eljárásait. 1838-ban Angliában megalakult a Királyi Földművelési Társaság, amely a mezőgazdaság XVIII. századi újítóinak hagyományait folytatva, a talajjavítás, a föld megmunkálása, a vetési és betakarítási munkálatok, a műtrágyák alkalmazása, valamint új állatfajták kitenyésztése terén elért eredmények népszerűsítését és terjesztését tűzte ki céljául. A társaság felhasználta a sajtót, kiállításokat rendezett stb. Sokat tett ezen a téren Humphry Davy angol tudós és feltaláló (1778—1829). Kimagasló szerepe volt az európai agrokémia fejlesztésében Justus Liebig német vegyésznek (1803— 1873). Merész következtetésekben gazdag és előadásával is lebilincselő könyve: „A vegytan és annak alkalmazása a földművelésben és fiziológiában” (1840) valósággal forradalmasította az agrokémiát. Addig a legtöbb agronómus és vegyész, mint például A. D. Thaer, úgy vélte, Justus Liebig laboratóriuma Trautschold rajza Justus Liebig Trautschold festménye 707 45*