Virradat, 1943 (8. évfolyam, 1-52. szám)

1943-01-04 / 1. szám

ói két soxuián BIZONYOS POLGÁRI KÖZÍRÓKNAK és politikusoknak nem elég a Népszava nyilvánossága és ezért minden baloldali lapot alkalmasnak tartanak mondanivalójuk számára. Megírtuk, hogy a Conti­ utcai mar­xista közlöny karácsonyi számában úgy Szekfű Gyula, mint Bajcsi-Zsi­­linszky Endre szerepeltek, míg most az Újság című kimondottan zsidó lapban ugyancsakk Bajcsi-Zsilinszky Endre nyilatkozatával találkozunk, aki mondanivalóját a lap révén küldi az előbb említett lap zsidó sajt­­kereskedő olvasóinak. Hogy mit írt Zsilinszky, az nem fontos, de lé­nyegesnek tartjuk megemlíteni, hogy rajta kívül még Rétlai Anna és Peyer Károly nyilatkoztak a magyarországi zsidóság napilapjában. Több szavunk nincs. VIDÉKI OLVASÓNK ÍRJA, hogy a karácsonyi vásárlások alatt nem tudták megkülönböztetni a keresztény és zsidó üzleteket. Olvasta a Baross Szövetség plakátját és megerősödőt a jobboldali lapok intel­meitől — hogy ne vásárolj zsidónál — de a praktikus kivitelezéskor megbukott. Azt írja a vidéki olvasónk, hogy miért nem követi Buda­pest például Szombathely példáját, ahol már esztendők óta külön meg­jelölésben részesítették a keresztény kereskedőket. Mert ha így ma­radnak a dolgok, akkor hiába minden propaganda és minden széphan­gú vezércikk, amely a keresztény kereskedelem mellett száll síkra — hiszen a közönség nem tudja, hogy melyik üzletbe menjen. A zsidó nevű kereskedők még körmönfontabbak, hiszen saját nevük háttérbe­­szorításával próbálják kijátszani a közönséget. Ezek a kereskedők ugyanis a zsidó név helyett szépen csengő neveket használnak és em­ber legyen a talpán az a vásárló, aki fel tudja fed­ezni a bujtató nevek mögött­­ a zsidót. VITÉZ ENDRE LÁSZLÓ, Pest vármegye alispánja régen várt ren­deletet adott ki az óesztendő utolsó napján. A rendelet szerint a jövő­ben minden építkezési tervet be kell mutatni a vármegye mérnöki hi­vatalának, mert a múlt tapasztalatai szerint az építkezések — különö­sen vidéki városainkban csak ártanak a várost illetve a község régi ma­gyar stílusának. Igaza van Pest vármegye alispánjának, hiszen még a magyar fővárosban is mérhetetlen károkat ok­ozott a nyakló nélküli stílustalanság tobzódása. Nem volt egységes szerv, amely kemény kéz­zel­ nyúlt volna bele a házépítések bozótjába, minek következtében egy­­másután veszítették el városaink régi, szép városképeiket. Az a bi­zonyos szecessziós, malter-architektúra így tette tönkre Nagyvárad, Pápa, Miskolc, Kolozsvár és a többi magyar városok hangulatos utca­sorait és tereit. Reméljük, hogy vitéz Endre László kezdeményezése nem szorítkozik csak Pest vármegyére, hanem az ország egész területén mindenütt kötelező lesz a tervek előzetes benyújtása, ami talán véget vet az e téren mutatkozó országpusztításnak. ISMERŐSEINK TÁJÉVI NAPTÁRAKKAL KEDVESKEDTEK. Örült Link is a naptárnak, de némi csodálkozással vett­ük tudomásul, hogy a naptár rovatban még mindig külön oldalon közlik a naptárké­­szítők a zsidó ünnepeket. Neon tudju­k, mi szükség van arra, de viszont tudjuk azt, hogy a keresztény kesékhez kerülő naptárakban semmi szükség nincs külön megpirítóetűzött zsidó ünnephez. A zsidó naptá­rak sohasem közlik a kereszt­ünnepeket és — kérdezzük, — váj­jon ito, szükség van a ptárk­eszi­tő nagy cégek CSAK ÚGY MELLÉKEIN említjük meg, hogy Somlay Arthur, ez a nagynevű magyar színész pont az Újság című izraelita, szakköz­­lönyt választotta ki megnyilatkozása teréül. Hála Mennek, már van keresztény sajtónk is és semmi szük­ségük nincs színészeinknek, hogy mondanivalójukat zsidó lapokban közöljék. VALÓBAN TÉVEDTÜNK a múlt héten és így helyénvalónak ta­láltuk, hogy a 8 Órai Újság megrójon bennünket. Ugyanis azt írtuk, hogy Zsitvay Tibort felsőházi taggá választották. Pedig a Bethlen­­kormány igazságügyminisztere „c­s­a­k” örökös fővárosi bizottsági tag­ aiben. a­­Futura múlt évi eredményes és értékes munkássága Közel negyedszázad óta dolgozik a Futura a gazdatársadalom és gaz­dasági élet javára. A múlt évben is bebizonyította, hogy a nehéz hábo­rús idők ellenére is meg tudta való­sítani azon nemes célkitűzéseit, me­lyet annak idején az alkotók előtt le­begtek. Az 1941—42. gazdasági év már ki­zárólag ír háború jegyében folyt le. Amiből magára a Tuturára is igen nagy feladatok hárultak, amelyeket a kormány célkitűzésének­ot megfele­­lőleg az intézet a gazdák érdekeinek messzemenő figyelembevételével igyekezett elvégezni). A Fatura lföz££gtil£ de A Futura a Magyar Szövetkezeti Központok Áruforgalmi Rt. kará­csony hetében tartotta XXIII. évi rendes közgyűlését Térfi Béla ny. közélelmezési miniszter elnöklésével. Az 1941—42. üzletév jelentését dr. vitéz Darányi Béla miniszteri taná­csos, alelnök-vezérigazgató ismertet­te és bevezetésében rámutatott arra, hogy a Futura terményosztályának munkakörét és szervezetét — a rendkívüli viszonyok tartamára élet­­rehívott — Hombár vette át, mely állami számlára bonyolította le a belföldi gabona- és­­lisztforgalmat. Az olajos magvak kötelező ter­mesztésének bevezetésével kapcso­latban széleskörű szervezési és felvi­­lágosítási munka folyt, miáltal sike­rült az ország olajmagszükségletét kielégíteni. A gazdák számára a magtermeltetési szerződésekkel kedvező jövedelmező­ségeket biztosított. Gondoskodott a Futura a háború folytán megnöveke­dett gyapjúszükséglet kielégítéséről, és felvásárolta a visszacsatolt keleti és déli részek gyapjútermését Az intézet részvényeseinek nevé­ben dr. Schantz Károly titkos taná­csos, mondott köszönetet a vezetésig­­ és tisztviselői­­kar odaadó munkája-­ ért. A közgyűlés a mérleg szerint­­ mutatkozó 6717.598.a pengő tiszta nyereségből részvényeseinek 3 száza­lék osztalékot­­állapított meg. nyug­díjpénztárának­ 150.000 P, az „Ipolyi Keller Gyula Ütegsegélyző alapi­nak 100.000 P, a Magyar Vöröske­resztnek további 50.000 P.-t szava­zott meg. Boldog új asztenyét kíván kedves vevőinek! Ráday­ u. 11. T.: 186-203. MAULIS RÁRI© Bombayban a tömeg megrohant egy gabonaraktárt és kifosztotta azt. Az ok: az angol rezidens közzétette, hogy a következő három hónap alatt csak brit katona kaphat lisztet. Kairói jelentés szerint Misr­el Ge­­dida környékén puskaharc folyik két nap óta szintén egy gabonarak­tár birtokáért bennszülöttek és britek között. Tíz év múlva Amerikában csak idegenek művelik a földet egy szak­közlöny szerint. Tíz éven belül ugyanis az egész amerikai nép vá­rosokban él, s a jelenlegi betelepe­dési adatok szerint ez a folyamat hat év múlva