Vörös Zászló, 1967. július-december (23. évfolyam, 78-154. szám)

1967-07-01 / 78. szám

Megkezdődött az aratás. Szervezetten bonyolítsuk le azt Nevezetes napokat élünk. Szovjet hazánk készül a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 50. évfordulójára. A me­zőgazdaság dolgozói igyekez­nek a termelés növelésében el­ért új, nagy sikerekkel méltat­ni ezt a nevezetes napot. Az össznépi versenyben mél­tóképpen kiveszik részüket kol­hozunk dolgozói is. Mi, gépke­zelők, a tavaszi mezei munkák sikeres befejezése után arra törekszünk, hogy az a fontos időszak, melynek küszöbén ál­lunk, a termésbetakarítás, az eddiginél szebb sikereket hoz­zon. Átülve a kombájnok kor­mánykerekeihez azt a vállalást tesszük, hogy az árpa aratását a kolhozban 4, a búzáét 14 nap alatt befejezzük és megakadá­lyozzuk a termésveszteséget. Műszaki alapunk ehhez a párt gondoskodása révén jobb mint a múltban. 1002 hektár kalászost kell betakarítanunk. Egy-egy kombájnra 185—190 hektár termény learatása és kicséplése vár. Ez napi 11 hek­táros feladatnak felel meg. De bízunk erőnkben. A jó gépke­zelőt gépe soha sem hagyja cserben. Mi pedig készültünk az aratásra. Gépeink munka­képesek. Ezt igazolták az ara­tást megelőző kipróbálások. Az aratás gyors és idejében való lebonyolításának fontos feltétele a gépek jó kihaszná­lása. A betakarításnál a hala­dó csoportos módszert alkal­mazzuk. Tapasztaltuk, e mód­szer elősegíti a termény szállí­tásának megjavítását, lehetővé teszi, hogy egyre nagyobb te­rületek szabaduljanak fel, meggyorsuljon a kombájnok után a szalma behordása, a talajelőkészítés a másodvetések számára. Előre elkészült és jól átgon­dolt tervek alapján dolgozunk. Minden gépkezelő ismeri fela­datát, kezében van a menet­levél, hogy melyik részlegen hol, s mennyi időt kell dolgoz­nia. Minden csoportban 2—2 kombájn dolgozik majd két vál­tásban, így a kombájnok kora reggeltől késő estig folyamato­san dolgozhatnak. Egymással versenyzünk az aratás gyors és veszteség nél­küli befejezéséért. A kolhoz pártszervezete és vezetősége e versenyt naponként összegezi és nyilvánosságra hozza. Az élen­járó kombájnokon lobogni fog a verseny győzteseit megillető vörös vándorzászlócska. A pártszervezet és a kolhoz vezetősége anyagilag is ösz­tönzi a versenyző gépkezelő­ket. Célprémiumot tűzött ki a legjobban dolgozó kombájnve­zetők számára. Az idényben legtöbbet arató és legjobb mi­nőségű munkát végző kombájn­vezető 80 rubel jutalomban részesül. A verseny második helyezettje 40, a harmadik he­lyezet 30 rubelt kap. Az a lelkesedés, amely a ju­bileumi évben kolhozunk tag­jait eltölti, a verseny és a ve­le járó ösztönzések arra ser­kentenek bennünket, hogy megsokszorozott erővel, a leg­nagyobb felelőség tudatában, teljes szakértelmünk latbaveté­­sével dolgozzunk az aratáson. Felhívjuk kerületünk valameny­­nyi kombájnvezetőjét, köves­sék példánkat, álljanak csata­sorba a termés gyors és vesz­teség nélküli betakarításáért. Szervezett és hősies munkával járuljanak hozzá, hogy a jubi­leumi évre a terméshozamok terén tett vállalások maradék­talanul megvalósuljanak. NANASI B„ NANASI Г., NANASI K„ TUROCZI B., DOMOKOS S. kombájnve­tők. IDEJÉBEN ÉS VESZTESÉG NÉLKÜL TAKARÍTSUK BE A TERMÉST Az ÚT a Kommunizmushoz Kolhoz kombájnvezetőinek FELHÍVÁSA a kerület valamennyi kombájnvezetőjéhez Egy tanácskozás és tanulságai A napokban a Berehovói Gépellátóban