Vörös Zászló, 1966. január-június (22. évfolyam, 1-77. szám)

1966-01-01 / 1. szám

Gyarapszik a televíziók száma Évről évre egyre több te­levízió képernyő villan fel a berehovói kerület dolgozói­nak lakásaiban. Ez kerüle­tünk lakossága kulturszínvo­­nalának növekedéséről, anyagi jólétéről tanúskodik. Ma is, az 1966. os év el­ső napján a nézők ezreinek tekintete a tv-készülékek képernyőire szegeződik. A kerület dolgozói kul­­turszínvonalának növekedé­séről tanúskodik az a tény is, hogy a Berehovói Váro­si Kereskedelem 44. számú üzletének kollektívája a múlt évben 300 darab kü­lönböző márkájú tv-készülé­ket, 425 darab lemezjátszós rádiót, 19 pianinót, 542 tranzisztoros rádiót, sok hangszert, fényképezőgépet, stb.-t adott el. Ezen cikkek értékesítéséből az állam pénztárába több százezer ru­bel folyt be. Szorgalmasan dolgozik a pultnál Cikalo Teodozij, az üzlet vezetője és Pap Anna komszomol, az üzlet elárusítónője. Az évi árufor­galmi tervet már a múlt év december 15-re teljesítet­ték. Addig 261 ezer rubel értékű árut adtak el a lakos­ságnak. Cikalo Teodozij és Pap Anna mindent megtesznek, hogy az új, 1966. évben még teljesebben kielégítsék a dolgozók kultúrigényeit. HALICKI R. MUNKAGYŐZELMEK A Bútorkombinát fűrésztele­pének és vitrineket gyártó üzemrészlegének kollektívái a napokban jelentették az állami terv határidő előtti teljesítését. A szocialista verseny eredmé­nyeinek összegezésénél ezeket az üzemrészeket, melyek Rus­­tyán, illetve Berekesz elvtár­sak vezetése alatt dolgoznak, győzteseknek nyilvánították. A munkások az SZKP XXIII. kongresszusa és a szovjet ha­talom 50. évfordulója méltó fogadására új szocialista köte­lezettségeket vállaltak. ★ Ünnepi hangulat uralkodik dohánygyáriak körében, ők is elkészültek az évi tervvel, 103 százalékra teljesítve azt. Különösen jól mennek a dolgok Scsoka Anna brigádjában. E kollektíva kiváló minőségű termékeket állít elő. ★ Szorgalmasan dolgoznak a Gépkocsijavító Üzem újítói és feltalálói. A tehetséges ezer­mestereket a benyújtott újítá­saikért 3600 rubellel jutalmaz­tak. » A berehovói kerületben so- а kan tartottak a múlt évben­­ házavatást. Köztük Boldizsár ♦ Károly, a Csapajev Kolhoz tag- і jának családja is. Még a burzsoá uralom éve- T iben, a Berehovói Villanytele- ^ pen dolgozva, megrokkant. Az­ * * tól kezdve az élete tűrhetetlen­né vált... De Kárpátontúl felett felragyogott a szovjet hatalom napja. A mezőgazdaság kollektivi­zálásának első­­napjaiban Bol­dizsár Károly belép a megala­kult kolhozba. Azóta őrként dolgozik. A múlt évben a mun­ka veteránja beköltözött az újonnan épült lakásba. Ezzel egyidejűleg vonult a megérde­melt nyugalomba. Boldizsár elvtárs családjá­ban nyolc gyermek van. Mind a nyolcan a szeretett haza ja­vára dolgoznak. A felvételen: BOLDIZSÁR Károly és felesége, BOLDI­ZSÁR A. ERZSÉBET és ILO­NA leányaikkal az új lakásban. Az újévi fenyő sok szín­ben játszó díszeit­ nézegetve, Lizanec Mikola Mikoláje­­vics szeretettel érintette meg smaragdzöld ágait. A fenyőfában megteste­sült élő természetnek egy ré­sze azokra a régi időkre te­relte gondolatait, amikor neki, egyszerű erdőmunkás­nak minden nap döntenie kellett az erdő fáit, hogy gyermekeinek egy darab száraz kenyeret kereshessen. Akkor­­ észre sem vette, mennyi szépség rejlik ezek­ben a zöld fácskákban. Szemtől szembe a termé­szettel folyt a szegényes éle­te, melynek állandó útitár­­sa volt a nélkülözés és a nyomor. Amikor pedig gyer­mekei újév előtt arra kér­ték, hogy hozzon nekik az erdőből egy fenyőfácskát, Mikola Mikolájevics vala­hogy nem szívesen tett ele­get a kérésüknek, mondván, úgy is az erdőben töltöm az egész életemet. Ennek ellenére az ifjú Li­­zanecek számára a fenyőfa mindig az éltető öröm jelké­pe volt. A fenyőfa mellett elfeledték gondjaikat, jobb, ^ boldogabb és fényesebb jö­­­­vőt kívántak egymásnak. ^ És ez a gyönyörű jövő a і kárpátontúli földre együtt í érkezett meg a dicső szov­­j­­et hadsereg katonáival. A­­ gyermekek előtt megnyílt ▼ az ajtó a tanulás felé... ^ Az egyszerű erdei mun- I kásnak mind az öt gyermek 4­ke elvégezte a főiskolát. ♦ László, legidősebb fia el­­­ végezte a Lvovi Erdészeti­­ Főiskolát és most a Szval­­i javai Erdészet helyettes vez­­ zetőjeként dolgozik. Miko­­­la, Petro és Mária más