Vörös Zászló, 1988. július-december (44. évfolyam, 78-156. szám)

1988-07-02 / 78. szám

ÉLMUNKÁNKAT SZENTELJÜK AZ ÁTALAKÍTÁSNAK! Az SZKP KB »Az SZKP XXVII. kongresszusán hozott határozatok teljesítésének menetéről és az áta­lakítás elmélyítésével kapcsolatos feladatokról« szóló beszámolója a XIX. országos pártkonferencián az egész ország, így a beregovói járás dolgozói figyelmét magára vonta. Az alábbiakban járásunk dolgozóinak a beszámolóval kapcsolatos elképzeléseit, észrevéte­leit adjuk közre. NAPJAINK PROGRAMJA! Nagy figyelemmel olvas­tam el Gorbacsov M. Sz. beszámolóját, s szeretném kihangsúlyozni, hogy az át­alakításnak a XXVII. párt­­kongresszus­­ szellemében történő elmélyítésével kap­csolatos feladataink abban pontosan körvonalazottak. Mindenről nyíltan, mellé­beszélés nélkül szó volt benne. A kommunisták és pártonkívüliek feladata a pártkonferencia határozatá­nak megvalósítása. Van teendőnk bőven e téren! Elbeszélgettem gazdasá­gunk dolgozóival. Mindany­­nyiuknak az a véleménye,­­ hogy az átalakítást el kell mélyíteni, ki kell szélesíte- Ъ- ni. Nagy szerepük van eb­ben a pártszervezeteknek, a kommunisták élvonalbeli szerepének, amellyel a be­számoló is sokat foglalko­zott. S helyesen mutattak rá, hogy milyen lehet a­­ pártbizottság álláspontja, s ha csak a gazdasági veze­tőt helyettesíti, alapjában véve termelési kérdésekkel foglalkozik, megfeledkezik a pártirányításról. Ami gaz­daságunk­ pártbizottságát illeti, nyíltan kimondom: mi is gyakran csak másol­tuk a szovházigazgatóság tevékenységét, de az utóbbi időben ilyesmi egyre rit­- ’kábban fordul elő. Termé­­­szetesen mindez korántsem і jelenti, hogy пекйпЦ, kom - munistáknak nem kell be­­­folyást gyakorolnunk a ter і melésre. Ezt a befolyást ■­­ termelési részlegen dolgo і zó kommunistákon keresz­­­tül kell megvalósítanunk. Osztotta véleményem Vo­­­robjov Anatolij, a pártbi­­­zottság tagja is. Egyidejű­­­leg kihangsúlyozta, hogy­­ a munkában a kommunist­a legyen a­­ hangadó, egy lé­péssel mindig a többiék­­ előtt haladjon minden ter­­­melési részlegen. S aki nem­­ képes így dolgozni, próbál­­­jon felzárkózni. Egyébkén Vorobjov Anatolij munka­szerető, példamutató gép­kezelő, még soha nem ké­sett a munkából, soha nem ment hamarabb haza, trak­tora szinte sohasem vesz­tegel, mindig lelkiismeretes kifogástalan munkát végez így kellene dolgozni a töb­bi kommunistának és pár­tonkívülinek is. Csakhogy nem mindegyikük törekszik az átalakításra, sőt, van köztük olyan is, aki kívül­­marad a zajló eseményeken Bár ez nem általános, ha­nem egyedi eset, nekünk, kommunistáknak, oda kell figyelnünk­ erre is. Csak ne reménykedjenek­­ abban, hogy minden marad a ré­giben. Sőt, azt mondanám: úgy élni, mint eddig volt, nemcsak hogy nem fogunk, de már lehetetlen is, hi­szen az átalakítás minden dolgozó személyes érdeke. Nincs már más lehetősé­günk és nem is lesz. Ezt ta­núsítja Gorbacsov­­ elvtárs beszámolójának minden so­ra, minden gondolata. Mindenki köteles bekap­csolódni az átalakítás fo­lyamatába. Ez a véleménye Boros Sándornak, az Uk­rán SZSZK Legfelsőbb Ta­nácsa képviselőjének is. Elmondta: ahol az emberek látják a brigádvezető vagy csoportvezető igyekezetét, több az