Villamosság, 1962 (10. évfolyam, 1-12. szám)
1962-05-01 / 5. szám
Villamosság 10. évf. 1962. 5. sz. 153 KÖNYVISMERTETÉS Aszinkronmotoros hajtások indítása, fordulatszámváltoztatása és fékezése. Irta : dr. Kovács László. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1961. 336 old., 202 ábra. Ára fűzve : 38,— Ft. Hazai villamosenergia fogyasztásunk több, mint 60%-át az aszinkronmotorok veszik igénybe. Alig van olyan ipari, mezőgazdasági üzem, ahol a munkagépek hajtását nem aszinkronmotorokkal végzik. Rendkívül fontos tehát népgazdaságunk számára, hogy az aszinkronmotoros hajtások helyes megtervezésével, üzemvitelével az érdekeltek tisztában legyenek. A könyv első fejezete bevezetőben a villamos hajtásokkal kapcsolatos alapismereteket tárgyalja, majd részletesen foglalkozik a háromfázisú aszinkronmotor indítási, fordulatszabályozási és fékezési kérdéseivel, végül utolsó fejezetében az egyfázisúan táplált aszinkronmotoros hajtásokat elemzi. Érdeme a könyvnek, hogy a villamos hajtásokkal foglalkozó magyar nyelven megjelent viszonylag gyér szakirodalmat színvonalas, az ismert megoldások mellett a hajtások különleges megoldásait is elemző művel gazdagította. Sajnálatos hiányossága viszont a könyvnek, hogy a villamos teljesítmény- és energiagazdálkodási szempontoknak a szerző a 336 oldalas műben alig két oldalt szentelt ! A több megawatt teljesítményveszteség, a több százmillió kilowattórát meghaladó energiaveszteség, nem is szólva a meddőfogyasztásban mutatkozó pazarlásról, ami az aszinkronmotoroknak a munkagép tényleges teljesítményigényét figyelmen kívül hagyó megválasztásából és a gazdaságtalan üzemvitelből származik, megérdemelte volna, hogy a kérdésnek szerző több figyelmet szenteljen. Minthogy a könyv rendkívül fontos tárgykörét magas színvonalon, élvezetes, közérthető módon tárgyalja, nyilván mód nyílik rá, hogy a gazdasági szempontok egy újabb kiadásban bővebb megvilágításbankerüljenek tárgyalásra. Turán György Elektroakusztika. írta : Lamoth Emil. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1961. 456 oldal, 469 ábra. Ára : 61,— Ft. Szerző a bevezetésben megemlíti, hogy könyve a hangközvetítéssel kapcsolatos fogalmakat, tényezőket, kölcsönhatásokat és eszközöket tárgyalja. A könyv célja az általános érvényű ismeretek közlésén kívül elsősorban a fogalmak tisztázása és az újabb fejlődési eredmények közzététele. A választott téma szerteágazó, felöleli a hang keletkezésétől a hangforrásokig, valamint a hangfelvevő, rögzítő és közvetítő berendezésekig az elektroakusztika széles birodalmát. Ilyen jellegű, a témát összefoglaló, gyakorlati, de egyben ismeretterjesztő magyar könyv eddig nem jelent meg. Az olvasó a könyvből jó áttekintést nyer ezekben a szerteágazó és egymással mégis szorosan összefüggő kérdésekben. Igen értékes a könyv összefoglaló irodalmi tájékoztatója. Ez fejezetenkénti bontásban közli azokkal, akik a kérdésekkel részletesebben kívánnak foglalkozni a témakör bőséges bel- és külföldi irodalmát. A könyv 11 fejezetre oszlik. Az első fejezet az elektroakusztika történetével, a második a hanggal, mint benyomást keltő eszközzel foglalkozik. A harmadik fejezet a rezgőmozgásra, a rezgéskeltésre és a rezgés terjedésére vonatkozó fizikai fogalmakat foglalja össze. Ismerteti az akusztikai számítások alapegyenleteit, grafikusan ábrázolja a különböző hangforrások sugárzásának jelleggörbéit. A negyedik fejezet a különböző hangforrásokat, így a zenei hangot és a különböző zajokat ismerteti. E fejezet foglalkozik a beszéd és énekhang szerveinek, valamint a különböző