Vörös Zászló, 1965. január-június (21. évfolyam, 1-77. szám)
1965-06-10 / 69. szám
Moszkvában leleplezték új LERMONTOV M. J. emlékművét Június 4-én Moszkvában a Lermontov-téren lévő parkban ünnepélyesen leleleplezték Lermontov M. J. emlékművét. Az emlékmű leleplezésére eljöttek a főváros dolgozóinak ezrei. Négy órakor megérkezett a helyszínre Brezsnyev L. I., Voronov J. I., Kirilenkó A. P., Koszigin A. N. Az emelvényen a párt és kormány vezetőivel együtt voltak a szovjet írók és művészek képviselői. Brezsnyev L. I. elvágta a vörös szalagot és az állami Himnusz felhangzásakor az emlékműről lehullott a fehér lepel és a közönség elé tárult Lermontov M. J. bronz szobra, amely magas gránit alapzaton áll. Este ünneni nagygyűlést tartottak. (TASZSZ) Igazodjunk az Alenard fejdnőkhöz Sok kiváló fejőnő van kerületünkben. Nem kímélik erejüket, hogy napról napra szebb eredményeket érjenek el munkájukban. Ezek közé tartoznak Szides Mária a Győzelem Kolhoz, Sebestyén Piroska a XXI. Pártkongresszus Kolhoz, Szabó Emma a Csapajev Kolhoz fejőnője és mások, akik már több mint 1000 kilogramm tejet fejtek tehenenként. Elsősorban az ő munkákásuknak köszönhető, hogy az Út a Kommunizmushoz és a XXI. Pártkongresszus kolhozok már jelentést tettek, hogy teljesítették a tej termelése terén félévi előirányzataikat. Június folyamán már terven felül termelnek. A kerület egészben véve is eleget tett öt havi tejtermelési feladatának. A sikerek vitathatatlanok. De ismerjük el, kerületünk állattenyésztői még nem tesznek meg mindent a tejtermelés növelése érdekében. Hány és hány liter tej, hány mázsa vaj és milyen nagy mennyiségű más tejtermék vész el azáltal, hogy egyes kolhozok állattenyésztői nem zárkóznak fel az élenjárókhoz. Vajon normális állapot-e az, hogy a Lenin Útja Kolhozban az év elejétől mindössze 443 liter tejet fejtek tehenenként, amikor számos kolhoz 900—1000 liter tejet ért el? Semmiképpen sem! Most a kolhozok nem panaszkodhatnak takarmányhiányra. Takarmány mindnütt van elegendő. Dúsak a legelők, bő termést hoznak a kaszálók. Minden gazdaságban akadnak élenjárók, akik tudásukkal, odaadó munkájukkal másoknál nagyobb eredményeket érnek el. Ezek tapasztalatát nem szabad véka alá rejteni. A farmok vezetőire, zootechnikusaira vár az a feladat, hogy ezt mindenkivel ismertessék, s a gyakorlatban alkalmazzák. Rendellenes dolog például, hogy Pécsi elvtárs, a Győzelem Kolhoz farmvezetője belenyugszik, hogy csupán Szider Mária ér el magas tejhozamot, s mások még felét sem fejik annak, amit. Ilyen a helyzet a Csapajev Kolhozban is. Lehetőségeiknél kevesebb tejet termelnek a gazdaságok azért is, mert nem tartanak elegendő tehenet, s nem számolják fel a farmokon a meddőséget. A Lenin Kolhozban 31 tehénnel kevesebb van, mint tervük előirányozza. A Lenin Útja Kolhozban 37, a XXII. Pártkongresszus Kolhozban csak 34 borjút értek el minden 100 tehén után. Rövidesen nagy esemény részesei lesznek az állattenyésztők. Számosan vannak a kerületben, akik máris elnyerték az állattenyésztők ünnepségén való részvételi jogot. De megelégedhetünk-e azzal, hogy csupán néhányan részesüljenek ebben a nagy megtiszteltetésben? Semmiesetre sem. Az élenjárók előtt most az a feladat áll, hogy magukkal vonják a gyengébbeket, oktassák, támogassák munkájukban őket. A pártszervezeteknek, szakembereknek és a kolhozok vezetőségeinek is ezt kell tenniök. Az állattenyésztési helyiségek rendbehozásáért is A bukovinai kolhozok értékes kezdeményezése Harcolva az SZKP KB márciusi plénuma határozatainak valóraváltásáért, a Csernovici terület zásztavnői kerülete Bolsevik Kolhozának, novoszelicei kerülete Zsdanov Kolhozának és kelmeneki kerülete Bolsevik Kolhozának tagjai értékes kezdeményezéssel léptek fel. Felhívással fordultak az összes mezőgazdasági dolgozókhoz, hogy hozzák rendbe az állattenyésztési helyiségeket és teremtsenek a farmok dolgozói számára jó munka és megfelelő pihenési körülményeket, hogy ezzel is méltóan fogadják a Nagy Október 50. évfordulóját. Ezt a kérdést megvitatták a kolhozok közgyűlésein, ahol elhatározták, hogy 1965—■ 1966-ban példás rendet teremtenek a kolhozok farmjain. Mindenekelőtt utakat építenek a farm épületei között és a takarmánytárolás helyéhez. Meghirdették a farmrendezési hónapot. Tervbe vették, hogy minden épület mellett tereket építenek a takarmányok kirakására, rendbehozzák a tejközpontokat. A tehénistállókban, a sertésólakban és a takarmánykonyhákban mosdókat szerelnek fel. Az állattenyésztők részére külön pihenőszobákat rendeznek be. A farmokhoz vezető utak mentén díszfákat ültetnek, hogy a farmok környéke kertekké váljon. A kiváló kolhozok kezdeményezését jóváhagyta az Ukrajnai KP Csernovici területi bizottsága és felkarolta a terület több gazdasága. (RATAU) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! VÖRÖS ZÁSZLÓ Az Ukrajnai KP Berehovói Kerületi Bizottságának és a Dolgozók Képviselői Kárpátontúli Területi Berehovói Kerületi Tanácsának lapja. 