befejeződik. A szovjettől felszabadult Karéliába németek eddig 7500 ekét, 2300 varrógépet, 370 cséplőgépet és 32 mezőgazdasági traktort szállítottak. Két hete ül egy templomtorony te­tején egy amerikai őrült. Nem bánt­ják, mert betegsége menthetetlen. Majd lezuhan magától... Quisling norvég nemzetiszocialista miniszterelnök legutóbbi beszédében bejelentette, hogy Norvégiában teljes a rend és ennek megteremtése kizá­rólag a német megszálló csapatok emberszeretetétől teljes munkájának köszönhető. Hollandiából egész munkáslégiók vándorolnak Németországba. Néhány hét alatt a Németországban dolgozó holland munkások száma 122.000-rel emelkedett. A németek szívesebben veszik az idősebb munkásokat, mert a fiatal hollandokat saját hazájuk­ban, a helyreállítási munkálatoknál igyekeznek felhasználni. Most ünnepli huszonötéves fenn­állását­a, német precíziós munkakö­­r szervezet foglalkozik á­llításáal. London azt írja,­­ha ez a tervezet az övé lenne, könnyen meg­nyerné vele a háborút.­­ Egy amerikai milliomos elhatároz­ta, hogy visszavonul és egy néptelen szigeten éli le hátralévő éveit. Már el is utazott, hogy hová, senkivel, még családjával sem közölte. Húsz elektromos üzemtelepet épí­tenek a németek Európa különböző részeiben, így a legnagyobbat Dnye­­proszojban, Ukrajnában. Ennek a ka­pacitása nem kevesebb, mint 14 mil­lió lóerő. Félmillió tonna argentin kukoricá­ból készítenek alkoholt Délameriká­­ban. — Júliusban egymillió részeges emberrel több lesz nálunk — írják az argentin lapok. — Azt tervezik, hogy benzint is megpróbálnak kuko­ricából csinálni, természetesen egy német szabadalom alapján. Törleg-boxmérkőzést rendezett 4 amerikai munkáscsalád egy kilakol­tatás alkalmával.­­ Amerikában ugyanis a hadiüzemek munkása szá­mára egyszerűen igénybe veszik a nem hadimunkások lakásait. Az első kísérlet egy halottat és nyolc súlyos sebesültet eredményezett. A lisszaboni utcán a napokban nyilvánosan megvesszőztek négy de­­vizacsaló zsidót. Ezek a milliomosok a tőzsdén mesterségesen felhajtották az angol font és amerikai dollár ár­­nyomát. Előbbi­ 63, utóbbi 19 esku­­dásra emelkedett. Széles néprétegek nagy veszteséget szenvedtek. A­ nép haragja viszonzásul alaposan kipo-Garro Jones amerikai parlamenti titkár nyilatkozata szerint az ameri­kai lapok oldalterjedelme újságpapír hiánya miatt tovább csökkentik, így a Newyork Times ezévi március else­jétől kezdve napi hat oldalon jelenik meg az 1933-as 60 oldal helyett. A manche teri gépgyárosok hatá­rozatot hoztak, hogy gépjeiket nem adják az állam rendelkezésére. A kormány ugyanis ravasz ötlettel a vadonatúj gépeket az ócskavasgyűjtés keretében akarja megszerezni, hogy aztán ingyen jutva hozzájuk felhasz­nálják a gépeket termelési célokra és a tulajdonosokat elüssék a haszon­tól. Átszállójegyek repülőgépről vasút­ra. A birodalmi vasút és a f­utthan­­sa között egyezmény jött , létre, amelynek értelmében repülőgépről vonatra való átszállás is lehetséges lesz. Az egyezmény a többi­­európai légiközlekedési és vasútvállalatok­­ra is vonatkozik.­­ Az Országos gyűjtés a honvéd­­családokért, a hadbagumi fák hozzátartozóinak gondját enyhíti. ..Most, amikor arról van szó, hogy megyógyitlak a háború se­bei közül azokat, amelyeket em­beri erővel meg lehet gyógyítani, jogunk van kérni, s­őt kérnünk kell!" Január 17-től február 7. Orszá­gos gyűjtés a honvédcsaládokért. Gyomorsavasok siv­ókúrája a hajdúszoboszlói­­ gyógyvizek­kel mindig eredményes. Kérje mindenütt! Budapest, 1943. január 4. HITLER MONDOTTA: R zsidóság —■ Katonák! Amikor a legutób­bi újévi kiáltványomat intéztem hozzátok, keleten elemi csapás­hoz hasonlítható tél sújtotta arcvonalunkat. Magatok is tud­játok, mit kellett amikor átél­niük a keleti arcvonalon küzdő katonáinknak. Aggodalomtól át­virrasztott éjszakákon Rátok gondoltam. A Ti bátorságotok­nak, katonai erényeiteknek, hűségeteknek, álhatatosságtok­­nak köszönhető, hogy sikerült elkerülni a nekünk szánt napó­leoni összeomlást. Azon a táren Ti, Harcosaim, a keleti fronton nemcsak Németországot, ha­nem egész Európát megmen­tettétek és Veletek együtt szövetségeseink katonái, akik ve­lünk vállvetve küzdöttek. Norvégiától a spanyol határig német osztagok várják készen­létben ellenségeink támadását. Várjon jönnek-e és hol jön­nek, azt csak sejthetjük. De tudjuk, hogy bármikor és bárhol jönnek vereséget fognak szenvedni. — Ha most, az újév kezdetén elhatározzuk, hogy semmi­lyen körülmény­ek között se­m hátrálunk meg ellenségeink elől, hanem addig küzdünk velük, amíg a végleges diadal a mienk nem lesz, akkor először azokra a kedves bajtársainkra gon­dolunk, akiknek egyedül ezért a diadalért kellett elveszteniök életüket. Már igen sok újságban és nyilvánosan elhangzott beszédben bejelentették, hogy ellenfeleink mit szándékoznak tenni népünkkel. Hogy a keleti ellenség mit tenne velünk győzelme esetén, azt magatok is jól tudjátok. Amire most ez­zel szemben elszántuk magunkat, azt ezek az ellenségeink is majd meg fogják ismerni. Megtanultuk gyűlölni ellenfeleinket . Katonáink, miután Fran­ciaország és Anglia hadat üzent nekünk, hősiesen harcoltak, de még akkor sem volt a német népben a gyűlölet érzése. Csak régi székesegyházaink romjai, sok német nő és gyermek ha­lála és sebesülése, kórházaink elleni tervszerű támadások és a többi ehhez hasonló cselek­mény volt képes a német nép lelkében érzésváltozást elő­idézni. Roosevelt és Churchill Németországot most már meg­tanították a gyűlöletre.­­ A német nép ezek után ma már elszánt gyűlölettel dolgo­zik szerte a birodalomban az­zal az egyetlen elhatározással, hogy a háború ezúttal Vagy vég­- ?aKe^ineKhS"XevS?Ke^azi'5 Slíf­" lepdőre elmegy a kedvük Né­metország ismételt m­­egtáma­­dásától. — Azok a népek is ugyanez előtt az élethalál kérdés előtt állanak, amelyek sorsukat a német néppel kötötték össze. Isten irgalmazon Európának, ha a zsidó bolseviki-kapitalista szövetkezés diadalt aratna. Eu­rópa ebben az esetben ment­­hetetlenül elveszett.­­ — Amennyiben a nemzetközi zsidóság azt hiszi, hogy új tagháborúval a német vagy más európai népeket megsem­misítheti, az évezredek óta a zsidóság legsúlyosabb tévedése tesz és nem a német nép, ha­nem a zsidóság fog kipusztulni. Azt hiszem, hogy ma már eb­ben sincs semmi kétség. Most már nem fordulhat elő, hogy egy átoksújtotta faj a tisztes­séges emberek millióit csatate­rekre kergesse és azokat felál­dozza csak azért, hogy a nem­zetközi zsidóság folytathassa üzleteit és kitombolhassa ma­gát ótestamentumi