Virradat, 1944 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1944-01-03 / 1. szám

Ahogy egy vagy két tucat millió a­ Inét munkást Szibériába akarnak átu­tartani, Marit püspökök azért imád­­atnak, hogy a német nép bűnö Kését a következő évtizedek­ben a bolsevizmusra bízzák, elég belátásunk van arra, hogy tudjuk, mi lesz a sorsunk nekünk és Európának, ha ez a harc fel­készületlenül lepett­ volna meg , ennek következtében nem len­nénk abban a helyzetben, hogy megnyerjük-Egyébként mindazt, ami, ezeknek angol szadistáknak agyában elméleti szándék születik meg, a bolsevizmus a gyakorlatban régen megcsinálta- Tisztában vagyu-Je­tte’­öl, hogy ez a harc ezért ügyeimen kívül hagyja mindazokat a korábbi korlátozásokat, amelyek tiszta emberi humanizmusból számoznak, a végén nem lesznek győztesek és legyőzőnek, hanem csak a háborút túlélők és megsemmisül­tek. Ha ezenkívül egy háborúban lehet­­az, hogy asszonyok és gyer­­m­ekek elleni háborúra formálisan specializálják magukat — ilyen dur­vasággal a történelemben most elő­ször —, ha valaki a „gyilkos" dísz­követ maga választja, már pusztán ebből felmérhető, mi lesz a sorsa az alulmaradó félnek, mert hiszen nem mondják, hogy ezt a sorsot csak ennyi vagy annyi tízezer gyermek­nek, asszonynak és leánynak szán- Nem. Mert a mai angolok és a állók szemében ez as ggjr Hf-ií éti :ez*s! aWSSBBBBs Hf- Epi-)y 83 a d 16 r, én e 1 orab e n, JsUBBB rcr-W.Mások számára kül^HHPíncs- Bokat neveznek ki. «Kar történt ■ a múlt szánalmas koalíciós há- Bk­ban is- Végül pedig, hogy ez- B leverésünket tervezik? Hiszen ez Bdettől fogva szándékaikban volt­­­■lenthetem hát a német népnek, Hi mindezeket a terveket eleve számitásba vettük és felkészül- Hink még pedig nemcsak sze- Hélyi, vagy anyagi jelentetben. B sajnálék­ok- Egyen-rsen­dok volnának, ha e helyett ab­­helyzetben volnának, hogy az embereknek tízszeresét vagy­­ százszorosát semmisíthetnék meg- Ezt egészen nyerten és nyíltan je­­­­lentik ki és mi ezt éppoly nyíltan tudomásul vesszük. Látjuk ebből, hogy itt a létért vagy nem létért van. Jó irgalmatlan harcról van szó, amelyre tehát " sajnos nekünk is ugyanolyan ir­galmatlanul kell váletz élnünk és válaszolunk is­ "írtveksilk a német hadi­­termelés üteme Európa számára a veszély óriási. Nem csökkenti azt a körülmény,­­ hogy bizonyos brit vagy amerikai tényezők már most kijelentik, hogy a háború után elkerülhetetlen a harmadik világháború, a pra­ok­­­ráciák közti háború és a háború közöttük és a bolsevizmus között. A gyűlölettel szemben ma nem gyenge polgári Németország áll, hanem a nemzetiszocialista népál­lam. Nem hanyatló felső rétegek vagy osztályok, hanem a német népközösség válaszol tehát erre a nyers támadásra, mégpedig nem szólamokkal, amelyek világpolgári eszmekörből származnak, hanem an­nak a fajnak az egészséges és fa­natikus gyűlöletével, amely tudja, hogy létéért harcol és amely legalább is ebben az esetben, a régi mon­dáshoz tartja magát: szemet sze­mért, fogat fogért­Teljes meggyőződéssel jelentem ki a német nép előtt, hogy bárhol is hajtsák végre a szövetségesek a partraszállásukat, méltó fogadtatásban lesz részük. A ném­et katona a küzdelem sors­döntő jelentőségének tudatában itt is meg fogja tenni kötelességét Míg azonban azelőtt mindig ezt az arcvonalat állították az áldozatkész­ség ragyogó példájaként az otthon elé, ma az otthon nyújtja az arcvo­nalnak a nem kevésbbé nagy hő­siesség és áldozatkészség példáját- A német városok elleni