Vörös Zászló, 1971. július-december (27. évfolyam, 78-154. szám)

1971-11-25 / 139. szám

Tájékoztató közlemény A SZOVJETUNIÓ KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK PLÉNUMÁRÓL 1971. november 22-én megnyílt az SZKP Központi Bi­zottságának plénuma. A plénum meghallgatta és megvitatta Bajbakov N. K. elvtársnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökhelyette­sének, a Szovjetunió Állami Tervbizottsága elnökének be­számolóját «A Szovjetunió­ 1971 —1975. ötéves állami népgazdaságfejlesztési tervéről és a Szovjetunió 1972. évi állami népgazdaságfejlesztési tervéről» és Gorbuzov V. F. elvtársnak, a Szovjetunió pénzügyminiszterének beszámo­lóját «A Szovjetunió 1972. évi állami költségvetéséről és a Szovjetunió 1970. évi állami költségvetésének végrehajtá­sáról». " A beszámolókat követő vitában a következő elvtársak szólaltak fel: Konotop V. 1., az SZKP Moszkva területi bi­zottságának első titkára, Lutak I. K., az Ukrajnai KP KP, másodtitkára, Rjabov J. P., az SZKP Szverdlovszk területi bizottságának első titkára, Asimov N., a Kazah SZSZK Minisztertanácsának elnöke, Taraszov N. N., a Szovjetunió könnyűipari minisztere, Bondarenko I. A., az SZKP Rosz­tov területi bizottságának első titkára, Kiszeljov T. J., a Belorusz SZSZK Minisztertanácsának elnöke. Befejezésül e kérdéssel kapcsolatban beszédet mondott Brezsnyev L. I. elvtárs, az SZKP KB főtitkára. Az SZKP KB plénuma meghozta a megfelelő határozatot. Az SZKP Központi Bizottságának plénuma meghallgatta Brezsnyev L. I. elvtársnak, az SZKP KB főtitkárának «Az SZKP KB-nak a XXIV. pártkongresszus utáni nemzetközi tevékenységéről» szóló beszámolóját. 1971. november 23-án folytatta munkáját az SZKP Központi Bizottságának plénuma. Brezsnyev L. I. elvtárs, az SZKP KB főtitkára «Az SZKP KB-nak a XXIV. pártkongresszus utáni nemzetközi tevékenységéről» szóló beszámolójának megvitatásában részt vettek a következő elvtársak: Sebeszt P. J., az Ukraj­nai KP Központi Bizottságának első titkára, Grisin V. V., az SZKP moszkvai városi bizottságának első titkára, Ro­manov G. V., az SZKP Leningrád területi bizottságának első titkára, Tabejev F. A., az SZKP Tatár területi bizott­ságának első titkára, Kunajev D. A . a Kazahsztáni Kommu­nista Párt KB első titkára, Kulicsenko L. Sz., az SZKP Volgográdi területi bizottságának első titkára. Maserov P.. M. , a Belorussziai Kommunista Párt KB első titkára. Kugyi­­nov I. P., a Kujbisevi Frunze Motorgyár marósa. Grecsko A. A., a Szovjetunió honvédelmi minisztere. Inozemcev N. N. , a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Világgazdasági­­ és Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének igazgatója. Vlassz A. E., a Lett Kommunista Párt KB első titkára. Rasidov S. R., az Üzbegisztáni Kommunista Párt KB első titkára. Az SZKP KB plénuma egyöntetűen határozatot hozott a Brezsnyev L­­. elvtársnak .Az SZKP KB-nak a XXIV. pártkongresszus utáni nemzetközi tevékenységéről­ szóló beszámolójával kapcsolatban. A plénum Szolomencev M. Sz. elvtársat az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagjává választotta. A plénum felmentette Szolomencev M. Sz. elvtársat az SZKP KB titkárának teendői alól, mivel más beosztást ka­pott. Ezzel a Központi Bizottság plénuma befejezte munkáját. AZ SZKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGA PLÉNUMÁNAK HATÁROZATA Alapjában véve jóváhagyandó a Szovjetunió 1971 — 1975. évi állami népgazdaságfejlesztési tervének és a Szovjetunió 1972. évi állami népgazdaságfejlesztési tervé­nek javaslata, a Szovjetunió 1972. évi állami költségveté­sének tervezete és megvizsgálás végett a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsának ülésszaka elé kell terjeszteni azokat. AZ SZKP KÖZPONTI ELLENŐRZŐ BIZOTTSÁGÁBAN November 23-án megtartották az SZKP Központi Ellenőrző Bi­zottságának ülését. A bizottságnak a XXIV pártkongresszus utáni időszakban vég­zett munkájáról jelentést tett Szizov G. F. elvtárs, az SZKP Köz­ponti Ellenőrző Bizottságának elnöke. Az ülésen megvitatták és jóváhagyták az SZKP Központi El­lenőrző Bizottságának 1972 első félévi munkatervét. VTLÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜL­JETEK! • • • • .... VÖRÖS ZÁSZLÓ 27. évfolyam. ♦ 1 ♦ 139. (3631). sz.­ : 1971. : ♦ november I І 25- i І csütörtök : Ara­b képek Az Ukrajnai KP Berehovói Kerületi Bizottságának ——— és a Dolgozók Képviselői Kárpátontúli Területi Berehovói Kerületi­­ Az újság ukrán és magyar . Tanácsának lapja nyelven jelenik meg . A SZOVJETUNIÓ MEGALAKULÁSÁNAK 50. ÉVFORDULÓJA ELÉ Az Uszty-Ilmi Vízerőmű az angarai vízesés harmadik víz­erőműve. E gigantikus erőmű teljesítménye — amely a Krasznojarszki Vízerőmű után a második — 4 320 000 kilo­watt. 18 aggregát fog itt üze­melni. «Az egész ország épí­ti Uszty-Ilimet — olvasható a Tolsztoj-fok gránitszikláján. Ki­bontakozik, gyorsul az országos komszomolépítkezés. A felvételen: az Uszty-Ilimi Vízerőmű építkezésén. (TASZSZ-képszolgálat) Állítsuk a tudomány vívmányait a mezőgazdasági termelés szolgálatába! Holnap a Kárpátontúli Területi Mezőgazdasági Kí­sérleti Állomás dolgozói megünneplik e tudományos Intézmény fennállásának 25 éves jubileumát. A negyedszázad alatt a nagybaktai tudományos mun­katársak sok tudományosan megalapozott, a mi termelési viszonyaink közepette ellen­őrzött javaslatot dolgoztak ki az összes mezőgazdasági növények magas és állandó terméshozamának elérésére, az állattenyésztés produkti­vitásának fokozására. Köz­vetlenül a kolhozokban és szovhozokban elvégzett kí­sérletek lehetővé tették ta­nulmányozni azokat a külön­böző tényezőket, amelyek kihatnak a növények termés­hozamára. Nagy munkát végeztek az állomás dolgozói a mezőgaz­dasági tudomány újdonsá­gainak propagálása terén. Az állomás dolgozóit gyak­ran láthatjuk a kolhozmező­kön és az állattenyésztési farmokon. Tanácsaikkal se­gítenek a földművelőknek és az állattenyésztőknek telje­síteni az SZKP XXIV. kongresszusa által kitűzött feladatokat. A termelésben széleskö­rűen alkalmazzák a Területi Mezőgazdasági Kísérleti Ál­lomás javaslatait a Lenin, a Csapajev, a Győzelem Kol­hoz és kerületünk más gaz­daságai. A módszertani és gyakorlati segítség, amit a tudományos munkatársak a kerület elmaradozó kolho­zának, a Barátság Kolhoz­nak nyújtanak, lehetővé te­szi mielőbb felszámolni a szervezési munkában előfor­duló hiányosságokat, meg­szilárdítani a kolhoz gazda­sági helyzetét. Az állomás dolgozói so­kat tettek a szőlészet, a gyümölcskertészet és az ál­lattenyésztés terén is. A ke­rület gazdaságainak elit ve­tőmagvakkal való ellátása lehetővé