Vörös Zászló, 1981. július-december (37. évfolyam, 78-159. szám)
1981-07-02 / 78. szám
ARATAS’ 81 A REGGELI futózápor és a délelőtti borongós idő után déltájban kiderült az ég. A kombájnosok és a kisegítőik már reggel óta a helyszínen, azaz az Út a Kommunizmushoz Kolhoz 3. számú brigádjának Dacskós dűlőjében tartózkodtak. Mindenki igyekezett kihasználni a kényszerpihenőt, ki a járószerkezet tisztításával, olajozásával, ki a hajtószíjak, láncok meghúzásával foglalkozott. Az enyhe szellő és a napsugarak hatására hamar felszáradtak az esőcseppek. Mintha egy láthatalan karmester intett volna be a héttagú »zenekarnak«, a kombájnok szinte másodpercnyi pontossággal indultak neki a 26 hektáros parcellának. — Egy kicsit megzavart bennünket a hajnali eső— mondja Jegorov Jevhen, a kolhoz pártbizottságának titkára. — Már hétfőn délután kivonultak a kombájnok a Kondortag dűlőbe, hogy megtegyék az első próbavágást. Ahogy bepék. S így mér több mint 60 hektárról /takarítottuk be az árpát. /Аг átlagtermésre neng panaszkodhatunk, hiszen az/megközelíti a 45 mázgas hektáronként! terméshozamot. Közben a kombájnosok számára megérkezett az ízletes ebéd. Turóczi Piroska kolhoztag szíves szóval kínálja a gépkezelőket. — Nem nagyon érdemeljük meg még ezt a finom ebédet — tréfálkozik Sikó Béla kombájnos, de azért elfogadja az ízletes májgombóclevest (felső felvételünkön). — Írleg csak ezután jön a munka java veszi át a szót Nánási Kálmán, a tavalyi verseny győztese. — Ahhoz pedig erő kell. Az idei aratás más, mint a tavalyi volt, a talaj nincs felázva, mégha néha meg is zavarja az eső az aratókat, az csak néhány órára állítja meg a munkát. A kombájnosok között élénk szocialista verseny bontakozott ki. Jelenleg Nánási Béla vezet (baloldali felvételünk). A gépkezelők csak addig pihennek, míg elfogyasztják ebédjüket. Mire a gépkocsivezetők tányérja is kiürül, a kombájnok már az árpatábla túlsó sarkában vannak. Minden égre drága most, s ezt az Út a Kommunizmushoz Kolhoz kombájnosai jól tudják. Alekszandrov Borisz felvételei EBED A MN FÉNYKÉPRIPORT K,'V'/''/'/0''/V/WV/''/,/0^'/'/' lekóstoltak a munkába, kiderült, hogy semmi akadálya a további aratásnak. Nármsi Béla tapasztalt kombájnos indult elsőnek, s még azon a délutánon, amíg csak látott, 12 tartálynyi árpát csépelt ki. Sajnos, a rákövetkező napon, akár csak ma, pihenőre kényszerültünk. Szerdán azonban egész nap üzemeltek a gé- JÓ KEZDET - JÓ FOLYTATÁS A Lenin Útja Kolhoz vezetői és szakemberei az aratásra készülődve, részletes tervet dolgoztak ki, amelynek betartását szigorúan megkövetelik mind a kombájnosoktól, mind a terményt beszállító gépkocsivezetőktől. Az előző években alkalmazott anyagi ösztönzőket átvizsgálták, javítottak azokon. Megszervezték az aratók között az egyéni szocialista versenyt, gondoskodtak annak nyilvánosságáról. Minden reggel összegezik az előző nap végzett munkát, majd Buda Endre, a kolhoz szakszervezeti bizottságának elnöke átadja a legjobb kombájnosnak járó vándor zászlócskát és pénzjutalmat. Megjutalmazzák a második és harmadik helyezettet, valamint a legeredményesebben dolgozó gépkocsivezetőt is. Amikor a gazdaságban jártunk, már befejezéséhez közeledett az árpa aratása. A kalászokon még csillogott a harmat, meg kellett várni, amíg felszárad. De kombájnosok és kisegítői már a gépek érpített volt, szorgalmasan végezték képeik szakkezelését. Ekkor került sor az előző napi verseny állásának kihirdetésére és a megérdemelt jutalmak átadására is. A vándor vörös zászlót ezúttal Benkő Sándor kapta. Kisegítőjével, Sándor fiával, minden nap 390 — 400 máárpát csépelnek ki ,—yé típusú kombájna. ___ .