eredmény, a tett­­rekészség is, de ha a rész­leg- vagy csoportvezető csak utasítgat, a parancso­láshoz szokott módon irá­nyít, ott hiányzik a lelki­­ismeretes munka. Egyet­értek a gyümölcskertészeti brigádvezető azon vélemé­nyével is, hogy meg kell szabadulnunk végre min­denféle Ingyenélőtől. Hogy kik ezek? A brigádvezető­­helyettes vagy részlegveze­tő. Mi a funkciójuk? Mi­lyen a felelősségük­­ a vég­eredményért? Lényegesen nagyobb a rend és a fegye­lem a kollektívákban, mió­ta felszámoltuk ezeket a státusokat. S nagyon he­lyesen jártunk el. A járásban az elsőik kö­zött tartottunk együttes pártgyűlést a gazdaság kommunistáinak és azon párttagoknak a részvételé­vel, akik a gazdasághoz tartozó falvakban laknak, de munkahelyük másutt van. Nem mástól vettük az ötletet, maga az élet dik­tálta így. Ezek az emberei más falubelijeikhez hason­lóan élvezik a falu nyújtot­ta előnyöket, holott a köz­ségek szociális­ gazdaság fejlődéséhez nem járultak hozzá. Vannak köztük olya­nok is, akik a köztisztasági szabályokat sem tartják be elzárkóznak a társadalmi megbízatások teljesítése elől. Könnyen kihúzzák magukat minden alól, arra hivatkozva, hogy »hagyja­tok békén, én a városban dolgozom«. Muzsalyban, Be­nében és Csetfalvá­n több mint 20 kommunista ingá­zó van. Olyan erő ez, ame­lyet ki kell használnunk. Mi, mezőgazdasági dol­gozók, felelősek vagyunk az élelmiszerprogram telje­sítéséért. Most minden erőn­ket arra összpontosítjuk, hogy minél több takarmányt készletezzünk a jószág szá­mára. Hála a munka jó szervezésének, az első ka­szálásból a szükséges ta­­karmánymennyiség 80—90 százalékát sikerült elrak­nunk. S már gyors növe­kedésnek indult a lucerna, amivel régebben a gazda­ság szakemberei nem akar­tak foglalkozni. Pedig a számítások meggyőzően ta­núsítják, hogy ez a fajta takarmány­ nemcsak gazdag fehérjetartalmával tűnik ki, hanem sokkal olcsóbb is, mint bármilyen más fű, hiszen egy­­idényben 4-szer, ötször is kaszálható. A tettek kellenek az át­alakításnak. Hosszú évekre megvan a cselekvési prog­ramunk. Gorzov Vlagyimir, a Muzsalyi Szovhoz­üzem pártbizottságának titkára problémák időszerűségére, amelyek megoldása előse­gíti a XXVII. pártkongr­esz­­szus határozatainak sikeres megvalósítását. Az üzem kollektívája a napokban tért át a munka­­szervezés és -bérezés új formájára. Ezt alapos elő­készítő munka előzte meg, ami elősegíti a termelés hatékonyságának fokozását. Több dolgozó a termelési grafikon megelőzésével vég­zi munkáját. Ez vonatkozik elsősorban a Balázsi Jolán vezetése alatt álló brigád­ra, amely a dohánylevelek osztályozását végzi. A képen: Kolesznyik Magdolna, a pártszervezet­itkára felszólal a brigádban. Nagy érdeklődéssel is­merkednek a XIX. országos pártkonferencia anyagaival a dohányfermentáló üzem dolgozói. A brigádokban megvitatják Gorbacsov M. Sz. elvtársnak, az SZKP KB főtitkárának előadói beszédét, a pártfórum kül­döttjeinek felszólalásait. Rámutatnak a megvitatott VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK. L­O AZ UKRAJNAI KOMMUNISTA PÁRT BEREGOVÓI JÁRÁSI BIZOTTSÁGÁNAK A NÉPKÉPVISELŐK KARPATONTÚLI TERÜLETI BEREGOVÓI JÁRÁSI TANÁCSÁNAK LAPJA MIKÉPP LEGYEN­ • Ha figyelmesebben bele­olvasunk az állami