teszi jelentősen nö­velni a kerületben a szemes­termények termesztését. Az összes gazdaságok magas minősítést adnak a Baktán kitermesztett szőlő- és gyü­mölcsfa-oltványoknak. Az állomás tudományos munkatársai nagyban hoz­zájárulnak a mezőgazdasági termelés fellendítéséért fo­lyó harchoz. A gazdaságok vezetőinek és szakemberei­nek az a feladatuk, hogy minél jobban, minél haté­konyabban használják fel a Területi Mezőgazdasági Kí­sérleti Állomás segítségét, tág teret biztosítsanak a tu­domány vívmányainak a kolhozmezőkön és az állat­­tenyésztő farmokon. A Területi Mezőgazda­­sági Kísérleti Állomás kibo­csátott sok nyomtatott javas­latot, gyűjteményt és külön tudományos munkát. Arra van szükség, hogy ezek áll­í­landó olvasmányok legyenek nemcsak a szakemberek, ha­nem a brigádvezetők, farm­vezetők, csoportvezetők és egyszerű kolhozisták szá­mára. Az állomáson gyakran tartanak szemináriumokat, tanfolyamokat a mezőgazda­­sági termelés különböző kér­déseiről. Ezek csak akkor hozzák meg a kívánt ered­ményeket, ha a tudományos javaslatokat, amelyek az em­lített szemináriumokon és tanfolyamokon elhangzanak, azon nyomban alkalmazzák a termelésben. Sajnos, ez nem mindig történik így. Az idén pél­dául a Területi Mezőgazda­­sági Kísérleti Állomás sze­mináriumot rendezett a szem­­­názskészítésről. A jelenlé-­­ vők meggyőződhettek róla, hogy ez igen előnyös formá­ja a takarmánykészletezés­nek. De a Nagybaktán látot­takat csupán néhány kolhoz alkalmazta. A jövőben fel kell számolni ezeket a bosz­­szantó jelenségeket. A gazdaságok szakembe­reinek az a feladatuk, hogy többet és érthetőbben be­széljenek a kolhozistáknak a tudományos munkatársak ál­tal javasolt új módszerekről. Ehhez szélesebb körben kell felhasználni mind a felolva­sásokat, mind az agrotech­nikai és zootechnikai cso­portok foglalkozásait. A tudomány vívmányai­nak és az élenjáró tapasz­talatoknak a termelésben való széles körű alkalmazá­sa fontos előfeltétele azon feladatok sikeres teljesítésé­nek, amelyeket az SZKP XXIV. kongresszusa tűzött, ki a kilencedik ötéves terv­ben. Ezért minden gazdaság­ban a legnagyobb figyelmet kell fordítani erre a kér­désre. Az SZSZKSZ Legfelsőbb Tanácsának ülésszaka A Nagy Kremli Palotá­ban, az SZSZKSZ Legfel­sőbb Tanácsának üléstermé­ben délelőtt 11 órakor meg­kezdődött az SZSZKSZ nyolcadik összehívású Leg­felsőbb Tanácsa ülésszakán a Szövetségi Tanács és a Nemzetiségi Tanács együt­tes ülése. A képviselők és a vendé­­ gek viharos tapssal, állva fogadták Brezsnyev L. I., Voronov G. I., Grisin V. V., Kirilenko A. P., Koszigin A. M.. Kulakov F. D., Ku­­nájev D. A., Mazurov K. T., Podgornij M. V., Poljan­­szkij D. Sz., Szuszlov M. A., Seljepin A. M., Seleszt P. J., Scserbickij V, V., And­ropov J. V., Gyemicsev P. N., Maserov P. M., Mzsava­­nadze V. P., Rasidov S. R., Szolomencev M. Sz., Usz­­tyinov D. F., Kapitonov I. V., Katusev K. G. és Pono­­marjov В. M. elvtársakat. A két ház együttes ülését Sityikov A. P. képviselő, az SZSZKSZ Legfelsőbb Ta­nácsa Szövetségi Tanácsá­nak elnöke nyitotta meg. Az SZSZKSZ 1971 — 1975. évi állami ötéves népgazdaságfejlesztési ter­véről és az SZSZKSZ 1972. évi állami népgazdaságfej­lesztési tervéről Koszigin A. M. képviselő, az SZSZKSZ Minisztertanácsának elnöke tartott beszámolót. (TASZSZ)

Next