21. évfolyam.**** ******** *****^ X 69. (2639). sz. 1965 junius 10 csütörtök ********** Arab képek. * I I Az újság ukrán és magyar nyelven jelenik meg. 1)Meghosszabbítjuk BERENDE-ZÉSEKET, amelyekkel államunk látja el a munkásokat, joggal nevezik az üzemek arany alapjának. Már megszoktuk, hogy egyre újabb munkapadokat vagy automatikus gépsorokat szerelnek fel, amelyek megkönnyítik munkánkat és termelékenyebbé teszik azt. Kombinátunkban például az utóbbi évek alatt gyökeres változások mentek végbe a műszaki ellátás terén. Különböző gépek állnak az asztalosok rendelkezésére a hálóbútorok kibocsátásában. Mindez nagyon jó. De nem lehet-e meghosszabbítani a gépek üzemképességét? Úgy gondolom, hogy lehet, sőt szükséges. Hiszen amikor leírnak egy-egy munkapadot, olykor nem gondolkozunk el afelett, milyen okok miatt mondta fel az a szolgálatot. A leírási jegyzőkönyvekben gyakran tüntetik fel defektnek az állványok megkopását, a tengelyek görbülését, a csapágyak fészkeinek megrongálódását. De ezeket a hibákat meg lehetne előzni. És ez elsősorban függ attól a dolgozótól, aki a munkapad mellett dolgozik. Én egy fényezőpadnál dolgozom. A munka megkezdése előtt minden alkalomkor figyelmesen megnézem az alkatrészeket, lekenem azokat, kipróbálom hogyan dolgozik a gép üres járattal. Ha nem észlelek semmilyen különös zajt, munkához látok. De előfordul, hogy a vibrációtól olyankor meglazulnak az áttétek, kiugranak fészkeikből a rögzítőik. Ilyen esetekben nem várok a javító lakatosra. A külső javításokat mindig magam végzem el. Ehhez meg van a szükséges felszerelésem: franciakulcs, csavarhúzó és ha-rapófogó. Szerszámaimat nem zárom el, mert gyakran fordulnak hozzám segítségért munkatársaim és én szívesen segítek nekik. Befejeződött a váltás. Lehetne nyomban haza indulni. De én soha sem sietek. Elsősorban rendbehozom munkahelyemet és a munkapadot. A munkapadok figyelmes gondozása, a munka helyes megszervezése kedvező körülményeket teremtettek a termelés normái teljesítésére. És ami a legfőbb, elértem, hogy a munkapad már négy éve dolgozik alapvető javítás nélkül. Ha beszámítjuk, hogy minden éven legalább egyszer tervbe van véve a javítása, akkor érthető milyen kifizetődő a gépek helyes karbantartása. Azért fordítok soraimban különös figyelmet a munkapadok jó kezelésének szükségességére mert sajnos, nem minden munkás viseltetik odaadóan kötelességei iránt. Olykor az üzemrészekben rendetlenséget, bepiszkolt munkapadokat lehet látni. Egyes munkások közönyösen szemlélik ezeket a hiányosságokat és nemcsak hogy maguk nem javítják ki a gépet, de a lakatosokat sem kérik meg erre. Ezzel nagy kárt okoznak az üzemnek. Ilyen közönyös munkások vannak a mi kombifznátunkban is és más üzemekben is. Azt szeretném, hogy a gépek odaadó kezelői, akikből sok van, felügyeletük alá vennék a gépek felhasználását, tanítanák az ifjú munkásokat. Ha szeretettel és igyekezettel fogunk viseltetni munkánk iránt, akkor munkapadjaink tovább fognak szolgálni. MITREJ„ a Berehovói Bútorkombinát munkapadkezelője. A a munkanapok üzemképességét Ь) Egy sorsú leányok Dnyipropetrovszki terület, Pjátihátki, Zujeva Kátya, Szavcsuk Varja és Szics Ljuba nővérek, akik az Engels Kolhozban borjúgondozók, kiharcolták az első helyet a pjátihátszki kerület állattenyésztői szocialista versenyében. Minden lány 40 borjút gondoz. Az általuk elért borjankénti súlygyarapodás május hónapban napi 825 grammot tett ki. Kátyát és Varját a kolhozistákegy sorsú lányodnak nevezik. Eery napon születtek, egy napon fejezték be a nyolcosztályos iskolát és egy napon kezdtek dolgozni mint borjúgondozók a farmon. A kolhoz kommunistái egy napon fogadták őket az SZKP tagjainak sorába. Egy napon szólott a faluban a zene, amikor a lányok lakodalmát tartották. Az idősebbek nyomdokain halad Lyuba is, aki komszomoltag. Az elmúlt évben, az iskola befejezése után , szintén borjúgondozónő lett. Most a három leány munkájához igazodik a kerület minden állattenyésztője. desszai terület. A szara-Kolhozában éjjel nappal folyik a rozs kaszálása és silózása. Minden hektár 500—600 mázsa zöldmasszát ad. »МИМИИМ****»4**»*М*«*»»*»»* ♦ f f f t ♦ ♦ I I ♦ * ♦ I\ f ♦ A FELVÉTELEN: a zöldmassza silógödörbe rakása. Fatyejev A. felvétele. (A RATAU fotokrónikája) f 4 *