Villamosság, 1966 (14. évfolyam, 1-12. szám)
1966-05-01 / 5-6. szám
Villamosság 1966. 14. évf. 5—6. sz. 153 Villamos kapcsolóberendezések nyomólég-ellátása (ELSŐ RÉSZ) INCZE SÁNDOR főosztályvezető Villamoserőmű Tervező és Szerelő Vállalat Összefoglalás: A gyakorlatilag száraz nyomólég fizikája, előállítása és az erre a célra szolgáló berendezések, illetve tartozékok (légsűrítők, olajkivevő edények és tartályok, továbbá visszacsapó és nyomáscsökkentő szelepek) ismertetése. Виыводы : Изложение физики практически сухого сжатого воздуха, его выработки и устройств, используемых для его выработки (воздушные фильтры, масляные фильтры, емкости, обратные клапаны и редукторы). Zusammenfassung: Die Physik der praktisch trockenen Druckluft, ihre Herstellung und die dazu nötigen Einrichtungen und Zubehöre (Luftverdichter, Ölabscheider, Behälter, Rückschlagventile und Druckreduzierventile). Summary: The physics of practically dry compressed air and the equipment needed for producing it, as well as the accessories (compressors, oil separators, tanks, back pressure and pressure reducing valves). A villamos kapcsolóberendezésekben és automatikai berendezésekben mind nagyobb mértékben kerül alkalmazásra a nagynyomású levegő. A légszolgáltató berendezést tehát az erőművek és alállomások egy legfontosabb segédüzemi felszereléseinek kell tekintenünk. A légszolgáltató berendezéseket a NIMSZ 243—62 iparági szabvány szabályozza, amely hatálytalanította a több mint 10 évvel ezelőtt készült MSZ 12563—52 ,, Kapcsolóberendezések légsűrítő berendezései” országos szabványt. Minthogy egyfelől a légszolgáltató berendezések terén is állandó fejlődés tapasztalható, másfelől kívánatosnak látszik a lényegesebb elvi és gyakorlati, valamint minőségbeli változások értékelése az üzemi tapasztalatok alapján, azért lapunk cikksorozatban bocsátja olvasói rendelkezésére az időközbeni összegyűlt tapasztalati anyagot, amely — teljesség kedvéért — magában foglalja a berendezésekre vonatkozó általános ismeretanyagot is. I. Bevezetés Hazánkban az első légsűrítő berendezést villamos kapcsolóberendezés részére 1934-ben készítették. A Ganz Villamossági Gyár kb. 1938-ban kezdte gyártani — AEG-licencia alapján— a PTK típusú légnyomásos működtetésű és ívoltásos megszakítókat. Ettől az időtől kezdve mind nagyobb számban épülnek légsűrítő berendezések, általában külföldi vállatok adatai, illetve előírásai alapján. Ebben az időben a berendezéseknél általában egy légtartályt alkalmaztak. Egyes megszakítókat gyártó vállalatok azonban előírták, hogy a légsűrítő berendezésben szükségesnek tartják egy nagyobb nyomású tartály alkalmazását is. Az üzemi nyomású tartály az előbb említett tartályból kapja a sűrített levegőt, nyomáscsökkentő szelepen keresztül. Azoknál a berendezéseknél, amelyeknél a légsűrítő után egy (üzemi nyomású) tartályt alkalmaztak, majdnem kivétel nélkül azt tapasztalták, hogy a csőhálózatban víz keletkezik, páralecsapódás következtében. A légsűrítő ugyanis elég nagy DK : 621.316.364 hőmérsékleten nyomja be a levegőt a jóval kisebb hőmérsékletű tartályba, ahol a lecsapódás megtörténik. A nagynyomású levegőnek töltés alatt, vagy közvetlenül a töltés után történő felhasználása azt eredményezi, hogy nagy páratartalmú levegő kerül a csőhálózatba és a lecsapódás ott történik meg. A légsűrítőből kilépő levegő olajat is ragad magával és sokszor mind a tartályból leengedett vízben, mind a csőhálózatban találtak olajat. Voltak esetek, amikor a megszakító működtető szelepe után is észlelték a légsűrítőből odakerült olajat. Mindezeknek az a magyarázata, hogy a légsűrítőből induló nagy hőmérsékletű levegő egy tartály alkalmazása esetén igen sokszor nem tud lehűlni a felhasználás előtt. 11. A nagynyomású levegőre vonatkozó fizikai és műszaki alapismeretek Mielőtt rátérnénk a páralecsapódás részletesebb tárgyalására, foglaljuk össze röviden a nagynyomású levegőre vonatkozó fizikai és műszaki alapismereteket. A légszolgáltatásnál használt mértékegységek a következők : A nyomás műszaki alapegysége a technikai atmoszféra (légköri nyomás), 1 at/l kg/cm 2; a túlnyomás (atmoszféra túlnyomás) magyar jelölése att, német jelölése ata ; a teljes (abszolút) nyomás jelölése ata (atmoszféra abszolút), 1 ata , 10 m vízoszlop vagy 735,56 mm higanyoszlop nyomása. 1 at légköri nyomáson felül nehezedő nyomás a túlnyomás, vagyis 1 att túlnyomás megfelel 2 ata teljes nyomásnak, 2 att túlnyomás megfelel 3 ata teljes nyomásnak és így tovább. A légszolgáltató berendezéseknél a túlnyomást használjuk (pl. 30 att tartályok). A műszaki gyakorlatban a levegő fajsúlyát 1 at nyomásra és 10 ° C hőmérsékletre szokás vonatkoztatni : P 10 000 = 1,21 kg/m3 R.T 29,27.283 ahol p a nyomás, 1 az= 1 kg/cm2 , 10 000 kg/m2 ; T az abszolút hőmérséklet, t+ 273, 283 ° C ; R a levegő állandója 29,27 m/° C. A levegő állandóját a tökéletes gázok állapotegyenletéből számítják : p-v=RT, ahol p a teljes nyomás, kg/m2 ; V a faj térfogat, m3/kg ; T az abszolút hőmérséklet, 1+ 273 ° C ; R a gáz állandó. A levegő mindig tartalmaz bizonyos mennyiségű nedvességet. Meghatározott térfogatú levegő csak annyi mennyiségű vizet tud gőz alakjában fel- 7 ‰