Virradat, 1940 (5. évfolyam, 41. szám)

1940-10-07 / 41. szám

Már virradt írta: Ruttkay R. Kálmán dr. Örömteli hét volt ez mindnyájunk szá­mára: október hatodikára, mint kitűzött határnapra csakugyan megtörtént a két nagy nemzetiszocialista pártnak szerve­zeti egyéolvadása. Megvalósult az, ami­ért a Virradat fennállása óta harcol: az egység. Boldogan lélegzünk föl, mintha egy lidércnyomástól szabadultunk volna,­­ mintha mázsás követ vettek volna le vál­tóinkról, amelyet verejtékezve cipeltünk nehéz utunkon. Megvan az egy eszme, egy párt, egy vezér. Ez a politikai fordu­lat mértföldkövet jelent a mozgalom har­cos életében, új távlatok nyílnak meg előttünk, ma már messzebb merünk nézni, többet merünk vállalni, jóból és rosszból egyaránt. Szilárd talajt érzünk a lábunk alatt és ez megkettőzi erőinket. Szerénytelenség nélkül mondhatjuk, hogy az események igazolták a Virradat célkitűzését és vonalvezetését. Első szá­munktól, amely öt évvel ezelőtt látott napvilágot, a mai napig keményen har­coltunk, ezért az egységért, nem adtunk pardont ott, ahol azt meg nem érdemel­ték, és nem késtünk a dicsérettel ott, ahol arra becsületesen rászolgáltak. Úgy érezzük, jó munkát végeztünk, és boldo­gok vagyunk, hogy nem hiába harcol­tunk az írott szó fegyverével ezért az egységért, amely most hitünk szerint a biztos győzelem felé fordítja utunkat. Emlékeztetjük olvasóinkat arra, hogy a múlt évi választások során éppen a Vir­radat volt az, amely a jobboldalon a saj­tóbékét kezdeményezte: ez a sajtóbéke meg is valósult és a választások sok iz­galmas heteiben a szélsőjobboldali sajtó valóban az egységes­ eszme jegyében szolgálta ki mandátumért harcoló, kü­lönböző pártokban indult jelölteket. Az Eszme hódító ereje a jobboldali sajtó pergőtüze meg is hozta az eredményt: több, mint félszáz szélsőjobboldali man­dátum volt az eredmény akkor, amikor a kishitűek és a nagyképűek még egy tu­catot sem jósoltak. De nagy kár volt, hogy ez a gyönyörű eredmény a széthúzás miatt nem érvé­nyesülhetett teljes súlyával a magyar belpolitikai életben. Legyen annyi bátor­ságunk, hogy bevalljuk, hogy az erőink szétforgácsolása megakadályozott ben­nünket abban, hogy azzal a hittel, amely lobogó lánggal ég bennünk s amely me­legíti a fázókat és fölégeti a fölégetni való szemetet,­­ nem tudtunk hegyeket lehordani, olyanokat, amelyek útját áll­ják a szép magyar élet kiteljesedésének. Mint egy rossz álomra gondolunk vissza ezekre az elherdált és gyümölcstelen hó­napokra, és most, hogy elindulhatunk az egy párt, egy eszme, egy vezér nevében, szinte hajlamosak vagyunk arra, hogy mindent megbocsássunk és mindent el­felejtsünk. Ezt mégsem szabad tennünk! Ha van törvénye az emberi értelemnek, úgy ez azt parancsolja számunkra, hogy levon­­juk a tanulságát az elmúlt gyümölcstelen másfél évnek. Mint egy hét előtt írtuk e helyen, a legfőbb tanulság az, hogy ez a most megteremtett egység mind­nyájunkat kötelez. A jó példát megadták a mozgalom vezetői, amikor páratlanul rövid néhány napon belül megteremtet­ték a régen várt egységet, s most a ve­­zetetteken a sor, hogy teljesítsék az egy­ség kötelező parancsát. A nemzetiszo­cializmus alaptétele az, hogy az értelem­ben és morálban kiemelkedők számára kell biztosítani a vezetést, mert csak ér­telemben és morálban kiválóbbak veze­tése alatt lehet ezt a mai beteg társadal­mat morálisabbá és egészségesebbé ten­ni. A kiválasztott vezetők vezetnek és a sorbaállítottak figyelnek a parancsszóra. Hogyan mondja a