válla­latokról­­egyesülésekről szóló törvény cikkelyeibe azt vesszük észre, hogy­­ munkaegyüttesek tanácsa számos esetben azokat a kérdéseket kell hogy meg­oldják, amelyek a szakszer­vezetek jogkörébe tartoz­nak, így például ki vonja meg a szocialista verseny mérlegét? A szakszervezetek a mun­kaegyüttesek tanácsaivá együtt kell hogy megtalál­ják tényleges helyüket és lényegesen nagyobb szere­pet töltsenek be a gazdasá­gi reform megvalósításá­ban. Hiszen miért van szük­ség egyazon funkció ellá­tására? Amíg nem tanuljuk meg elhatárolni tevékeny­­­ségünk körét, nagyon ne­­­héz lesz dolgoznunk. Ho­gyan tovább? "• Üljünk le és­­ közösen beszéljük meg ez­t a fontos kérdést. Masznyuk Vaszil,­­ a városi kereskedelmi­­ vállalat szakszervezeti bizottságának elnöke A XIX. ORSZÁGOS PÁRTKONFERENCIÁN MOSZKVA (TASZSZ). Június 29-én a Kremli Kongresszusi Palotában folytatta munkáját a Szov­jetunió Kommunista Párt­jának XIX. országos kon­ferenciája. Az esti ülés előtt a részvevők megkezd­ték az SZKP KB-nak .Az SZKP XXVII. kongresszu­sa által hozott határozatok megvalósításának meneté­ről és az átalakítás elmé­lyítésével kapcsolatos fel­adatokról­ szóló beszámo­lója ,megvitatását. A konferencia a tárgy­­szerűség és a lenini hagyo­mányok szellemében zajlik. Az SZKP KB határozata értelmében összehívott XIX. országos pártkonferencia az átalakítás döntő szaka­szában ült össze, hogy vá­laszt adjon a párt és az or­szág szempontjából létfon­tosságú kérdésekre, melyek az átalakítás első eredmé­nyei, mit kell ténni az út­jában álló akadályok elhá­rításáért, hogyan lehet visz­­szafordíthatatlanná tenni­­a forradalmi megújulást. A június 23-i vitában a következő elvtársak szó­laltak fel: Bakatyin V. V. az SZKP Kemerovói Bizott­ságának első titkára, Motor­­nij D. K., a Herszoni Te­rületi Kirov Kolhoz elnö­ke, Kolbin G. V., a Kazah­sztáni Kommunista Párt KB első titkára, Beljanyi­­nov V. K., az SZKP Moszk­vai Városi Bizottságának titkára, Abalkin L. I. a Szovjetunió Tudományos Akadémiája­­ Közgazdasági Intézetének igazgatója, Csazov J. I., a Szovjetunió egészségügyi minisztere, Maszalijev A. M., a Kir­­giziai Kommunista Párt KB első titkára. Június 29-én délelőtt a konferencia küldöttei meg­hallgatták és jóváhagyták a mandátumvizsgáló bizott­ság beszámolóját, amelyet Razumovszkij G. P., a man­­dátumvizsgáló bizottság elnöke tartott. Az SZKP XIX. országos konferenciájára 3 ezer kül­döttet választottak. Leg­népesebben a munkások vannak képviselve — szá­muk 1638 fő, azaz csaknem a részvevők harmada. A mezőgazdasági dolgozók kö­zül 866 kolhoztagot válasz­tottak meg küldöttnek. A tudományos és alkotó értel­miséget 436 küldött képvi­seli. Nagy számú küldött­ség képviseli a választott pártaktívát — küldötteik száma 3153 fő, azaz­ a kül­döttek 63 százaléka tagja a különféle szintű válasz­tott pártszerveknek, 762 küldött — pártalapszerve­­zeti, illetve üzemrészi párt­szervezeti titkár vagy párt­­csoportbizalmi. A küldöt­tek között 1258 nő van, azaz a küldöttek több mint 25 százaléka. A pártkonfe­rencia munkájában orszá­gunk 72 nemzete és nemze­tisége képviselői vesznek részt. . A június 29-i . délelőtti ülésen megalakították a kon­ferencia határozat-terveze­­tét