Villamosság, 1957 (5. évfolyam, 1-9. szám)
1957-07-01 / 4-5. szám
104 Villamosság 5. évf. 1957. 4—5. sz. Tartalom: E cikk elsősorban háromfázisú csúszógyűrűs aszinkron motorok olyan külső átalakításával foglalkozik, amelynek segítségével biztosítható, hogy a motor külső beavatkozás nélkül (az indító ellenállás fokozatok kapcsolgatása nélkül) megfelelő indítási viszonyok mellett induljon (megengedettnél nem nagyobb áramerősséggel és megfelelő indítónyomatékkal) és kedvező üzemviszonyokkal dolgozzék (jó hatásfokkal és teljesítménytényezővel). Az ilyen hajtás üzemét rövid ideig tartó hálózati feszültségletörések nem zavarják, károsan nem befolyásolják. I. Csúszógyűrűs aszinkron motoros hajtások Általános hajtási célra általában az olcsó és üzembiztos, egyszerű kalickás vagy kétkalickás aszinkron motorokat szokás alkalmazni. Olyan helyen azonban, ahol nagy indítónyomatékigény mellett csak nagyon kicsiny indítási áramerősséget engedhetünk meg az aránylag kisteljesítményű hálózat miatt, vagy olyan munkagépnél, amelynek fordulatszámát kismértékben, vagy csak rövid időre szabályozni kell, háromfázisú csúszógyűrűs aszinkron motoros villamos hajtás alkalmazása célszerű. Csúszógyűrűs motoroknál ugyanis az 621.34 , 621.313.333.1 indítóellenállás fokozatok megfelelő méretezésével kis értékre szoríthatjuk az indítási áramot, másrészt a munkagépnek és a közlőműnek megfelelően, széles határok között tetszőlegesen választhatjuk ki az indítónyomatékot. A forgórész áramkörébe kapcsolt szabályozóellenállásokkal — ha veszteségek árán is — de mégis tetszőlegesen szabályozhatjuk a motor fordulatszámát (lásd az 1. és 2. ábrákat). II. Háromfázisú csúszógyűrűs aszinkron motorok indítási tulajdonságai Háromfázisú csúszógyűrűs aszinkron motorok általában nincsenek méretezve közvetlen indításra. Ezeket a motorokat, ha közvetlenül — rövidrezárt forgórésszel — hálózatra kapcsolnánk, a kialakuló nagy indítási áramok, illetve az ezek által létrehozott dinamikai erőhatások hamarosan tönkretennék. E nagy indítási áramok a csúszógyűrűkön beégéseket okozhatnak. A dinamikai erők pedig különösen a gép tekercsfejeinél és a kivezetésekben okozhatnak elmozdulásokat, káros deformációkat, ezáltal a tekercsszigetelés fokozott kopása, sőt sérülése, majd ennek következtében előbb-utóbb fémes zárlat jön létre és a gép üzemképtelenné válik. Csúszógyűrűs motorok közvetlen indításakor az indítónyomaték kisértékű, így előfordulhat, hogy az olyan munkagépet, amelynek jelentős az indítónyomatékigénye, a hajtómotor nem is tudja elindítani. A csúszógyűrűs aszinkron motor közvetlen indításakor fellépő nagy áramerősségek (névleges áram 5—7-szerese) nemcsak a motorra, hanem a hálózatra is károsak, mert „kisteljesítményű” hálózat esetén a nagy áramok által létrehozott nagy feszültségesések a hálózaton dolgozó többi fogyasztó üzemét is károsan befolyásolják. Motoros fogyasztóknál a motorok nyomatéka a feszültség négyzetével arányosan változik, így túlterhelhetőségük jelentősen csökken, nagy terhelések esetén fordulatszámuk csökkenhet, sőt esetleg le is állhatnak. Világítási fogyasztóknál a feszültségesés különösen kellemetlen hatású, mert a lámpák fényárama 10% feszültségcsökkenésnél már 30—35%-kal csökken. Az említett okok miatt gondoskodni kell arról, hogy csúszógyűrűs motorokat mindig megfelelő indítóellenállásoknak a forgórész áramkörbe kapcsolásával és ezek fokozatos kiiktatásával indítsák, mert így biztosítani lehet, hogy az indítási folyamat alatt a megengedettnél nagyobb indítási áramok ne keletkezzenek, másrészt a motor indítónyomatéka megfelelő legyen s így a munkagép biztosan induljon. Feszültségkimaradásra nem kényes „öninduló*4 tekercselt forgórészű aszinkron motoros villamos hajtások KOVÁCS LÁSZLÓ tanársegéd Műszaki Egyetem — Villamosgépek Üzemtana tanszék 1. ábra. Csúszógyűrűs aszinkron motor elvi kapcsolási rajza a szabályozóellenállásokkal M/Mn 2. ábra. Csúszógyűrűs aszinkron motor nyomaték-fordulatszám jelleggörbéi különböző értékű szabályozóellenállások bekapcsolása esetén