Vízügyi Közlemények, 1895 (10. füzet)

10. füzet

engedélyezésük után — mire nézve az előintézkedések folyamatban vannak — a Duna folyamnak úgy a hajózás, mint az árvíz és jéglevonulás szem­pontjából annyira fontos mederrendezése Dévénytől Orsováig illetve a Vas­kapuig, tehát a magyarországi egész szakaszon kivitel alá kerül. Mily fontossággal és sürgősséggel bír a Közép-Duna szabályozása, erre nézve sajnos tapasztalat az 1893. évi tavaszi árvíz. A rendkívül hideg tél folyama alatt képződött erős jégtömegek, előbb a Baja feletti kanyaru­latokban, azután a bogyiszlói átmetszésben és a fajszi Dunaszakaszon megtorlódtak, minek folytán a víz — különösen a fajszi szakaszon — eddig soha sem tapasztalt magasságra a helyi sempont felett 8­20 méterre felduzzadt, és átszakítván a paks-faddi Duna-védgát-társulat valamint a bogyiszlói sziget védtöltéseit, az azok által védett egész — mintegy 20,000 holdnyi — árterületet elborította, és Bogyiszló különösen pedig Gerjen községeket romba döntötte. Ugyanakkor a Duna balpartján fekvő sárközi ármentesítő társulat védtöltéseit csak több napig tartó rendkívüli erőkifejtéssel lehetett megvédeni, és ez által sok ezer holdnyi területet az elárasztástól meg­menteni. Ezen árviz hatása alatt jött létre a fajszi és Bogyiszló-Baja közötti Duna szakaszok szabályozásáról szóló 1893. évi XVI. t.-czikk, mely az ezen szakaszokon legsürgősebb és legszükségesebb munkálatoknak két év alatti végrehajtását elrendelte, és e czélra 885.000 frt költséget engedélyezett. A jelzett árvizen kívül a múlt évben még csak a Bega és Temes mentén voltak nagyobb árvizek, úgymint: a Begán a tavaszi olva­dáskor, midőn a nagyvíz egyes helyeken a töltéseket is áthágta, és csak nyúlgátakkal lehetett annak szétterülését megakadályozni, Ó-Te­leknél pedig az erőszakos töltéskivágás folytán mintegy 2000 holdat el is árasztott. A Temesnél ellenben a nagyvíz júniusban jelentkezett, és daczára annak, hogy az árvíz jelentékeny magasságra emelkedett, mégis sike­rült nagy erőkifejtéssel a védtöltések átszakítását megakadályozni. A már fentebb említett közép-dunai egységes szabályozási terve­zeten kívül, egységes tervek dolgoztattak ki a Morva, Dráva, Maros és Szamos folyók szabályozására nézve is, míg a Mura, Vág stb. folyóknál hasonló tervek elkészítése czéljából felvételek eszközöltettek. A társulati működés terén kiválóbb jelentőségű a Hanyság csator­nának az 1893. évi XVII. t.-czikkel elrendelt kiásatása, mely munka, a Rába és mellék folyóinak az 1885. évi XV. t.-czikkel elrendelt és

Next