bombahábo­rú mélyen szívébe markol mindnyá­junknak. Nem annyira maguk a vá­rosok s az ottani házaik és középü­letek- Mert egy bizonyos: sajnáljuk ugyan végleg elvesz­tett műemlékeinket, de városain­kat szebbé érítjük majd, mint azelőtt voltak. A szervezett nem­zetiszocialista nép­­állam néhány év alatt eltünteti majd e háború nyomait­ A német városok új pompájukkal emelkednek majd ki a romokból-Berlinre és Hamburgra, Münchenre és Kölnre, Kasselre és,mind a többi más és nagy megrongált városra már néhány évvel a háború után alig lehet majd ráismerni. A törté­nelmi értékeket, ott ahol azokat pó­tolni lehet, újból híven felépítjük. Ha békében a nemzetiszocialista ál­lamban évenként több mint 380.000 lakást tudtunk építeni, akkor közös­ségi munkánk számára egyáltalán nem jelent majd problémát, hogy a háború után évente 2—3 millió la­kást építsünk. Számunkra és külö­nösen nekem csak az embervesz­teség fájdalmas, még­pedig első­sorban az asszonyok és gyermekek körében elszenvedett veszteségek fájdalmasak, de fájdalmas a pusz­tulása annyi ember személyi javai­ ,­nak és kis emléktárgyainak, ame­i­tip rajping­ arra hogy a­z amgo-francia hadüzene­tek idején az ellenséget két re­­ménykedés töltötte el: először az, hogy bekövetkezik az összeroppa­nás, amely az új szocialista eszme német birodalmát végleg szétzúzza, másodszor, remélte a minél hoese­­szabb háborút, hogy a kapitalista­ beruházások kamatozhassanak és megtérülhessenek. A niémist háborús vezetés számá­ra, ezzel szemben nem lehetett más feladat, mint az, hogy tekintettel a német nép kis életterére, egyik ellenfélt a másik után gyorsan leverje és a német biro­dalom védelmi területeit a lehe­tőség szerint kitolja a német bi­rodalom határain túl. A Németország elleni brit-fran­cia hadüzenet napján a Német Bi­­rodalom egyed­ül állói öt- Mégis rö­vid idői­ belül sikerült a legfe­­nyegt­őbb veszélyt keleten, észa­kon és nyugaton, kiküszöbölni. Ol­aszor­szágnak a háborúba való belépése után több európai és Európán kívüli állam kezdett szö­vetkezni a Német Birodalommal. Az Európa-ellenis bolsevista veszély más népeket is harcrakényszedtett, hogy felvegyék a küzdelmet orszá­gaik és a kon­in­es többi részének megmentésére. Tényleg sikerült az otthon határaitól messze arcvona­­lakat felisrtani, amelyek néha elő­re, néha visszafelé is mozogva az ellenfelet mindig a Németi Birodalom határait, messze visszaverték. Hogy ez a háború áldoza­tkban és nélk­ülözések­ben mit követelt a né­m­et néptől, az a katonák a leg­jobban tudják. Leküzdöttük­ a keleti téli válságot Ha azonban régebben az ottthont erősebbé lehetett tenni azzal, hogy a szükség napjaiban a harcoló arc­vonalra tetette tekintetét, most az arc­vonalon küzdő katona az otthon­ra tekintve, erőt nyerhet köteles­sége terjestésére. Azelőtt azt kí­vánhattuk, hogy az otthon egyen méltó katonái­hoz, ma pedig ugyanilyen jog­gal megálayíthatjuk, hogy az otthon saját ksm­agatartása révén megérdemli a legj­obb fronthar-­atokat. Iyek, ha gyakran anyagiag érték­telenek is, mégis oly sokat jelente­nek azok életében, akik azokat, vagy apáiktól örökölték, vagy ma­guk szerezték és­­ amelyek számáira gyakran pó­tolhatatlan emléket elmúlt időik­nek- Eljön egyébként a megtor­lás órája. Ennek a bombasháborúnak van vi­szont egy másik oldala is. Aki mindenét elvesztette, annak tudnia kell, hogy csak a győzelem adhatja vissza szívait. Csak e hábo­rú sikere teremthet olyan állapotot, amely lehetetlenné tesz majd főleg minden