Vörös Zászló, 1985. január-június (41. évfolyam, 1-78. szám)

1985-03-30 / 39. szám

AZ SZKP szervezeti­­ szabályzatában, a párt XXVI kongresszusá­nak és az SZKP KB későb­bi plénumainak határozata­iban kihangsúlyozták: min­den párttag kötelessége min­denben élenjárni, példát mutatni másoknak saját közvetlen kötelességeinek és társadalmi megbízatásai­nak teljesítésében. Hogyan valósítja meg pártszervezetünk ezt az uta­sítást napi tevékenysége so­rán? Milyen intézkedéseket foganatosítunk a kommu­nisták kezdeményezőkész­ségének és aktivitásának fokozása érdekében? Ezek­re a kérdésekre szeretnék kitérni cikkemben. Pártszervezetünk évről évre nemcsak számbelileg, hanem minőségileg is fej­lődik. Jelenleg például 60 párttagot és 3 párttag jelöl­tet számlál soraiban, 4 üze­mi pártszervezetünk van A kommunisták aránya min­den termelő részlegen je­lentős. Van kire támaszkod­nia a pártszervezet vezető­ségének. Többek között, sok jó ügy kezdeményezői Goncsahova Arlada, Lőrincz Margit, Illés Mária, Kubi­­nyi Margit, Gábor Magdol­na és más tapasztalt mun­kásnők. Minden új, haladó ügyet felkarolnak Em­lítek pár példát. Még az ötéves terv kezdetén Ko­­valcsuk Álla, Zsmanyko Vaszil, Lőrincz Margit, a szocialista verseny élenjá­rói mozgalmat bontakoztat­tak ki a mostani ötéves terv határidő előtti teljesítéséért. A pártszervezet vezetőségé­nek megbízásából nagy tö­­megpolitikai munkát fejtet­tek ki a brigádokban. Konk­rét példákon magyarázták meg a varrónőknek azt, hogy nemcsak a termelé­kenységért vívott küzdelem fontos, hanem a nyersanya­gok, a villanyáram takaré­kos felhasználása, a varrá­­si technológia tanulmányo­zása is. ÖRVENDETES meg­említeni, hogy ez a munka gyümölcsöző volt. Egyéni ötéves tervfeladata­ikat nemcsak a fent emlí­tett elvtársak teljesítették, hanem több mint 170 em­ber tett már erről jelentést. Mindebből következik, hogy akarattal le lehet győzni minden nehézséget, a ter­melés bármilyen ágazatában el lehet érni magas célo­kat. Éppen ezekre a fontos tényezőkre hívják fel a var­rónők figyelmét Mihovics Magdolna, Radkevics Na­gyija, Hanics Erzsébet és más agitátoraink, akik gyakran találkoznak az em­berekkel, ismerik igényei­ket, szükségleteiket. Ugyan­ezt lehet elmondani Zaharo­­va Nyina, Danykova Ste­fánia, Fekete Sándor tapasz­talt propagandistákról, akik állandóan gondoskodnak a káderek politikai és köz­­gazdasági oktatásának jó hatásfokáról. A pártszervezet vezető­sége állandó figyelmet for­dít a pártcsoportok struktú­rájának tökéletesítésére. 19 kommunista tagja a párt­­szervezet vezetőségének, a szakszervezeti bizottságnak és a komszomolbizottság­­nak. Közülük hatan tagjai annak a bizottságnak, amely ellenőrzi a termékek minő­ségét, az adminisztráció te­vékenységét az új techni­ka elsajátításában. Olyan tettrekész kommunisták, tapasztalt dolgozók állnak a bizottságok élén, mint Rekunov Petra és Reiter Albert. Ezenkívül sok kom­munistát választottak meg népi ellenőröknek, amely a népi ellenőrzési csoportok és őrhelyek munkáját pozi­tívan befolyásolja A gyár tovább növeli Újdonság jellel ellátott termékeinek gyártását. NÉHÁNY szóval meg­említem a kommu­nisták termelésbeni elosztá­sát is. Ebben a kérdésben bizonyos javulást értünk el az utóbbi időben Közvet­lenül a termékek előállítá­sánál 22 párttag tevékeny­kedik, 14-en közülük közép­szintű vezetők , mesterek és brigádvezetők Nemcsak szervezik a munkát, hanem személyes példájukkal, je­lenlétükkel elősegítik a munkahelyek barátságos légkörének kialakulását, a párt által a jelenlegi idő­szakra kitűzött egyik leg­­fontosabbb feladat megoldá­sára, a