gyűlöleté­ben. Hogy ez a faj a fő oka en­nek a háborúnak is, azt legin­kább azzal lehet bizonyítani, hogy ebben az európai nemzeti államok ellen folyó harcban a látszólag legszélsőségesebb el­­rig'"l­ási’stílista nyugati álla­mok, sőt Amerika és a HV Afl. . . szocializmus látszatát keltő bor- ■ sevizmus közötti szövetkezés is csak azért jöhetett létre, mert­­ a vezetés mindkét esetben a ■ nemzetközi zsidóság kezében van. Roosevelt zsidó aprtröszt­­je, Amerika zsidó sajtója, az amerikai államok zsidó rádió­ja, az amerikai zsidó pártszer­vezetek éppen azokból kerül­nek ki akik a szovjetunió veze­tőségében a gerincet alkotják. Führer jan. 1-i napiparancsából és eszédéből.) Pályázat Gábor Áron szobrára A Sepsiszentgyörgyön felállítandó Gábor Áron szoborra országos pá­lyázatot írtak ki Sepsiszentgyör­gyön. A szobor a legendás székely ágyúhős emlékét örökíti meg. A pá­lyázó művész teljesen szabadon, minden megkötöttség nélkül tervez­­heti művét, azonban figyelembe kell venni azt, hogy a székely őserőt­­ keleti végvárak vitéz négyvz­­ol­­cas székely határőrét kell kidom­borítani. 11.000 pengőt irányoztak elő a pályázatok díjazására és a pályaművek 1243. március hó 31-ig A Megkezdi működését a Zsidókérdés­kutató Magyar Intézet nére, politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális szerepére vonatkozó könyvek, füzetek, röpiratok, újságok, folyóiratok, vagy egyéb nyomtatvá­nyok, eredeti kéziratok, fényképek vagy bármilyen más adatok vannak birtokukban, bocsássák azokat az In­tézet rendelkezésére. A beküldött anyag az Intézetben kétségkívül a legmegfelelőbb helyre kerül, ahol tu­dományos és közhasznú értékelése és felhasználása biztosítva van. A Zsi­­dókérdéskutató Magyar Intézet veze­tője Bosnyák Zoltán Az Intézet címe: Budapest, XI., Otthon­ utca 19. Hiva­talos órák minden szerdán d. u. 3-5- ig­ Január elsején megkezdi működé­sét a Zsidókérdéskutató Magyar Inté­zet. Az új intézmény szellemi életünk régóta tapasztalt hiányát akarja pó­tolni. Bár a zsidókérdés vitathatatla­nul egyik legbonyolultabb, legsúlyo­sabb nemzeti kérdésünk, mégis szel­lemi életünk különböző intézményei és szervei mindeddig nem méltatták figyelemre. A zsidókérdés hazai vo­natkozásainak tudományos feltárása terén még a kezdő lépéseket sem tet­tük meg. A működését most megkez­dő új Intézet kettős célt tűzött ki ma­ga elé. Egyrészt meg akarja szarvas­ra a zsidókérdéssel foglalkozó rend­szeres tudományos kutató munkát. Figyelme egyformán, kiterjed a zsidó­kérdés történelmi, társadalmi, gaz­dasági és kulturális vonatkozásaira. Másrészt — a tudományos­­ kutató munka megszervezésén és kiépítésén kívül — nagy súlyt helyez az Inté­zet a rendszeres társadalomfelvilágo­­sító munkára is. Természetesen be­kapcsolódik az Intézet a zsidókérdés vizsgálatával foglalkozó európai szel­­lemi munkaközösségbe. Felveszi a kapcsolatot a Firenzében,, Rómában Triesztben, Frankfurtban és Paris­ban már működő hasonló jellegű in­tézményekkel. Az Intézet vezetősége azzal a ké­réssel fordul a­­magyar közvélemény­hez, hogy mindazok, akiknek a m­a­ nyújthatók be Budapesten, F-'-.-r’c'-s gyarországi zsidóság múltjára és jele- tájékoztatást a szoborbizottság ad. Boldog új évet kíván a Pesten Pádán ingkészítő kedves vevőinek!

Next