-"terményt beszállítókocsivezetők közön Cse Benjámin tűnik ki/kiváló" munkájával. Naponta 1460— 480 mázsa terményt szállít be a magtárba. A kombájnosok és a gépkocsivezetők a gyorsaság mellett nagy figyelmet fordítanak a jó minőségű munkára. Egyetlen szál árpa sem marad levágatlanul, még ott sem, ahol a vetés erősen megdőlt. A kombájnok után maradt szalmában nincs kicsépeletlen kalász. Jól alkalmazzák a szemfogókat is, hiszen a tarlón a pelyvában sem marad szem. Setelja Hja, a gazdaság főnövénytermesztési szakembere szinte állandóan az aratók között van, ellenőrzi munkájukat, rámutat a legkisebb hibára is. Tájékoztatja az embereket a learatott terület hektáronkénti hozamáról. Közli velük, hogy a kolhozban eddig kicsépelt árpa hektáronként 48 mázsájával fizetett, de a lipovei brigád Tóhát-dűlőjének 12 hektáros táblájában hektáronként 52 mázsát csépeltek ki. A 165 hektár árpa aratása után még 232 hektár búza és 20 hektár rozs vár betakarításra. Hamarosan hozzálátnak ehhez is. Viktor V. KI MINT VET, ÜGY ARAT Úgy tűnik, a Lenin Kolhozban az árpatermesztést másodrendű kérdésként kezelik. Ezt az állítást látszik alátámasztani az a néhány tény, amit az aratás napjaiban tapasztaltunk kerületünk egyik legnagyobb gazdaságában. Már az meglepő, hogy a többi gazdaságnál egy héttel később, csupán június 29-én láttak hozzá az árpa aratásához. Ennek az a legfőbb oka, hogy az árpát elnyomta a vad margaréta és egyéb gyomnövény, ami miatt később ért be. A Szernye-mocsár Legelő dűlőjében arattak június 30-án a kombájnok. A gépkezelők munkája ellen nem lehetett kifogás. Nem látták viszont sehol a mozgó klubszobát, sem a kombájnosok, sem Molnár Zoltán helyettes brigádvezető nem tudta, hoznak-e majd a gépkezelőknek ebédet. Egyszerűen nem éreztik a mezőn, hogy itt törődnek a gépkezelőkkel. Mindössze másfél napot dolgoztak, s máris leállt az egyik Nyiva, amelyen Szarka Tibor a kombájnos. /Bár még végleges adatot nem tudtak mondani kánk, az már biztos,ogy a gazdaságban alig 3—25/ mázsás terméshoamra számíthatnak , árpáól. /Ez bizony igen alacsogy eredmény. Nem is csorda, hiszen a talajt nem elveszítették elő kellőképpen, nem a legmegfelelőbb földeket választották ki árpa alá. Szimcsera András enteriológus sem sokat törődött ezzel a kultúrával, hiszen semmilyen gyomirtó vegyszert nem alkalmaztak itt. De mintha Szolonyko Anatolij főnövénytermesztőt sem érdekelné túlságosan az aratás, a helyszínen ugyanis sem őt, sem más szakembert nem találtunk. A búza aratásánál ilyen közömbösséget nem szabad tanúsítani a kolhoz vezető szakembereinek, vezetőségének, pártbizottságának. Györke László AZ 1981. ÉVI BŐRÉRMÉKÉÍT TELJESÍTIK-E VÁLL^L A Muzsalyi Szovhozüzem zöldségkertétt^^^^^^^^k táron gazdálkodik. A zöldségke^B^^^^^^^k végett a Tisza árterületéről^^^^^^L helyezték át, ti úgy tűrhető legyen. A részlegen 8 hektáron termesztenek ugyanannyin uborkát, hét hektáron korai, majd tilt káposztát, 5 hektáron hagymát, a többin gyalogtököt, paprikát. Feltűnt, hogy a részlegen elég nagy a gyomosodás. Kiderült, hogy gyomirtó vegyszereket egyáltalán nem alkalmaztak. Ez már csak azért is érthetetlen, mert a zöldségkertészet főként kézi /szunkaerőt vesz igénybe. Elegendő dolgozót