fascista káté? Credere, obediere, combattere! — Hinni, engedel­meskedni és harcolni! Boldog tudat: van miben hinni, van kinek engedelmeskedni és van miért harcolni! És most néhány intő szó még azokhoz, akik nem tudnak vakon hinni, mert vak­sággal verte meg őket a Teremtő, azok­hoz, akik képtelenek engedelmeskedni és azokhoz, akik nem vállalják a minden győzelem időrendi megelőzőjét, a ke­mény harcot. Az apró spekulánsokhoz, a politikai ejtőernyősökhöz, a kis haszon­lesőhöz és a született „dekkolók"-hoz szóljon ez az intés: ezek maradjanak tá­vol, ne rakjanak nem kívánatos jelenlé­tükkel keresztbe szalmaszálat az utónk­ra. Lássák be, bolond vállalkozás ez: ezen az úton az új eszme acéltankja dübörög, vágtat express tempóban a ki­­teljesülés felé. Mit érnek, ha eléje áll­nak,­­ mint férget, elgázolja őket! Köszöntjük az egy Pártot, egy Eszmét és egy Vezért s a magunk részéről, mint tettük öt éven át, vállaljuk a Hitet, harcot és engedelmességet. Könnyű szívvel tesz­­szük ezt, mi a Virradat vagyunk és a lát­határ szélén valóban virrad­ ... Brenner mién 1 ■ (K. T.) A világ közvélemé­nye feszült érdeklődéssel várja Hitler és Mussolini brenneri ta­lálkozójának eseményekben való realizálódását. A Japánnal meg­kötött háromhatalmi egyezmény a háború új korszakát nyitja meg. Az amerikai hadiflotta tartalékosainak behívása, a Pa­­nama-csatorna esetleges lezárá­sának terve, valamint a flotta­mozdulatok előrevetik nagy ese­­­­mények árnyékát. Bár az érdek­lődés a közelmúltban a távoli ke­leti események felé terelődött, minden valószínűség­­ szerint a közeljövő háborús eseményei­nek színhelye, a Földközi-tenger lesz. Erre mutat Kairó kiürí­tése, ami összefüggésben van Graziani offenzívájának közeli megindításával. A földközitengeri események kihatással lehetnek Görögor­szágra is. Nem kerülheti el sor­­sát­ Gibraltár sem. Ez a fontos támaszpont még ma sem vesz­tette el jelentőségét és a gibral­­tári erődök kiitatása lényeges változásokat idézne elő a ten­gelyhatalmak földközitengeri helyzetében is. A jelek arra mu­­tatnak, hogy a katonai esemé­nyek kihatással lesznek a Brit birodalomnak erre a fontos pil­lérére is. Anglia háborús kilátásai és esélyei napról-napra csökken­nek. Azok a belső szociális és társadalmi problémák, melyek már a béke utolsó éveiben is komoly nehézségeket jelentet­­tek, most fokozottabban esnek latba, amikor az Anglia elleni tengerzár majdnem teljesen tartalékok felemésztésére utalja a szigetországot. A bénító légi támadások, az ejtőernyősöktől és a partraszállástól való páni félelem lassan-lassan felőrli a háborúhoz és blokádhoz nem szokott angol lakosság idegeit. Az angol kormány átalakítása a józan belátás és reális gondol­kodás utolsó képviselőit is meg­fosztotta a felelős véleménynyil­vánítástól­ és ma Angliában a háborús uszítók vették teljesen kézbe az irányítást, mialatt a háborúért elsősorban felelős plutokraták tömegesen hajóz­nak át békésebb tájak felé. Ha a Birodalom pilléreit jelentő fontos támaszpontok elesnek, az anyaország még a tenger tagad­hatatlanul értékes védelme mel­lett sem fog tudni sokáig ellen­állni. 