Vörös Zászló, 1961. július-december (17. évfolyam, 79-154. szám)

1961-07-01 / 79. szám

2 oldal Nagyobb figyelmet a kommunisták nevelésére Délután három óra. Erre az időre volt kitűzve az Út a Kommunizmushoz Kolhoz pártszervezetének­­beszámoló­választó gyűlése. A gyűlés azonban csak két órás késés­sel kezdődhetett meg. — Ez már megszokott do­log nálunk... — magyarázza Illés István, a pártszervezet titkára. A kommunisták ilyen ala­csony fokon álló fegyelmének okát politikai nevelésük hiá­nyában kell keresnünk. Erről meggyőződhettünk a beszámo­lóból és a felszólalásokból is. Illés elvtárs beszámolójá­ban csak nagy általánosság­ban körvonalazta a kolhozban folyó munkálatokat. Bár a kol­hoz az elmaradozók közé tar­tozik úgy az állattenyésztés­ben, mint a földművelésben, éppen csak hogy megemlítette a hiányosságokat. A hiányosságok kiküszöbö­lésére meg lehetne találni a lehetőséget, ha a pártszerve­zet konkrétabban irányítaná a kolhozban folyó munkálatokat, ha állandó nevelő, felvilágo­sító munkát végezne a kolhoz minden részlegén. Ehhez azon­ban elsősorban az kell, hogy a pártszervezet elsősorban a párttagokat tegye felelősebbé kötelességeik iránt. A kommunisták nevelésé­nek egyik legfőbb eszköze a pártmegbízatás és annak el­lenőrzése. Sajnos, a beszámo­lóból nem lehetett megtudni, melyik párttag hogyan telje­sítette a megbízatásokat. A megbízatások kérdése a beszá­molási időszak alatt sem a pártszervezeti gyűlésen, sem büróülésen nem volt napirend­re tűzve. Darcsi V. kommunista fel­szólalásában többek között ki­jelentette, hogy sok kommu­nista nem tart lépést az élet­tel, nem olvasnak könyveket, újságokat. Ez az oka annak is, hogy egyesek úgy a mun­kában, mint a magánéletük­ben fegyelmezetlenek, így pél­dául Verbiás kommunista ön­kényesen, a kolhoz vezetősé­ge és a pártszervezet engedé­lye nélkül elhagyta a kolhozt. Ezután Darcsi elvtárs arról beszélt, hogy a kolhozban na­gyon alacsony színvonalon mozog a vallásellenes propa­ganda. Az agitátorok szemi­náriumát március óta nem tar­tották meg. Ilyen körülmények között érthető, hogy az agit­­kollektíva nem végez kellő felvilágosító munkát. Komári András kommunis­ta felszólalásában kijelentette, hogy a pártszervezet elhanya­golja a komszomolok szerve­zését, irányítását is. Ez az oka annak, hogy sok komszo­­mol elhagyta a kolhozt, egye­sek pedig a klub helyett a templomba járnak. Orosz Béla kommunista fel­szólalásában élesen bírálta Vass István kommunistát, bri­gádvezetőt, aki nem tűri a bí­rálatot és nyomban megsértő­dik, ha rámutatnak hibáira. Skirta Péter kommunista rámutatott arra, hogy a szőlő­brigádban, ahol Mező M. ko­m­munista a brigádvezető, elő­fordul a köztulajdon szétlop­kodása. A továbbiakban bírál­ta a pártszervezetet és annak titkárát, mert a gyűléseken elfogadott határozatok többsé­géről rendszeresen megfeled­keznek. A kolhoz vezetősége is ritkán ülésezik. Juhász elvtárs kommunista, a kolhoz elnöke szintén a kommunisták nem kielégítő szervező munkájáról beszélt. Kuruc­ Emma tagjelölt példá­ul, aki fejőnőként dolgozik a harazgyivkai részlegen, ahe­lyett, hogy szervezné és irá­nyítaná a fejőnőket magasabb tejhozam elérésére, maga sem veszi figyelembe