Vörös Zászló, 1968. július-december (24. évfolyam, 77-152. szám)

1968-07-02 / 77. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! VÖRÖS ZÁSZLÓ 24. évfolyam. 177. (3111). sz. , 1968 julius 2 kedd Ara 2 képek. Az Ukrajnai KP Berehovói Kerületi Bizottságának és a Dolgozók Képviselői Kárpátontúli Területi Berehovói Kerületi­­ Az újság ukrán és magyar І Tanácsának lapja. 5 nyelven jelenik meg. t — Ha ezer kezem volna, mindegyiknek akadna mun­kája. — Gyakran hallani mostanában ezt kerületünk földművelőitől. Valóban ez a helyzet. A földművelők­nek különösen sok a tenni­valója az aratás napjai­ban. A statisztika azt mutat­ja, hogy a június—július hónapokban a foglalkozta­tottság a legnagyobb a kol­hozokban. A kolhozok munkaerő­tartaléka némileg növekszik ebben az időszakban. Szíve­sen vesz részt a termelésben a nyári szünidejét töltő diákifjúság. A XXI. Párt­­kongresszus Kolhoz vezető­sége helyes szervezéssel el­érte, hogy az iparban és közlekedésben dolgozó falu­siak erejükhöz mérten szin­tén segítenek a kolhoz tag­jainak. A Kárpátontúli Te­­nyészüzemben az állatte­nyésztők, alkalmazottak és szakemberek szünnapjaikon részt vesznek a növényter­mesztésben. A munkaerő időszakos megnövekedése azonban korántsem olyan, amilyenre szükség lenne. Éppen ezért fokozott jelen­tőséggel bír a munkaidő he­lyes kihasználása, a munka termelékenységének fokozá­sa. Itt elsősorban a gépek felhasználása és a gépkeze­lők munkája termelékeny­ségének növelésére kell gondolnunk. A jelenlegi idő­szakban nem szabad, hogy egyetlen gép, vagy beren­dezés vesztegeljen. A kom­bájnokat például lehet két váltásban, vagy legalább nyújtott műszakban üzemel­tetni. A kolhozok vezetői­nek legalább azt kell elér­niük, hogy a szalma behor­­dását gépesítsék. Helyeselni kell a Győzelem Kolhoz gépkezelőinek azt a kez­deményezését, hogy saját erejükből osztalrakót készí­tettek az aratáshoz. A munkaidő jó kihaszná­lásának alapja a helyes munkaszervezés. Arra van szükség, hogy minden em­ber előre ismerje feladatát, azon a részlegen, olyan be­osztásban dolgozzon, ahol a munkája termelékeny, ahol a legnagyobb hasznot hozza a közösségnek. Ott ahol ide­jében elkészülnek a munka­­tervek, s azt alapossággal, a legkisebb részletekig meg­vitatják a vezetőségben, vagy az aktívan, nem is ta­lálni tétlenkedő embereket. Ma már a kolhozok csak­nem mindenütt alkalmazzák a növénytermesztésben a komplex csoportokat. Ez le­hetőséget nyújt arra, hogy a kolhozisták több növény termesztésében szerezzenek jártasságot, s jobban ki­használják munkaidejüket. Az emberek tevékenysége azonban a csoportokon be­lül még így is eléggé kor­látolt. A körülményeknek megfelelően oda kell irányí­tani az embereket, ahol ép­pen szükség van rájuk. A munkaidő jobb kihasz­nálásában nagy szerepe van a kolhozisták szocialista versenyének. A verseny csakis akkor lehet haté­kony, ha abból nem hiány­zik a kölcsönös segítség­­nyújtás. A csoportok egy­másnak való segítségét azonban úgy kell megolda­ni, hogy ez a segítség ott érvényesüljön elsősorban, ahol az egész közösség szá­mára legfontosabb, és az ne vezessen az alapvető mun­kák, a kötelezettségek elha­nyagolásához. — Az idő pénz, — tart­ja a népi szólásmód. Ez igaz is. A mezőgazdaság­ban, aki nem végzi el idejé­ben feladatát, termést ve­szít, a kolhozt, saját magát