Vörös Zászló, 1986. július-december (42. évfolyam, 78-156. szám)
1986-07-01 / 78. szám
TAKARÉKOSKODJUNK AZ ERŐFORRÁSOKKAL A villamos- és fűtőenergiával, a tüzelőanyagokkal és az üzemanyaggal való takarékoskodás a munka hatékonysága fokozásának, a lakosság számára előállított termékek választéka bővítésének fontos tartaléka. Az erőforrások takarékos felhasználásának nincs előre megadott receptje. Takarékoskodhatunk a régi, kis hatékonyságú gépeknek új, modern, nagy teljesítményű berendezésekkel való lecserélése, a technológiai folyamatok tökéletesítése, a tudomány és technika vívmányainak, az éltapasztalatnak a termelésben történő meghonosítása révén. Ebben a fontos ügyben nagy szerepet kell játszaniuk az erőforrások hatékony felhasználását szervező és ellenőrző bizottságoknak. Sajnos, sok kollektívában ezek csak papíron léteznek, szinte semmilyen munkát nem folytatnak. Nagy felelősség hárul az energiafelügyelőség dolgozóira is, akiknek pontosan nyilván kell tartaniuk minden egyes kilowatt villamos energiát és minden egyes kilokalória hőenergiát. A kerület energetikusai szocialista vállalásukban ígéretet tettek arra, hogy a folyó év első negyedében 153,9 ezer kilowattóra villamos energiát, 225,1 kilokalória hőenergiát takarítanak meg. Hála odaadó munkájuknak, a vállalásokat túlteljesítették. 272,9 ezer kilowattóra villamos energiát és 305,6 kilokalória hőenergiát sikerült megtakarítani. Ez a villamosenergiamennyiség meghaladja a kerület egynapi, vagy a vállalatok kétnapi villamosenergia-szükségleteit. A villamos energia takarékos felhasználásában az első negyedév során szép sikereket értek el az építőanyag-ipari gyárigazgatóság (igazgató Levickij Bogdán, energetikus Kocsi Tihamér), a Dédai Homokbánya (igazgató Podolják Bogdán), a diagnosztikai és garázsberendezéseket gyártó kísérleti üzem (igazgató Cservinszkij Vlagyimir, energetikus Kovács Sándor), a hőenergia megtakarításában pedig a famegmunkáló üzem (igazgató Daday Attila, energetikus Mirók Ferenc) kollektívája. Sajnos, nem minden vállalat vezetője és szakemberei fordítanak kellő figyelmet az erőforrások ésszerű kihasználására, nem mindenütt léptetnek életbe hatékony intézkedéseket a villamos- és hőenergia-veszteség okainak felszámolása érdekében, így például a majolikagyárban (igazgató Bellán Mihály, energetikus Kósa Elemér) egyetlen kilowattóra villamos energiát és egyetlen kilokalória hőenergiát sem takarítottak meg. Lehetőségeiknél rosszabbul dolgozott ebben a tekintetben a bútorkombinát (igazgató Visnyevszkij Árpád, energetikus Popovics Bertalan), a bányaigazgatóság (igazgató Prohratyilo Jurij, energetikus Cseresnya Joszif), a vasgyár (igazgató Terpaj Mikola, főgépész Cigankov Alekszandr) és néhány más vállalat kollektívája. Az erőforrások takarékos felhasználása érdekében sokat tehetnek az egyéni fogyasztók. Sajnos, a kerületben még vannak olyanok , akik visszaélnek a villamos energia használatával. Idén öt hónap alatt az energiafelügyelőség dolgozói 56 olyan esetet hoztak nyilvánosságra, amikor lopták a villanyáramot. Legtöbbször a vétkesek leszedik a plombát a villanyóráról és kikapcsolják a kilowattszámlálót. Ilyen módszerrel tulajdonított el villamos energiát a dédai Perpék István és Jászik Bertalan, Juhász