előkészítő bizottságot. Az e napi vitában a kö­vetkező küldöttek vettek részt: Kalasnyikov V. I„ az SZKP Volgográdi Terü­leti Bizottságának első tit­kára, Karpov V. V., a Szov­jetunió Írószövetsége el­nökségének első titkára, Popov F. V. az SZKP An­ta­l Határterületi Bizottsá­gának első titkára, Szmir­­nov V. P., a leningrádi Le­nin - Optikai-Mechanikai Egyesülés rádióberendezés-beszabályozója, Arbatov G. A., a Szovjetunió Tudomá­nyos Akadémiája USA és Kanada Tudományos Inté­zetének igazgatója, Vezk­­rov A. H., az Azerbajdzsá­ni Kommunista Párt KB első titkára, Uljanov M. А., цу OSZFSZK Szí­nészei Szövetsége elnöksé­gének el­nöke, Kacsura B. V., az Ukrajnai Kommunis­ta Párt KB titkára, Fedo­­tova Ss. A., a permi 130. Sz. Iskola tanítónője, Mar­csuk G. I., a Szovjetunió Tudományos Akadémiájá­nak elnöke, Arutyunyjan Sz. ,. az örmény Kommu­nista Párt KB első titkára, Szokolov A. a Belorusz Kommunista Párt KB első titkára, Bondarev J. V., a Szovjetunió Írószövetsége elnökségének elnökhelyet­tese, Polozkov I. K., az SZKP Krasznodári Határ­területi Bizottságának első titkára, Mironyenko V. I., az SZLKISZ KB első tit­kára, Kabaldze V. P., az Ivanovói Szovjetunió Meg­alakulása 50. Évfordulója Gépgyártási Termelési Egyesülés vezérigazgatója, Pugo V. K., e. Lett Kom­munista Párt KB első tit­kára. Június 30-án a Szovjet­unió Kommunista Pártjának XIX. országos konferenciá­ja folytatta munkáját. * * * A vitában felszólaltak: Posztnyikov V. I., a Sztav­­ropoli Brojlertenyésztő Ter­melési Egyesülés vezérigaz­gatója, Jarin V. A., a Szverdlovi területi Nyizs­­nyij-tagili Lenin V. I. Fém­­kohászati Kombinát munka­padkezelője, Logunov A. A., a Szovjetunió Tudomá­nyos Akadémiájának alel­­nöke, a Moszkvai Állami Egyetem rektora, Melnyi­­kov V.é­s, az SZKP Komi Területi Bizottságának első titkára, Patyiasvil D. I., a Grúziai Kommunista Párt KB első titkára, Sztarodub­­cev v. A., a Tulai területi Novomoszkovje Agráripari Egyesülés elnöke, Romaza­­nov K. Z., a Karaganda­ Fémkohászati Kombinát ol­vasztója, Szaranszkih V. I., a Vologdai területi Cse­­repoveci Városi Pártbizott­ság első titkára, Zsivetyje- E­va L. P., a Novoszibirszki területi Szovjetunió 60. Év­fordulója Pervomajszkij Állami Tenyészüzem telepé­nek zootechnikusa, Nyisa­­nov R. N., az Üzbegisztáni Kommunista Párt KB első titkára, Laptyev I. D., az Izvesztyija főszerkesztője, Fjodorov M. Sz., a Szem­­mikrosebészeti Ágazatközi Tudományos­ Műszaki Komp­lexum vezérigazgatója, Bo­­rovik G. A., a Szovjet Bé­­cevédelmi Bizottság elnöke, Platonov V. M., a CS*­V­amnszki Lenin V. I. Traktor­gyártó Termelési Egyesülés pártbi­zottsá­gának­ titkára, Zaharova O. M„ a Jakut­­almaz Termelési Tudomá­nyos Egyesülés 12. sz. n-' sítóü­zemének operátora, Fa­­tyejev A. M., ,ez SZKP Leningrádi Területi Bizott­ságának másodtitkára, Za­­gajnov G. I., a Központi Zsukovszkij Aerohidrodi­­namikai Intézet osztályveze­tője, Nyizselszkij V. I., az Orenburgi területi Orszki­­halilovói Fémkohászati Kombinát munkása, Szon­­gaila R-R. I., a Litvániai Kommunista Párt KB első ttkára. Aidák A. P., a Csu­­tas ARZSZK-beli Lenini Szikra Kolhoz elnöke. A XIX. országos párt­­conferencia július 1-jén folytatta munkáját.

Next