fosztja meg a jövedelemtől. Szükséges tehát, hogy a kolhoztag munkájának irá­nyító elvévé váljék az idő megbecsülése. AZ IDŐ PÉNZ Ünnepélyes keretek között méltatták a Szovjet Ifjúság Napját a berehovói kerület if­­jai és leányai. Június 29-én este a közszínházban ünnepi estet tartottak a szovjet ifjú­ság tiszteletére. Az estet rövid bevezető beszédével Podrán­­szkij L., a kerületi komszo­­molbizottság első titkára nyi­totta meg, aki beszélt a kerü­let komszomolszervezetei kö­zött a Lenini Komszomol 50. évfordulójára folyó verseny menetéről, szívélyesen üdvö­zölte az ifjakat és leányokat a Szovjet Ifjúság Napja alkal­mából. Az idős kommunisták, a kárpátontúli forradalmi harcok veteránjainak nevében Reis­mann elvtárs szólt az egybe­gyűltekhez. Ezek után a közszínházban megtartották az ifjúsági mű­kedvelő csoportok kerületi fesztiválját, amelyben részt vett a Kerületi Kulturház esztrádzenekara, a Bútorkom­­binát és a Területi Mezőgaz­dasági Kísérleti Állomás eszt­rádzenekara. Vasárnap a város több mint 30 ifjúsági kollektívája kiuta­zott a Borzsa partjára, ahol elszórakoztak és részt vettek az itt megrendezett ifjúsági es­ten. A rendezvényen fellépett a Vörös Zászló Kolhoz esztrád­zenekara. UKRAJNA IPARA A FÉLÉVI A köztársaság ipari vállala­tainak kollektívái Lenin V. I. születése 100. évfordulója és az Ukrajnai Kommunista Párt 50 éves jubileuma méltó fo­gadásáért versenyezve határ­idő előtt, július 28-ra, teljesí­tették a félévi tervet az érté­kesített termékek általános TELJESÍTETTE TERVET mennyisége és a legfontosabb termékfajták többségének ki­bocsátása terén. A múlt év első feléhez vi­szonyítva az ipari termékek kibocsátása a köztársaságban 10 százalékkal növekedett. (RATAU) AZ UKRAJNAI KOMMUNISTA PÁRT 50. ÉVFORDUL A SEVCSENKO nevét viselő Kijevi Állami Egyetem tudo­mányos könyvtárában illusztratív könyvkiállítást rendez­tek az Ukrajnai Kommunista Párt 50. évfordulójára. A tárlaton közel 300 kiállítási tárgy ismerteti meg a látogatókat az SZKP egyik harci osztagának történelmével, kimagasló tényezőivel, a köztársaság pártszervezeteinek munkájával. A felvételen­ a látogatók megismerkednek a kiállítás anya­gaival. Poddubnij A. felvétele. (A RATAU főtak­r­ón­iká­ja). Fiataloknak a múltról Artemovszk, Donyeck te­rület. Befejezték a város pártszervezete történelméről szóló karcolat előkészítését. Az idős kommunisták, párt­munkások és előadók az Uk­rajnai Kommunista Párt 50. évfordulójának szentelik kollektív művüket. Az egyik régi fényképen egy bánya látható, ahol a bányászok előtt felszólalt Petrovszkij G. I. és tájékoz­tatta őket a bolsevikok frakciójának tevékenységé­ről az Állami Dumában. Szá­mos okmány számol be ar­ról a munkáról, amelyet kü­lönböző időszakokban vé­geztek Artemovszkban Ar­­tyem (Szergejev), akiről a várost nevezték el, Vorosi­­lov K. J., Csubár V. J. és mások. Egy nagyobb feje­zet beszámol a pártszerve­zet sikereiről a háború utá­ni években. Az anyagokat a különbö­ző történelmi levéltárakban, a helyi lakosoktól szedték össze és azokat egy társa­dalmi alapokon működő mú­zeumban őrzik, amely a po­­litoktatási ház mellett nyílt meg. (RATAU) AZ UKRÁN SZSZK LEGFELSŐBB TANÁCSÁNAK ÜLÉSSZAKA Július 1-én Kijevben meg­nyílt az Ukrán SZSZK VII. összehívású Legfelsőbb Taná­csának harmadik ülésszaka. A képviselők