élet­pályát választottak. Az Uzs­ ••­­­e horodi Egyetem elvégzése után pedagógusok lettek. Mi lehet magasztosabb a tanító munkájánál, aki ar­ra van hivatva, hogy a vilá­gosság felé vezesse a serdü­lő nemzedéket, elhintse a jót és a tudást, megadja a gyermekeknek mindazt, amit sokan régen nem tudtak el­érni. Mikola és Mária, akik a berehovói 3., illetve 1. számú esti iskolákban dol­goznak, a tanulók szívébe elhintik a tudás magvait. Péter tovább tanult és si­keresen megvédte disszertá­cióját, most az Uzshorodi Egyetem filológiai fakultá­sának egyik tanszékét veze­ti. Mihajlónak pedig orvosi diplomája van, ő a katonai orvosi akadémiát végezte el, örül Lizanec Mikola Mi­kolájevics fiainak és leá­nyának. Gyakran törüli le az árulkodó könnyet, ha mostani boldogságára gon­dol. Ma pedig, miközben gyermekeit az ünnepi asz­talhoz várja, igyekszik még szebben feldíszíteni a fenyő­fát, mely gyermekeinek mindig olyan nagy őrök­et okozott. DUPELICS R. A művészet a népet szolgálja Kellemes érzés, hogy év­ről évre növekszik az embe­rek vonzalma a művészet, a szép iránt. A dolgozók ar­ra törekszenek, hogy nem­csak a lakásukat, hanem a munkahelyüket, üzemré­szüket is széppé, otthonossá tegyék. Segítséget nyújtani nekik e törekvésükben — ezt a feladatot tűztem ma­gam elé az 1966. évben. A napokban befejeztem a Berehovói Gépkocsijavító Üzem új műhelye művészi díszítésének tervét. Azt hi­szem, hogy tetszeni fog az üzem munkásainak­ és segí­tenek megvalósításában. Bonyolultabb problémá­nak bizonyult számomra a Bútorkombinát új épület­tömbje díszítésének kivite­lezése. Meglátogatva ezt az üzemrészt, észrevettem, hogy a gépek és munkapa­dok itt nagy zajt csapnak, ami károsan hat az embe­rekre, a munka termelékeny­ségére. Ezért itt olyan díszí­tőelemeket kell alkalmazni, melyek nemcsak esztéti­kai célokat fognak szolgálni, hanem a minimumra csök­kentik a zajt is. Nézetem szerint ezt a legcélszerűb­ben a fodrócból és fűrész­­porból préselt lemezekből készült díszítőelemek kellő elhelyezésével lehetne meg­valósítani. De a kívánt ha­tás eléréséhez mérnöki se­gítségre lenne szükségem. Városunk és kerületünk kereskedelmi vállalatai egy­re nagyobb figyelmet fordí­tanak az üzletek, étkezdék, kávézók szép kivitelezésére. A napokban készült el az új zöldséges üzlet, január el­ső napjaiban pedig átadják rendeltetésének az uj iva­­nivkai üzletet. Nagy öröm számomra, hogy tanácsaim­mal­ közreműködhettem eb­ben. Kárpátontúl több is­mert művészével, Glück, Garanyi, Medvecki elvtár­sakkal, valamint Homoki építésszel nemsokára hozzá­kezdünk a Csapajev Kolhoz kultúrpalotájának dekorá­lásához. Nagy örömmel veszek részt a városi amfi­teátrum díszítésében is, mely társadalmi alapokon épül. Természetesen, ezenkívül tovább kívánom tökéletesíte­ni alapfoglalkozásomat — a kerámiát. Műveimnek té­mája ezután is az ember — minden anyagi és szellemi javak megteremtője lesz. HORVÁT Anna, az Ukrajnai Művész­­szövetség tagja. V^/V^AlWAAAAДAAAA/^AAV^AЛЛЛЛЛAЛA^^УV^ЛAЛV^AЛVNЛAVV^Л^^VЧWЛAЛ>^^VV^V^AЛAЛЛЛAЛAЛA>Ч^ЛЛЛVWSл Csép újévi ajándékot kaptak Berehovó legkisebb lakói. Nemrég adtak át rendeltetésének egy 140 férőhelyes gyermekintézményt, amit a 107. számú Építőrészleg munkásai építettek fel. A felvételen: (balról jobbra) HOLOVACSKÓ István, a szo­bafestők brigádjának vezetője, ZINCSUK Nyina építészmester és PÁK László munkavezető átnézik az épület tervrajzát az át­adás előtt. Iberál E. felvétele. ­ A múlt évben gépesített csoportunk hektáronként 40 mázsa kukoricát és 92 mázsa burgonyát termesztett. Kötele­zettséget vállaltunk, hogy ezen az éven magasabb terméshozamot érünk el. BONDAREVSZKIJ ANDRÁS kommunista, a Kalinin Kolhoz gépkezelője: — A múlt évben elsajátítot­tam az új fényezőgép kezelé­sét, melyen, váltásonként 30— 40 százalékkal túlteljesítem feladatomat. Igyekszem to­vább emelni a munka terme­lékenységét. ZSUPANINA ZINAIDA Komszomol, a Bútorkombinát dolgozója: — A múlt évben brigádunk hozzálátott az új műhely be­rendezésének szereléséhez. Az SZKP KB szeptemberi plénum­­határozatai által fellelkesített munkások kötelezettséget vál­laltak, hogy ezt a munkát 1966-ban befejezik. BALÁZS EMIL, a Berehovói Gépkocsijavító Üzem szerelőbrigádjának vezetője: VÖRÖS 3. Z­Á­S­Z­L­Ó oldal 1966 január 1. szombat

Next