kísérlete arra, hogy még egyszer ilteni szenvedés érje az emberiséget. Ha emberek millióinak semmi veszteni­­valójuk sincs, akkor csak nyerni valójuk lehet. A nemzet­iszocialista áll­am­veze­tésnek éppen ezért eltökélt szán­déka, hogy ezt a harcot végső következményéig a legnagyobb fanatizmussal végigküzdi- E téren különbség lesz közte és a német nemzet világháború alatti ve­zetősége között- A párt, amelynek tagjai oly rendkívül nagy véráldo­­zatot hoznak a harctéren, az ifjak és az idősebbek, az asszonyok és leá­nyok szervezetei útján otthon is folytatja a felelősségteljes munkát a legsúlyosabb, és legkeserűbb órák­ban néptársainknak nemcsak neve­lése, hanem főleg vezetése terén is. Valamikor a háború teremtette meg a nemzetiszocialista mozgalmat, épp ezért is mozgalomnak a háborúban Amit a harcos katona az arcvo­nalon és a harcos német otthon tel­jesít, azt kiegészíti néptársainknak és azoknak, az európaiaknak a mun­kája, akik sorainkban állnak. A né­met paraszt, elsősorban a német parasztasszony megtette a magáét népünk ellátásával- ők is tudják, hogy a német birodalom összeom­lása a német parasztság összeom­lását jelentené. Épp ezért ők is csak egyetlen célt ismernek: népünk számára biztosítani a fel­tétlenül szükséges élelmiszere­ket, hogy sikeresen végigküzd­­hessük­ ezt a súlyos harcot. A német mezőgazdaság teljesítmé­nyei ennek megfelelően valóban pá­ratlanok. Ezeket a teljesítményeket kiegészíti munkásaink millióinak munkája, akik főleg fegyvert és lő­szert szállítanak katonáinknak. El­­térőleg a világháborútól, amikor 1918-ban három és félezer ellen­séges páncélossal szemben nekünk alig volt tucatnyi páncélosunk és egyáltalán nem volt páncéltörő fegy­verünk, ebben a háborúban saját páncé­losaink termelése mind minősé­gileg, mind számbelileg állan­dóan emelkedik, éppúgy, mint páncéltörő fegyvereink gyártása- Németország a világ egyetlen álla­ma, amely széntermelését nem csök­kentette, hanem növelte, amellett pedig magánszükséglet legszi­gorúbb korlátozásával mindent alá­rendelt a hadvezetés érdekeinek. Az olasz katonai kamarilla és po­litikai-kapitalista klikkek éveken át tartó szabotálása, francia ten­gernagyok, tábornokok és tisztek árulása Északafrikában, ezen a tér­ségen az ellenállási lehetőség ha­nyatlásért­, vezettek. A felelős olasz tényezőknek rendszeresen folyta­tott passzív, ellenállása annyira megbénította az Északafrikába irá­nyuló forgalmat, hogy az ott harcoló kötelékek anyagi harceszközök sőt az ellátás hiá­nya folytán végég nem tudták továbbtartani az észzakafrikai térséget Az olasz szövetséges­­teljes kiesése Keleten további válság bevezetője volt, amely a sztálingrádi hősi harccal zárult le. Anglia, végül megkezdte a Balkán aláaknázását és az a veszély fenyeget­ett, hogy a német katonát ott is megfoszt­ják vérál­dozata­inak gyümölcsből. A Duce letartóztatása, és egyéb események igen súlyos következ­­ményekkel jártak Németországra.. Németországnak néhány hét alatt először is az elpártolt olasz csapatokat le kellett vernie és lefegyvereznie. Több mint egymillió embert ért ez a­ sors, akiknek részéről részben az a veszély fenyegetett, hogy elvág­ják az Olaszországban és a Balká­non álló német csapatok minden mögöttes összeköttetését. Számos szigetet megszálltunk vagy rész­ben igen véres harccal elfoglaltunk,, mások­at pedig, minthogy az össze-1 Az 1939., 1941. és 1942. évben, északafrrikai visszacsapásokttól el­tekintve, csupán egyetlen súlyos válságot