Vörös Zászló, 1979. július-december (35. évfolyam, 81-161. szám)

1979-07-03 / 81. szám

A TAPASZTALATBÓL A területi Mezőgép igazgatóságának uta­sítása értelmében vállala­­tunk kollektívája előtt nagy feladat áll: az év vé­géig be kell vezetni a gép és traktorpark műszaki kar­bantartásának munkájában a minőségirányítás komplex rendszerét. A munkások és mérnöki­­műszaki dolgozók már egy éve a selejtmentes munka rendszere szerint dolgoznak, ami a minőségirányítás komplex rendszerének első lépcsőfoka. A selejtmentes munka módszerének beve­zetését gondos munka előz­te meg. A szakemberek, a műszaki szolgálat dolgozói a vállalat műszaki tanácsá­nak közvetlen irányításával elkészítették a szükséges dokumentációt a munka­szervezés új rendszerére való áttéréshez. Megtartot­ták a termelési személyzet műszaki oktatását is, a legjobb dolgozók és szak­emberek segítségével létre­hozták a minőség sarkát. Abban az épületben, ahol a traktorjavító műhely van. szembetűnő helyen ki­függesztettük «A minőség­­irányítás komplex rendsze­re a gyakorlatban» című tablót Mellette osztályozó­kat helyeztünk el. A K 1 osztályozó például felsorol­ja a munkában előforduló összes lehetséges mulasztá­sokat, amelyek csökkentik a minőségi együtthatót. A rovatokban feltüntettük a munkafegyelem, az­ egyes termelési és javítómunkák technológiai követelményei is megszegésének, a megren­delések határideje túllépé­sének, a gépek veszteglé­sének stb. összes lehetsé­ges eseteit. A K-2 osztályozó felso­rolja a munkások, mérnöki­műszaki dolgozók alkotó kezdeményezését, amelyek elősegítik a javítómunka minőségének fokozását. Megmagyarázzuk az éssze­rűsítési és újítási javaslatok kidolgozásának és a mű­szaki tanács elé való ter­jesztésének rendjét, a mun­katermelékenység növelé­sének útjait és módszereit, a munkálatok önköltségé­nek csökkentését, az­ anya­gok és a pótalkatrészek ésszerű felhasználását. Kü­lön rovat tünteti fel a dolgozók részvételét a kol­lektíva társadalmi életében. A műszaki karbantartás szolgálatának összes dolgo­zói kötelező oktatásban ré­szesültek, minősítették őket a selejtmentes rendszer sze­rinti munkára. Munkaminő­ségi talont kaptak, amely­be bejegyzik az esetleg elő­forduló mulasztásokat, a hiányosságokat, továbbá az alkotó kezdeményezést, az ésszerűsítési javaslat be­nyújtását stb. Eközben hi­vatkoznak a K-1 és K-2 osztályozók megfelelő ro­vataira és tízpontos rend­szer alapján osztályzatot adnak. A talont meghatáro­zott idő után leadják a könyvelőségbe, ahol ki­hozzák minden dolgozó munkája minőségének átla­gos számtani mutatóit. Ennek megfelelően számol­ják fel a havi vagy ne­gyedévi prémiumot. Ily mó­don a munkaminőségi ta­lon hatékony mozgósító és ösztönző erő, szigorúan el­lenőrzött dokumentum. Hi­szen ha a munkás elveszíti a talont, vagy azt nem nyújtja be, akkor elveszti havi prémiumát. Ugyanez vonatkozik a mérnöki-mű­szaki dolgozó negyedévi prémiumára is. A géppark műszaki szol­gálatának kollektívája a munkaszervezés új formá­jának bevezetése óta eltelt időben saját tapasztalata alapján győződött meg a selejtmentes munka rend­szerének nagy előnyeiről. Hiszen az lehetőséget te­remt a munka helyzetének és minőségének állandó el­lenőrzésére. A selejtmentes munka rendszere magába foglalja a­ technológiai követelmé­nyek, a pótalkatrészekkel való takarékoskodás betar­tásának, a javítás alatt lé­vő gépek normán felüli­­veszteglésének ellen­őrzé­sét, a megrendelők rekla­mációinak nyilvántartását. Mindezek a tényezők fel vannak tüntetve valamennyi nyert. Megvizsgálják itt a feladatok teljesítése elma­radását vagy a selejtgyár­­tást, felelősségre vonják a vétkeseket, további szerve­zési műszaki intézkedése­ket tűznek ki a mezőgaz­dasági gépek rendbe hozása minőségének javítása ér­dekében. Az üzemrészben szembe­tűnő helyen kifüggesztették a minőségi mutatók grafi­konját