a farmvezető utasításait. Az év folyamán elhanyagol­ták a politiskolák irányítását is. A foglalkozásokat a kol­hoz minden részlegén működő politiskolákban rendszertele­nül tartották meg. A pártszer­vezet nem hallgatta meg mun­kájukról a pálitiskolák veze­tőit, vagy a foglalkozásokat nem látogató kommunistákat­. A beszámoló-választó gyű­lés részletes határozatot dol­gozott ki a hiányosságok mi­előbbi kiküszöbölésére. A pártszervezet titkárául Illés Istvánt választották meg Barato­n. Volinszki terület. A novo-volinszki kerület kolhozaiban gé­pesített kukoricaszáritókat építenek. A felvételen: egy kukoricaszáritó építése az Iván Frank­ó Kolhozban. Szazsnyev 6 felvétele. (A RATAU fotokrónikája) VÖRÖS ZÁSZLÓ 1961 július 1. szombat A­I EGY NAP ALATT b- 1961 június 28. A hétéves terv egyszerű munkanapja Ezen a napon nem volt semmilyen nevezetes dátum. Mégi­sennyi nagyszerű, örömteljes esemény történt alatta. Nem­­ csoda, hiszen boldog szovjet életünk minden napja telve van örömmel, munkasikerekkel. Különösen így van ez most, am­i­kor egész népünk odaadóan harcol az SZKP és az UKP XXII kongresszusainak méltó fogadásáért. Alább közleményeket adunk azokról az eseményekről melyek 1961 június 28-án történtek. Városunkban több könyvesbó­dé, hatalmas könyvesüzlet áll a könyvet vásárlók rendelke­zésére. 1961 június 28-án a terü­leti könyvkereskedés üzlete 270 rubel összegben árult szépirodalmi és tankönyveket, nem számítva az üzemek, in­tézmények, stb. átutalással történő vásárlását. ÚJABB 40 EZER TÉGLA ÉS CSERÉP Napról napra növekszik a munka üteme a 3. sz. Tégla-, gyárban. Június 28-án a Lenin-rendjellel kitüntetett Pekárcsik Erzsébet vezetése alatt álló égetőbrigád több mint 40 ezer cserepet és tég­lát hordott ki a kemencéből Ezenkívül két­ezer darab alag­­csövet adtak át raktárra. Pekárcsik elvtársnő brigád­ja s méltó fogadtatást készít az SZKP XXII. kongresszusának TELJESÍTETTÉK A TERVET A berehovói Bútorgyár hó­napról hónapra rendszerese­n teljesíti a kitűzött tervet. Kü­lönösen jól dolgozik itt a kár­­pitosműhely, melynek vezető­je Pohil elvtárs. Június 28-án 1­0 darab fo­tel helyett 14-et gyártottak Ezzel teljesítették júniusi ter­vüket. A bútorösszeállítók még 23- án befejezték júniusi tervüket. 28-ig 30 szekrényt készítettek terven felül a második félév javára. A gépműhelyben is élénk munka folyik. A gépkezelők június 28-án a következő hó­nap javára 25 darab rekamié­­hoz és 220 fotelhez készítet­tek bútorelemeket. BEFEJEZTÉK AZ ÁRPA BETAKARÍTÁSÁT Amint már lapunk közölte, a Győzelem Kolhoz tagjai el­sőnek fogtak az aratáshoz. Bajusz Sámuel brigádja meg­kezdte az őszi árpa aratását. Június 28-án Biba Mihály kolhozista aratógéppel levág­ta az utolsó 47 hektárt is. A terméshozamról még nem le­het pontos adatokat adni. A végleges eredmények csak a cséplés után válnak ismeretes­sé. De az előzetes számítások azt mutatják, hogy hektáron­ként nem kevesebb mint 26 mázsa lesz. A LVOVI PIONÍROK VENDÉGSÉGBEN Június 28-án a Lvovi terü­let iskolásainak küldöttei ellá­togattak a berehovói pionírok­hoz. A berehovóiak nagy örömmel fogadták kedves ven­dégeiket. A lvovi pionírok megismer­kednek területünk szebb he­lyeivel. Ellátogatnak Koszinó­­ra, Remetére, stb. Ez a látogatás még jobban megerősíti a helyi pionírok­nak a lvoviakkal való barát­ságát. 