ismertünk, nevezet­esen az mtrciui­g tartó téli hónapokat. Igazi termé­­szeti katasztrófa hatásai következ­ében akkor embertől, állatoktól és az anyagtól gyakran a lehetőség határain túlmenő tel­j­esítmén­yeke­­t kellett követelni A test m­egmisze­­redete, állatok kimúltak, gépek és köttetéseket biztosan fenntartani nem volt lehetséges, ki ke­llett ürí­tenünk. Délolaszor­szágban nyomban rög­tönözve, új arcvonalat kellett fel­állítani és megszilárdítani. A Bal­kánon le kellett vernünk és le kel­lett fegyvereznünk az olaszokat és mindenféle irányzatú­t indítókat. Ebből a célból számos hadosztályt, kellett ezekre a területekre rendel­nünk, új hadseregeket kellett fel­állítanunk. Emellett nem volt sza­bad­ elhanyagolnunk az erődítések kiépítését, személyzetük további kiképzését Nyugaton és Északon. Ugyanebben a® időszakban azonban egyúttal a fenyegető orosz támadást minden körül­mények között még a nyáron ki kellett kénysze­rítetnünk, hogy a tél beállta előtt, amennyire le­het elhasználjuk erejét. Olaszországi arcvonalunk erős, a Balkán német kézen van.­ ­Magában az otthonban felül kel­­lett­ vizsgálni és tökéletesíteni kel­lett az ellenséges bombatámadások elhárítási szabályait. Új tám­adó és elhárító fegyvere­ket kellett kialakítani, alkal­­mazásuk­ módszer­eit kellett ta­nulmányozni és végül gyakor­latilag is ki kellett őket prób­áni.­­ Ebben az é­vben a srémiei vezető­séget a legnagyobb feladat ter­­el­te, amely valaha is támasztható­ fegyverek felmondták a szolgálatot, vasutak kiestek az üzemből. Úgy látszott, hogy napóleoni sor­, vár tok­i.l-Ilii Mindnyáj­unknak emberfeletti erő megfeszítésével mégis sike­rült úrrá lenni a legborzalma­sabb válságon és­ ismét sikerült rendbehozni az arcvonalat. Az 1943. esztendőt a történelem­ben mint nagy válság második esz­tendejét kell majd megörökíteni. Európa megsemmisítésének zsidó célja tehát végezetül ma­­hozza a zsidóság biztos kiírtáról Európában, és ennélfogva két­ségen kívül az és hogy az angoloknak és amerikaiaknak a­ « kisép» tete, hogy Európát és Németországot a bolsevizmus által megsemmisít­sék és a német népet a rad­zkoviták­kal megfenyítsék, vagyis kiirtassák, csak az ellenkezőjét érte el, vagyis magának « angolszász »Hágnak a bolsevikálását, szintén épp olyan bizonyos. Nem újság számunkra, hogy az angolok nyugaton,, vagy a Balká­non, vagy Norvégiában, Hollandiá­ban, Portugáliában, vagy valahol másutt partraszállást akarnak vég­rehajtat, egészen eltekintve attól, hanem mindama pontok ki­építé­sével te, amelyeke* döntőnek, vagy fontosnak tartunk a* ilyen partraszállás szerapontjába^^fl Ez­ a kiépítés olyan .nértéklH­­ént, amely valószínűleg meglepi majd eAnr.éget^B minke^ •ondják, l^igy 'S 38 nem fss, összehasonflBB^pBlieppei partraszállási írisérm^Hlre hiiszen nem is várunk mást,mert természe­tesen azóta elhárításunk is más lett, főleg pedig: A Dieppenél arnnak ide­jén partraszállt angolok egyáltalán még meg sem ismerkedtek az ak­kori német elhárítással. Hitler újévi napiparancsa a megtorlás évéről: „1944 ben mindaddig súlyos csapásokat ad ellenfélre, amíg elkövetkezik a győzelem órája Meghiúsítjuk Az angolszász partraszállást és az Európa elleni bolsevista rohamot. Január 2. .ilszállásár­ól Morduló al- I intézett a Az olasz árulás kihatásai ~ Új hadseregek felállítása kell igazén beválnia és fog te beválni Ptillen-szarSzéni tér 7. Tel.: 3é?r36£1­0R&'S ANCI előadó művésznő és a remek kísérő műsor. Pompás meleg Műsor kezdete: 9-kor

Next