munkatermelékeny­ség terven felüli 1 százalék­kal való fokozására, a ter­mékek önköltségének pótló­lagos fél százalékos csök­kentésére — mozgósítják a kollektívát­. E téren nagy reményeket fűzünk ahhoz a 18 párttaghoz, akik közvet­lenül az új technika és technológia bevezetéséért, a munka tudományos szerve­zéséért felelnek. Egyébként sikeresen alkalmazzuk a brigád vállalkozást, melynek hatékonyságát nehéz túlbe­csülni. E­lemezve az elvég­zetteket, összehason­lítva azokat teendőinkkel, amelyekről gyakran esik szó az Ukrajnai Kommunis­ta Párt kerületi bizottságá­nak vezetőségi ülésein és plénumain, önkéntelenül el­gondolkozom, milyen nagy különbségek vannak a vá­ros ipari dolgozóinak tevé­kenységében. Néhány válla­lat vezetői számtalan okot találnak arra, hogy megin­dokolják, kimagyarázzák a vezető szakemberek iránti igénytelenségüket, kibúvót keressenek a személyes fe­lelősség alól. Hiszen példá­ul tény, hogy nincs minden rendben az anyagellátás te­rén a diagnosztikai és ga­rázsberendezéseket gyártó kísérleti üzemben, a fameg­munkáló üzemben, nincs elég munkáskéz számos vál­lalatnál. De úgy tűnik, hogy ezek vezetői csak a biztonság kedvéért hivat­koznak ezekre az okokra, valójában pedig nem tö­rődnek az alap- és nyersa­nyagok megfelelő tartaléká­nak megteremtésével, elné­zik »a hóvégi hajrát«. A tervek teljesítése általában nagy erőfeszítéssel, csak a hónap második felében tör­ténik. Nyilvánvaló, hogy a párt­­szervezetek nem mélyednek el kellőképpen a termelés kérdéseiben, nem biztosít­ják a szocialista verseny kellő erkölcsi és anyagi ösz­tönzését a kollektívákban. A­Z ILYEN jelenségek­­­­kel határozottan har­colnunk kell, biztosítani kell az állami tervek és szocia­lista vállalások feltétlen tel­jesítését. S a kommunisták­nak mindenütt az élvonal­ban kell haladniuk. Ezzel kapcsolatban az SZKP Köz­ponti Bizottsága 1985. évi márciusi plénumán Gorba­csov Á. Sz. elvtárs, az SZKP KB főtitkára kihang­súlyozta: »A párt az az erő, amely képes figyelembe venni minden osztálynak és társadalmi csoportnak, az ország minden nemzetének és n­emzetiségének érdekeit, egységbe forrasztani őket és mozgósítani a nép ener­giáit a kommunista építő­munka közös ügyéért«. Ez a megállapítás min­den kommunista számára egyetlen szabály és követel­mény kell hogy legyen az SZKP soron következő XXVII. kongresszusához va­­­­ló felkészülés időszakában Suha Magdolna, a ruhagyár dolgozója, az Ukrajnai Kommunista Párt kerületi bizottsága vezetőségének tagja MÉLTÓAN FOGADJUK AZ SZKP XXVII KONGRESSZUSÁT! Növekedjen a kommunisták élvonalbeli szerepe A VÖRÖS SZENÁTOR (CSEHI ENDRE SZÜLETÉSÉNEK 110. ÉVFORDULÓJÁRA) A 20-as 30-as években a kárpátontúli kommunista mozgalom egyik­­ legismer­tebb alakja Csehi Endre volt. 1875. március 30-án született Beregen, szegény­paraszti családban. A nélkü­lözések, amelyeket már gyermekkorában és később is átélt, korán felkeltették érdeklődését a társadalmi problémák iránt. Az Oroszországból Kár­­pátontúlra hazatért hadi­foglyok magukkal hozták Lenin Vlagyimir Iljics, a Nagy Október eszméit, a forradalom győzelmének hírét. Ezeknek hatása nyo­mán alakult meg Beregen a munkás- és parasztküldöt­tek tanácsa. Csehi Endre aktívan bekapcsolódott a forradalmi harcba, vezeté­se alatt működött a falusi pártszervezet. Ezenkívül ak­tívan tevékenykedett a me­zőgazdasági dolgozók szak­­szervezetében is. Ennek ve­zetése alatt vettek részt Be­­reg dolgozói 1920-ban a május elsejei tömeges fel­vonuláson Beregszászban, majd 1921-ben a kárpáton­túli szőlőmunkások általá­nos sztrájkjában. Bereg kommunistái ve­zették a szegényparasztság