2. Románia szakított eddigi rendszerével és amíg a belügyek terén bámulatraméltó eréllyel és kivételes precizitással hajtja végre az új politikai irány szük­ségszerűen felmerülő követelé­seit, ugyanakkor külpolitikai té­ren még mindig nem tud szakí­tani a húszéves politika beteges fantáziájával. Amikor Románia a tengelyhatalmak mellé állott és elfogadta a tengelyhatalmak bécsi döntését, akkor szakított a nyugati demokráciákkal, az an­tanttal és mindazzal, ami ezzel kapcsolatos, — tehát Versailles­­sal is. Nagy-Románia Bécsben meghalt. Senki sem követelte a románoktól, hogy húszéves ál­muk szertefoszlását örömtüzek­­kel ünnepeljék; elvárja azonban mindenki és­ elsősorban is a bécsi döntést meghozó hatalmak, hogy Románia külpolitikai téren is számítolja le a következmé­nyeket. Délkelet-Európában az új rend békét és megbékélést követel, nem pedig a szenvedé­lyek felkorbácsolását és az ellen­tétek kimélyítését. Romániának ki kell gyógyulnia a Trianonban beoltott közveszélyes sovinizmu­sából, abból a betegségből, ame­lyet „Romania Mare’’-nak ne­veznek és ami akadálya az Eu­rópa új rendjében feltétlenül szükséges békés termelőmunka megindításának. Hőseink 1914 október 7-én Turkától keletre egy éjszakai rohamban Tordai János volt brassói 24. honv. gy. ezredben szakaszve­­zető, szakaszát messze megelőz­ve elsőnek ugrott bele az orosz állásba, ahol sajátkezüleg négy embert leszúrt é­s bátorságáról kimagasló tanúbizonyságot tett. Tordai Jánost jutalmul az arany vitézségi éremmel tüntették ki és őrmesterré léptették elő. 55 Sz£üí f­erenc ünnepe a Ferencvárosiján Most ünnepelte meg a Ferenc­város assisi Szent Ferencnek, a város védőszentjének ünnepét. A belső ferencvárosi, Szent Fe­rencről elnevezett plébánia­templomban az énekkar, a nagymisén Hanisch N. János as­sisi Szt. Ferenc nagymiséjét adta elő, a Magyar Kir. 1. honv. gy. ezred zenekarának kíséreté­vel. Közreműködtek: Falus Edith, Porteleky Margit, Ber­ták István és Nápolyi Imre szó­lókkal. A kisfüst és a zenekart Dausz Ferenc művészi orgona­­kísérete mellett a karnagy uno­kája Hámosi József tanár vezé­nyelte. A városrészben most tartják a búcsút is. Az idei ferencváro­si búcsú azért is nevezetes, mert először hiányoznak a zsidó áru­sok a búcsúról. 55 Tűz a Fenyves áruházban Vasárnap délután a Kálvin­­tér 6. számú házba hívták a tűz­oltókat: a Fenyves Áruház ott­levő kirakatának mennyezete rövidzárlat folytán kigyulladt és a tűz csakhamar átterjedt a kirakatban levő ruhákra. A tűz­oltók két és fél órai megfeszített munkával a tüzet eloltották. A kár 3000 pengő. Őszi gond a téli kamra. Idény­­szerű zöldségek, gyümölcsök el­tevését mutatja be a Gázművek VI. Vilmos császár­ út 3. s7. alatti bemutatótermében. Para­dicsom, paprika, uborka eltevése, lekvárok készítése cukor nélkül. Sütés-főzés takarékos gázhaszná- lattal. Előadások minden kedden és pénteken délután 5 órakor. Belépődíj nincs. Hierm­IKUS szerkezetű és higié­nikus a hasz­nálatban a hő- és hideg, tartó, szép kivitelű, ízléses mim Súlyos baleset Csepelen Vasárnap Jóiétán vizi Mi­,­hály építési vállakozó Erdő­­alja utca 4. sz. házát három munkás vakolta. A munká­sok az emeletes házon négy méter magas állványon dol­goztak. A háztulajdonos el­lenőrzés céljából délután megtekintette a munkálato­kat és ekkor az állvány le­szakadt. A három munkás: Szabó László 51 éves, Nagy Mihály 42 éves és Koczó Im­re 40 éves napszámos az áll­ványzatról lezuhant és sú­lyosan megsérült. A mentők a három mun­kást a csepeli kórházba vit­ték. Vizi Mihály háztulajdo­nost a rendőrségen kihallgat­ták, azután elbocsájtották. becsületes megtalálója lesz gazdagságának, biztos és boldog jövőjének. Húzás már október 19- és 21-én. — Nyolcad sorsjegy: P 3.50. Negyed: P 7.— Fél: P 14.