Vízügyi Közlemények, 1972 (54. évfolyam)

4. füzet - Kovács György: Kútszűrők aktív hosszának vizsgálata

KÚTSZŰRŐK AKTÍV HOSSZÁNAK VIZSGÁLATA DR. KOVÁCS GYÖRGYI A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet felszín alatti vizekkel foglal­kozó főosztályának egyik feladata az üzemben levő kutak rendszeres ellenőrzése, üzemi adataik folytonos gyűjtése. Ezeknek a méréseknek a során kisméretű forgószárnyas sebességmérővel meghatározták több kútban a kútba beáramló vízhozam belépésének függőleges eloszlását a szűrő mentén, és minden esetben azt találták, hogy a fajlagos beáramlás (a szűrő egységnyi hosszára jutó belépő vízhozam) a szűrő tetejétől lefelé haladva fokozatosan csökken, még olyan esetben is, amikor a geológiai vizsgálatok homogén réteg jelenlétét igazolták. Ilyen mérés eredményét mutatja be az 1. ábra, szemléltetve egyben a felvetődő probléma jellegét. A kutak vízadó képességének, illetőleg aktivitásának ezt a lefelé való fokozatos csökkenését okozó jelenség szabatos fizikai indokolása is könnyen megtalálható, ha részletesen elemezzük a víz áramlási útja mentén a nyomás eloszlását. A köny­nyebb tárgyalásmód érdekében tételezzük fel, hogy egy olyan fedett vízadó réte­get (nyomás alatti áramlási rendszert) vizsgálunk, amely a kúttengelytől adott R távolságban függőleges érintkezési felülettel szabad felszíni víztérhez csatlakozik (az érintkezési felület tehát függőleges alkotójú körhenger) és a kúttal elvont vízmennyiség a felszíni vízből gyakorlatilag ellenállás nélkül pótlódni tud (2. ábra). Válasszuk hasonlító síkként azt a vízszintes síkot, amely a szivattyú szívócsövé­nek alsó végpontján átmegy és tételezzük fel, hogy ez a kút szűrőzött szakaszának felső éle fölött helyezkedik el. Legyen a vízszint a csatlakozó felszíni víztérben //j magasságban a hasonlító sík fölött. Természetesen a szivattyúzás előtt ez a nyugalmi szintje a réteget jellemző piezom­etrikus felületnek is. A kút leszívott vízszintjének a hasonlító sík fölötti magasságát jelöljük H.,-ve 1. Feltételezve, hogy a szivárgó víz áramlási sebessége a réteg minden pontján belül marad azon a tartományon, amelyben a Darcy-törvény alapján a sebesség és a hidraulikai gradiens kapcsolatának lineáris volta érvényes, a kút permanens hozamát számíthatjuk, ha ismerjük a réteg­­ vastagságát. A számításhoz a Dupitír-egyenletet alkalmazhatjuk, amely, ebben az esetben, szivárgáshidraulikai szempontból szabatosnak tekinthető. Eszerint tehát a kút vízhozama: m(H _ щ ) ВтЛНт . _ г | Dr. Kovács György, a mn­. tudományok doktora, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet igazgatóhelyettese (Budapest)

Next