egy hónapra, ahol minden munkanap mellett látható, hogy a dolgozók munkájának minősége ja­vult-e vagy rosszabbodott. Rövidesen a vállalat minden alegysége és szol­gálata a selejtmentes mun­ka rendszere szerint fog dolgozni. Ezzel párhuzamo­san szorgalmas munka fo­lyik a minőségjavítás komp­lex rendszerének teljes be­vezetése érdekében. Lozan Mária, a kerületi Mezőgép operátora " A selejtmentes munka rendszerének előnyei VELSZAVUNK'-MUNKÁLJÓmuiS fi TERMÉK MINŐSÉG «... Az újítók rekorderedményei — nem öncél, hanem a tömegek mun­kaenergiája mozgósításának igen fontos eszköze a munka termelékeny­ségének fokozásában, a termelés hatékonysága növelésének és a munka minősége javításának hatalmas erőforrása. A munkában, a társadalmi életben való kezdeményező, alkotó részvétel: az ember eszmei, állam­­polgári érettségének mutatója». (Az SZKP KB «Az ideológiai, politikai-nevelő munka további javításáról» című határozatából) javítólakatos munkaminő-­t­ségének talonjában. Minden hónap első hét­­­főjén megrendezzük a mi­­­nőség napját, amelyen is összegezzük a javító-mű­szaki szolgálat termelési fő tevékenységének eredmé- AZ ÖTÉVES TERV ÉLENJÁRÓI Horváth Gizellának, a famegmunkáló kombinát parkettakészítő üzemrésze helyettes gépkezelőjének nevét jól ismerik a kollek­tívában. 100 évvel ezelőtt lépte át először Gizella a kombinát küszöbét. Jól el­sajátította szakmáját, s már elnyerte a kommunista munka élenjárója megtisz­telő címet, többször győ­zött az üzemrészen belüli odaadó munkájának eredményei önmagukért be­szélnek. A termelési prog­ramot hónapról hónapra je­lentősen túlteljesíti, nemrég pedig jelentette a félévi feladat sikeres valóra vál­tását. Horváth Gizella büsz­ke rá, hogy már több tanítvá­nya dolgozik mellette. HORDA Viktor szövege és felvétele szocialista versenyben. ÍRTUNK ERRŐL A Vörös Zászló t. é. má­jus 11-i számában közölt «Akadályozzuk meg a fe­­csérlést!» című cikkben többek között bíráltuk a geológiai expedíció kollek­tíváját a takarékossági re­zsim alacsony hatékonysá­gáért. Komna Vasz­il, a geoló­giai expedíció vezetője kö­zölte szerkesztőségünkkel, hogy a cikket termelési ér­tekezleten vitatták meg. A kollektíva az első negyed­évben jelentős mennyiségű üzemanyagot takarított meg, például a tervezett 10 tonna helyett 21,3 ton­na benzint és Diesel ola­jat. A villamos energia megtakarítására vonatkozó feladatokat azért nem tel­jesítették, mert nagyon ala­csony annak felhasználási normája a földalatti mun­kálatoknál, hisz a norma megszabásakor nem vették figyelembe a múlt év szep­temberében a rahói kerü­leti Gyilove faluban üzem­be helyezett nagy teljesít­ményű kompresszorál­lo­mást, ahol 125 — 200 kilo­watto­os villanymotorok mű­ködnek. A műszaki tanács szá­mos szervezési műszaki in­tézkedést hozott és valósít meg, amelyek célja a vil­lamos energia takarékossá­gi rezsimjének megszilárdí­tása. Az expedíció munká­sai körében széles körű tö­meges felvilágosító munka folyik e fontos energiafaj­ta takarékos felhasználásá­nak fontosságáról és szük­ségességéről. Az ésszerűsítők kutatásai és eredményei 80 évvel ezelőtt, 1918. június 30-án, a polgár­háború kellős közepén Lenin V. 1. aláírta azt a dekrétumot, amely törvényerőre emelte a dolgozók jogát a műszaki alkotáshoz. Ez a dekrétum kezde­tét jelentette a feltalálók és ésszerűsítők tömeges mozgalmának. A kerület ipari üze­meinek, építőipari és közle­kedési szervezeteinek újítói és éss­zerűsítői az egész szovjet néppel együtt je­lentős jubileumot ünnepel­nek: az újításról szóló le­nini dekrétum elfogadásá­nak 60. évfordulóját. Ez a dekrétum állapította meg először a szerzői jog vé­delmét, biztosította az egyéni és társadalmi érde­kek igazságos egyesítését , a műszaki alkotás erkölcsi és anyagi ösztönzését. Akárcsak a forradalom által jóváhagyott dekrétu­mok többsége, a találmány­ról szóló