harcát a szociális és nemze­ti elnyomás ellen. Az 1923-as elöljárósági válasz­tásokon ők szerezték meg a szavazatok többségét, Cse­hi Endrét pedig a falu­­bí­rójának helyettesévé válasz­tották. Fáradhatatlan for­radalmi munkásságáért és a dolgozók érdekében kifej­tett odaadó tevékenységéért az 1924-es parlamenti vá­lasztásokon Csehi Endrét a csehszlovák parlament sze­nátorává választották. Az Alsóremetén, Beregen és Újfaluban megtartott gyű­léseken követelte a Cseh­szlovák Köztársaság kor­mányától a Szovjetunió el­ismerését, a földek felosz­tását a nincstelenek és kis­gazdák között, fellépett a háború ellen. 1929. áprilisában Bereg napszámosai Csehi Endre vezetésével intenzív sztrájk­harcot folytattak a szőlős­gazdák egyesülete ellen. Kö­vetelték a napi munkabér 8—10-ről 15—30 koroná­ra való felemelését és a munkanap időtartamának 10 órára való csökkentését. BOLDOGSÁGUNKÉRT HARCOLTAK A sztrájk elfojtására a ha­talom nagyszámú csendőrt vont össze Beregre, a sztrájk 8 legaktívabb rész­vevőjét, köztük Csehi End­rét is, a beregszászi bör­tönbe zárták. 1930 márciusában Csehi Endre vezette a parasztok éhségmenetét. A levéltári anyagok tanúsítják, meny­nyire intenzív tevékenysé­get folytatott ezekben az években Csehi Endre A járási hivatalnak küldött jelentésben a beregi csend­őrök megemlítik, hogy Cse­hi »nem marad távol sem­milyen megmozdulástól, nagy lelkesedéssel szervezi a pártot«. 1934-ben ismét a cseh­szlovák parlament szenáto­ra lett a letartóztatott és mandátumától­­ megfosztott Lokota Iván helyett. Ezek­ben az években Csehi End­re aktív munkát folytatott a Dolgozó Parasztság Egye­sületében, amely a kommu­nisták irányítása alatt mű­ködött, tömeggyűléseken szólalt fel, megmagyarázta a párt politikáját a szociá­lis és nemzeti kapcsolatok kérdésében. A fasiszta veszély növe­kedése miatt a párt a de­mokratikus erők egység­frontba való tömörítését tűzte ki feladatul. Csehi Endre határozottan küzdött a párt ezen irányvonalának teljesítéséért. Felszólalása­iban mélységesen elítélte a magyar nacionalistákat, a nemzeti kérdés igazságos rendezését, a demokratikus rend megvédését követelte. Kárpátontúl déli részének 1938 novemberében tör­tént megszállása után a fa­siszta kormánytól nagy ül­döztetést szenvedett a már öreg és beteg kommunista Csehi Endre. A vörös sze­nátor 1940. október 13-án hunyt el. Temetése a fa­siszta hatalom embertelen­sége elleni csendes, de határozott tiltakozássá vál­tozott. Az ügy, amelynek Csehi Endre, a vörös szenátor egész életét szentelte, győ­zedelmeskedett. 1944 októ­berében a hős szovjet had­sereg felszabadította vidé­künket, s ezzel megterem­tette kerületünk dolgozói, s így a beregi szegényparasz­tok számára is az egyenlő, szabad, boldog élet lehetősé­gét. Beregen alakították meg kerületünk első közös gazdaságát, a Lenin Kol­hozt. A gazdaság dolgozói kegyelettel őrzik Csehi End­re emlékét, szeretettel ápol­ják Beregen levő sírját. Koroli P, a területi állami levél­tár munkatársa Kirovográdi terület. Az Alekszandrivkai Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója nevet viselő Eme­lő- és Szállítóberendezések Gyára a Kanyszko-acsinszki Fűtőanyag - Energetikai Komplexum (KAFEK) műszaki ellátásának fő vállalata az országban. A KAFEK létre­hozását az SZKP XXVI. kongresszusának határozata irá­nyozza elő. Az ukrajnai daruépítők fémkonstrukciókat szállítanak egy egyedi szállítószalag részére, amely a szenet a föld­alatti bányaszintekről közvetlenül a Berezovkai Kerületi Állami Hőerőmű tűzterébe juttatja. Egy-egy ilyen szállító­­szalag hossza 15 kilométer, termelékenysége 