Vízügyi Közlemények, 1979 (61. évfolyam)

1. füzet - Kovács György-Molnár György: Hójellemzők számítása hóvastagság-idősor alapján

80 Kovács Gy.—Molnár Gy. teret tartalmazó kristályok kialakulásának kedvez. —5—0 °C közötti hőmérsék­leten alacsony páratartalom mellett oszlopkristályok és jégtűk alakulnak ki. Nyugodt, szélcsendes időben —5 °C-nál alacsonyabb hőmérséklet és magas páratartalom esetén a nagy és szerteágazó formájú kristályok lazán kapcsolódva kis térfogatsúllyal rakódnak a felszínre. Yosida (1956) szerint ebben az esetben a hó térfogatsúlya nem haladja meg a 0,05 g/cm3-t. Karol (1949) 0,056 g/cm3 és 0,075 g/cm3 értékeket ad meg. Fagypont körüli léghőmérsékleten a hó kezdeti térfogatsúlya elérheti a 0,200 g/cm3, sőt a 0,300 g/cm3 értéket is. Ezt azonban nemcsak a hókristályok erősebb tömörödöttsége, hanem a köztük megjelenő kapilláris víz is okozza. A hó kezdeti térfogatsúlyának meghatározásánál nagyszámú mintát vizsgáltunk meg. A nagyrészt decemberben lehullott hó adataival normál eloszlással végzett vizs­gálat gmin . 0,118±0,028 g/cm 3 (1) térfogatsúlyt adott. (Kovács, Molnár, 1972, 1974.) A felhalmozódás kezdetétől a hó szüntelenül tömörödik, térfogatsúlya egyre növekszik. Ez egyrészt a hókristályok egyre szorosabb összeilleszkedésének, más­részt a kristályok hézagtereiben megjelenő kapilláris víztartalom növekedésének következménye. A változásokat a hótakaróra ható külső (hőmérséklet, napsugár­zás, szél stb.) és belső (a hó saját súlya stb.) hatások együttesen idézik elő. b) A hó kritikus állapota A hóból történő olvadékelfolyás akkor kezdődik meg, amikor a kristályok közötti kapilláris tér több vizet visszatartani már nem tud. Az olvadás a mérhető vízegyenérték csökkenésében nyilvánul meg. A gyakorlat számára kulcsfontosságú, hogy meghatározzuk a hónak azt a tér­fogatsúly értékét, melyen az kapillárisán telítődik és megkezdődik az olvadás. Ugyanis hóvastagság (v) és a hó térfogatsúlyának (v) ismeretében számítani tudjuk a hótakaró vízegyenértékét. Vizsgálataink a kritikus állapotú, azaz kapillárisan telített hó térfogatsúlyának meghatározására irányultak, amelyet a továbbiakban kritikus térfogatsúlynak (yk) fogunk nevezni. A yk értékének meghatározására az 1960—1971. évi időszakból 969 adatot vettünk figyelembe. Az I. táblázat a vizsgált időszak minden évére kü­lön-külön, továbbá a teljes halmaz egészére a yk átlagértékeit és szórását adja meg. Az átlagok elég jelentős eltérést mutatnak az egyes években. Például: 1960—61-ben yk = 0,205 g/cm3-nek, 1962—63-ban yk = 0,265 g/cm3-nek adódott. A szórás is magas. 1970 —71-ben például s = 0,07 g/cm3. A következő lépésben azokat a tényezőket vizsgáltuk meg, amelyek befolyá­solják a kritikus térfogatsúly kialakulását. E vizsgálatok során arra a megállapít Л (mm) = у (g/ cm3 ).(2)

Next