270 RUBEL ÖSSZEGŰ KÖNYV Napról napra növekszik dolgozóink könyvigénye. An­nak kielégítésére csupán vá­rosunkban négy állami könyv­tár működik. Kerületünkben a szovjet hatalom évei alatt so­kan rendeztek be maguknak saját házikönyvtárat. A szö­vetkezeti kereskedelem szinte valamennyi boltjában kapha­tunk különböző könyveket. LEVELEK Аж örök Gnyezdilov Vaszilij Geor­­gijevics fiatal festőművész és építész pontosan, szigorú rend­ben rakja ki az asztalra a­z emlékmű kompozíciójának ce­ruzával megrajzolt részeit, számos fényképet. — Ezen a felvételen pél­dául, — mutatja Vaszil Ge­­orgijevics, — a véglegesen összeállított és elfogadott em­lékmű mása látható. Most ké­szítik gránitból és bronzból. . Ukrajna Oroszországgal va­ló egyesülése 300. évforduló­ja országos ünnepségének fe­lejthetetlen napjain pályázatot hirdettek a legjobb emlékmű­­tervezetre, amelyet Perejasz­­­lav­ Hmelnyickij ősrégi város­ban fognak felállítani. Az or­szág minden részéből nagy számban érkeztek tervjavasla­tok építészektől, szobrászok­tól, festőművészektől, munká­soktól, kolhozistáktól, diákok­tól. De általános elismerést, valamint az első díjat Gnyez­dilov Vaszilij Georgijevics és Vinajkin Vaszilij Pavlovics terve nyerte el. Később a terv megvalósításába bevonták Gre­­csanik Viktor Vasziljevics és Kalnickij Pavlo Filipovics fi­atal szobrászokat. E napokban a művészkollektíva hétéves munkája befejezéshez közele­dik. Perejaszlav — Hmelnyickij központjában, a városi park közelében vörös gránitból már felépült az emlékmű alapza­ta. Az alapzatot bronz féldom­­bormű övezi, amely Hazánk életének legkiemelkedőbb tör­ténelmi cselekményeit ábrá­zolja: a Perejaszlavl Taná­csot, az Októberi Forradal­mat, a Nagy Honvédő Hábo­rút. A domborművek felett arany betűkkel a következő szavak olvashatók: «1654. Örökre együtt, örökre az orosz néppel. 1954. Készült 1961 évben Ukrajna Oroszország­gal való egyesülése 300. év­fordulója emlékéül». A köztársasági tudományos­restauráló műhely művészi öntvényeket készítő műhelye rövidesen befejezi két bronz­szobor öntését, amely orosz és ukrán nőt ábrázol, s amely a tíz méteres emlékműt koro­názza. Ez az orosz és az uk­rán nép örök barátságát szim­bolizálja. Az ukrán nő jobb­kezével kedvesen átöleli nő­vére vállát, bal kezében pe­dig az Ukrán SZSZK Alkot­mányát tartja. Közel az az idő, amikor ün­nepélyes keretek között lelep­lezik a dicső perejaszlavi föl­dön a nagy emlékművet, az SZSZKSZ népeinek a Kommu­nista Párt kovácsolta meg bonthatatlan testvéri barátsá­ga szimbólumát. Jevgenov K. SZOVJET-UKRAJNA FŐVÁROSÁBÓL barátság emlékműve ELKÉSZÜLT A MOZDONY JAVÍTÁSA A Berehovói­­ Vasúti Futóház esztergályos bri­gádja elhatározta, hogy az évi terv teljesítésével f­o­­gadja az SZKP XXII. kongresszu­sát. Szavukat be­csülettel állják Nemcsak tervüket teljesítik, de ter­ven felül is vál­lalnak javítási munkákat. Június 28-án a brigád az Uszty­­csornai Erdőgaz­daság keskenyvá­­gányú mozdonyát javította. A moz­dony javítását el­végezték. A felvételen­ Lukács elvtárs esztergályos mun­ka közben.

Next