Szabolcs badalói lakos, a területi mezőgazdasági kísérleti állomás dolgozója, Papp István beregi lakos, a kerületi kórház sofőrje, Lukics Anna, a 3- sz. óvoda dolgozója (Berehovó, Lenin utca 58.), Baksa Árpád, a Lenin Útja Kolhoz dolgozója. Olykor a villanyórába be nem kapcsolt vezetéken keresztül lopják az áramot, így kerültek horogra többek között a badalói Tállán Pál, a csornai Koznar Nándor, a dédai Juhász Béla, a csetfalvi Erdei Iván nyugdíjas és mások. Valamennyiüket pénzbírsággal sújtották. De a lényeg nem a bírságolásban van. Az egész társadalomnak el kell ítélnie az ilyen eseteket, az energiafelügyelőség kerületi osztályának vezetője László Sándor. FÉNYKÉPTUDÓSÍTAL VÁLLVETVE DOLGOZNAK Nagyüzem van most a gazdaságokban: teljes lendülettel folyik az árpa aratása. A Vörös Zászló Kolhoz aratói éppen ebédeltek, amikor meglátogattuk őket. Farkas Júlia ízletes bablevest és finom töltöttkáposztát osztott szét a mezőgazdasági dolgozóknak (első képünkön). Nem is panaszkodott senki étvágytalanságra (középső képünkön). Persze közben nem álltak az aggregátok, a váltótársak , arattak. Nem akarnak késlekedni a munkával, hiszen 200 hektár őszi árpát kell levágni. A három komszomol ifjúsági személyzet egyikének tagja, Somogyi Bertalan is a kabinban ült, csak fotóriporterünk kérésére szállt ki egy percre, hogy lefényképezzék. Az idén másodszor vesz részt az aratáson A múlt évben Domokos István tapasztalt gépkezelőnek, volt a segédje. Mivel kitűnően látta el feladatát, a kolhoz vezetői bizalmat szavaztak a párttagjelöltnek, így most kombájnosként dolgozhat. Igaz, két aggregét személyzete is előttük áll jelenleg a szocialista versenyben, de az árpaavatal befejezéséig segédjével, Farkas Sándorral be szeretnék hozni a jelentéktelen lemaradást. Az 1. sz. vári részlegen levő 22 hektáros Irtás-dűlő 1 — 2 óra múlva már le lesz vágva, és a fiúk átköltözhetnek egy másik részlegre. — Csak eső ne legyen — jegyzi meg gondterhelten Somogyi Bertalan (a harmadik képen). — Ha az időjárás nem szól közbe, másfél nap múlva befejezzük a munkát. Alekszandrov Borisz felvételei FŐ MOZGATÓRUGÓJE lentőségűek a tudományosműszaki haladás (TMH) számára. A strukturális és a beruházási politikában például nem egyszerűen a termelési alapok növekedésének biztosítanak elsőbbséget, ahogy a múltban tették, hanem a megújításuknak. Már a mostani ötéves tervidőszakban több mint 200 milliárd rubel beruházást fordítanak rekonstrukcióra és műszaki átszervezésre, azaz többet, mint a két előző ötéves tervidőszakban együttvéve. A népgazdaság sok ágazata között feltétlen elsőbbséget biztosítanak a gépgyártásnak, amely az alapvető tudományos-műszaki haladás sajátos eszköztára. Itt hozzák létre az elvileg új, takarékos technológiákra, a munkatermelékenység fokozására és a termékek minőségére való széles körű áttérés alapját, hiszen a tudományos-műszaki haladásnak lényegében véve éppen ezt kell szolgálnia. A tizenkettedik ötéves tervidőszakban 40 százalékkal növelik majd a gépek és berendezések előállítását. Ugyanakkor még ez a lényeges növekedés sem tükrözi teljes mértékben az egész feladat bonyolultságát, hiszen a növekedés új minőségéről van szó, azaz a robottechnika, a rotoros és rotoros-konvejeres sorok, a