—­ Egész: P 23— Minden második sorsjegy nyer! ÚJHELYI ÉS TAKSA Budapest, Szent István­ krt. 27. Az őszi és téli férfi, női és gyermek szövetújdonságok raktárra érkeztek Fajtában, színben, mintában választékunk rendkívül gazdag, benne mindenki megtalálja azt, amit éppen keres, a legolcsóbb­­tól a legfinomabbig. • Tiszta gyapjú d­eviot szöveteinkre kü­lön felhívjuk a figyelmet. SZÖVETEINK JÓK ÉS OLCSÓK! A LEGOLCSÓBB IS JÓ! A LEGFINOMABB IS OLCSÓ! Jémes MyLiz­ion atyai Nyisztor Zoltán, a Magyar Kultúra pap. főszerkesztője, a politikai katholicizmus is­mert tollforgatója, egy szemlejellegű g­­házi tudósításban cikket eresztett meg ar­ról, hogy politizálnak-e vagy nem a papok, és hogy politizáljnak-e továbbra is, vagy nem? Eszmefuttatásában van egy mondat, amely mellet nem mehetünk el szó nélkül. Szól e mondat akként: „A szélső naciona­lista elvárná és megkövetelné, hogy az Egyház és a papság legalábbis politikai lis­tavezetője, vagy templomkortese legyen Biz’ ezt nekünk adresszálta Nyisztor atya. Mert hiszen mi vagyunk a szélső na­cionalisták. Nem is tagadjuk e szélsősé­günket. Ezt nem is tehetnénk, mert a nem­zetiszocializmus nem áll meg félúton és nem elégszik meg félmegoldásokkal. De té­ved a jeles egyházi tollforgató, mert mi nem azt várjuk, el bármely felekezet pap­jaitól, hogy „politikai listavezetőnk”, vagy „templomi kortesünk” legyen! — Nem — ennél sokkal többet várunk el tőlük. El­várjuk mindenekelőtt azt, hogy pap ne le­gyen semmiféle politikai listavezető és semmiféle templom trikja is­szívleljék meg .­zt, hogy az Úrháza nem­ lehet korteskedés hajléka. A politikai lis­tavezetőinket pedig engedjék meg, hogy magunk válasszuk ki,­­ mi ezeket azok sorából fogjuk választani, akik a politikai harc megvívására a legalkalmasabbak. A reverenda és a talár nem alkalmas a politi­kai harcra, mert foltok esnek rája. Ők ma­radjanak meg az Evangélium síkján, az Igehirdetés síkján listavezetőnek és a po­litikai csatatér hlyett járják az Igehirde­tés útját s ezen az úton szolgálják a­ ke­reszténység örök eszményeit. Emelkedje­nek mindenek előtt ők a napi politika fölé, mint ahogy az Evangélium is fölötte áll a gyarló hétköznapi életnek. t Elveszett és jövőnélküli ember nincs többé, mert szerencsesorsjegyeinkkel kis befektetéssel oly nagy összegeket nyerhet, hogy egy hatalmas pénzestáska szükséges azok elszállítására. Üzletünk a Szent István-körellen 27. szám alatt van, szerencse­számaink az Ön rendelkezésére állanak. Szerencsés esetben 7©©«®©© peng® nyereményt fizetünk ki önnek. Vegyen tőlünk egy vagy több szerencsés számú sorsjegyet ! 4» ­jgurátunk jókat! A „Nemzeti Újság” vasárnapi számában kifogásolja, hogy a cenzúra belpolitkai kérdésekben „változatlanul ingadozó” ma­gatartást tanúsít azáltal, hogy a nyilas sajtónak kedvez. A zsidókérdésben és az alapvető szociális kérdésekben (földbirtokreform) közismer­ten ingadozó magatartást tanúsító K. S. V. lapnak a cenzúra ellen emelt műfelhábo­rodása számunkra érthetetlen; a magyar jobboldali kövélemény mégis megértő kí­ván lenni az „elnyomott” kormánytámo­gató, katholikus sajtóval szemben és ezért szívből kívánjuk a Nemzeti Újságnak, va­lamint a cenzúrától megkímélt testvérlap­jának, hogy legyen része öt olyan kedvező esztendőben, amit a szélsőjobboldali sajtó betiltásokkal és egyéb „engedményekkel” fűszerezve átélt. Akkor bizonnyal nem lesz kedve ahhoz, hogy éppen a tekintélytisztel­etet hirdető rendszer romjain egy „totális” akarat feltétlen érvényesülését követeljük az ál­lamélet minden ágában... A VIRRADAT érted harcol! Harcolsz te is a VIRRADAT-ért?

Next