pedig nem tudnak az ültetvényekre irányítani. Bevonják ugyan az iskolásokat is a zöldségkertészetben folyni növényápolási munkálatokba, ez azonban kevés ahhoz, hgogy minden munkát idejében végezzenek el. A zöldségkertészek igyekezete egyébként dicséretes, hiszen a május 17-i jégverés után nyomban hozzáláttak a paradicsom újraültetéséhez. A bölcselőre látás, hogy a szükségesnél jóval több pántétegcímpalántát neveltek, lehetővé tette a kár helyrehozását. A paradicsom nagyobb részén elvégezték a kapálást. Nyugtalanító azonban, hogy a szélső paradicsomsorokon jelentős mennyiségű burgonyabogarat láttunk. Nyilvánvaló, hogy sem Szimocsko Iván növényvédelmi agronómus, sem Mudrov Konsztantyin, a zöldségkertészetbe beosztott traktoros nem fordít kellő figyelmet a permetezés minőségére. Pedig tudniuk kellene, hogy elég, ha egy bokron megmaradnak a bogarak, azok rövid idő alatt az egész ültetvényen elszaporodhatnak. A zöldségkertészetben komoly harcot kell folytatni a gyomosodás ellen. S erre igen kevés a munkaerő. Gépeket sem alkalmazhatnak, mert ehhez nincs megfelelő aggregátjuk. Így marad a sorközi művelésre a lóvontatású kapa, amelynek termelékenysége igen alacsony. Az a veszély áll fenn, hogy a növényápolási munkálatokkal túlságosan elmaradnak. Felvetődik a kérdés: teljesítik-e a zöldségkertészek a 160 mázsás hektáronkénti terméshozamra teti ígéretüket ilyen körülmények között? Kétségtelen, hogy ehhez szervezettebb munkára van szükség. Gondoskodni kellene a munka jobb gépesítéséről is. Mátyás László GYOMOL A SZŐLŐ A Kárpáti Tenyészüzem 29 hektáron foglalkozik szőlőtermesztéssel, amelyből 24 hektár a termőültetvény. Sajnos, a szőlő meglehetősen elhanyagolt állapotban van... — Pedig Bakos Ernő traktorosunk tavasszal idejében elvégezte gépével az első sorközi megművelést — mondja Kacsó Margit csoportvezető.• A kézi kapálást sem halogattuk, sőt a csoport olyan tagjai, mint Jaró Lea, Lőrinc Teréz, Kacsó Irma ,és a többiek, már másodszor kapálnak részlegükül. Mégis a szőlőültetvényeket egyre jobban ellepi a gyom. Ugyanis a második sorközi megművelést már nem tudják géppel elvégezni, mivel a szőlő hajtásai a földön fekszenek, azokat nem kötötték fel. Kézi erővel pedig, mivel a csoportbanterp8^üzemból nem győzik ezt a munkát. / / — Így volt ez tavaly is —/panaszkodik a csoportvezető. Rosszul szervezték meg itt a szőlészek s munkáját, nem gondoskodtak annak anyagi ösztönzéséről, az emberek nem ismerik terveiket, feladataikat, sőt még azt sem tudják, tavaly milyen termést értek el, és az idén milyenek szocialista vállalásaik. Ilyen mumkaszervezés mellett aligha lehet jó eredményekre számítani. Távol maradnak a szőlőültetvényektől a gazdaság vezetői, a pártszervezet, a szakemberek is. Nem gondoskodnak a munkához szükséges anyagokról. A szőlő kitöréséhez például nem rendelkeznek spárgával. Egyetlen hektárt sem javítottak fel műtrágyával, gyomirtó vegyszert is csak kilenc hektáron alkalmaztak. A nagy gyomosodás, az utóbbi esőzések elősegítik a növényi betegségek megjelenését és elterjedését. Ez pedig nagy veszélyt jelent az egész termésre! Kiderült azonban, hogy az idén még egyetlen permetezést sem végeztek, a permetezőgép ide irányítását ugyanis a gazdaság szakemberei a szőlészek többszöri kérése ellenére még mindig csak ígérgetik. Ezen az állapoton sürgősen változtatni kell! Barath Ferenc . 1981. július 2., csürtökVÖRÖS ZÁSZLÓ , 3. oldal / II . 1