Beregi Hírlap, 1991. január-június (47. évfolyam, 1-74. szám)
1991-01-01 / 1-2. szám
RIPORT A FÖLD ALATT túr AR régóta tervezem, hogy ellátogatok a muzsalyi geológusokhoz, leereszkedem velük a föld gyomrába, hogy onnan írjak egy tudósítást. Amikor elmondtam ezt Metelesko Ivánnak, a Kárpátontúli Geológiai Expedíció új vezetőjének, aki már húsz éve van a szakmában és egyszerű túrósként kezdte, csipkelődve mondta: — Az újságírók lelkük mélyén mindig hajlottak a romantikára. Kívánsága teljesülésének nincs semmi akadálya... Osztotta ezt a véleményt Gavris Mihail, a geológiai expedíció főmérnöke is, aki vállalta, hogy elkalauzol bennünket Muzsalyba, leereszkedik velünk 130 méter mélyre a földfelszín alá, megmutat mindent, ami érdekelhet bennünket. Előtte azonban fejtágításban volt részünk, majd magunkra öltöttük a bányászfelszerelést. — Enélkül senki sem tehet egy lépést sem — magyarázta Gavril Mihail. Grecsko Mihail, a muzsalyi részleg föld alatti munkálatainak vezetője pedig arról világosított fel bennünket, hogy a mélyben bármi megeshet. Sajnos már nem egyszer megtörtént a baj. Áldozatok is voltak. ... S íme, a függőleges liftakna előtt állunk. Azon a liften ereszkedünk le, amivel az ásványokat hozzák a felszínre. Életemben először volt ilyen élményben részem, nem csoda, hogy a szívem a torkomban dobogott. Az izgalom addig tartott, míg Gavril Mihail szólt, hogy megérkeztünk, 130 méter mélyen vagyunk a föld alatt. Rögtön az volt az első kérdésem, nem leselkedik-e rázik valamilyen veszély. - Nem, semmilyen — válaszolta megnyugtató mosollyal az arcán a főmérnök, majd a bányáról kezdett beszélni. Néhány perc múlva véget ért a műszak és a liftnél elbeszélgettünk néhány bányásszal, akik épp a fejtésből jöttek. Köztük volt Melnyikov Szergej, Zserebcov Vaszilij, Pliszka Vaszilij, Szultanov Sztyepán, Nyesztyerov Vitalij, Himics Nyikolaj és Dvorák Anatolij (első felvételünkön). Arcuk merészséget, elszántságot tükrözött. -- A bánya okozhat meglepetéseket. A gyenge jellemű embereknek itt nincs keresnivalójuk — mondta Dvorák Anatolij fiatal mester, miközben feltelefonált a felszínre, hogy a műszak minden dolgozója elhagyta-e a bányát (második képünkön). Miután megkapta az igenlő választ, házigazdaként előrement a végeláthatatlan aknában, amely hiedelmeinkkel ellentéttben széles, tágas, kivilágított alagút. Amikor hozzászoktam az új környezethez, kérdéseket intéztem Gavris Mihailhoz és Dvorák Anatolijhoz arról, mit és hogyan csinálnak a bányászok. Körülbelül fél kilométeres út után érkeztünk a kitermeléshez. Az egyik munkás felemelte a többkilós fúrógépet és bemutatta, hogyan működik (harmadik képünkön). Az ásványokat a hatalmas exkavátor azonnal az elektromos csillékre rakodja. A teher további útja a harántkeresztvágat, ahol hatalmas tárolóba kerül, amit a lift a felszínre emel. Erről a helyről már félmillió tonna kőzet került a felszínre, s a 130 méter mélyen levő vágatok hossza meghaladja a 10 kilométert. A föld alatti labirintusban el is lehetne tévedni, de a geológusok alaposan kiismerik magukat, s a jelzőtáblák is segítik őket. Bizonyára érdekli az olvasókat, mit is keresnek a geológusok a muzsalyi hegy gyomrában. — A környező hegyek, mint a Kárpátok általában, gazdagok hasznos ásványokban — mondják beszélgetőtársaim. — Az elemzések tanúsága szerint itt ólmot, cinket, kaolint stb rejt a föld méhe. Az adatok feldolgozása után Moszkvában a Föld Tartalékainak Állami Bizottsága adhatja meg az engedélyt a kitermelésre. Egy év alatt több mint 3 ezer métert megtenni ilyen nagy mélységben igen bonyolult feladat. A kitermelésen kívül