Vízügyi Közlemények, 2023 (105. évfolyam)

2023 / 1. szám - Kertész József - Polgár Antal - Tuboly László: A Nicki duzzasztómű rekonstrukciója

Vízügyi Közlemények, CV. évfolyam, 2023. évi 1. füzet 19 kott területe víz alá került. Ugyancsak jelentős elöntések keletkeztek Sárváron is. Itt találkozott a Rába és a Csömör-Herpenyő patak árvize április 24-én. Együttesen meghágták a várost védő régi nyári gátat, melynek következtében a város egyne­gyede elöntésre került. A kritikus helyzetet fokozta, hogy a lakott területeket elöntő víz csak a vasúti töltésben lévő szűk nyílású híd alatt tudott tovább folyni; a híd és a vasúti töltés visszaduzzasztó hatása tovább növelte a városban az döntési szintet. A helyzet enyhítése érdekében a vasúti töltést felrobbantották, annak ellenére, hogy az előző napon közvetlen a rábai árhullám hatására 300 m hosszon át is szakadt. Ez a víztömeg érte el a folyó Sárvár alatti töltésekkel védett szakaszát. A töltések az 1%-os valószínűséggel számított árvízszinthez képest 50-100 cm es biztonsággal voltak kiépítve, azonban a helyileg jelentkező vízszintek nem igazolták a számított értékek helyességét, így a bal és a jobb parton egyaránt 5-5 km hosszban átbukott a víz a töltéseken. Mindkét parton két-két gátszakadás keletkezett. Hatalmas árhullám alakult ki a Répcén és a Répce-árapasztón is, amely gátszaka­dásokat okozott - az elöntés tucatnyi községet és Kapuvárt is érintette. A szakadások elzárásai nem jártak sikerrel és csak az apadás bekövetkeztekor voltak befejezhetők. A Nicki duzzasztó üzemeltetése az 1965. évi árvizek idején csak jelentős ne­hézségekkel volt végezhető. Sajnálatos módon a bal parti nyílásban lévő nyerges gátat nem sikerült lefektetni. E­miatt az alvízi mederfenék közelében a gáttesttel párhuzamos keresztirányú áramlás alakult ki. Ez a rendellenes vízmozgás a Pfletschinger-utófenék alól a kavicsot nagymértékben kimosta. Az állva maradt nyílás előtti felvízen, a nyerges gát felső éléig a görgetett hordalékból kavicszá­tony képződött. A nagy műtárgy szinte valamennyi nyílásában uszadék fák aka­dályozták a nyerges gátak felállítását. Az üzemeltetést végző ÉDUVIZIG Rábai szakaszmérnökség szinte azonnal megkezdte azokat a munkákat, melyeket a rendelkezésre álló eszközeivel el le­hetett végezni annak érdekében, hogy a duzzasztást helyre lehessen állítani. 4.3. A duzzasztómű rekonstrukciója A duzzasztó nyerges gátszerkezetének mozgatási problémái az acélszerkezetre való átállással sem oldódtak meg. Ennek következtében sürgetővé vált egy minden tekintetben teljes körűnek tekinthető rekonstrukció. Indokolta ezt a létesítmény ötven éves üzemideje, valamint a vízpótló rendszerben végrehajtott és tervezett fejlesztések. Új öntözőtelepek kezdték meg működésüket, duzzasztóművek épül­tek a vízpótló rendszer kettős működésű csatornáin, melynek segítségével meg­növelték a rendszerben szétosztható vízmennyiséget. Koncepcionálisan felmerült a vízpótlás a Tóköz­ irányába is. A Tóköz - A Rába, Rábca és a Mosoni Duna összefolyása közt, a Hansággal szomszédos, mocsaras, számos holtágtól szabdalt, mély fekvésű sík terület, a Rábaköz észak­keleti része, ami Győr-Moson-Sopron megye keleti részén helyezkedik el.

Next