Vízügyi Közlemények, 1895 (10. füzet)
10. füzet
engedélyezésük után — mire nézve az előintézkedések folyamatban vannak — a Duna folyamnak úgy a hajózás, mint az árvíz és jéglevonulás szempontjából annyira fontos mederrendezése Dévénytől Orsováig illetve a Vaskapuig, tehát a magyarországi egész szakaszon kivitel alá kerül. Mily fontossággal és sürgősséggel bír a Közép-Duna szabályozása, erre nézve sajnos tapasztalat az 1893. évi tavaszi árvíz. A rendkívül hideg tél folyama alatt képződött erős jégtömegek, előbb a Baja feletti kanyarulatokban, azután a bogyiszlói átmetszésben és a fajszi Dunaszakaszon megtorlódtak, minek folytán a víz — különösen a fajszi szakaszon — eddig soha sem tapasztalt magasságra a helyi sempont felett 820 méterre felduzzadt, és átszakítván a paks-faddi Duna-védgát-társulat valamint a bogyiszlói sziget védtöltéseit, az azok által védett egész — mintegy 20,000 holdnyi — árterületet elborította, és Bogyiszló különösen pedig Gerjen községeket romba döntötte. Ugyanakkor a Duna balpartján fekvő sárközi ármentesítő társulat védtöltéseit csak több napig tartó rendkívüli erőkifejtéssel lehetett megvédeni, és ez által sok ezer holdnyi területet az elárasztástól megmenteni. Ezen árviz hatása alatt jött létre a fajszi és Bogyiszló-Baja közötti Duna szakaszok szabályozásáról szóló 1893. évi XVI. t.-czikk, mely az ezen szakaszokon legsürgősebb és legszükségesebb munkálatoknak két év alatti végrehajtását elrendelte, és e czélra 885.000 frt költséget engedélyezett. A jelzett árvizen kívül a múlt évben még csak a Bega és Temes mentén voltak nagyobb árvizek, úgymint: a Begán a tavaszi olvadáskor, midőn a nagyvíz egyes helyeken a töltéseket is áthágta, és csak nyúlgátakkal lehetett annak szétterülését megakadályozni, Ó-Teleknél pedig az erőszakos töltéskivágás folytán mintegy 2000 holdat el is árasztott. A Temesnél ellenben a nagyvíz júniusban jelentkezett, és daczára annak, hogy az árvíz jelentékeny magasságra emelkedett, mégis sikerült nagy erőkifejtéssel a védtöltések átszakítását megakadályozni. A már fentebb említett közép-dunai egységes szabályozási tervezeten kívül, egységes tervek dolgoztattak ki a Morva, Dráva, Maros és Szamos folyók szabályozására nézve is, míg a Mura, Vág stb. folyóknál hasonló tervek elkészítése czéljából felvételek eszközöltettek. A társulati működés terén kiválóbb jelentőségű a Hanyság csatornának az 1893. évi XVII. t.-czikkel elrendelt kiásatása, mely munka, a Rába és mellék folyóinak az 1885. évi XV. t.-czikkel elrendelt és