megtartották az ésszerűsítő­­ gépkezelők területi tanácskozását. Ezen központi kérdésként szere­pelt a termésbetakarítás. A napirenddel kapcsola­­tosan két kérdés megvitatá­sa foglalt el fontos helyet: a kombájnkerekek párosításá­nak és a mezőkön elhulló pelyva begyűjtésének mód­jai. A kerület gépkezelői di­cséretére válik, hogy általá­nos alkalmazásra javasolták az Engels Kolhoz gépkeze­lői által kidolgozott pelyva­­gyűjtési módszert, melyet a kolhoz mechanikusai Veres Béla gépkezelő ötlete alap­ján valósítottak meg. A gaz­daságban három kombájnt láttak el pelyvagyűjtő be­rendezéssel. A kerületben számos más bálázó kombájn akad, ahol a pelyva összegyűjtésére szükség lenne. Ezek azon­ban nincsenek ellátva ilyen berendezéssel, mert­ az ész­­szerűsítés széleskörű meg­valósítására az aratás kez­detéig nem marad idő. Nincs rá idő, mert ilyen fontos kérdés megvitatását későre halasztották. Nincs rá idő azért sem, mert a ter­melési igazgatóság gépesíté­­si osztálya nem kísérte kel­lő figyelemmel a gépkeze­lők aratásra való készülődé­sét, nem karolta fel az öt­letet és nem javasolta al­kalmazásra másoknak kellő időben. A kolhozok agronómusai szerint az árpa és búza ara­tása között 7—10 napos szünetre kell számítani. Ezt az aratási időközt fel lehet használni a mulasztás pótlá­sára. Ha csak néhány kom­bájnon készítenék el ezalatt a pelyvagyűj­tőket, már az is haszon lenne. Ezt nem szabad elfelejte­ni a termelési igazgatóság gépesítési osztályának, me­lyet a mulasztásért felelős­ség terhel. A kerületi Gép­ellátónak is műszaki segít­séggel, anyagellátással se­gítenie kell a kolhozi gép­kezelőket. TATAR . Négy kombájnra kellett vezető. Elsősorban a tava­lyi emberekre gondoltunk. — Vállalom. — jelen­tette ki habozás nélkül Va­karó Mihály. Örültünk elhatározásá­nak. A múlt években is jól dolgozott. Tavaly például 380 hektár kalászost ara­tott Ez 180 hektárral több volt a tervezettnél. Az idén egy kombájnra a kolhozban 125 hektár ga­bona aratása és cséplése esik. Ez 1­1 napi munkának felel meg. Vakaró elvtárs vállalta, hogy saját felada­tának 8 — 9 nap alatt eleget tesz. Tapasztalt gépkezelő. Kü­lönösen ért a gép és a mun­kaidő jó kihasználásához. Váltásban dolgozik Szanyi Zoltánnal. A váltást úgy szervezi, hogy négyóránként váltják egymást a kombájn kormánykerekénél. Tapasz­talták, hogy így sokkal ter­melékenyebben dolgozhat­nak, mintha 8 — 8 óránként váltanák egymást. A gépek teljesítményé­nek növelése minden gépke­zelő szívügye, így veszteség nélkül ér véget a betakarí­tás. De anyagilag is jól jár­nak a jobbak. A kolhozban évek óta fennáll a kombájn­vezetők versenye eredmé­nyeinek naponkénti összege­zése. A verseny győztese anyagilag is érdekelt, mert keresetéhez aznap 10 ru­belt kap. Vakaró elvtárs is számít néhány napon át ilyen jutalomra. A verseny eredményeinek összegezésénél a kicsépelt termény mennyisége az irányadó. Ugyanis a kom­bájnok csoportos módszer­rel dolgoznak, a hektárok felmérése nem volna pontos. A csépelt termény mennyi­sége ellenben választ ad ar­ra, milyen leleményesek a kombájnvezetők, milyen szé­les sávot vesznek fel a ka­szára, milyen sebességgel dolgoznak, mennyire képe­sek csökkenteni az ürítés idejét stb. Vakaró elvtárs ebben olyan mester, hogy más kombájnvezetők is ta­nulhatnak tőle. Attól nem fél, hogy gépe cserbenhagyja. Jól előkészí­tette azt az aratáshoz. Egye­düli aggasztó gondja, hogy