a vágat megerősítésére, alátámasztására is gondolni kell. A föld alatt egy méter megtétele 500 rubelbe kerül, így nem lehet csodálkozni azon, hogy a bányászok sokat keresnek. De ha a piac oldaláról nézzük ezt a 250—400 rubelt, mindjárt nem is lesz olyan sok! ismét a harántvágatban vagyunk. Кіігтгп ko Vlagyimirt fényképezzük munka közben (utolsó felvételünk). Parancsra várunk, ami nem késik. Elbúcsúzunk azoktól, akik elkezdik a harmadik műszakot, belépünk a liftbe, s alig telik egy percbe, már a felszínen vagyunk. A főmérnök figyelmeztet, hogy ne feledjük le adni a kölcsönkapott felszerelést, amelyhez már úgy hozzászoktunk ez alatt a két óra alatt. Újév küszöbén ezt a fényképriportot sikerült készítenünk a föld alatt. Papis Mihail Alekszandrov Borisz felvételei EGY ÜZLET, AMELYBEN MINDIG VAN ÁRU Az ünnepek küszöbén megszaporodtak a vásárlók a vári Unió Kereskedelmi Központban, amely járásunk határain kívül is ismert. Innen soha nem távoznak a vásárlók üres kézzel! A karácsony és az Újév küszöbén a dédai tógazdaságtól közel fél tonna pisztrángot vettek át értékesítésre. Ez a halfajta hiánycikknek számít, s kilogrammja 4 rubel 50 képekbe kerül. A vári és a borzsovai üzletekben saját készítésű füstöltárut, kolbászt értékesítettek. A falusiak azoknak az iparcikkeknek örültek a legjobban, amit Ombódi József, a falusi fogyasztási szövetkezet igazgatója 200 ezer rubel értékben szerzett be lvovi vállalatoktól. Volt köztük gyermeklábbeli, női kabátok, dzsekik, kötöttáru stb. A dohányosoknak 50 ezer doboz cigarettát szereztek be, így Lvov, Orbita, Filter, Vatra, Prima márkájúakat. (Tudósítónk) 2. oldal ♦ December 21-én pénteken a Beregszászi 4. Számú Kossuth Lajos Középiskolában területi kiejtési versenyre került sor, amelyen a Beregszászi, a Munkácsi, a Szőlősi Járás és a Felső Tiszavidéki magyar iskolák legjobbjai vettek részt. A vetélkedőt mi sem jellemezhette volna jobban, mint ez a mottóul választott Csoóri Sándoridézet: »... A nyelvvel törődni... semmivel sem jelent kevesebbet, mint magával a néppel vagy az igazsággal törődni«. A részvevők többsége klasszikus, a nép problémáit ábrázoló Irodalmi alkotásokból kondtak részleteket. Jóllehet a mezőny erős volt és azt kemény küzdelem jellemezte, városunk és a járás magyar iskoláinak tanulói most is kitettek magukért. A két kategóriában a következő eredmények születtek: a XXI. osztályosok ver Területi kiejtési vetélkedő Beregszászban senyében első helyet Sz. Középiskola), harmadik szerzett Mester Magdol- Tóth Beáta, az Oroszi Általános Iskola, tanulója na, a Beregszászi 4. Sz. Kossuth Lajos Középiskola XI. osztályos tanulója, második Komári Eleonóra (Jánosi Középiskola), harmadik Szántó Katalin (Nevetleni Középiskola) lett. Az V - IX. osztályosok közül első helyen Birta Diána (Beregszászi 4. Sz. Középiskola) végzett, második Balázs Ildikó (Viski 2. lett. . A győztesek Penckófer János Kazinczy-emlékplakettjét és jutalomkönyveket vehettek át. Bagó Balázs, a zsűri elnöke kifejezte azt a reményét, hogy a vetélkedő legjobbjaival jövőre is találkozunk majd. Kántor Judit BEREGI HÍRLAP FELÚJÍTOTTÁK A PETŐFI-EMLÉKSZOBÁT Beregszászban felújították a Petőfi-emlékszobát, amely 1988-ban nyílt meg a járási könyvbarát szervezet és az Illyég Klub kezdeményezésére A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése a költő születése 168. évfordulója küszöbén több mint 30 könyvvel gyarapította a beregszászi Petőfi-emlékszoba gyűjteményét. A könyvek között vannak orosz, szlovák, eszperantó, bolgár, német, olasz, holland és francia nyelvű Petőfi-kiadványok is. Tudósítónk 1991. január 1., kedd