rugalmas automatizált termelési rendszerek fejlesztéséről, az éltechnológiák, többek között a membrános, lézeres, plazma technológiák meghonosításáról. A mostani ötéves tervidőszakban a duplájára kell fokozni az automatizáció szintjét, másfél-kétszeresére kell bővíteni a haladó technológiák alkalmazását. És még egy fontos dolog. Egyelőre, ahogy a szakemberek kiszámolták, a gépek kibocsátása termelékenységi egységekben számolva lassabban növekszik, mint értékegységekben számolva. Mi több, a 80-as évek kezdetén a számbeli különbség minőségbeli különbséggé változott: a gépgyártás az értékegységekben, azaz rubelben kifejezve növekedett, a termelékenységi egységekben viszont csökkent. A haladás nem abban rejlik, hogy beállítsunk az üzemrészbe egy drága automatát, hanem "abban, hogy minél termelékenyebb legyen! Mert hiszen milyen haszon van mondjuk a robotból, amely nem egy, hanem csupán ... 0,3 dolgozót helyettesít. Néha ilyen esetek fordulnak elő ott, ahol nem megfelelően használják ki az új gépeket. Ebből ered a legfőbb probléma: a mostani és természetesen a soron következő ötéves tervidőszakban nem egyszerűen több gépet, munkapadot kell előállítani, hanem több olyat kell gyártani, amelyek termelékenységüket és megbízhatóságukat tekintve megfelelnek a legmagasabb követelményeknek, amelyek világszerte elfogadottak, sőt még meg is haladják a világszínvonalat. Csupán ilyen hozzáállás mellett lesz haszna a gépgyártás elsődleges fejlesztésének. Arról, hogy milyen nagy is ez a haszon, a kongresszuson elhangzott számadatok tanúskodnak: az új nemzedékhez tartozó gépek lehetővé teszik, hogy évente közel 12 millió ember munkáját, több mint 100 millió tonna üzemanyagot, sok milliárd rubelt takarítsunk meg. • Az elsőségek mellett azonban a tudományos-műszaki forradalom vívmányait kivétel nélkül minden ágazatnak, vállalatnak, gazdaságnak és szervezetnek fel kell használni napjainkban. Csak így lehet véghezvinni a népgazdaság újabb műszaki átszervezését, minőségileg átalakítani a társadalom anyagiműszaki bázisát. Druzenko Anatolij, a Szovjetunió Újságíró-szövetségének díjnyertese 1986. július 1., kedd »ooooooooooooooooooooooooo VÖRÖS ZÁSZLÓ FOGNAK-E TEREMNI A CSETFALVI FÁK? A Muzsalyi Szovhozüzem tavaly nem kevesebb, mint 70 ezer rubelt fizetett rá a gyümölcstermesztési ágazatra. A vállalt 800 tonna helyett mindössze 213 tonna almát takarítottak be. De nemcsak a mennyiségi mutatók terén maradtak el: a termés fele szabványon aluli volt, így az értékesítés is gondot okozott. — Az 1984-es hideg tél tette tönkre a fákat — fejti ki véleményét Szilágyi László, a 3. sz. részleg helyettes gyümölcskertészeti brigádvezetője. Itt, Csetfalva mellett található a 214 hektár gyümölcsös túlnyomó része, mindössze egy 12 hektáros kiöregedett vegyes kert van a békés oldalon. De hamarosan ez is kiselejtezésre kerül. — Az idén 55 mázsás a hektáronkénti termelési tervünk — tájékoztat bennünket a komszomolista szakember. — Ám mivel tele vannak a fák egészséges gyümölccsel, legalább 70 mázsás átlagra számítunk. őszintén Szilva, nem egészen ilyen kép fogadott bennünket, amikor Ruszin Tiborral, a szovhozüzem főagronómusával szétnéztünk a helyszínen. Igaz ugyan, hogy szilvából, amely 3 hektáron terem, szemet