kevés a varriátor-meghajtó szíj. Mindössze egy komp­lettel rendelkezik belőle, amely a gépen van. Tavaly pedig 4 komplettet használ­tak el. De reméli, az aratás fo­lyamán ellátja ezzel még a kerületi Gépellátó őket. Hiszen az aratás gyors és veszteség nélküli elvégzése nemcsak az ő személyes ügye, hanem közügy is. BORCSIK FE­A XXI. Pártkongresszus Kolhoz főmechanikusa. VÖRÖS 3. ZÁSZLÓ oldal 1967 július 1. szombat GÉPRE VALÓ EMBER kolhoz szakemberei, Bacskó Albert brigádvezető. Míg az aratás minőségét ellenőrizget­ték, csak a kötelezettségválla­lás járt az eszükben, sikerül-e­­teljesíteni azt. Sikerült. A tartály első ürí­tése után megállapították, hogy a vállalt 22 mázsás ter­méshozammal szemben 25 má­zsás hektáronkénti termés várható a kolhoz 309 hektáros részlegéről. A felvételen: munkában a kombájnok. Iberál E. felvétele. ••Ü­nnepélyes pillanatok kö­szöntöttek a Kalinin Kolhoz gépkezelőire. Megkez­dődött az árpa aratása. Gere­­vics Mihály, Lánci Béla kom­bájnvezetők elsőnek láttak a munkához a Csizaj­alján. A gépek mellett vonultak a A mi munkatervünk Aratás! örömteli ese­mény, mely felteszi a koro­nát földművelőink egyéves munkájára. De egyúttal most is jelent — gondot, olyan munkát, mely felké­szültséget, tervszerű lebo­nyolítást igényel. A részlegen a terv sze­rint 100 hektár őszi kalá­szost kell betakarítani. Eb­ből 25 hektár az árpa. A szemveszteség elkerülése céljából az összes őszieket 1­0 nap alatt betakarítjuk. Az aratás és cséplés a Vörös Zászló Kolhozban évek óta a gépkezelők fel­adata. Most is ők végzik. A kolhoz négy kombájnjá­ból egy a mi részlegünkön dolgozik Miután nálunk be­fejezi munkáját, átmegy más részlegekre. A kombájn vezetését ré­gi tapasztalt gépkezelőre, Pataki Ferencre bíztuk. Gé­pét már rendbe is hozta, azt kipróbáltuk, hibátlanul működik. Beosztottuk a ter­mény szállítására hozzá Varró Béla gépkocsivezetőt- Mivel a terményt nem kell nagy távolságra szállítani, ez a gépkocsi egyedül is megbirkózik feladatával. A kolhoz rendelkezik osztagrakó és begyűjtő gé­pekkel. Számuk azonban korántsem elegendő ahhoz, hogy mindenütt gépesítsük a szalmabetakarítást. Mi kénytelenek vagyunk kézzel végezni ezt. A kombájn után 10 ember és két traktor foglalkozik majd a szalma­gyűjtéssel. Mivel a kolhozban a ka­pásnövények ápolása, a sző­lőültetvények karbantartása az aratás idején sem marad­hat félbe, a szalma készle­tezésével járó munkát az állattenyésztők vállalták magukra. A termés betakarítása, majd ezt követően a szalma lehordása a mezőkről, nem várathat sokáig magára. Nemcsak azért, mert attól függ a terméshozam , a szalma mint takarmány is számításba jön, hanem azért is, mert tarlók után takar­mánynövényeket akarunk termeszteni. 22 hektáron csatornádót vetünk, hogy a részlegen a szarvasmarha­­hizlalást ezáltal is eredmé­nyesebbé tegyük. Ezen kí­vül még kötest vetünk má­sod­vetésként. Ez utóbbinak az a célja, hogy a szemesek összhoza­­mát növeljük, mivel a rész­legen 13 hektár őszi vetés a tavaszi belvizek által tönk­rement. A másodvetéseket nem a szükség diktálja. Ve­téseink a vártnál szebb ter­mést adnak. Árpából 25 — 28, búzából 24 mázsás át­lagtermésre számíthatunk, ami 4 — 5 mázsával haladja meg vállalásainkat. Folyik már az aratás, dug a kombájn a mezőkön. Va­lóra vállnak vállalásaink, mert felkészülten, pontos tervek alapján végezzük a betakarítást. FARKAS L., részlegvezető.

Next