hangok működésével és ismertetésével. Hasznos lett volna, ha a szerző a különböző zajok ismertetésén túlmenően foglalkozott volna a zajok kiküszöbölésének, illetve mérséklésének kérdésével is. Az ötödik fejezet témája a szubjektív hang, ezen belül pedig a hallószervek, az emberi fül és a hallókészülékek ismertetése. A szorosan vett elektroakusztika kérdései a 6—11 fejezetben szerepelnek. A hatodik fejezet foglalja össze a hangközvetítés gyakorlati követelményeit. A további fejezetek a mikrofonok, a hanglemez-zene, a mágneses hangrögzítés, az erősítők és a hangszórók tárgykörébe tartozó fogalmakkal, készülékekkel és gyakorlati alkalmazásukkal foglalkozik. E fejezetek kitűnő tájékoztatást nyújtanak a legkorszerűbb bel- és külföldi készülékekről és műszaki megoldásokról. A könyv műszaki irodalmunkban hézagpótló, amely nemcsak az elektroakusztikai kérdésekkel foglalkozó műszaki társadalom részére nyújt nagy segítséget, de élvezetes olvasmánya lesz a téma iránt érdeklődőknek is. Dr. Sziráki Zoltán A mérnök-technikusok munkájáról, társadalmianyagi helyzetéről. írta : dr. Harsányi István. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1962, 228. old. A könyv arra az időszerű kérdésre igyekszik tudományosan megalapozott választ adni, hogy mi a műszaki értelmiség szerepe a szocialista társadalomban. A szerző az első fejezetben a műszaki értelmiségi munka és a műszaki értelmiség, mint társadalmi réteg történelmi alakulását vázolja fel. Az első bevezető rész után, amelyben meghatározza a mérnökök és technikusok társadalmi helyzetét, behatóan foglalkozik a tudományos dolgozók, mérnökök és technikusok számarányával, mérnöktechnikus szükséglet alakulásával. Többek között számításokat végez, hogy az elmúlt 30 évben a Szovjetunióban és az Amerikai Egyesült Államokban milyen mértékben emelkedett a műszaki értelmiségi munkát reprezentáló mérnökképzés. A növekedés a Szovjetunióban az elmúlt évtizedben átlagosan 9 százalék, az Amerikai Egyesült Államokban alig 5 százalék volt. A két ország adatainak elemzése után azt a következtetést vonja le, hogy a műszaki szakemberek számának állandó emelkedése a szocialista és a tőkés országokban egyaránt fennáll, de az emelkedés üteme, jellege alapvetően más. Külön fejezetben tárgyalja a magyar műszaki értelmiség kialakulását, számarányát. Érdekesek azok a megállapítások, amelyek a második 5 éves terv időszakában mutatkozó mérnök-technikus szükségletre irányulnak. Részletesen kitér azokra a számításokra, amelyekkel kimutatható, hogy hol, milyen mértékben szükséges műszaki szakember. Ennek kapcsán rámutat a magyar mérnökök munkájának hatékonyságára. A könyv negyedik fejezete a legterjedelmesebb, és ebben foglalkozik a magyar mérnökök és technikusok anyagi helyezetének alakulásával. A felszabadulás előtti kereseti viszonyok ismertetése után foglalkozik a műszakiak jelenlegi jövedelmi viszonyaival. Különösen érdekesek azok a részek, amelyek a fizetéseknek az életkorral, a szakképzettséggel való összefüggését mutatják meg. A kereseti viszonyok részletes tárgyalása után az 5000 mérnökről és technikusról történő szociográfiai felvétel adatait ismerteti, elemzi. Egy-egy viszonylag önálló részben tárgyalja a munkások lakáshelyzetét, kulturális viszonyait, családi körülményeit. Az egyes statisztikai adatok sokoldalú elemzésével a szerző eléri, hogy az olvasó valóban tisztán lássa a mérnökök és technikusok anyagi helyzetét. A könyv érdeklődésre tarthat számot a műszakiak körében, mert átfogóan sok új összefüggés kidolgozásával ismerteti meg az olvasót. A szerkesztőség.