gyönyörködtető a termés, de a széleken levő almafákon egészen elenyésző számban lehet csak találni gyümölcsöt. — Ezeket jobban érte a fagy, és még most sem tudták teljesen kiheverni sérüléseiket — mondják a munkások, és mutatják néhány törzsön a mély repedéseket. — 1000 fát így is ki kell vágnunk, mert teljesen tönkrementek a nagy hidegben. Pótlásukról már gondoskodtunk. Ugyanezen okból kerülnek kiselejtezésre 76 hektáron a kényes Goldenspoor és Starking fajtájú törpealmafák is. — Az idén sokat változtattunk munkastílusunkon — szól Ruszin Tibor. — Most már nemcsak arra figyelünk, hogy mennyi, de arra is, hogy milyen lesz a termésünk. Hiszen a zsebünk bánja, ha aszott, repedezett almát adunk a a piacra, ami senkinek, sem kell. Szeretnénk bővíteni termékeink választékát is, ennek érdekében 15 hektáron fiatal szilvást létesítünk. Egyre nagyobb területet művelünk meg intenzív technológia szerint. — Már majdnem 150 hektárral nőtt az alma termőterülete — szól közbe Szilágyi László. — A virágok beporzását a nem messze levő méhes »lakói« végzik, de ide találnak a falusi rovarok is. Eddig kilencszer permetezték meg a fákat, és mindig optimális időpontban. A korai és esti órákban végzik ezt a műveletet, nehogy leégjenek a levelek. Tavaly nem tudták kellőképpen megszervezni a munkát, legtöbbször késésben voltak, elsősorban a permetezőgépek hiánya miatt. Ez a gond szerencsére megoldódott, mert a gazdaság 11 új gépet vásárolt erre a célra. De akkor vegyszerekből, herbicidekből sem volt elegendő, most mindenből nagy mennyiséget készleteztek. Így hát valószínű, hogy nem lesz annyi hibás gyümölcs, mint 1985-ben. Viszont még most sem mentes a hiányosságoktól a gyümölcskertészet. 2 traktor üzemképtelen, pedig viszonylag újak. Sürgősen ki kell javítani őket! Nincs minden rendben a talajfeljavítás terén, hiszen csak 51 hektár kapott szerves trágyát, 60 tonnát mindegyik. Növelni kell a mészporozott területet is. Nem fordítanak még kellő figyelmet a vízelvezetésre, és mivel a kert egy része lapos területen fekszik, esős időjárás esetén a fák vízben állnak. Ez pedig kihat a terméshozamukra is. Ennek ellenére lényeges változások várhatók a Muzsalyi Szovhozüzem gyümölcskertészeinek munkájában. A két csoport élére komszomolisták — Tóth Sándor és Horváth Ferenc — kerültek. Sokszor bizonyították már rátermettségüket, hozzáértésüket, ezért szavaztak nekik bizalmat. A csoporttagok többsége is innen van még a harmincon. — Elismerem, nincs még minden rendben nálunk, de a közeljövőben orvosoljuk a továbbra is fennálló problémákat — tesz ígéretet végezetül Szilágyi László. — Ahogy a fiataljainkat ismerem, kiköszörülik a csorbát. Jöjjenek el majd ősszel, a gyümölcsszüretre. Biztos vagyok benne, hogy ezúttal nem fogunk szégyent vallani. Tóth Károly GYŰL A TAKARMÁNY A Lenin Útja Kolhozban kidolgozták a takarmánykészletet és komplex tervét. Törzskart alakítottak, amelynek munkáját Buda András, a takarmánykészletezés vezetője irányítja. Kihasználva a kedvező időjárást, gyors ütemben gyűjtik a szénát és készletezik a többi takarmányokat. Szénából eddig több mint 1100 tonnát kazlattak. A siló és a faliszt készletezése is jól halad. Az előbbiből 840, az utóbbiból 92 tonnát állítottak elő. Tudósítónk f 3. oldal