megvitatásra ter­jesztették az Ukrán SZSZK la­kossága kultur-j­óléti kiszolgá­lásának helyzete és további megjavítása kérdését, valamint az Ukrán SZSZK törvényjavas­latait a dolgozók képviselői kül­dötteinek községi és­ nagyköz­ségi tanácsairól, az Ukrán SZSZK Legfelsőbb Tanácsa természetvédelmi állandó bi­zottságának megalakításáról, a Legfelsőbb Tanács egyes meg­lévő állandó bizottságai össze­tételének módosításáról és az OSZSZK Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége által az ülésszakok közötti időszakban hozott tör­vényerejű rendeleteinek jóvá­hagyásáról. Megnyitva az ülésszakot, Kornyejcsuk K. E. képviselő a következőket mondotta: — képviselő elvtársak! Azokban a napokban gyűltünk össze, amikor a kommunisták, a köz­társaság minden dolgozója ki­magasló történelmi dátum — az Ukrajnai Kommunista Párt, a Szovjetunió dicső Kommu­nista Pártja harci osztagának 50 éves jubileuma méltó meg­ünnepléséhez készülődnek. Engedjék meg, hogy ne­vükben őszinte üdvözlő szavak­kal forduljak az Ukrajnai Kommunista Párthoz , az uk­rán nép harci élcsapatához, mely az SZKP lenini Központi Bizottsága vezetése alatt ma­gabiztosan vezeti az ukrán népet a kommunizmus építésé­nek útján. A reggeli ülésen az első kér­déssel kapcsolatban Sztepanen­ko I. D. képviselő, az Ukrán SZSZK Minisztertanácsa el­nökhelyettese tartott beszámo­lót. Az ülésszak munkájában részt vesznek Sebeszt P. J., az SZKP KB Palitbürójána­k tag­ja, az Ukrajnai KP KB első titkára, Scserbickij V. V., az SZKP KB Palitbürójának pót­tagja, az SZSZKSZ Miniszter­­tanácsának elnöke, Korotcsen­­kó D. Sz., az USZSZK Legfel­sőbb Tanácsa Elnökségének el­nöke, valamint a köztársaság kommunista pártja és kormá­nya más vezetői. (RATAU) A KULTURFELVILÁGOSÍTÓ INTÉZMÉNYEK ORSZÁGOS SZEMLÉJE Az SZSZKT Elnök­sége határozatot fo­gadott el, hogy Lenin V. I. születése 100. évfordulójának mél­tatására megrendezik a szakszervezeti kul­turfelvilágosító Intéz­mények országos szemléjét. A szemle eredmé­nyeit Lenin V. I. szü­letése 100. évfordu­lójáig összegezik és a szemle győztesen az SZSZKT diplomái­val és pénzdíjakkal fogják jutalmazni. (TASZSZ) Barátságunk megbonthatatlan Berehovó ipari üzemei­nek, intézményeinek és szer­vezeteinek kollektívái gyű­léseket tartanak a szovjet— csehszlovák barátság tiszte­letére. A gyűlések résztve­vői megismerkednek azzal a levéllel, amit a CSSZSZK népi milíciája országos ak­tívája résztvevői küldtek a szovjet emberek címére, is­mételten kihangsúlyozva el­határozottságukat, hogy to­vábbra is erősítik a cseh­­szolvák és a szovjet népek megbonthatatlan barátságát és testvériességét. Nagy aktivitás mellett folytak le ezek a gyűlések a Bútorkombinát minden műhelyében. Többek között az első számú műhelyben a csehszlovák néphez intézett üdvözlő szavakkal léptek fel Szaniszló M. Z. sajtoló, Mogyorósi Sz. M., a mű­hely pártszervezetének tit­kára, Joszovics Dóra fur­nérválogató. Mindannyian a szocialista tábor országai közötti barátság megbontha­­tatlanságáról, a csehszlovák testvérek iránti őszinte sze­retésről beszéltek. A gyűlés résztvevői egy­öntetűen elfogadták annak a levélnek a szövegét, amit Dubcsek Alekszander elv­társnak, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkárának és Horcsic Rudolf elvtárs­nak, a CSSZSZK népi milí­cia parancsnokának küldtek­

Next