4500 tonna tüzelőanyag óránként. Ha csak az egyik szállítóvonalat használják, az is naponta 1800 vasúti kocsi felszabadítá­sát teszi lehetővé. E fontos építkezés megtisztelő megrendelésének telje­sítésére az egész kollektíva megkülönböztetett figyelmet fordít. .A termelés menetének pontos betartását, a külön­böző szolgálatok munkájának összehangoltságát a KAFEK-megrendelések teljesítését ellenőrző operatív törzskar folyamatosan szem előtt tartja. A képen: fent — a megrendelések teljesítését ellenőrző operatív törzskar ülését Meshnyankin V. M„ a gyár igaz­gatója vezeti; lent — a KAKEK-nek szánt késztermékek. Demcsuk I. felvételei (KA ТА­U-képszolgálat) A TUDOMÁNYOS MŰSZAKI HALADÁSÉRT A siker fontos összetevője Napjainkban, amikor a fő hangsúly a termelés ha­tékonyságának fokozására kerül, amit a termelés in-­­­tenzitásának és a munka ter­melékenységének növelésé­vel, a termék minőségének javításával, önköltségének csökkentésével, a munkaerő-, anyagi-, üzemanyag- és energetikai tartalékok taka­rékos felhasználásáért ví­vott harc kiszélesítésével érhetünk el, rendkívül meg­nőtt a tudomány és a tech­nika legújabb vívmányai, a hasonló profilú kollektívák éltapasztalata termelési hasz­nosításának szerepe. Ebben a munkában csak úgy ér­hető el a remélt eredmény, ha megfelelő színvonalra emeljük a tudományos-mű­szaki információt. Jól folyik ez a munka a kerületi Mezőgép kollektí­vájában, amely már jó né­hány éve aktív előfizetője a Lvov­ Tudományos­ Műszaki Intézet Kárpátontúli terü­leti tudományos-műszaki osztályának. A kerületi Me­zőgép szakemberei minden évben szerződést kötnek a mi kirendeltségünkkel, hogy a vállalatot komplex mó­­­­don biztosítsuk azokkal a ?»­ tájékoztató anyagokkal, amelyek a terület, a köztár­saság és az ország legjobb kollektíváinak a termelés­ben elért éltapasztalatát, a tudományos-műszaki újdon­ságokat tartalmazzák, s ezek bizonyos részét eredménye-­e­sen hasznosítják munká­jukban. A kerületi Mezőgép kol­lektívájában létrehoztak két komplex alkotói brigádot a legjobb munkások, szakem­berek és újítók bevonásával. E két kollektíva az éltapasz­talat gyakorlati bevezetését célzó intézkedések szerve­zésével és végrehajtásával foglalkozik. A tudományos­műszaki haladás meggyorsí­tásának egyik legaktívabb harcosa a vállalatnál Liti­­nec Volodimir gáz- és vil­lanyhegesztő. Számláján már 48 ésszerűsítő­ javas­lat szerepel, amelyek évi feltételes haszna több mint 19 ezer rubel. Jelenleg a kerületi Me­zőgép fontos népgazdasági ügy megoldásán munkálko­­­­dik: a mezőgazdasági gé­­pe­ elhasználódott alkatré­szeit újítja meg. A szakem­berek odaadó munkájának köszönhetően új üzemrészt hoztak létre az alkatrészek javítására és felújítására, a vállalat dolgozói számos erőgép szolgálati idejét hosszabbították meg. Csak egy meggyőző példát emlí­tünk A BDT koronák és a PDU-404-es tárcsák felújí­tására létrehozott gépsor he­gesztő robotokkal történő üzembe állítása­­lehetőséget ad évi több ezer rubel meg­takarítására. Nem kevésbé hatékony a T-74-es lánctal­pas traktorok láncszemeit felújító gépsor sem Az új üzemrész dolgozói, Csepel Viktor, a Feltalálók és Ésszerűsítők Országos­­ Társasága helyi alapsz­erve­­zetének elnöke vezetésével jó eredményeket érnek el. Ebben felbecsülhetetlen se­gítségükre vannak a ka­pott tudományos-műszaki információk. Tomik I., a tudományos-műszaki tájékoztatás és propa­ganda területi osztályá­nak munkatársa + а. «Ш >©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©© VÖRÖS ZÁSZLÓ X*«»©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©©© 1985. március 30. szombat

Next