lenini dekrétum is egyedülálló volt az em­beriség történetében. En­nek értelmében a feltalálói tevékenység első alkalom­mal lett állami ügy, s a szerzői jog előírja, hogy a feltalálónak minden talál­mányáért feltétlenül anya­gi jutalomban kell része­sülnie. Az egyes ezermesterek­től az újítók hatalmas sere­géig — ez az a dicső út, amelyet országunk feltalá­lói és újítói a szovjethata­lom évei alatt megtettek. A lenini dekrétum óta el­telt 60 év alatt hatalmasra nőtt a műszaki haladás elő­mozdítóinak száma. Az alkotó kutatással foglalkozó emberek sorai­nak növekedésére példa a mi kerületünk is. Elsősor­ban azt kell megemlíte­nünk, hogy gyakorlatilag valamennyi kollektívában létrehozták a feltalálók és újítók országos egyesületé­nek alapfokú szervezeteit. Örvendetes, hogy 1977-hez viszonyítva az újítók és ésszerűsítők száma 20 szá­zalékkal nőtt, a benyújtott és a termelésbe bevezetett javaslatoké pedig 29 száza­lékkal. Sok újítás kétségte­lenül a termékek minőségé­nek javítására irányul. A bútorkombinátban, a ruhagyárban, a kenyérkom­binátban, a konzervgyár­ban, a malomkombinátban, a majolikagyárban, a fa­me­gmunkáló kombinátban, a 06031. sz. AKOV-n­él, a vasúti fűtóházban, a 193. sz. GEV-nél, a kolhozközi útépítő vállalatnál az újí­tók és ésszerűsítők tucatjai végeznek alkotó és eredmé­nyes munkát, értékes ja­vaslataikkal jelentős mér­tékben elősegítik az egész kollektíva sikeres harcát az állami tervek és foko­zott szocialista vállalások feltétlen teljesítéséért. A műszaki haladás töme­gességéne­k t­eljes t­ t­estért folyó harcban, a találm­­á­nyok és újítások bevezeté­sében jelentős sikereket ér­tek el a tizedik éd­es terv­időszak három és fél éve alatt az alábbi üzemek és vállalatok újítási és felta­lálási alapszervezetei: Be­rehovói Szovhozu/'­m (az alapszervezet ein- - Капі zsai László), geológiai ex­pedíció (Száraz Sz.I. kerü­leti Mezőgép (Szidorenko Iván), diagnosztikai és ga­­rázsberendezéseket gyártó kísérleti üzem (Dzsúsz Mi­­kóla) stb. A legjobb újítók é­s ész sztrájk­ók közé tartoznak Péter Ferenc, a famegm­un­­káló üzemben, Rekuziv Petro és Toldi Mihály a ruhagyárban, Goncsaruk G. és C Jerjomkin G. a kísérleti üzemben és sokan mások, akik évi 5­­5 ezer rube­­les gazdasági haszonnal já­ró újítási javaslatokat ve­zettek be a termelésbe. A termelési-gazdasági tevé­kenység fontos problémáit oldják meg, többek között a termelés hatékonysága növelésének és a munka termelékenysége javításá­nak, a technológiai folya­matok és egyes termelési fogások tökéletesítésének kérdéseit. Újításaik segít­ségével a kollektívák si­kerrel harcolnak a minőség javításáért és a termékek önköltségének csökkentésé­ért, az anyagok, nyers­anyagok, az üzemanyag, a villamos és hőenergia ta­karékos felhasználásáért. Meg kell jegyeznünk, hogy az ésszerűsítői munka és a feltaláló tevékenység szervezésére fordított min­den rubel átlag majdnem 30 rubeles megtakarítást eredményez. Bővült azok­nak a feladatoknak a köre is, amelyeket ezermestere­inknek meg kell oldaniuk. Tehetségüket a termelési gazdasági tevékenység majdnem minden részlegén skla­matoztatj­ák. Különö­sen eredményes munkát fejte­nek ki a kisegítő, a be-és kirakodási munkálatok gé­pesítése és automatizálása terén. Örvendetes az­ is, hogy a műszaki alkotás nemcsak gazdasági jelenség, hanem társadalmi is. Formálja az emberek lelkivilágát, vi­lágnézetét, személyes fele­lősségérzetre neveli őket. Számukra Antonov O. hí­res repülőgép-tervező, az USZSZK­­Z akadémikusa, a szocialista munka hőse megfogalmazása szerint az alkotás és a kutatás folya­mata a fő ösztönző a mun­kában, gyakran pedig egész életük célja. Kozijancsuk Iván, a feltalálók és újítók országos egyesülése kerületi tanácsának el­nöke 2 old»! ♦ VÖRÖS ZÁSZLÓ ^ооооїххххіооооолвоовоооооооооскюооФоо^осххххк.оооооовооооооооооооооо 1979. Július 3., KEDD

Next